Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)
1846-09-27 / 77. szám
Hivatkozom minden lovas emberre, a’ két testvérhon lótenyésztőire, kik elfogulatlanul tudnak ’s akarnak is ítélni, ’s hivatkozom az egész polgárias világ izletére: van é ezen egész phrasisban csak egy szó is igaz ? ’s nem foglal é az magában hat merő igaztalanságot ? Legelőbb is idomtalannak mondja ez az angol lovat (e’ szót itt hihetően az ungeschlacht, plump értelemben veszi). — Száraz kicsiny fő,széles homlok által elválasztott nyílt’s nemcsak tüzes, hanem mondhatni értelmes szemek, egyenes keskeny orr, tág tuszkoló orrlyukak, finom szabású száj és ajkak, gyöngéd hajlású nyak ’s ennek keskeny élén röpködő lágy serény ’s a’ könnyűséggel emelkedő nyak domború szügyből és széles vállcsontokból kinőve, köpczös és rövid derék, egyenes és hoszszú kereszt ’s ebből magasan kinőtt lobogóforma fark, ruganyosságot tanúsító erős izmok ’s hatalmas csontok, duzzadozó érháló finom bőr’s lágy tapintatu rövid szőr alatt, a’mozgásban pattanósság ’s hullámzó kerekség: ezek egy jó angol ló annyira ismert képének oda vetett, de bizonynyal hű vonásai. Illy állat említésekor ugyan mikint juthat valakinek eszébe az epithetonok halmaza közül épen az ,idomtalan‘ szót választani. — Második nóta characteristikájául teszi a’ Magyar Gazda az angol lónak, hogy hoszszas kitartást nélkülöz. A’ ki lovagolt angol lovakon, ki szekérben is ült angol lovak után, ki az angol rókavadászatokat ’s kopászatokat hacsak leírásból is ismeri; ki hallott azon csaknem hihetetlen meszsze és sebes utakról, mellyeket angolok angol lovakkal nemcsak regék szerint, hanem hiteles adatokból bebizonyítva tettek ’s tesznek , mindaz nevetségesnek fogja a’ felidézett állítást tartani. Állítja harmadszor a’ Magyar Gazda, hogy „az angol ló melegházi tatarozást igénylő.“ Ezen melegházról a hasonlatossággal kényeztetést akar kifejeztetni. Lovakról eziránti kérdés és tekintet kettő körül lehet. Egyik az eledel, másik a’ tartás. A’ nem koplaltatást aligha fogja okos ember kényeztetésnek nevezhetni. Jól tartja az aráb lovát, mikor van mivel ezt teszi az angol is ’s minden, kinek lova ’s a’mellett esze is van. Az aráb azt ad lovának, mi nála terem, és szintolly jó zabot ’s hihetően lóherét is adna — mint Szíriában épen Herbert bizozonyitása szerint adnak is — ha nálok közönségesen teremne. Egyéb mesterkélt vagy drága eledelekkel pedig az angol ló sem él. Hogy pedig adnak neki annyi ’s olly jó természetes eledelt, mi eléggé’s erejét teljesen kifejtve táplálta, az által még szintolly kevéssé van elkényeztetve, mint az alföldi gyermek vagy csikós, ki elegendő ’s jó kenyér mellett még jó sok szalonnát is eszik. — A’ tartást vagy istállózást illetőleg: Angolhonban a’ legnemesebb lovakat sem igen óják az idő viszontagságitól: kanczákat ’s csikókat láthatni ott elegendő étel mellett télben is künn,’s gyakran zuzmarázon; — az angol katonaság lovai pedig mindig kövön állanak, alom nélkül, takaratlan. Egyébiránt ezen melegházról vett már rég csépelt ’s azért nagyon is elcsépelt hasonlatosság az angol lovat illetőleg mindig is fonák volt. Melegházban nem a’hidegebb hanem a’ melegebb éghajlat alól hozott növényeket kell tartani; ’s ha valami lónak melegházilag kell tartatni ’s neveltetni, úgy bizonynyal nem a’ hidegebb Angolhonból, hanem a’ sokkal melegebb keletről jövő lovakra nézve szükséges az. Épen azért tartják az arab lovakat olly roppant meleg takarók alatt, sőt van, hol istállójokat fűtik is, a mi csakugyan Angolhonban ’s nálunk is angol lovakkal senkinek sem jut eszébe. Ezer nyavalyának van továbbá az angol ló a’ Magyar Gazda állítása szerint kitéve. — Ezen igaztalan állítás vagy nagy tévedés ellenében csak kettőt említek: egyike, hogy két nevezetes betegség, melly a’ continensen a’nem angol lovak közt létezik, ’s mellyek közül az egyik főként Némethonban, a’ másik jelesen nálunk igen gyakori, u. m. a’ Kolera (der stille und der rasende Koller) ’s a’ száraz eh, Angolhonban úgyszólván nem is ismeretes; m olly betegség pedig, melly másutt is és szintolly gyakran elő nem fordulna, ott sincs. Másik, mit említek, az angol lovak közti nagyon kicsiny halomás. Nézze meg bárki is az angol telivér lovakróli országos méneskönyvet (General Stud-Boock) mellyben Angolhonban a’ múlt század kezdete óta létezett ’s létező minden telivér kanczák ivadékaikkal együtt fel vannak jegyezve, ’s meglátandja, hogy e’ kanczáknak még 16 számra is menőcsikaik közül mi kevés múlt csikó-korában ki. Mi kevés legyen az angolfaju lovak közt a’ halomás, mutatja az is, hogy ezen faj mennyire elszaporodott mindenütt, hol annak terjesztésére csak kevés figyelem fordittatott is, mint például Erdélyben. Ezen kicsiny mortalitás bebizonyítására szolgálhat, miszerint nekem egészen angolfaj’s 160—170 darabból álló ménesemben a’három utóbbi év alatt, vagyis 1843. oct.jétől mostanig, mind öszsze 8 darab halt el. Ha ez nem annak volna következése, hogy az angolfalu ló épen nincs sok betegségnek alávetve, úgy a’szerencsés, de folytonos orvosolgatásnak lenne bizonysága; igen de nálam a’ mondott idő óta alig használtatott fel egy két kentingnyi gyógyszer. Az ötödik igaztalan állítás, hogy „az angol lófaj kijő a’ divatból.“ Mi a’ divatból kimegyen, annak kelete nem nő ’s ára nem emelkedik. Már pedig Angolhonból évről évre több meg több lovat visznek ki a’ világ minden részeibe, ’s hoznak hozzánk is főként tenyésztés végett; ’s áruk nem hogy csökkenne sőt hág,holott Angolhonon kívül is nagyon szaporodván az angolfaj, azon árnak csökkenni kellene.Lehet , Európa akármelly városának divathőseit ’s arszlánait egyeben, mint angol vagy angolfaj lovakon látni? ’s nem ugyanilly lovak vannak é minden vagyonosabbnak szekerébe fogva? Hát nálunk is a’ gazdagabb katonatisztek nem mind angol lovakat lovagolnak é, ’s a’ szegényebbek is nem illy ivadékokat igyekeznek é magok alá szerezni? ’s kik ezt sem tehetik, nem iparkodnak, hogy akármiféle lovaikat is lehető legangolabb kiadásban jelentessék meg? — A’ mindenfelé ’s honunkban is mindinkább terjedő lovak róka-és szarvasvadászat, kopászat ’s agarászatokon nem igen van már ember, ki más lovat lovagolna, mint angolhonit, vagy angol származatut. Hány ménest tud a’ Magyar Gazda egész Európában mutatni, hol eddig angol lovakat tenyésztettek, ’s most ezeket arab lovakért mellőznék? Ellenben van elég, hol felhagytak az arabokkal, ’s más fajuakkal az angolért. Honunkban is ez az eset a’ gróf Hunyady, herczeg Eszterházy, herczeg Pálffy , a’ Károlyiak, Csapody, Czindery ’s még többek méneseiben. — Van néhány királyi ménes kül-és belföldön, mellyekben, hihetően az előbbi cselekvésmódhozi hű ragaszkodásból még mind nem akarnak egészen engedni az angol lovat kedvelő, mindinkább terjedő ’s valóban a’ kor szellemé’s igényeiből folyó divatnak; azonban még illy intézeteknél is, például Mezőhegyesen, vannak most angol mének, mik ezelőtt néhány évvel még nem voltak. — Ennyi köztudatom tény ellenében, mikint állíthatja valaki,hogy az angol ló kimegy divatból? Azt is mondja a’ Magyar Gazda, hogy ,,a’ tiszta arábvér minden tekintetben kitünőbb az angolnál.“ — Épen nem szólok az aráb ló ellen. Ez, egykori szenvedélyes lovastól’s most is buzgó lótenyésztőtől, hálátlanság is lenne, — miután az angol ’s minden más jobb lovak létét azoknak köszönhetni, azonban mivel azon állítás is, hogy az arab ló az angol felett minden tekintetben elsőséggel bír, csupa igaztalanság: szabadjon erről is szólnom egypár szót azok számára, kik a’ lovak fajai’s minőségök felől nincsenek értesülve. Számtalan próba tétetett ’s mai napig is tétetik mind rövid mind hoszszu távolságra, kisebb és nagyobb teherrel, versenyzésekben úgy vadászatokban is, nemcsak téren, hanem hegyen völgyön, mély földben, tüskén bokron ’s árkon kerten át, nemkülönben rövid és hoszszu, lassú és sebes utak’s utazásokban, — ’s még nem volt példa, hogy bármi jó aráb ló is j£ angol lovat nem meggyőzött, de csak vele mehetett volna is. Az aráb ló kétségenkivül szép és jó,’s nyereg alá az angolon kívül minden más lónál jobb. Az aráb ló törzsöké az angolnak. I. Jakab idejében hozatott Angolhonba az első aráb mén. Ezt követték többen. I. Károly hozatott aráb kanczákat is. Ezektől ’s az 1760ig jött aráb mének közül a’ legkijelöltebb hattól származnak legkisebb más vérreli elegyítés nélkül, minden telivér ’s több vagy ke