Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-01-04 / 2. szám
tik; az ítélet tíz év után kimondatott s végrehajtás rendeltetik. A végrehajtó szolgabiró a nyertes félnek egy a perbeli földek végén, a berendz-csatornához közel álló, Bulla a fölebb ötezer forinton épített magtárt- acsiasan hambárt — állítólag évenkint 3000 i . haszonbért hozót, 63.000 forintban kivan átadni. Hallottátok-e uraim! Bárnak megmarad a ház, a 160 láncz föld, s még az eladó bárónőnek hambári váltság fejében 9000 forintot kellene fizetni. Boldog szerzemény! ritka szerencse ! Most végrehajtási igazításra új por támasztatik. A szerencsés vevő hozzá folyvást a hasznokat, s nevetve élvezi a csillagzati örömidőt, kiment minden por - orvoslatokat. A bírói parancsok egymást váltják föl. E közben a fölpörös barona kihal; leánya báró Vlasics Ferencz horvátorszábán hitvese lép a sorompóba. Ismét kezdődik a végrehajtás. Sok akadályok gördülnek közbe. R. ár hitvese hozományi pörbe rántja férjét a levét. Sebesen kimondatik törvényszünet alatt az ítélet, és sebesebben végrehajtatván, a vagyon legnagyobb része R. ár hitvesének hozománya fejében birtokába jut, így a gordiusi törvénycsomó ketté metszetvén a fönmaradt kisebb földrész a második bárónőhez visszakerül, ki a jóméltóságú udvari cancellariához folyamodván , a pör ide fölkéretik; mielőtt azonban a nagy halom fölküldetnék , már meghalgattatni határoztatok. Most a pör fölküldés végett behozatik, de az eredeti folyamodvány az iratok közül miképs hol , az napfényre nem derülhet, eltévelyedet , elveszett s igy már nem adhat nyilatkozást. Milly vége leend a szomorú játéknak, erről a végkimenetelkor szólandok. — Jövő évi január 16-án kisgyülés s két hétig polgári törvényszék, febr. 16. fenyitőszék, martius 13-án közgyűlésünk leend. A marhahús ára 11 kr. maradt. Sebők. Torontálitól, dec. 13 Folyó hó 5-kén nyitá meg főispánunk ő maga a közgyűlést, mellyen három napig, a kedvetlen idő s részát daczára is, jelenvalók.Az előfordult tárgyak is ezek. A zágrábi püspök ő exja személyére nézve lemondott a vérhatalomról. — Fölolvastatott a Torontálban lakó püspöki nemes horvátok ujonan kinevezett udvargrófjuk iránti állásuk, s ez utóbbi hatóságának szerkezete. — Szőnyegre került ismét Rózsa Demeter ügye, melly egy idő óta minden közgyűlésen unalomig tárgyaltatik.— Érdekes volt továbbá másod alispánunk amaz indítványa, miszerint ennekutánra az országgyűlés ne nevezhessen maga kebléből név szerint egyéneket az országos választmányokhoz, hanem csak a megyéket jelölhesse ki, mellyek azokhoz tagokat küldjenek; igen korszerű lévén ez indítvány, megtetszett eleinte sokaknak , folyt is a vita több ideig mellette s ellene s végre nem fogadtatott el. — Zalamegye levele, mellyben panaszolja, hogy zágrábi püspök ő exja az illyrismust pártolja,minek bebizonyítására az is fölhozatott, mikép egy Zala megyében kebelezett plébániára horvát papot küldött, mi természetesen rászaltatott.—Nagy János főjegyző halála , Kamenszky Illés , s Ladányi számvevő lemondása által, több tisztviselői hely megürülvén főispán úr ő maga a főjegyzői hivatalra Rónay Móricz első aljegyzőt, ennek helyébe Szabó Sándor másod aljegyzőt, e hivatalra pedig Temes megyéből ide került Termnositsot, a számvevői hivatalra Dániel Tivadar esküdtet, ennek helyébe Bobort, s több táblabirót s tiszteletbeli aljegyzőt nevezett ki, kik közöl a jelenvoltak azonnal föl is esketettek. — Fölolvastatott ő Fölségének Mihálovits Felixnek adott k. k. adománylevele, kit többször tisztelt főispánunk a táblabirák koszorujába igtatott. Ezek a mai napon befejezett közgyűlés nevezetesebb tárgyai. Ámbár a fönebbi 111.‘Va''y ez úttal keresztül nem ment , megbuo v-iT nem lehet tekinteni, mert inkább más nán»" laaSZtatott. Ugy tetszett, mintha főiskint ill . m..Za.nem örömest látta volna , misze- V ek mnd,la,,y“ ö ell,okktc ólait határozattá mc,bck -j aj dinemu, ezekről leszen alkalmam “ 7 ni 6 laP°kbM- - Országgyűlési Z íf ,““1 "Vitást tervez« küldöttségünk e"vhli r r ’ m,mkála,il folytatandó. Az Sy “ Javakra nezve kész a terv, mely szerint a most él« egyháziaknak meghagyatnak j - kaik; utódaiknak pedig tisztességes **) telik ki, *) a többi népnevelésre lord,Itala. ^ Hevesből. Eger. Itt a combinatiók megkezdettek már a választandó országgyűlés. ^ ^ vetekre, s igénylők szama nem tatja k^N ^ lyek hiedelme szerint az alig ma 1 ,.Jiasztástis csak előjátéka volt a jövő kovetv ^ . s, n,k- ha ez igaz, ha ez vezérfonalat ny.ijt a 11 vinatiora, úgy még optimistáinknak sem ju esze be hon az lélekvásár nélkil megto, te,.l essek tóz - uraim! - pémt! » a nem hihető igek e varázserejű szó által testté válnak. Erre vonatkozólag nem lesz helyén kivül egy rovid párbeszédet előhoznunk, mellyel szolgaidra,nk mull választásának alkalmával A. kapatos s B. bund.is nemesektől hallottunk. A. Hát nemes társam! kire szavaz . B. X. úr hozatott be bennünket, hát csak a ra. A*. És mért nem Y. úrra, kit annyira dicsérnék ? . . . B. Igaz, uram! Y. úr derék tisztviselő, a hozzá bizodalma van az egész járásnak ; de — — „de X. úr fizet“ — úgy van, X úr fizet. És uraim, B. bundás nemesünk röviden minden tiszt- és követválasztási theoriánkat kifejté, e szó „fizet“ mindent könnyen megfejt. — Fizetni fognak most is választandó követeink ; de ha ez átoksúly csakugyan annyira összeforrott már szabad választásunkkal , tegyük legalább e fizetést kártalanná; gondoskodjunk egy pertica offensivaról, mellyen a korteskedés, e, lelket borzalommal eltöltő veszélyes fellegnek mérge lefolyhasson. És e tekintetben van szerencsém egy lopott gondolat nyomán illy pertica eszméjét közzé tenni: Heves megyének levéltára annyira megszűkült, hogy megnagyobbitása elkerülhetetlen, jegyzőkönyvének mind tárgy- mind mutató kivonatai 1831. óta sem rendezve, sem leírva nincsenek; már ha számításunk nem csal, a levéltár nagyobbitása, s jegyzőkönyvünk kivonatinak leiratása körülbelül 4000 pfra rúgnak. Ugyan édes urak nem volna-e jó kihirdetni, „hogy kike 4000 pftot kifizetik , országgyűlési követeink lesznek.“ így biztossá tennék követeinket, midőn különben roppant őszi etek elpazarlása után is gyakran elesnek czéluktól; segítenénk házipénztárunkon , meggátolnék az erkölcsrontó , s magyar jellemet szennyező lélek- s szabadságvásárt sat. sat. Nevessetek uraim! nevessetek, nem bánom , de gondolkozzatok is s e nevetségre méltó gondolatot legyetek szívesek helyesebbel fölváltani! Erdélyből. (Vége a dec. 3 — 6. 114. orsz. ülésnek.) A megerősítések késő leérkezésénél még gazdagabb sérelem forrása volt hazánkra nézve a helyettesítés, melly visszaélés szélesen kiáradva alkotmányos rendszerünket végelnyeléssel fenyegeté. Ellenkezik az az Ulászló ódik decretuma 2dik czikkével, az Apr. IHdik része 42dik és 43dik, a Comp. Const. IHdik része ódik czkkével, mellyek szerint minden tisztviselő hivatala folytatása előtt esküt tenni köteles, melly eskütételnek helye a megyei hivatalokra nézve nem lehet más, mint a közgyűlés , melly egyszersmind választás jogával is bir; — ellenkezik végtére az 18 11 1 ki 12dik törvényczikkel, melly a Rhk választását a törvények értelmében megerősítvén, a helyettesítésről mélyen hallgat. — Mind e mellett is a RRk a közigazgatás érdekének tekintetbe vételével nem voltak idegenek a helyetesítést fölküldött törvényjavaslatukban elfogadni, csupán azon korlátok közé kívánván azt szorítni, mellyek egyedül képesek ezen a visszaélésekre annyira alkalmas intézmény ellen már annyira megnyirbált választási jogokat biztosítani. Annyival szomorúbban látják tehát ő Egének módosítva leküldött törvényjavaslata 3dik szakaszában, némelly mellékes biztosítékok mellett a fontosabb és nélkülözhetlenebbeket is elmellőzve, s magukat azon aggodalomra hiszik följogosítva, miszerint választási joguknak még megmaradott részecskéje a helyettesitésnek lesz újabban martalékává, mitől leginkább tarthatnának akkor, ha a helyetesitett ■vz4 hivatalát a k. megerősítésig viselhetné a nél,o.. y c megerizettesnek , s ezzel tszvehangja,’„ a helyettesített hivatalviselés megszűnésének Z VV. • LU/Jibahiék — Bokros aggodalmatandeje tisztán kiszanarnek. nomaik között a helyettesítés némi korlátait tálaltak a Bildek abban is, miszerint fölküldött törvényjavaslatukban a helyettesítést csak a szekező bírókra kívánták kiterjeszteni, s kifejezték, hogy a helyetesített tisztek fizetés nélkül szolgáljanak. Újabb jelet kívánván mindazáltal adni, mennyire hajlandók, hol csak a jogok tetemes sérelme nem forog fen, e igekegy nézeteihez járulni, e részben a leküldött törvényjavaslat szavait elfogadják , egyébiránt a fölküldött törvényjavaslat több kifejezéseit, mellyek részint a substitute elleni nélkülözhetlen biztosítékokat, részint pedig az idő közben ürességbe jött hivatalok megválasztására nézve czélszerű szabályokat foglalnak magukban, annyival inkább megtartani kívánják, mivel különben azon czikk , melly törvénykönyvünkben a helyettesítést legelébb mondja ki, az ez iránti nélkülözhetlen biztosíték hiányával jöne létre. Ami a fölküldött törvényjavaslat 4dik szakasza végén a székely nemzetre nézve kifejezve találtatik, a leküldött törvényjavaslatban elmellőztetett. A KK. és éRdek azonban ezen kifejezést a fölküldendő törvényjavaslatban meghagyni annyival kevésbé kételkedtek , mivel a fölküldött törvényjavaslat ódik czikke a leküldöttnek 4dik szakaszában cége által szóról szóra megerősítetvén, abban ugyanezen biztosítékben foglaltatik; amaz elhagyott kfejezésnek szóról szóra leendő viszont beiktatása azonban a székely nemzetnek nem kis megnyugtatására szolgál. Az ekként módosított törvényjavaslatot küldik föl a Rék eége kegy. megerősítése alá, kérvén, hogy valamint ebben fiai bizodalmuknak, és az ő ige kivánataihoz járulásuknak újabb jelét adták , méltóztassék ő ige is atyai kegyét velők éreztetve, bizalmas fölszólitásának és kegy. ígéretének, mellyel 1838dikévi nov. 26ról költ k. k. leiratában ez útat jelelé ki sükeresnek , teljesülést szerezni, annál inkább, mivel az e tárgy körüli versengések megszüntetése egyszersmind fő előmozdítója leend annak, hogy figyelmüket, mellyet eddig az alkotmány és törvény fölötti aggodalom egész mértékben elfoglalva tarta, a korkérdések czélszerű megfejtésére fordítsák ; egyébiránt mindaddig, míg a megyei választásra nézve biztos törvény keletkeznék, kénytelenek meglévő törvényeikhez ragaszkodni. A törvényjavaslat mellett leküldött k. leirat többi pontjaira feleletüket a felebbiek folytában megtévén a RRk , annak azon kifejezésére, miszerint eggy előbbi f. leirataira hivatkozik , midőn e kegy. nyilatkozat semmi újabb okokat nem foglal magában, a BRk is azzal szemben e tárgyban 1938ban tart. 30ki és jelen évi máj. 13ki, valamint e mostani alázatos fölirat értelméhez , úgy szintén azon nyilatkozatokhoz, hogy mindaddig, mig a választásról uj törvényezikk nem keletkezik, fönálló törvényeikhez köteleseknek érzik magukat tartani — ragaszkodnak. Minthogy pedig ő Egének 1838dik évi sept. 26ról költ k. k. leiratában foglalt azon ígérete szerint, mellyben nyilvánítja, hogy a városok és taxás helyek sérelmeit , ha azok maga rendén tudomására jutandnak, kegyelmesen orvosolni kész, a Rédek közelebbi föliratukban Ka r oly - Fejér var és Udvarhely városoknak sérelmes állapotát följelenteni kötelességüknek tartották, e sérelmeket újból megemlíteni annyival inkább nem mulathatják el, minthogy ezek mindeddig nemcsak hogy orvoslást nem nyertek , sőt Udvarhely város sérelme a legközelebbi időkben még újakkal tetéztetek. Ezen értelemben alázatos fölirat és felkül döntő törv.javaslat szerkesztése itélőmester ur ra bízatott . E végzés ellen a jelenvolt megyei székelyszéki és városi úgy taksáshelyi követek nagy része óvását add be. Marosszék kéte nem csatlakozott ugyan a többi követek ifsebb érintett óvásához, de maguk részé 101 kul°.:ovast nyutjtottak be. Végre kormányzó onmlga napirendre tűzvén az országgyttere eszlési napja iránt leérkezett k. leiratot, az mesnek vége jön. (Előleges.) Dec. lékéig az országos kü- M lMont ,JlZ0t many vévé tárgyalás alá a rábízott "if l Tctiercmo ! S z e r k (»lán józan gondolkozás terjesztésére is ? Szerk. 12