Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-06-30 / 69. szám
egyezésével nemcsek törvényeink eredeti, hanem alázatos felirásunknak egyedülinyelvévé is lön: méltó de igazságos is a nemzetnek azon forró közohajtása, hogy a magyar nyelven fölterjesztett országos felírásokra a kir. kegyeim, válaszok szinte magyar nyelven adassanak ki; mire nézve addig is, mig a honi nyelv iránti egyéb kivánatunkat külön t.czikkbe foglalva felterjesztendjük, hódoló tisztelettel kérjük Felségedet, méltóztassék kir. kegyeim válaszainak már ezen országgyűlésre magyar nyelven kiadásával hű magyarjait annyival inkább megörvendeztetni,mivel a kir. kegyelmválaszok a törvényeknek egyik tényezője lévén , azoknak a felirásoktól különböző nyelvem kiadásuk a törvények alkotásában kölcsönösen igen sok nehézségeket s bajokat is okoz-Vannak még az országnak egyéb súlyos előleges sérelmei s hő kivonatai is, mellyeket, mihelyest azok iránt az országgyűlési tanácskozások befejeztetnek, haladéktalanul felterjeszteni sietendünk. — Felségednek igazságszeretetétől teljes bizodalommal remélvén, hogy súlyos sérelmeinknek rég óhajtott orvoslása s kivánatunk teljesítése által hazánk boldogítását, s a szeretet és bizodalom édes kapcsainak újabb megerősítését eszközlendjük-A kik egyébiránt s a- Vidéki levelezés. Szabolcsból. N. Kalló, jun. 25. Az országgyűlés beállott, a megyékre munkaterhes napok következnek. Az eszmékhez, miket sokan forró kebellel fölkaroltak, hogy azokat életbe áthozzák, az előterjesztésekhez, mellyeket a legjobb király a honatyái elébe terjesztett, — hogy megvitatva a nemzet boldogságát alkossák, s a lankadó tagokat erősítsék — századokra kiható jó vagy rész sükernek reményei csatlakoznak. A nemzetélet egy uj fordulaton készül átesni, egy uj útra lépett, melly a nagysághoz vezet, és ez a tudományos civilisatióval összekötött nemzeterősödés. És a melly nemzet közé egyszer a művelődés szikrája szórva van, ott már hátralépés nincs, nem lehet, ott az események hatalma és a körülmények által kifejtett ösztönerő, a nemzetet előre viszi akaratlanul és nyugodni nem engedi, így vagyunk mi is; a küzdés kora itt van, mellyben a régi kor újnak igényeivel vívja harczát, és úgy látszik, a fejtvény félig már már oldva leend , mert a haladás pályáján csak megindulni a legnehezebb. És e nemzet fegyverzörgés perczeiben úgy mint tétetlensége nyugalmas ölében nagy és erős nemzetté leendhetése jeleit szüntelen adá, és hogy eddigelé annyi századokon keresztül táplált s óhajtott állását el nem nyeré: a sorsnak, melly honunk ügyeit szövevényezé és a földterületnek, melly a barbaries határaira helyzeti és vad rohanásainak véres s bús emlékű századokon volt kitéve , okolhatja egyedül. A királyi kegyelmes előterjesztések méhükben nagy s titkos jövőnek magvát hordják ; a munka , mellyre a fejedelmi szó fölhívta a hazát, nem csekély , de egy nemzethez , melly biztos jövője megalapításán dolgozik, méltó. Egyik tárgy a másikánál fontosabb, mert mindegyik életkérdés. Érezték ezt Szabolcs megye rendei és a királyi előadásokra készített választmányi munkálat megbirálásához folyó he fékén komolyan hozzá fogtak. Első volt a büntető codex. Ez egy munka, mellyben az ész és tapasztalás ragyogó nyomait hagyta; hol a külön ágazó vélemények között zavartan és határozatlanul áll az ember , nem tudva mellyikhez hajoljon, mert mindkét részről az ész hatalmával ütközik össze. Sokkal alantabb állok hogy sem e munka becsét illendően kiemelni tudnám; azoknak gondolkozásuk s tapasztalásaik vannak oda jegyezve, kikhez a nemzet határtalan bizalma s szeretete fordul, kiket büszkén édes övéinek vall. Szabolcs megye rendei méltánylották ezt és olvasása közben elragadó tetszés- nyilvánításukat többször kitörő érzéssel fejezték ki. Megengedi az olvasó közönség , hogy ide vágó észrevételeit s eltéréseit e megyének terjedelmesebben közöljem már csak azon tekintetből is, mivel e munka a könyvkereskedés útján a legközelebbi országgyűlési nyilatkozat szerint a közönség kezeihez jöhet, és így szükséges hogy több oldalról megvitattatván egy tökéletes büntető törvénykönyvét szerkeszthessünk az utókornak. — Az I. vagyis a bűntettekről és büntetésekről szóló részben, a felbujtóról szóló Vdik fejezetnek 5 lik .szerkezete helyett a külön véleményben foglalt szerkezet elfogadtatott. Továbbá ugyanazon fejezet 56. §, a felbujtóra szabott büntetés csekélynek találtatván a szerkezetben kitett egy tized helyett egy nyolcad, az egy hatod helyett fél, és az egy nyolczad helyett egynegyed alapitatott. A beszámításról szóló 6. fejzet 73. §. e) pontja azokat, kik a törvényszegést csak azért követték el , mert valamelly életveszéllyel fenyegető szükségből,mellybe büntetlenül kerültek, magukat egyébként kiszabadítni nem tudták , — minden beszámítástól mentté tévén, ezen pontba foglaltattak csak enyhitő körülménynek tekintessenek. Ugyanazon fejezet 80. §. a gyermekeknek a szülők általi megbüntetéséhez azoknak mulasztása esetére a gondoskodás az illető törvényhatóságoknak adassák. Ugyanazon fejezet 91. §. azon rendeletéhez, melly szerint a törvényszegő a büntető eljárás alatt végítéletéig kiállott fogsága büntetésének kimérésénél tekintetbe veendő, pótlólag az ragasztassék : „kivévén ha hosszabb letartóztatását maga csavargása által okozta.“ Az elévülésről s kegyelmezésről szóló VIII. fejzet 98. §. a különvéleményben foglalt szavalat szerint szerkesztessék. Ugyanazon fejezet 102. §. az elévülésre kitűzött 15 és 5 év helyett 20 s 10 év úgy rendeltessenek, hogy a kárpótlásra nézve az elévülésnek helye nem leszen. Továbbá ugyanazon fejezet 105. és 106. §. helyett a különvéleményben javallott szerkezet elfogadtassák. Az orgazdaságról és a bűntettnek be nem jelentéséről szóló XLII. fejezet 4. 17. §. a) b) és c) pontok alatt foglalt módosítások elmaradjanak. A felségsértés alatt előszámlált esetek közöl a két utast a hűségtelenségi esetek közé soroztassék , és a hűtelenségről szóló fejzet 429. §. pótlólag a különvéleményben foglaltak is beigtatandók. S azon esetre , ha ez kivihető nem volna, az e részben fönálló régibb törvények biztosítására legalább az lső fejezet első §ának ezen szerkezete: „a mennyiben büntetést rendel a jelen törvény“ igy szerkesztessék: a mennyiben büntetést rendel a törvény. Az összecsoportozásról s lázadásról szóló XLVI. fejzet 4391. §. kitett 3 évi rabság 6 évi rabságra , a 440. §. kiszabott 6 évi rabság 9 évi rabságra, a 445ben. kitett 400 for. és 3 hónapi fogság pedig 1 800 for. fizetésre is egy évi rabságra emeltessenek föl. A 441. eseteiben pedig a biróság a hűtlenség eseteiben bíráskodó bíróságot illesse. A tisztviselők és a birói köztörvényhatósági és a kormányszéki testületek ellen elkövetett sértésekről szóló XLVIII. fejezetben a törvényszerű szónak alkalmazása könnyen önbíráskodhatásra, és azon magyarázatra adhatván alkalmat, mintha a nem törvényszerűnek ismert vagy gondolt lépésekben büntetlenül lehetne a sértést a tisztviselőn elkövetni, amennyiben a tisztviselőknek a törvénytől eltérő lépéseikért és kihágásokért a tisztviselőt különben is korlátozó törvénycikkely is javaltatik , és ebben a törvényszerű eljárásokra nézve elég kezesség találtatik, a tisztviselői tekintet biztosítása végett, a törvényszerű szó ezen szerkezetből általában kihagyandó. A széksértésről szóló XLIX. fejezet alatt a 457. §. pótlólag csatoltassék : ,,kivévén ha a sértés czélzata nyilván kitűnnék.“ A rabszöktetésről szóló LII. fejezet 471. §ban kitett félévi tagság egy évre , a 472. §ban rendelt 3 hónapi fogság pedig egy fél évire fölemeltessék. A köztisztviselők megvesztegetéséről azok hivatalbeli visszaéléseiről és a közszámadások körül hűtlenségről szóló XV. fejezet alatt behozandó volna, hogy a ki ellen fogságot határozó czikkely nyomán rendeltetik közkereset, hivatalától tüstént fölfüggesztessék. Végre a toldalék 39ik szakaszára nézve a megyék helyhatósági jogainak épségben tartása iránt a különvélemény fogadtatott el. A büntető eljárásról szóló II. részre nézve, az esküdtszékek mellett a pénzhamisítás birósága iránt, továbbá a királyi városok büntető bíróságainak miképen leendő választása iránt, nem különben a fölségsértésnek , hűtlenségnek és a király személye elleni szóbeli sértéseknek birósága iránt, a katonai személyeknek büntető bíróságára nézve, kik valamelly polgári hatóság alá tartozó személyekkel bűntársaságban vannak, végre az egyházi személyek rendőri kihágásainak bíróságára nézve adott különvéleményeket a választmány elfogadandóknak javallja, és ezekhez képest lenne az eljárásról szóló törvénykönyv szerkeztetendő. Különösen pedig a választmány e módosításokat javalja: 6/. alatti különvéleményben a 255. lapon a), b), c), d), pontok után e) alatt nemesek, művészek, diplomatikusok, ha ben laknak , pótlólag behozandó. A VIII. fejezetnek 72. §ban e) pont alatt világosság okáért ezen kitétel (mellynek szolgálatában állama tisztviselő) kihagyandó. A szemléről szóló 108. §ban a bizonyságlevelet adó műértők bizonyítványa a jelenvolt birák által is aláírassák. A perújításról szóló XVII. fejezet 437. §a első pontja szerint a perújításnak a közvádló kivánságára akkor lévén helye, ha kedvezőbb ítélet hozatott, mint a közvádlókért, azon okon lenne kihagyandó , hogy a közvádlónak kötelessége az igazság kiszolgáltatását, nem pedig csak mentől terhesebb ítélet hozatalát eszközölni, és ha tudományára jönnek olly adatok, mellyekből kiviláglik, hogy az érdemlettnél terhesebb büntetés szabatott a tettesre, a pert megújítani épen csak úgy, mintha kedvezőbb volna az ítélet, hivatalos kötelessége. A választmány e véleményét a közgyűlés helyben hagyta. A büntető törvénykönyv III. vagyis a börtönrendszerről szóló részére nézve, a magányrendszert találja Szabolcs megye czélszerűbbnek, és a halálos büntetéseknek csak e rendszer melletti rabságban találván méltó eltörlését, az e rendszer nyománi fogházak fölállításáig s használatba vételükig a halálos büntetések meghagyassanak. Ami pedig az országos választmány munkálatát egészben véve illeti, a polgárosodás és nemzeti egység reménydús magvait látja ebben elhintve Szabolcs megye közönsége és életbe léptetését üdvösnek , és óhajtanáénak ismeri. De a t. könyv XVIII. fejezete fölött, melly a börtönök első fölállítására és azontuli föntartására szükséges költségekről úgy rendelkezik, hogy azokat a t.hatóság kebelebeli nemesek s nemtelenek birtokuk s tehetségükhöz szabandó igazságos aránnyal kivétel s különbség nélkül közösen fogják viselni, a megye jelen állapotjára nézve, melly az országgyűlésre adott utasításalső pontjában minden fizetési tehertől vagy ajánlástól való idegenkedését nyilvánította, határozatot nem hoz , bevárván biztosabb időt, midőn e kédésnek is szebb jövője leend. Határozatba ment még gyermek-javitóházak fölállítása is, hol a kisbűnösök nem veszítve el virágzó idejöket oktatást s nevelést nyernek. Esküdt-székek behozatala ellen 8 szó emelkedék, kiknek fejüket az idők dere meglátogató, kik hideg fontolgatás után szoktak beszélni — megyénk legtisztesebb érdemdús tagjai. De a hatalmasb többség okaikat elnémitá. Perger János: Xltróczból, jun. 5én. Május 31 én tartaték közgyűlésünk, mellyben az óhajtva várt kir. előadások olvastattak föl, hogy reájok legott utasításokat adhassunk. Élénk tanácskozásaink rövid eredményét csak röviden adom elő. Az első előadásra akkor adunk követeinknek érdemleges utasítást , ha az idézett munkálatokat országyűlési választmányunk megvizsgálván, irántuk véleményét a megye közönsége elébe terjesztette. Mi a megyéknél választások alkalmával elkövettetni szokott kicsapongások fékezését illeti, mi megyei intézkedéseinket olly helyeseknek tartok , hogy azt hisszük, követeink ezekre bátran építhetnek; meghagytuk azonban nekik, hogy mihelyt e csiklandós tárgy kerületi tanácskozás szőnyegére kerülend, bennünket felőle kimeritőleg tudósítsanak, hogy utasításunkat szerintük módosíthassuk; — Jó bevárni, mikép fordul a szél, mert ellene vitorlázni nem tanácsos. — Mi a kir. városokat illeti , igen is elismerjük sürgetett kérelmük méltánylatát, és azért Turócz a hazai sz. kir. városoknak együtt 8 szavazatot ad. — Túrócz, mi a kereskedés előmozdítására vonatkozik, ennek leghatalmasb eszközéül tartja az utakat; azért minden hatóságnak terminuspraeclust adassék, mi alatt utait helyre állítsa, e végre pedig a fölemelt sóárból begyült összeg alkalmaztassék. Meghagytuk még követeinknek, hogy hanyag magyar kereskedésünk ügyét sürgessék. Nálunk azt tartják, hogy elég hitelünk van, tehát ezt nem kell emelni, s igy nem igen szavazunk a hitelbank fölállítására, mert ez nem hogy hasznos, de még ártalmas is lehetne. — A telekkönyv nekünk nem kell. — Mi to-