Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)
1840-09-12 / 74. szám
294 hete óhajtott közgyűlés napjait, és egyszersmind szerencsés a’ t. KK és BB a.'megérkezett fcczikkelyeket, és az országgyűlési követeknek , pályájokról szóló végjelentésüket átnyújtani. Felolvastatván Dőry Gábor és Perczel István követ uraknak végjelentésök —éljen! harsogott— s másod alispányunk a’felolvasottakat a' jegyzőkönyvbe iktatni kérő. Ezekután olvasá Bezerédy István ur a' maga és követtársa Perczel Miklósul* követi végjelentését. Kimeritőleg, és történetesen elősorozvák a’legközelebb bevégzett országgyülésnek követségük ideje alatt mikinti folyamat, a’ felett, az alkotott ’s alkotandó törvények felett is széles ismerettel’s mély belátással észrevételeket tévén, megyénk buzgó hazafiai hangos és élénk éljen kiáltásokkal nyilvánítók törvényszerzői magas érdemük elismerését, ’s a’ törvények felolvasásához fogtak. Végre több érdekes dolgok tárgyaltatása után e’ nevezetes közgyűlésbe végeztetett. Adakozók névsora Mátyás király emlékére II. közlemény. Gyűjtő Girk György kalotsai kanonok. — Wagner Fér. 3, Girk György 20, Nehiba Ján. 5, Rein Jak. 2, Rácziós. 2, Göbel Fér. 5, Barkovics Ant. növendékpapi prof. 1, Körmöczi Im. 1 fr. 10 kr. Vondrág Fér. 1,Névtelen 1, Botka Mih. 1, Vurmb Fér. 1, Redcsula Tam. 1, Goór Ant. 1,Tari Fér. 1, Nagy György 3, Rádóczy Ant. 1, id. Bolvary And. 1,Szabó Jós. 1,30 kr. Sartory Jós. 30 kr. Bornemissza Jós. 20 kr. Daróczy Ist. 1, Nehiba Jós. 1, Mike Ad. 2, Draschovits Leop. 20 kr. Ugróczy Jós. 1, if. Bolvary And. 40kr. Dienes Ant. 5 tr. Pallos Jós. 20, Kantz Fer. 20, Himmelmayr And. 20, Névtelen 40, Taschler Ján. 20, névtelen 40 kr dr. NagySándor lm. és családja 5, Girk György K. kanonok 10 fr. Gyűjtő: Földváry Mihály, Szeles Jós. 2. Sauer Sánd. 10. Tóth lm. 2, Lukács Ant. 15, Batta 1sz. 5. Safary Ján. 5, Agárdy Gábor 1, Koller lm. Fér. 8. Meleghegyi Jós. Bereczky Mik. 1, Szily Ad. Safary Pál 1, Rakcsányi Jós. 1, Kis-körös m. v. 2. Monory Ján. 1. kis-körösi evang. egyház 2. Blázy Laj. evang. hitszónok k. Kőrösön 2. — Paulovits Ján. öszszesen 1 fr. 28 kr Dinga Ján. 2, Valka Ján. egyház evang. hitszónok 1. Jeszenszky Pál 1, Egyháza közönsége 1, apostagi zsidóság 2. isáki israeliták : Grünhót Márt. 1, Láng Mért. 1, Deuts Mát. 1, Schmid Salamon 1, Bergl Lőr. 1, izsáki izsraelita község 1, tassi israeliták : Engel Herschel 1, Goldner lg. 1, Blayer Márt. 1, Both II. 1. S.-A.-Ujhely , aug.26. A’jó eleve kitűzött közgyűlésnek határnapján a’ megye RB elég számosan egy beseregelve, a’ tanácskozások aug. 27. 28. és 29. napjain folytattatván, nevezetesebb eredményei e’ következő határozatok valának: 1) Indítvány által feleleveníttetvén a’m. évi nov. 14én tartatott tisztujítószék alkalmával közbejött zavarok miatt történt élénkebb emlékezet, minekutána a’ közelebb tartott építőszék alkalmával ’s több körülményeknek változásai miatt a’megyének nyugalmasabb léte a’közbéke, csend, kölcsönös bizodalom, szeretet, rokoni érzet, szóval a’ közjó előmozdítása múlhatatlanul megkívánná, hogy a’megyének mind azon békés polgárai, kik a’felemlített kedvetlen következésű építészék folyamatja alatt történt zavarok miatt fenyítő por alá vétettek, a’ megye RBnek hű kebléhez leendő visszacsatoltatása eszközöltessék. Ezen valóban a’megye közboldogságát czélzó lelkes előterjesztés közpártolást nyervén, közohajtásnak lenni nyilván kijelentetett, ahhoz képest elhatároztatott, hogy a’ magyar haza közboldogságát ’s annak eszközlését atyai szivén hordozó dicsőségesen országló koronás királyunk Ő Felsége legalázatosabb felirattal keressék meg az iránt, hogy a’megye azon polgárait a’per alól felmenteni legkegyelmesebben méltóztassék, egyszersmind ezen közohajtásnak biztosabb sikerülése tekintetéből az egész haza előtt tudvalévő közbékeséget szerető ’s nagylelkű főcancellár ’s főispány ő excja kegyes közbenjárásért, valamint a’ főispány helyettes maga is pártolására megkéretni határoztatok,’s ezen különösebben figyelmet érdemlő feliratok elkészítése tisztelve szeretett magos alispányunk elnöksége alatt több kirendelt megyei tagokra bízatott. A’mondott feliratok ekkép hangzanak: „Felséges császár és ap. király, természet szerint legkegyelmesebb urunk ! A’legközelebb lefolyt országgyűlés alatt legfénylőbb példáját adta felséged atyai kegyelmessége annak, hogy a’ hol az egymás iránti bizodalmatlanság ’s meghasonlás a’ közdolgok folyamatára káros hatással van, a’ békés egyetértés ’s a’ közdolgok czélszerű folyamatának helyreállítására legüdvösebb mód a’ haza atyjának kegyelemmel párosult igazságos hozzájárulása. Megyénkben a’ rokon atyafi érzést ’s azon barátságos kapcsolatot, melly a’ köztanácskozások békés menetének ’s a’ közhatározások sikerének egyedüli feltétele, a’múlt 1839. esztendei nov. 14-ei események és az azt követett eljárások megszaggatták’s az egymás iránti bizodalmatlanság kártékony hatású magvait hintették el. Ki nem magyarázható , felséges urunk, azon keserves érzés, mellet szül bennünk annak látása, hogy az atyafi atyafiában, a barát barátjában, a’rokon rokonában ellenét szemléli ,’s ha az elmúlt időkre visszatekintünk, a’ midőn kiki a’ másikat baráti karokkal ölele, lehetetlen nem kívánni azt, hogy az áldott egyetértést egymás között akármi áron is visszaszerezzük ; mert bár alkotmányos országban csak a’ törvényiek teljesítése szül megnyugtatást, de vannak ollyn esetek, mellyeknek örök feledése jótékonyabb hatású a’törvény kimenetelénél. Méltóztassék tehát Felséged kegyelmesen megengedni, ha bár törvény hatósági állásunknak néminemű feláldozásával is;azokról, mellyek akár egy akár más részről felhozathatnának, mélyen hallgatva, jobbágyi alázatossággal arra kérjük Felségedet, légyen meg János a philosophia encyclopediáját folytatta; a történetirási osztályban Kossovics Károly a' magyarok védelmi rendszeréről; Pérely József azon kérdést fejtegette: igaz-e, hogy a’ történetírásban hátrább az újkor a’ réginél; Kállay Ferencz a’ keleti nyelvek magyar-történeti fontosságáról , valamint Lebediásról értekezett; Jerney János a’ kaukázusi kubecsi népségről; végre Jászay Pál és Podhradczky József több apró históriai közléseket adtak a tudománytárban; a’ mathematical osztályban Győry Sándor a’ fel- és visszatolásról; Vásárhelyi Pál a' Berettyónak a’ Rege módjára hajózhatóvá tételéről; Vállas Antal a’napfogyatkozásokról; Nagy Károly 1840re astronomiai naplót dolgozott ki; a’ törvénytudomány osztályában Szlemenics Pál az örökségi jószágokról, Sztrokay Antal a’házassági törvények, szertatások és viszonyokról;Szalay László, Kollár Ádám Ferencz jogtudósi hatásáról, Zsoldos Ignácz a bírák és bíráskodásról általában; végre Frivaldszky Imre a’ magyarországi kőszéntelepekről olvasott. Ezekhez járultak l. Eötvös József emlék beszéde Kölcsey Ferencz—, Sztrokay Antalé Perger János—, Balogh Pálé Forgó György—, és Bugát Pálé Schuster János felett, ’s ezek nagyobb része a’társaság évkönyvei V. kötetében lesz a’közönség elébe terjesztve, egy része a’ tudomány tárban jelent meg. 2. Nyomtatásban a’ következő munkákat adta ki a’ társaság: a) Tudománytár, közre bocsátja a’ m. t. t. Szerkesztik Luczenbacher J. és Balogh Pál. Tizenkét füzet, b) Nyelvtudományi pályamunkák. Kiadja a’ m. t. t. Második kötet: Engel József és Nagy János koszorús értekezéseik a’ m. nyelv gyökérszavairól, c) Romai classicusok m. fordításokban. Kiadja a’ m. t. t. Harmadik kötet: C. J. Caesar minden munkái, Szenczy Imre által, első kötet, d) Kazinczy Ferencz eredeti munkái. A’ m. t. t. megbízásából összeszedék Bajza és Schedel. Második kötet: Utazások, e) Eredeti játékszín. Kiadta a’ m. t. t. VII. köt.: Az atyátlan, szomorújáték 5 felv. Irta Tóth Lőrincz. f. g) Külföldi játékszín. Kiadta a’m. t.1. XV. köt.: A’ levelezők, vígj. 2 felv. Ész és szív, vígj. 1 felv. Steigenfeldh ut. Külkey Henrik. A’ kénytelen házasság, vígj. Moliére után Kazinczy F. — XVI. kötet: Romeo és Julia, szomorúj. 5 felv. Shakespeare ut.Náray Antal. h) Philosophiai anthropologia. Irta Köteles Sámuel. 1) Elmélkedések a physiologia és psychologia körében , különös tekintettel a’ polgári és erkölcsi nevelésre. Irta D. Mocsi Mihály, (az acad. jutalmára). k) Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott D.Chelius M.J. III. kötet ford. D. Smalkovics Mihály. 1) M. J. társasági névkönyv astronomiai naplóval és kalendáriummal 1840re, szerkesztő Nagy Károly rt. 3. El voltak a’tagok olly kéziratok vizsgálatával is foglalva, mellyek az alaprajz rendelkezéséhez képest kiadatás végett voltak az academia elébe terjesztve. Név szerint, a’ múlt évről maradiakhoz járult 10, és pedig szépliteraturai 2, classica literaturai 1, philosophiai 2 , hadtudományi 3, törvény- és országtani 2. Visszavettetett 13; elfogadtatott feltételesen I. végkép a’ következő négy : a) Plutarch Parallelái első kötete, fordítva D. Székács J. által; a’ Hellen classicusok 2. kötetébe, b) Szikrák a’hellen szónokokból, ford. Szabó István által; a’ Hellen class. 3. kötetébe, c) Epigramm. Kotzebue vígjátéka, fordítva Kazinczy Gábor által, a’külföldi játékszín számára, d) Az ember szelleme, Hartmann után D. Soltész János által. 4. Hasonlólag el voltak a’ tagok a’tudomány tárba szánt dolgozatok vizsgálatával foglalva. A’ mult évről maradiakhoz jött ez évben 25, név szerint nyelvtudományi 2, philosophiai 2, történettudományi 15, mathesisi 4, törvényi 1, természet- és műtani 1. Visszavétetett 1, visszavettetett 7, elfogadtatott 12, mellyek nagyobb része már meg is jelent. Szegszárd. A’ jónak és szépnek, úgy, mint a’ rosznak és helytelennek, mióta csak a’ történetek emlékeznek, voltak ellenszegülői és gátlói. Városunk kebelében alakult lövésztestületnek is támadván már kezdetén ellenségei, kik bár látván, miként ezen testület czélja nem csak egyenruhában fellépve üdv és emlék-napokon az isteni szolgálaton megjelenni, és az ünnepélyt emelni, hanem városunk lakosi közt a’ barátságot, összetartást, ipart, nemzeti szellemet, és a’ közbátorságot, valamint a’ hangászatot, minden szép és jó iránti hajlandóságot feléleszteni, és megállapítani — nem átalkodtak azt , mint rend , és csendbontó, zavart és egyenetlenséget okozó, a’megye, uradalom, és városi elöljáróságnak magát ellenszegülő társaságot fensőbb helyen feladni.A’dolog megvizsgáltatván, a’ testület czélja és intézményei valódi színükben fényre hozatvák, fensőbbhelyről érkezett kegyes leirat következésében aug. 27-én gyülekezetet tartott, mellyben a’ kegyes leirat felolvastatott, és értelme szerint a testület, eddigi állományának korlátai közt, fenállhatónak és szabadalmasnak nyilatkoztatott. Melly alkalommal b. Prónay Albert, gr. Zichy László, Daróczy Sándor urad. ügyviselőt, az urakat és Szegszárd vsa mindenkori biráját — mint bírót — tagjaivá nevező, ’s szabadságát aug. 30 án gyakorlatba is hozá. A’ testület fegyveresen és csinos magyar egyenruhában, katonai rendben, az egi házba gyűlt össze az ünnepélyt emelő, hol főtiszt. Ujváry Jószsef tiszt, kanonok, esperest, helybeli plébános mint testületi lelkész, a mindenhatónak áldozatot nyujta. A’ sz. mise áldozati alatt éneklett „Te Dolima*ota testületnek már is derék hangászai kisérték kellemes öszhangzatú zenével. — Sept.3. Megtisztelvén a’számosan összegyűlt t. KK és RRket elnöklő első alispányunk, kijelenté miképpen a’ júliusi gyűlés határozata következésében, mint a t.czikkelyek megérkezte utáni illedelmes időre, a’mai napot hir