Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-06-25 / 51. szám

Előfizetés a „Nemzeti Újság“ és „Hasznos Teljes tisztelettel bátorkodunk ”. ez. olvasóinkat figyelmeztetni, hogy a jövő félévre július 1-től az előfizetési feltételek az eddigiek maradnak.Helyben házhoz hordással, boríték nélkül 3 f. 12 kr. — borítékkal 3 f. 36 kr. Postán 4 f. Külföldre egyedül a bécsi cs. fő­postahivatalnál rendelkezni. Isme­retlen kézlesi leveleket bérmentesen, vagy biztos alkalommal kérünk. Lapjainkat illető leveleket tiszt, levelezőink szíveskedjenek a Szerkesztőségnek czimezni. A Nemzeti újság és Hasznos mulatságok szerkeztősége Zöldkert utcza 488 sz. alatt. A közelebbi szám néhány példányaiban , minden éberségünk és többszörös kiigazítás daczára is az előfizetés — postán & fr. — maradt,­ ezt dL-re igazíttatni kérjük. T­ART­ALOM: Kinevezések, megtisztelte­tések , ha­tározat. Korunk ügyei, ikervárosi hírnök, N Nyitra, Baranya, Hont és Torna me­gyei gyűlések , erdélyi országgyűlés. Olasz- Spanyol- Franczia- Angol- Németország. Né­metalföld Rövid közi. Magyar­ország­ és Erdély. O cs. s apost. kir. F­ö­l­s­é­g­e L­o­r­e­c­z Im­re nyitrai székesegyházi kanonokot és gradnai főesperestet a II. Sz. Mária rákonyi czimzetes apát­jává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. O cs. s apost. kir. Föl­s­ége a szepesi káp­­talanban éneklő kanonokká Nem­essányi Gás­­párt, őrkanonokká Iliaczo­vszk­y Domokost, székesegyházi főesperestté D­u­­­o­v­i­t­s Jakabot, árvái főesperestté Andreanszky Menyhértet, liptói főesperestté K­o­­­b­a­y Józsefet méltózta­­tott legkegyelmesebben kinevezni. O cs. s­ajtost. kir. Fölsége a rozsnyói káp­­talanban megísrtilt kanonokságra Hollók Imre történet-és hit­tani oktatót méltóztatott legkegyel­­mesebben emelni. Ő cs. s apóst. kir. Fölsége Vitéz Já­nost Abauj megye első­­ alispányát ,,kir. ta­nácsos“ czimmel méltóztatott legkegyelmesebben földisziteni. Ő cs. s apóst. kir. Fölsége Fridrik Jó­zsef ,,M­i­k­l­ó­s czár“ magyar huszárezredbeli kapitánynak és F­r­i­d­r­i­k Károly ugyanazon ezred hadnagyának k­evök , Békeffy­ -re magyarítását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A fölső bányai főhotmányos-hivatalra Cseh Lajos bányász-gyakornok alkalmaztatott. A nm. magyar kir. helytartó tanács N­e­d­e­l­k­ó Demeter or­vostanárt Pest városa tiszt­beli physicusává nevezte ki. (Halálozás) Legközelebb rövid betegeskedés után kimu­lt Kehidán ősi birtokában élte 53ik évében Deák An­tal a jeles Ferencz testvére; elvont szerény­ségében forró szeretetet ápola a haza iránt keblében; emléke élni fog a nemzet szivében. Korunk ügyel.­­Egyházi javak. (Vége ) "Végre, mit sem ér azoknak állítása, kik azt mondják, hogy' Kálmán király által (I. könyv. 16. 18. fej.) visszahuzat­­tak az egyházi jószágok , következőleg a papság adományai nem olly jogszerűek , mint a nemesek adományai. Mert hinni nem lehet, hogy a halászati jog kizáró­­lag csak az egyháziaknak ajándékoztatott volrr­a, annál természetesebben követke­zik tehát, hogy Kálmán [. k. 15­17 fej. szerint? a világiak halászati joga is ezen törvény óta soroztatott; és valóban a 17ik fejzetnek azon általános rendelé­se , hogy a szőlők és földek azok birto­kában hagyassalak,kiknek adattak, meg­foghatatlan é­rtelm­ű lenne, ha csak az egy­háziak a világiakkal vegyesen ezen törvény alatt nem értődnének, a­mit az I. könyv. I.fej. összehasonlítása is i­­gazol. Egyébiránt, midőn Kálmán (II. könyv. 14 fej. lső szak.) többeknek vé­leménye szerint nagyváradi püspöknek is neveztetnék , könnyen lehet gondolni, hogy a világiaknak jobban nem kedvezett mint a papoknak. Továbbá vannak példák törvénykönyvünkben , hogy a királyok adományozási joga országgyűlésileg meg volt korlátolva, s ki következtetné eb­ből, hogy­ az adományozás joga a kirá­lyokat törvényesen nem illeti ? (1492:— 1495 : 2— 1518 : 15.— ) De valamint e­­zen törvényes okszerűségből, az adomány­zott jószágok a papoktól, kik több szá­zadok óta békességes birtoklásában van­nak azoknak, törvényesen el nem vétet­hetnek, úgy más tekintetből ezen ki­váltsági joguk elverése nem is javasol­ható, mert az ország sok polgáraira há­ramló jótékonyságok forrása ez­által el­záratnék, sőt nem czélszerűbb lenne-e, hogy a haza polgárai, valamint a törvé­nyesen koronázott fejedelemtől­­ és ná­dortól, úgy az esztergomi érsek, zágrábi, győri püspök s káptalantól és a pannon­halmi főapáttól sűrűbben nyerhetnének birtokokat? Azután ezen egyházi ado­mány-források sokkal különbözők (az 1. 13 czim., 3. 4. szak szerint) a királyi adományozástól; részint, mivel azok tisz­ta adományok, s kizárólag hiv szolgála­tokért és érdemekért adatnak, midőn ellenben a királyiak vegyes adományok, s némű érdemek mellett pénzfizetést is föl­tételeznek, mit sok magyar polgár nélkü­löz.­­ Továbbá az egyháziak az adomá­nyozásra szánt birtokokat meg nem tart­hatják (1830 : 13) ellenben a fejedelem, azoknak maga részére leendő meg­tartására teljes joggal bir (1:13). — Mi a papi tizedet illeti, nem a földesurak veszik e annak legnagyobb hasznát, csekély áron azt kibérelvén? általánosan a papi jö­vedelmekről jegyezzük meg, hány sze­gény családok, árvák, szegény' deákok, öz­vegyek, és véletlen sors­csapásoktól nyo­matott felebarátink húznak azokból se­gedelmeket évenkint ? hány tudomány s jótékony' intézetek emelkednek föl hazánk­ban a papi adakozásokból? tegyük uraim kezeinket szivünkre s ne dobjuk a kö­vet szegény­ hazánk jóltévőire. — Van­nak még némeilyek, kik a papi jószágo­­o­kat a status hasznára fordítani óhajtanák, s igy a jótékonyságok forrása megma­radna. Látjuk uraim a közigazgatású jó­szágok kezeltetését; láttuk, hogy a pa­piros pénz (fekete bankó) értékének le­szállítása szakában, az alapítványi pénz­tárból fizetett kb­. rendes tanítók milly hiányt szenvedtek fizetésekben, mikép romlottak meg családaik boldogságukban, minek közvetlen befolyása jön a közne­velésre. Tudjuk, hogy a kincstári igazga­tásnál sokszor egy arany hagyomány be­hajtása mennyibe kerül. A sz. k. vá­rosok jövedelmeinek kezelése is nem elég szomorú következményeket mutat-é­s miből a tapasztalati igazságra hivatkoz­va egész bizonyossággal el kell hinnünk, hogy a közkezelések szaporítása a státus gazdaságának legveszedelmesebb apályja. — Nagyon fonák gondolkodása lenne te­hát az némelly politicus okoskodóknak : „bízzuk a papok jószágait a köz gaz­dálkodására.“ — Nem gazdálkodás len­ne ez, hanem vesztegetés, minek kárté­kony eredményeit látjuk sok birtokos­nak hason elveiben, ki ezen okoskodás­ból indulva ki, hű szolgálatokat tevő tisztjeitől elvonja a méltányos béreket, melly fanyar gazdálkodásból a nagyobb­nak veszélyeztetését könnyen lehetne már sok szomorú tapasztalásból kiszámítani. De midőn a honi törvények, majd a királyok, majd a nemzet tetszése sze­rint, időszakonkint változnak, természe­tesen következtetni lehet,hogy most a pap­ság fosztatik meg birtokától; máskor a k. városok, utóbb a nemesek fosztatnak meg azoktól. Ennek igazolására történe­tet idézek föl: 1451. Nagy Lajos alatt azon nemesi birtokokat, m­ellyekben ér­­czek találtattak , csere mellett a király elvehette. 1405. Zsigmond alatt az il­­lyen birtokoktól csak bányabért köve­telhetett; — 1486-ikb. M­át­y­á falait is­mét elvehette; — 1392-ben II. Il­iász­ló alatt a tulajdonosi birtoklást bá­nyabér fizetése mellett megengedni kény­­telenitetett. — Az idők viszonyaival, a sarkalatos törvények példája szerint a k. adománnyal szerzett jószágokróli szabad rendelkezési jog is változott (Sz. Istv. II. könyv. 35 fej. Kálmán I. könyv 20. 21. fej.; — I-ső Lajos 1351. az aranybullá­nak 4-ik czikk.) Ha az egyházi adományok ennyi tör­vények ellen megrendittetnének, legbizo­nyosabban a kir. városok birtokai is azon 1942. 51. szám. Első félév. Minden szerdán és szombaton egy egy ív nemzeti megtisztelteté­sek , kinevezések, hazai s külföldi politikai tudó­sítások gyorsan közöl­tétnek lapjainkban. Félévi ára postán borítékkal­­ pengő forint. NEMZETI 1JJSÁG. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Malik­sfír István táblabiró, kiadja özvegye. Szerkeszti Kovacsóczy M. Ant­iczAenedék­eit Szent-Iván-hava 25kén Hasznos Mulatságokban felvétetnek mindennemű tu­dós értekezések , a népne­velési , alapítványi , művé­szeti, mesterségi, literatú­rai, és más mulatva okta­tói körből. A nemhivatalos leveleknek kármentes küldetése kéretik PEST

Next