Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)
1842-06-25 / 51. szám
Előfizetés a „Nemzeti Újság“ és „Hasznos Teljes tisztelettel bátorkodunk ”. ez. olvasóinkat figyelmeztetni, hogy a jövő félévre július 1-től az előfizetési feltételek az eddigiek maradnak.Helyben házhoz hordással, boríték nélkül 3 f. 12 kr. — borítékkal 3 f. 36 kr. Postán 4 f. Külföldre egyedül a bécsi cs. főpostahivatalnál rendelkezni. Ismeretlen kézlesi leveleket bérmentesen, vagy biztos alkalommal kérünk. Lapjainkat illető leveleket tiszt, levelezőink szíveskedjenek a Szerkesztőségnek czimezni. A Nemzeti újság és Hasznos mulatságok szerkeztősége Zöldkert utcza 488 sz. alatt. A közelebbi szám néhány példányaiban , minden éberségünk és többszörös kiigazítás daczára is az előfizetés — postán & fr. — maradt, ezt dL-re igazíttatni kérjük. TARTALOM: Kinevezések, megtiszteltetések , határozat. Korunk ügyei, ikervárosi hírnök, N Nyitra, Baranya, Hont és Torna megyei gyűlések , erdélyi országgyűlés. Olasz- Spanyol- Franczia- Angol- Németország. Németalföld Rövid közi. Magyarország és Erdély. O cs. s apost. kir. Fölsége Lorecz Imre nyitrai székesegyházi kanonokot és gradnai főesperestet a II. Sz. Mária rákonyi czimzetes apátjává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. O cs. s apost. kir. Fölsége a szepesi káptalanban éneklő kanonokká Nemessányi Gáspárt, őrkanonokká Iliaczovszky Domokost, székesegyházi főesperestté Duovits Jakabot, árvái főesperestté Andreanszky Menyhértet, liptói főesperestté Kobay Józsefet méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. O cs. sajtost. kir. Fölsége a rozsnyói káptalanban megísrtilt kanonokságra Hollók Imre történet-és hittani oktatót méltóztatott legkegyelmesebben emelni. Ő cs. s apóst. kir. Fölsége Vitéz Jánost Abauj megye első alispányát ,,kir. tanácsos“ czimmel méltóztatott legkegyelmesebben földisziteni. Ő cs. s apóst. kir. Fölsége Fridrik József ,,Miklós czár“ magyar huszárezredbeli kapitánynak és Fridrik Károly ugyanazon ezred hadnagyának kevök , Békeffy -re magyarítását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A fölső bányai főhotmányos-hivatalra Cseh Lajos bányász-gyakornok alkalmaztatott. A nm. magyar kir. helytartó tanács Nedelkó Demeter orvostanárt Pest városa tisztbeli physicusává nevezte ki. (Halálozás) Legközelebb rövid betegeskedés után kimult Kehidán ősi birtokában élte 53ik évében Deák Antal a jeles Ferencz testvére; elvont szerénységében forró szeretetet ápola a haza iránt keblében; emléke élni fog a nemzet szivében. Korunk ügyel.Egyházi javak. (Vége ) "Végre, mit sem ér azoknak állítása, kik azt mondják, hogy' Kálmán király által (I. könyv. 16. 18. fej.) visszahuzattak az egyházi jószágok , következőleg a papság adományai nem olly jogszerűek , mint a nemesek adományai. Mert hinni nem lehet, hogy a halászati jog kizárólag csak az egyháziaknak ajándékoztatott volrra, annál természetesebben következik tehát, hogy Kálmán [. k. 1517 fej. szerint? a világiak halászati joga is ezen törvény óta soroztatott; és valóban a 17ik fejzetnek azon általános rendelése , hogy a szőlők és földek azok birtokában hagyassalak,kiknek adattak, megfoghatatlan értelmű lenne, ha csak az egyháziak a világiakkal vegyesen ezen törvény alatt nem értődnének, amit az I. könyv. I.fej. összehasonlítása is igazol. Egyébiránt, midőn Kálmán (II. könyv. 14 fej. lső szak.) többeknek véleménye szerint nagyváradi püspöknek is neveztetnék , könnyen lehet gondolni, hogy a világiaknak jobban nem kedvezett mint a papoknak. Továbbá vannak példák törvénykönyvünkben , hogy a királyok adományozási joga országgyűlésileg meg volt korlátolva, s ki következtetné ebből, hogy az adományozás joga a királyokat törvényesen nem illeti ? (1492:— 1495 : 2— 1518 : 15.— ) De valamint ezen törvényes okszerűségből, az adományzott jószágok a papoktól, kik több századok óta békességes birtoklásában vannak azoknak, törvényesen el nem vétethetnek, úgy más tekintetből ezen kiváltsági joguk elverése nem is javasolható, mert az ország sok polgáraira háramló jótékonyságok forrása ezáltal elzáratnék, sőt nem czélszerűbb lenne-e, hogy a haza polgárai, valamint a törvényesen koronázott fejedelemtől és nádortól, úgy az esztergomi érsek, zágrábi, győri püspök s káptalantól és a pannonhalmi főapáttól sűrűbben nyerhetnének birtokokat? Azután ezen egyházi adomány-források sokkal különbözők (az 1. 13 czim., 3. 4. szak szerint) a királyi adományozástól; részint, mivel azok tiszta adományok, s kizárólag hiv szolgálatokért és érdemekért adatnak, midőn ellenben a királyiak vegyes adományok, s némű érdemek mellett pénzfizetést is föltételeznek, mit sok magyar polgár nélkülöz. Továbbá az egyháziak az adományozásra szánt birtokokat meg nem tarthatják (1830 : 13) ellenben a fejedelem, azoknak maga részére leendő megtartására teljes joggal bir (1:13). — Mi a papi tizedet illeti, nem a földesurak veszik e annak legnagyobb hasznát, csekély áron azt kibérelvén? általánosan a papi jövedelmekről jegyezzük meg, hány szegény családok, árvák, szegény' deákok, özvegyek, és véletlen sorscsapásoktól nyomatott felebarátink húznak azokból segedelmeket évenkint ? hány tudomány s jótékony' intézetek emelkednek föl hazánkban a papi adakozásokból? tegyük uraim kezeinket szivünkre s ne dobjuk a követ szegény hazánk jóltévőire. — Vannak még némeilyek, kik a papi jószágookat a status hasznára fordítani óhajtanák, s igy a jótékonyságok forrása megmaradna. Látjuk uraim a közigazgatású jószágok kezeltetését; láttuk, hogy a papiros pénz (fekete bankó) értékének leszállítása szakában, az alapítványi pénztárból fizetett kb. rendes tanítók milly hiányt szenvedtek fizetésekben, mikép romlottak meg családaik boldogságukban, minek közvetlen befolyása jön a köznevelésre. Tudjuk, hogy a kincstári igazgatásnál sokszor egy arany hagyomány behajtása mennyibe kerül. A sz. k. városok jövedelmeinek kezelése is nem elég szomorú következményeket mutat-és miből a tapasztalati igazságra hivatkozva egész bizonyossággal el kell hinnünk, hogy a közkezelések szaporítása a státus gazdaságának legveszedelmesebb apályja. — Nagyon fonák gondolkodása lenne tehát az némelly politicus okoskodóknak : „bízzuk a papok jószágait a köz gazdálkodására.“ — Nem gazdálkodás lenne ez, hanem vesztegetés, minek kártékony eredményeit látjuk sok birtokosnak hason elveiben, ki ezen okoskodásból indulva ki, hű szolgálatokat tevő tisztjeitől elvonja a méltányos béreket, melly fanyar gazdálkodásból a nagyobbnak veszélyeztetését könnyen lehetne már sok szomorú tapasztalásból kiszámítani. De midőn a honi törvények, majd a királyok, majd a nemzet tetszése szerint, időszakonkint változnak, természetesen következtetni lehet,hogy most a papság fosztatik meg birtokától; máskor a k. városok, utóbb a nemesek fosztatnak meg azoktól. Ennek igazolására történetet idézek föl: 1451. Nagy Lajos alatt azon nemesi birtokokat, mellyekben érczek találtattak , csere mellett a király elvehette. 1405. Zsigmond alatt az illyen birtokoktól csak bányabért követelhetett; — 1486-ikb. Mátyá falait ismét elvehette; — 1392-ben II. Iliászló alatt a tulajdonosi birtoklást bányabér fizetése mellett megengedni kénytelenitetett. — Az idők viszonyaival, a sarkalatos törvények példája szerint a k. adománnyal szerzett jószágokróli szabad rendelkezési jog is változott (Sz. Istv. II. könyv. 35 fej. Kálmán I. könyv 20. 21. fej.; — I-ső Lajos 1351. az aranybullának 4-ik czikk.) Ha az egyházi adományok ennyi törvények ellen megrendittetnének, legbizonyosabban a kir. városok birtokai is azon 1942. 51. szám. Első félév. Minden szerdán és szombaton egy egy ív nemzeti megtiszteltetések , kinevezések, hazai s külföldi politikai tudósítások gyorsan közöltétnek lapjainkban. Félévi ára postán borítékkal pengő forint. NEMZETI 1JJSÁG. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Maliksfír István táblabiró, kiadja özvegye. Szerkeszti Kovacsóczy M. AnticzAenedékeit Szent-Iván-hava 25kén Hasznos Mulatságokban felvétetnek mindennemű tudós értekezések , a népnevelési , alapítványi , művészeti, mesterségi, literatúrai, és más mulatva oktatói körből. A nemhivatalos leveleknek kármentes küldetése kéretik PEST