Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)
1842-01-08 / 3. szám
.j. számfelső felét. NEMZETI US A ti ^féarrm/icz/eéezu/' sv.J Boldogasszony li a v a 8 kán PEST kz ^Hasznos Mulatságokban ^felvétetnek mindennemű tudós értekezések , a népnevelési, alapítványi , művészeti , mesterségi, literatúrai, és más mulatva oktatói körből. A nemhivatalos leveleknek bérmentes küldetés kéretik 1842. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Kintsár István táblabiró, kiadja Szerkeszti Dr. Nagy Pál, táblabiró. Minden szerdán és szombaton egy egy ív nemzeti megtiszteltetések, kinevezések, hazai s külföldi politikai tudósitások gyorsan küzöltetnek lapjainkban. Félévi ára postán borítékkal 4 pengő forint. TARTALOM. Kinevezések , megtiszteltetések és halálodat, énekiskolai vizsgálat, vegyesházassági ügy, új jeles könyvek (Embernemesítés) és der Ungar divatlap ismertetése, nevelésügy Báréból” társalkodási egyesület közgyűlése Kassán , békés és gömörmegyei közgyűlés jelesebb határozatai, változások a cseh hadseregnél, római tdtósitások, spanyol választási új zavarok, európai nagyhatalmak szerződése a rabszolgai kereskedés eltörlése iránt, királygyilkosok feletti ítélet Franczhouban, bajor király örvendező levele a bambergi érsekhez, Törökbirodalmi uj tervezetek, Yucatáu köztársaság nyilatkozata Amerikában. Magyarország* 6 cs. s apost. kir. felsége Majsch Jakabot, Buda főváros plébánosát sztrazskai vagyis sztrazsai máskép nehrei czimzetes préposttá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Nyitra-ivánkai Vitéz András elhunytával megürülvén a rozsnyói káptalan nagyprépostsága, e méltóságra a felsége mezőhegyesi Hegyessy Pált eddigi olvasó kanonok urat méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni, ki is múlt december 20-ánusultságába ünnepélyesen beiktattatok. Nevezetes azon körülmény, hogy a megtisztelt férfin épen az nap tölté betodik esztendejét. A beiktató lisztet főtiszt, Markovita József kanonok úr teljesité. Annak jeléül, hogy az érdemteli prépost úr mindenek előtt köztisztelet- és szeretetben áll, minden rend-és sorsbeliek igen számosan jelentek meg, különösen az itteni püspöki lyceum-, gymnasium-s nemzeti iskolában tanuló ifjúság. Mindnyájoknak, kik jelen voltak, kivonata abban pontosalt, hogy a beiktatott prépostnak , mint a főtiszteletű káptalan érdemteljes főnökének s a megye nestorának böcsös élete az árvák, özvegyek és gyámoltalanok további javára, örömére még igen sokáig viruljon! Egyh. Tud. Csetneky Károly-Tamás beszterczebányai kam. fiskális kir. ügyigazgatósági fiskálissá neveztetett ki. Legfelsőbb leiratnál fogva a tisolezi ellenőrhivatalra Zehenter Ignácz kezelő, az ugyanottani felullász hivatalra Stuberfoll Manó gyakornok, s a vaiszkovai vashámor-felügyelő hivatalra Nessell Károly alkalmaztatott. Kassán m. e. és hókén szélütés következtében meghalt batisfalvi és markusfalusi Máriássy Károly nyugalmazott huszár alezredes, cs. kir. kamrás és szent Móricz és Lázár jeles rendének vitéze, élete 55 ik évében. (Énekiskolai vizsgálat.) A pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti ének iskola növendékeinek e folyó iskolai esztendőben első félévi nyilvános vizsgálata jövő csütörtökön janulban tartatik Pesten a városi kisebb redutteremben , és pedig az ifjaké délelőtt 9, a leányoké délután 3 órakor, mellyre mind a két városi műkedvelő közönség, mind pedig és különösen ezen intézet t. ez. gyámolói ezennel tisztelettel meghivattatnak. Vizsgálat tárgyai: elmélet, gyakorlatok, magándalok, Engesser prof. magyar miséje , és karénekek. Mátray Gábor énekiskolai igazgató. (Vegyes házassági ügy.)Azok után,miket előbbi számainkban közlött körlevélben a herczegprímás rész szerint kijelent, részszerínt némely történhető esetekre nézve utasítás adás végett magának fontott, kétségtelennek látszik, hogy ti körlevél nem csupán egy rendbeli római válaszon alapszik, következőleg, hogy az abban említett apostoli Brévének tartalmát nem tekinthetni olly végső határozatnak, mellyen túl asszék bizonyos vegyes-házassági esetekben a lélek-ismeretek megnyugtatása tekintetéből bővebben is ne nyilatkozott volna. — Mind azok, kik az 1790ki 26. törvényczikkel, mig fennáll, sérthetetlennek, s mennyiben a protestáns honfiak vallásbeli jogait biztosítja, kedvezéseire nézve örökre változhatatlannak, de egyszersmind a vegyes házasságoknak egyházi áldást sem az említett törvény szabályai alá rendelhetőnek , sem pedig a múlt országgyűlés elismerése szerint is a polgári törvényhozás körébe vonhatónak nem tartják, valamint egy részről bizonyosan méltányolják, s tisztelik prímási herczegségének a fennálló viszonyok által feltételezett bölcs tartózkodását, úgy más részről örömest engedhetnek helyt azon édes reménynek, hogy ő szentsége intézkedéseiben mindaz feltaláltaik, a mi a vegyes házasságok szövevényes, s a szenvedélyek által még inkább nehezített kérdésének óhajtott végképem eldöntésére szükséges. Az isteni tisztelet díszes megtartása, az ember erkölcsi neveltetését is az üdv mellett méltólag tárgyazni tudó magyar tudós írók nestora, kir. tan. Fejér György prépost és nyáradi kanonok, egyházi, tanítói és kormányzói pályáján szerzett, felséges uralkodónk által fűzött érdemkoszoruit, ez újév kezdetével ismét fényesen kitüntette, nyomtatásban megjelent illy czimü jeles munkája által: „Ember nemesítés“ vagy is a természeti erkölcs-tudomány. Fejtegette Fejér György , Pesten Trattner Károlyi betűivel. 1842. nagyvad rét, 218. lap. ára logó forint. Ezen maga nemében egy valódi tudós munka, olly korszerű tapintattal van felfogva, hogy a magyar olvasó közönség szellemi vágyát minden tekintetben kellőleg kielégíti. Figyelmeztetésül, a tudós szerzőnek olvasóihoz intézett beszéde ez: „Felfogásom szerint a közhasználatú philosophiának részei: a bevezetés (Propaedeutica), az em- ber-ismertetés testére s lelkére nézve (An- thropologus somatica et psychica), az ember-miveltetés (Anthropologia practica), az ember gondolkodó erejének formáltatá- sa (Logica), az ember ismerő-erejének for- máltatása (Metaphysica), az ember-nemej sités (Ellica naturalis), a szépmüvek és mesterségek philosophiai tekintetben ( Ac- isthetica), s a históriája a bölcselkedésnek, — Ezt magyar nyelven meghonositni ki- t váltván, kiadtam az Anthropologia somalica-psychicat 1807ben, a practical 1809., a logical 1810ben, a metaphysical 1835., a propaedeutical 1836ban, a philosophica történeteit időközben, hellyel hellyel, főkép a Tudományos Gyűjteményben, mennyire szorongató körülményeim, s bokros hivatalaim engedték.— A halasztott „Ember nemesítést, vagyis a természeti erkölcstudományt bátorkodom bizodalommal közre bocsátani,azt nyilvánságos okfőkön alapítani, helyes fogalmakból, fejtegetni , tudományos rendszerbe foglalni, s, mostani állományához képest előterjeszteni igyekeztem. — A közértelműséget az ujdon lát szóknak fel nem áldozhattam- az elmélkedni merők s tudók kedvéül gondolatszikrákat hintegettem el szettében; a helyteleneket, s feleslegeseket távoztatni , az erkölcsiséget tulajdon tisztaságában kitüntetni , szóval használni törekedtem. —. Használtam el azoknak, kik ezen tudományhoz értenek,Ítéletükre legyen bízva. *— Akárhogy essék ez ki, bizonyos vagyok benne, hogy erőmet, munkámat nem szükitem; áldoztam hazánknak s literal líránknak ; napom már alkonyodóban van; philosophiai pályázásomnak — vége Pesten, sept. 5én 1841. A szerző.“ Journalistikánk és irodalmunk köre újév kezdete óta ismét terjedelmesbbé vált. Pesti lapjaik koszorújába egy uj virág füzeték, mellynek czime: „Der Ungar.“ Feladata: kiemelni a magyar érdekeket , ismertetni honunkat, nemzeti létünket, viszonyaikat, s a t, a külfölddel , mit Klein Hermann szerkesztő ar ügyek kezelésétől annyival inkább várhatni, minthogy a német nyelv és eddigi számaiból ítélve a helyes tapintattal választott közlemények biztatólag munkálnak a kitűzött czélra. A lap kis negyedben vasár-és ünnepnapokon kívül mindennap, magyar divatképekkel is ellátva jelenik meg. Mi csüggedetlen szorgalmat és legjobb sikert kívánunk e nemes törekvésnek, mi aligha a felvirult „Regélő“vel egyetemben, a negédesen alig élni kezdett egyetlen divatlapok, azaz Közlemények és Literatúrai lapok szerkesztő- s kiadóját álomba nem szenderiti. (Nevelésügy Barsból.) Milly elvekből indult ki, s mikép fogta föl Barsmegye a népnevelési fontos ügyet, intézkedései már hírlapok utján közültetvén általán tudva van. Egy választmány foglalkozik folyvást e tárgyban, szabályait ugyan még nem foganasító, de kellő megfontolással, és higgadt komolysággal tévén minden lépést , a kívánt srkert eleve biztosítja. Elveket állít fel, s részletekbe még nem igen bocsátkozik, sejtvén, milly nagy akadályok gördülendnek elé, ha majd a theoriát praxisba lépteti. E választmány dec. 10lén, közgyűlés után esti 7 órakor ült össze az alispán ur elnöklete alatt és éji 11 óráig tanácskozott. Több kath. pap jelent meg s e tanácskozásra a választmány tagjaitól barátilag meghivatva. Miután ezek teljes szerénységgeleges esetet kivéve — arra ■ kerék a válaszánál!) tagjait,hogy a törvény és szokás szentesítette egyházi hatóságok iskolakormányzási jogát sértetlenül hagy- s va, a nevelési rendszerbe avatkozástól lehetségig óvakodnának, és inkább, azegyházi hatóságtól rég kiadott, de legújabban a kor kivonata szerint tökéletessített tanítási rendszer foganatosítására az egyháziaknak segélyt nyújtanának; méltányló kímélettel ebbéli jogaikat ugyan szinte törvényből törekedének megmutatni, megnyugtatásukra azonban az egyháziaknak , nehogy minden oldalról parancsotokkal kedvetlenittessenek, őket a nép istentől rendelt s mellőzhetlen nevelőinek önkim elismervén , közegyezéssel oda nyilatkozónak, hogy minden fenálló jogot nemcsak