Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)
1840-03-28 / 26. szám
(Hannincziitidi) év. Martius 28-kán. 26. szám. Hasznos mulatságokban felvétetnek mindennemű tudós értekezések, a’ népnevelési, alapítványi, művészeti, mesterségi, literatúrai , és más mulatva oktatói körből. A’ nemhivatalos leveleknek tetérmentes küldetése kéretik. 1840 Első félév. Minden szerdán és szombaton egy egy ív nemzeti megtiszteltetések , kinevezések, hazai ’s külföldi politikai tudósítások gyorsan közöttetnek lapjainkban. Félévi ant postáii borítékkal 4 pengő forint. PEST NEMZETI I .ISAtl. HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitá Kultsár István táblabiró, feiadja özvegye. Szerkeszti Dr Hagy Pál, táblabiró. TARTALOM. Magyarországi megtiszteltetések ’s kinevezések , és halározatok , Józsefnapi üdvözlések Pozsonyban, kir. k. leiratok magyar forditása, I. a’ váltótörvénykönyv alkotásáról, II. ír magyar nyelv gyarapodásáról, III. az országgyűlése eloszlatásáról. — Váltótörvénykönyvi javaslat folytatása, ligeti véres menyekre gyalázatos hősei, portugalliai tudósítások. Londoni tanácskozás az orosz követtel, különös kérelmek előterjesztése a’felsőházban, u. m. az orvostudomány és egészségügy, elhanyaglotsága, és a’halálos büntetés eltörlése iránt, belgiumi, és oroszországi, hírek. _______ ___ . Magyarország és Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége múlt évi October 16-án kelt legfelsőbb határozata által nagyváradi nagyprépost Hohenlohe-Waldenburg- Schillingsfürst Sándor herczegnek legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a’ bajor kir. felségtől nyert Sz. Mihály rend középkeresztjét elfogadhassa és hordhassa. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége a’ zágrábi székes káptalanban megürült öt kanonoki helyre Mravinecz Ádám novo-vilanoi, — Pavchecz Márton ezerjei, — Bolleberg Mátyás bisztrai, — Schufflay Ferencz gradeczi, — és Delimanich Antal felső zelinai k. sz.jánosi lelkészeket méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Péchy Ferenczet, t. n. Ung vármegye aljegyzőjét, a’ amélt. magyar kir. Helytartó - Tanácshoz tiszteletbeli fogalmazóvá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Káros Antal az erdélyi udv. cancellaria titoknoka, lajstromzó-hivatali igazgatója és dijazója Bécsben mart. 21 kén meghalálozott. — Dlholukai Dlholuczky Victor és Árvavármegye szolgabirája élete 35dik évében, tüdősorvadásból meghalálozott Pesten martius 24kén. — A’ tokai kir. sóhivatalnál Weinzierl Jósef mart. 8kán meghalálozott. Pozsonyban, mart. 18kán mint szeretve tisztelt fenséges Nádorunk névnapját megelőző napon a’Tábláknál fényes országos ülés tartatván azon benső hódolati tiszteletet nyilvánitandók,mellyel a’haza boldogságát annyira gyámoló fenséges Nádor iránt páratlanul viseltetnek; a’ nemzeti örömérzést a’ felső táblánál herczegi prímás Kopácsy József üdvözlő beszédével fejtegette, mellyet harsány „éljen“ követett, hasonló ünnepies küldöttség a’ Rendek Táblájától is megjelenvén, báró Rudnyánszky Sándor esztergomi káptalani követ hűséget ömledező szónoklata által nyilvánitá a’ nemzet képviselőinek ő fensége iránt határtalan bizalmát, mire a’ fenséges Nádor érzékeny nyilatkozással jelentette, hogy ezutáni törekvése is oda Örökülend, miképen az előtte mindenkor kedves magyar nemzet boldogságát és jólétét tellyes tehetsége szerént előmozdíthassa, így a’bíboros üdvözléseket, a’következett országos tanácskozások babérozták. A’ már latinul közlött k. kir. leiratok magyar fordítása: I. cs. ’s ap. kir. Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében, a’ Fenséges Főherczegnek, nemes Magyarország és a’ hozzá kapcsolt Részek főtisztelendő, tisztelendő, becsülendő, tekintetes és nagyságos, továbbá nagyságos, vitézlő és ns, nemkülönben nemzetes KKnak és Rinek, kik vagy személyesen, vagy küldetés hivatalánál fogva is, főnökeik nevében, a’ jelen, cs. kir. Felsége által legkegyelmesebben kihirdetett országgyűlésen összeseregelve vannak, kegyesen tudtokra adandó. Minthogy ugyanazon véleményt, mellyet Ő Felsége dicsőült Atyja, ki már az 1807dik évi országgyűléshez intézett kegyelmes királyi előadásiban megvallotta, hogy Magyarország és a’ hozzá kapcsolt Részek műipara és kereskedése nem másunnan mint a’ váltótörvényszékek alkotásától nyerend nagyobb gyarapodást, azok intézményének hasznáról táplált, Ő Felsége is atyai szivében viseli, ’s ugyanazon törekvést az ország hasznainak minden jobb módon leendő előmozdítására; ugyan Ő Felségének a’ Karok és Rendek által a’ váltó kereskedési törvénykönyv készítésére fordított munka igen kedves. Rendben pedig a’ KK és RR folyó hónapokat felírásukban javaslati törvények intézkedései Ő Felsége által annál nagyobb gonddal fontoltattak meg, mivel azoktól mindent távol lenni kíván, mit e’ nemű intézkedésekben a’ tapasztalás mint nem csak nem hasznost, hanem ártalmast is, és a’ rendes itélőszékek tekintetét kisebbitőt gáncsol, ugyan Ő Felsége a’KKnak és RRnek a’következőket megjelentetni kegyelmesen parancsolta: ’s jelesül az I. Rész Ildik Czikkelyére nézve, valamint annak ldik §ában idegen váltókra vonatkozólag a’ teljeskorúság világosan megemlittetik, úgy ez a’ lOdik §-bais, melly saját váltókról szól, szükségképen beiktatandó; mindazáltal mind a’ két §-ra nézve ismételve megfontolandó a’ RK és RR által, váljon, midőn azon visszaélések eltávoztatására, mellyek a’ váltókkal a’ kötelezvényeknek leginkább e’ nemét, melly a’ pénzszámlálás próbáját nem kívánja, sóvárogva hajhászó uzsorások csalárd mesterségével követtetnek el, a’ másutt már meglévő óvások szigorúsága szinte alkalmazandónak látszik, illy tág kaput, minőt e’ aok majdnem megszorittatlant mutatnak, efféle kötéseknek itt nyitni tanácsos el .• Nem is kételkedik Ő Felsége, hogy a’ KKésRR a’ dolgot, ’s az előbbi értelemben az 1826: 8 törvényczikkely által kirendelt országos küldöttségtől is felhozott okokat bővebben megfontolván, most mindjárt úgy használandják e’ felhívást, nehogy azon veszedelmet, melly e’ §§-okból kedvezés szike alatt a’ magányosokat érheti, ezeknek ’s a’jó lelkű hitelezőknek saját kárukkal szenvedniük, ’s az ország rendes itélőszékeinek hatósága ’s a’ váltó kereskedési törvényszékek között lévő határoknak felbomlani kelljen. Az Írástudatlan emberekről a’ III. Czikkely 14ik §ában foglalt rendelkezés, tekintve a’váltótörvények szigorúságát, szinte nincs veszedelem nélkül; ennek tehát, ha jelenleg nem lehetne, legalább jövendőre leendő eltávoztatása végett kegyelmesen kívánja . Felsége, hogy a’ RK és RR, a’ mint a’ dolog hozza magával, véghatáridőt szabván, arról gondoskodjanak, hogy e’határidő után csupán azok által, kik írást tudnak, adathassanak ki váltók érvényesen. A’ II. Részre ’s különösen ennek I-ső Czikkelyére nézve Ő Felsége ezen Ország és a’ hozzá kapcsolt Részek iránti szives indulata jeléűl a’ váltó-kereskedési törvényszékek, ugyszinte a’ váltófeltörvényszék ’s a’ legfelsőbb itélőszék fizetéseiről a’gondoskodást legfelsőbb, noha igen sok más kiadással terhelt, Kincstárára a’ 14dik §-ban érintett módon kegyelmesen elfogadja; a’ tagok ezen itélőszékekhez, azoknak nemesi ’s nem-nemesi állapodok különbsége nélkül, egyszersmind illő tekintettel az országnak az illető váltó-kereskedési törvényszékekhez tartozó részeire, ’s illetőleg vármegyékre, városokra ’s kerületekre, ugyszinte egy részről a’ vármegyék, más részről a’ városok és kerületek közötti igazságos arányra, váltójogtudós és az előadott módon megvizsgálandó férfiakból Ő Felsége által lévén kegyelmesen kinevezendők. A’törvényszékeknek ugyanazon Czikkely Zsokban javaslott számát és helyeit illetőleg, ugyan Ő Felsége a’ Fiuméban már létező váltókereskedési törvényszéken és tengeri ügyviselőségen kívül ama törvényszékeket Pesten, Pozsonyban, Sopronban, Debreczenben, Aradon, Eperjesen és Károlyvárott felállíttatni, az lső és 2dik§-t tehát ezekhez képest módosíttatni kegyelmesen rendelte, egyébiránt a’ 3 és 4ik, valamint az 5ik §-ban foglalt intézkedések helybenhagyatván azon hozzáadással, hogy ez utóbbinak foglalatában világosan kijelentendő legyen: mikép az itélethozás teljességére megkivántató tagok számában mindig több számú bíráknak kell lenni, mint a’ kereskedők közül választandó ülnököknek — ’s a’ 6, 7 és 8dik §§-ban foglalt intézkedésekre sem lévén semmi észrevétel; a’ 9 és 12dik §§-ok érdeme pedig már az előrebocsátottak által eligazittatván: a’ l6dik §. első tagja úgy szerkesztendő, hogy a’ mondandónál tovább ne terjedjen, hogy tudniillik az elnök és bírák hivatalai holtiglaniak lesznek; mivel pedig arról, mi e’ §. második tagjában érintetik, különben is már fenáll az 1805: 5 törvényczikkely közönséges rendelése, melly ezekre nézve is szabályul szolgál, ama §. ezen részére sincs szükség; a’ 1ldik §. Ő Felsége legfelsőbb hatalmával is helybenhagyatván, a’ 13dik §. felől ugyan Ő Felségének kegyelmes szándéka az, hogy ehhez világosan hozzáadassék, mikép a’ váltókereskedési ügyeknek év legfelsőbb itélőszékén a’ rendes elnök távolléte vagy akadályoztatása esetében helyét a’ hivatal korára nézve idősb ülnök töltendi be, azok helyének pótlását illetőleg pedig, kik bármelly okból a’ törvényszék ülésében jelen nem lehetnének, az 1723: 24dik törvényczikkely lső§-ának rendelése, tekintettel mindazáltal mindenkor a’ megkivántató váltójogtudásra, legyen szabályul tartandó. A’ mennyiben továbbá a’ törvényszéki ülések tartásának rendes napjai a’ 15dik §. szerint törvénybe iktattatni szándékoltatnak, egyszersmind arról is kell gondoskodni, valljon az ülés, ha azon napokra ünnep esik, a’ következő vagy más napra halasztandó el a’ Czikkely 16 és 17dik §§-ira, ugyszinte azokra nézve, mik a’II. és III. Czikkely tartalmában mint törvénnyel megállapitandók adatnak elő, nem lévén semmi észrevétel; az óvásokra pedig és tudósításokra nézve, mellyekről a’ IV Czikkely szól, önkint értetvén, hogy ezeket a’ mennyiben külföldi hatóságokhoz intézteinek latin nyelven kell írni ; az V. Czikkely 60dik §-ára előfordul, hogy az ollykor magok a’ váltó-kereskedési törvényszékek által rendeltetni szokott letétemények’s az ezekhez kapcsolt dijak, midőn a’letétemények ugyanazon törvényszékeknél tartatnak, azok tagjainak jutván, kelletinél nagyobb terhére eshetnek a’ feleknek; kegyelmesen azt kívánja ennélfogva Ő Felsége, hogy ennek eltávoztatása végett, az ezen §-ban javaslott intézkedést a’ RK és RR további gonddal fontolják meg, ’s e’ gondot a’ VII. Czikkelyben foglalt 78dik §ra is, ’s jelesül a’ 2 dik számban megjelelt számvetési perekre, mellyek a’ következő 79dik §. által mint szóbeli utón végzendők adatnak elő, terjesszék ki azért, mivel az e’ nemű perek, igen gyakran terje-