Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-01-04 / 2. szám

tik; az ítélet tíz év után kimondatott s végrehaj­tás rendeltetik. A végrehajtó szolgabiró a nyer­tes félnek egy a per­beli földek végén, a be­­rendz-csatornáh­oz közel álló, B­­ull­a a fölebb öt­ezer forinton épített magtárt­­- a­­csiasan hambárt — állítólag évenkint 3000 i . haszonbért hozót, 63.000 forintban kivan átadni. Hallottátok-e uraim! B­­árnak megmarad a ház, a 160 láncz föld, s még az eladó bárónőnek hambári váltság fejében 9000 forintot kellene fizetni. Boldog szerzemény! ritka szerencse ! Most végrehajtási igazításra új por támasztatik. A sze­rencsés vevő hozzá folyvást a hasznokat, s ne­vetve élvezi a csillagzati öröm­­időt, kiment minden por - orvoslatokat. A bírói parancsok egy­mást váltják föl. E közben a fölpörös barona kihal; leánya báró Vlasics Ferencz horvátorszá­bán hitvese lép a sorompóba. Ismét kezdődik a végrehajtás. Sok akadályok gördülnek közbe. R. ár hitvese hozományi pörbe rántja férjét a le­vét. Sebesen kimondatik törvényszünet alatt az ítélet, és sebesebben végrehajtatván, a v­agy­on legnagyobb része R. ár hitvesének hozománya fejében birtokába jut, így a gordiusi törvénycso­mó ketté metszetvén a fönmaradt kisebb földrész a második bárónőhez visszakerül, ki a jóméltó­­ságú udvari cancellariához folyamodván , a pör ide fölkéretik; mielőtt azonban a nagy halom föl­küldetnék , m­­ár meghalgattatni határoztatok. Most a pör fölküldés végett behozatik, de az eredeti folyamodvány az iratok közül mikép­­­s hol , az napfényre nem derülhet, eltévelyedet , elveszett s igy m­­ár nem adhat nyilatkozást. Milly vége leend a szomorú játéknak, erről a végki­menetelkor szólandok. — Jövő évi január 16-án kisgyülés s két hétig polgári törvényszék, febr. 16. fenyitőszék, martius 13-án közgyűlésünk leend. A marhahús ára 11 kr. maradt. Sebők. Torontálitól, dec. 13 Folyó hó 5-kén nyitá meg főispánunk ő maga a közgyűlést, mel­lyen három napig, a kedvetlen idő s rész­át da­czára is, jelenvalók.Az előfordult tárgyak is ezek. A zágrábi püspök ő exja személyére nézve le­mondott a vérhatalomról. — Fölolvastatott a To­rontálban lakó püspöki nemes horvátok ujonan kinevezett udvargrófjuk iránti állásuk, s ez utóbbi hatóságának szerkezete. — Szőnyegre került is­mét Rózsa Demeter ügye, m­elly egy idő óta minden közgyűlésen unalomig tárgyaltatik.— Ér­dekes volt továbbá másod alispánunk amaz indít­ványa, miszerint ennekutánra az országgyűlés ne nevezhessen maga kebléből név szerint egyéneket az országos választmányokhoz, hanem csak a megyéket jelölhesse ki, mellyek azokhoz tago­kat küldjenek; igen korszerű lévén ez indítvány, megtetszett eleinte sokaknak , folyt is a vita több ideig mellette s ellene s végre nem fogadtatott el. — Zalamegye levele, mellyben panaszolja, hogy zágrábi püspök ő exja az illyrismust pártolja,mi­nek bebizonyítására az is fölhozatott, mikép egy Zala megyében kebelezett plébániára h­orvát pa­pot küldött, mi természetesen rászaltatott.—­N­agy János főjegyző halála , Kamenszky Illés , s Ladányi számvevő lemondása által, több tiszt­­viselői hely megürülvén főispán úr ő maga a fő­­jegyzői hivatalra Rónay Móricz első aljegyzőt, ennek helyébe Szabó Sándor másod aljegyzőt, e hivatalra pedig Temes megyéből ide került Ter­mn­o­s­i­t­s­o­t, a számvevői hivatalra D­á­n­i­e­l T­i­v­a­d­a­r esküdtet, ennek helyébe B­o­b­o­r­t, s több táblabirót s tiszteletbeli aljegyzőt neve­zett ki, kik közöl a jelenvoltak azonnal föl is es­ketettek. — Fölolvastatott ő Fölségének Mihá­­lovits Felixnek adott k. k. adománylevele, kit többször tisztelt főispánunk a táblabirák koszo­­rujába igtatott. Ezek a mai napon befejezett köz­gyűlés nevezetesebb tárgyai. Ámbár a fönebbi 11­1.‘Va''y ez úttal keresztül nem ment , megbu­­o v-iT nem lehet tekinteni, mert inkább más nán»" laaSZtatott. Ugy tetszett, mintha főis­­kint ill . m..Za.nem örömest látta volna , misze- V ek mnd,la,,y“ ö ell,okktc ólait határozattá mc,bck -j aj dinemu, ezekről leszen alkalmam “ 7 ni 6 laP°kbM- - Országgyűlési Z íf ,““1 "Vitást tervez« kü­ldöttségünk e"vhli r r ’ m,mkála,­il folytatandó. Az Sy “ Javakra nezve kész a terv, mely szerint a most él« egyháziaknak meghagyatnak j - kaik; utódaiknak pedig tisztességes **) telik ki, *) a többi népnevelésre lord,Itala. ^ Hevesből. Eger. Itt a combinatiók meg­kezdettek már a választandó országgyűlés. ^ ^ vetekre, s igénylők szama nem tatja k^N ^ lyek hiedelme szerint az alig ma 1 ,.Jiasztás­­tis csak előjátéka volt a jövő kovetv ^ . s, n­,k- ha ez igaz, ha ez vezérfonalat ny.ijt a 11 vinatiora, úgy még optimistáinknak sem ju esze be hon az lélekvásár nélk­il megto, te,.l essek tóz - uraim! - pémt! » a nem hihető igek e varázserejű szó által testté válnak. Erre vonat­kozólag nem lesz helyén kivül egy rovid párbe­szédet előhoznunk, mellyel szolgaidra,nk mull vá­lasztásának alkalmával A. kapatos s B. bund.is nemesektől hallottunk. A. Hát nemes társam! kire szavaz . B. X. úr hozatott be bennünket, hát csak a ra. A*. És mért nem Y. úrra, kit annyira dicsér­nék ? . . . B. Igaz, uram! Y. úr derék tisztviselő, a hozzá bizodalma van az egész járásnak ; de — — „de X. úr fizet“ — úgy van, X úr fizet. És uraim, B. bundás nemesünk röviden min­den tiszt- és követválasztási theoriánkat kifejté, e szó „fizet“ mindent könnyen megfejt. — Fizetni fognak most is választandó követeink ; de h­a ez átoksúly csakugyan annyira összeforrott már sza­bad választásunkkal , tegyük legalább e fizetést kártalanná; gondoskodjunk egy pertica offensi­­varól, mellyen a korteskedés, e, lelket borzalom­mal eltöltő veszélyes fellegnek mérge lefolyhasson. És e tekintetben van szerencsém­ egy lopott gon­dolat nyomán illy pertica eszméjét közzé tenni: Heves megyének levéltára annyira megszűkült, hogy megnagyobbitása elkerülhetetlen, jegyző­könyvének mind tárgy- mind mutató kivonatai 1831. óta sem rendezve, sem leírva nincsenek; már ha számításunk nem csal, a levéltár nagyob­­bitása, s jegyzőkönyvünk kivonatinak leiratása körülbelül 4000 pfra rúgnak. Ugyan édes urak­ nem volna-e jó kihirdetni, „hogy kike 4000 pftot kifizetik , országgyűlési követeink lesznek.“ így biztossá tennék követeinket, midőn különben rop­pant őszi etek elpazarlása után is gyakran elesnek czéluktól; segítenénk házipénztárunkon , meggá­tolnék az erkölcsrontó , s magyar jellemet szen­nyező lélek- s szabadságvásárt sat. sat. Nevesse­tek uraim! nevessetek, nem bánom , de gondol­kozzatok is s e nevetségre méltó gondolatot le­gyetek szívesek helyesebbel fölváltani! Erdélyből. (Vége a dec. 3 — 6. 114. orsz. ülésnek.) A megerősítések késő leérke­zésénél még gazdagabb sérelem forrása volt ha­zánkra nézve a helyettesítés, melly visszaélés szé­lesen kiáradva alkotmányos rendszerünket vég­elnyeléssel fenyegeté. Ellenkezik az az Ulászló ódik decretuma 2dik czikkével, az Apr. IHdik része 42dik és 43dik, a Comp. Const. IHdik része ódik czkkével, mellyek szerint minden tisztviselő hi­vatala folytatása előtt esküt tenni köteles, melly eskütételnek helye a megyei hivatalokra nézve nem lehet más, mint a közgyűlés , melly egy­szersmind választás jogával is bir; — ellenkezik végtére az 1­8 11 1 ki 12dik törvényczikkel, melly a Rhk választását a törvények értelmében megerő­sítvén, a helyettesítésről mélyen hallgat. — Mind e mellett is a RRk a közigazgatás érdekének te­kintetbe vételével nem voltak idegenek a helye­­tesítést fölküldött törvényjavaslatukban elfogadni, csupán azon korlátok közé kívánván azt szorítni, mellyek egyedül képesek ezen a visszaélésekre annyira alkalmas intéz­mény ellen már annyira meg­nyirbált választási jogokat biztosítani. Annyival szomor­úbban látják tehát ő Egének módosítva le­küldött törvényjavaslata 3dik szakaszában, né­­melly mellékes biztosítékok mellett a fontosabb­ és nélkülözhetlenebbeket is elmellőzve, s magukat azon aggodalomra hiszik följogosítva, miszerint választási joguknak még megmaradott részecskéje a helyettesitésnek lesz újabban martalékává, mitől leginkább tarthatnának akkor, ha a helyetesitett ■vz4 hivatalát a k. megerősítésig viselhetné a nél­­,o.. y c megerizettesnek , s ezzel tszvehang­ja,’„ a helyettesített hivatalviselés megszűnésének Z VV. • LU/Jibahiék — Bokros aggodal­matandeje tisztán kiszanarnek. no­maik között a helyettesítés némi korlátait tálaltak a Bildek abban is, miszerint fölküldött törvényja­vaslatukban a helyettesítést csak a szekező bírókra kívánták kiterjeszteni, s kifejezték, hogy a helye­­­tesített tisztek fizetés nélkül szolgáljanak. Újabb jelet kívánván mindazáltal adni, mennyire hajlan­dók, hol csak a jogok tetemes sérelme nem fo­rog fen, e ige­kegy­ nézeteihez járulni, e részben a leküldött törvényjavaslat szavait elfogadják , egyébiránt a fölküldött törvényjavaslat több kife­jezéseit, mellyek részint a substitute elleni nél­­külözhetlen biztosítékokat, részint pedig az idő közben ürességbe jött hivatalok megválasztására nézve czélszerű szabályokat foglalnak magukban, annyival inkább megtartani kívánják, mivel kü­lönben azon czikk , melly törvénykönyvünkben a helyettesítést legelébb mondja ki, az ez iránti nél­­külözhetlen biztosíték hiányával jöne létre. A­mi a fölküldött törvényjavaslat 4dik sza­kasza végén a székely nemzetre nézve kifejezv­e találtatik, a leküldött törvényjavaslatban elmel­­lőztetett. A KK. és éRdek azonban ezen kifejezést a fölküldendő törvényjavaslatban meghagyni an­nyival kevésbé kételkedtek , mivel a fölküldött törvényjavaslat ódik czikke a leküldöttnek 4dik szakaszában c­ége által szóról szóra megerősí­­tetvén, abban ugyanezen biztosíték­ben foglalta­­tik; amaz elhagyott k­fejezésnek szóról szóra leendő viszont beiktatása azonban a székely nem­zetnek nem kis megnyugtatására szolgál.­­ Az ekként módosított törvényjavaslatot küldik föl a Rék e­ége kegy. megerősítése alá, kérvén, hogy valamint ebben fiai bizodalmuknak, és az ő i­ge kivánataihoz járulásuknak újabb jelét adták , mél­­tóztassék ő ige is atyai kegyét velők éreztetve, bizalmas fölszólitásának és kegy. ígéretének, mel­lyel 1838dikévi nov. 26ról költ k. k. leiratában ez útat jelelé ki sükeresnek , teljesülést szerezni, annál inkább, mivel az e tárgy körüli versengé­sek megszüntetése egyszersmind fő előmozdítója leend annak, hogy figyelmüket, mellyet eddig az alkotmány és törvény fölötti aggodalom egész mértékben elfoglalva tarta, a korkérdések czél­szerű megfejtésére fordítsák ; egyébiránt mind­ad­dig, míg a megyei választásra nézve biztos tör­vény keletkeznék, kénytelenek meglévő törvényeik­hez ragaszkodni. A törvényjavaslat mellett leküldött k. leirat többi pontjaira feleletüket a felebbiek folytában megtévén a RRk , annak azon kifejezésére, mi­szerint e­ggy előbbi f. leirataira hivatkozik , mi­dőn e kegy. nyilatkozat semmi újabb okokat nem foglal magában, a BRk is azzal szemben e tárgy­ban 1938ban tart. 30ki és jelen évi máj. 13ki, valamint e mostani alázatos fölirat értelméhez , úgy szintén azon nyilatkozatokhoz, hogy mind­addig, mig a választásról uj törvényezikk nem keletkezik, fönálló törvényeikhez köteleseknek ér­zik magukat tartani — ragaszkodnak. Minthogy pedig ő Egének 1838dik évi sept. 26ról költ k. k. leiratában foglalt azon ígérete szerint, mellyben nyilvánítja, hogy a városok és taxás helyek sé­relmeit , ha azok maga rendén tudomására ju­­tandnak, kegyelmesen orvosolni kész, a Rédek közelebbi föliratukban K­­a r o­l­y - F­e­j­é­r v­a­r és Udvarhely városoknak sérelmes állapotát föl­jelenteni kötelességüknek tartották, e sérelmeket újból megemlíteni annyival inkább nem mulathat­ják el, minthogy ezek mindeddig nemcsak hogy orvoslást nem nyertek , sőt U­d­v­a­r­h­e­l­y város sérelme a legközelebbi időkben még újakkal te­téztetek. Ezen értelemben­ alázatos fölirat és felkül dö­ntő törv.javaslat szerkesztése itélőmester ur­ ra bízatott . E végzés ellen a jelenvolt megyei szé­­kelyszéki és városi úgy taksáshelyi követek nagy része óvását add be.­­ Marosszék két­e nem csatlakozott ugyan a többi köve­­tek ifsebb érintett óvásához, de maguk részé­ 101 kul°.:­ovast nyutjtottak be.­­ Végre kor­mányzó o­nmlga napirendre tűzvén az országgytt­ere eszlési napja iránt leérkezett k. leiratot, az mesnek vége jön. (Előleges.) Dec. lékéig az országos kü- M lM­­ont­ ,JlZ0t­ many vévé tárgyalás alá a rábízott "if l Tctiercmo ! S z e r k (»lán józan gondolkozás terjesztésére is ? Szer­k. 12

Next