Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-04-19 / 31. szám
végre Pietro Ostini albanoi püspökké, s Bemer László báró, egri főkáptalannál volt kanonok s magy. hétszemélyi táblás ülnök, nagyváradi latin szertartási püspökké praeconizáltattak. Rövid közlések Francziország- bólPin báró a bores czukorrépa-művelés statisticáját adta ki Francziaországban, melly szerint, a 86 departament közül 75 szőllőmüveléssel foglalkozik, s több mint 2 millió hectar van szőllőtővel beültetve s 2 400,000 család osztja az ezzel való foglalkozást. — A Constitutionnel szerint Bugeaud tábornagy a hadi kormánytól 30,000 embert kiván erősítésül, hogy táborozási tervét tökélyesen kivihesse. — A J. des Débats Clementine főherczegnő eljegyzését ápril 20kára határozottnak jelenti. Lakhelyükül az Elysée- Bourbon , vagyis Palais - Royal fog szolgálni. — A tengerész-miniszter parancsot adott nagy mennyiségű ágyuk átszállítása iránt a Marquesa szigetekre. A Mariette- ház Parisban szinte megbizatott, hogy azon fatemplomok számára, mellyek azon szigetekben fölállittatnak , harangokat öntsön. Parisban 86 illy faház építetik e czélra. A pairek kamarája az őrsereg szaporítását tárgyazó törvényjavaslatot elfogadta. JV-DrUanuitt* Az alsóház előtt egy különös terv készül — egy „serial transit company bill“— mellynek czélja, hogy a Hanson Samu Wilhelmnek adott levegő-hajózási szabadalom több mint 12 személyre terjesztessék ki. Ezen terv semmit sem akar kevesebbet , mint hogy a vaspályák egy rendszerezett levegő- posta által elnyomassanak. — Úgy hallik , hogy az öt negyed éves walesi herczeg tulajdon udvartartást fog nyerni. „Különös 4*— megjegyzi a Sun — 15ha igaz.44 — A többször említett csendzavarók („Rebekka és leányai””) a walesi fejedelemségben , kik asszonyi öltözetekben járnak, és záriákat, s vámpajtákat összerombolnak , nemcsak hogy folyvást űzik garázdálkodásukat, hanem a csatornát meghaladva Bristol és Sommersetbe is elszéledtek. Poroszország: Berlini tudósítások szerint, némelly kerületekben aggalom uralkodik , mivel Jerusalemből azon szomorú hír érkezett, miszerint az ottani evang. püspök Alexander a törökök és héberekkel folytonos collisióban van a proselytismus miatt.— Boroszlóban azon hír terjeng, hogy ő felsége ajánlások nyomán a liebenthali apácza-kolostor visszaállítását megparancsolá , olly módon, hogy ott Orsolyarend alapitassék. I Lengyelországi. Varsóba a czár váratik , ki nehány hétig maradandott, a lengyel dolgokat tulajdon szemeivel vizsgálandó , hogy a szükséges rendszabásokat azokhoz mérhesse. ptom. M ehmed Ali az utazók és kereskedők országán átvonulását biztosabbá akarja tenni; e végre az igen tisztes és tisztelt Thurtun Burnak nagy pénzösszeget rendelt; a társulat egyptomi „Transitcompagnie44 czimet viselend , tetemes pénzösszeggel rendelkezhetik , s mindent el fog követni az utazók kényelmesebb átvonulhatására. Kairó és Alexandria között gőzhajó fog rendesen járni , mi főleg az óság- búvároknak igen örvendetes intézkedés, miből azonban az ind, és európai kereskedésre nézve is szép hasznot remélnek. iflexic©: Febr. 14éig terjedő hirek szerint a mexicoiak a yukatanokkal igen szerencsétlenül folytatják harczukat. Febr. lén Andrada tábornok 1000 emberrel Campecheben egyik külvárost elfoglaló , de 4én 900 yukatan által Llergo tábornok serege által megtámadtaték s kiűzetett; a harczban maga Andrada tábornok, Santa Ana kapitány — a praesidens , egy ezredes és 500 ember; a yukatanok részéről csak 70 ember veszett el. A mexicoiak egymás ellen dühöngnek és szökdösnek; a csata alatt olly zavarba jöttek , hogy egymást lődözték, s a pattantyúság szinte mexicóiak ellen ágyúzott, ígéri. Az első — úgymond — a szerződés útján megváltás; ez régi, de a megvátó nem talált magára nézve biztosítékot mindaddig , míg napjainkban a törvények nem gondoskodtak erről, hogy létesüljön, a megváltó részéről vagyon, a földesurével megegyezés kívántatik, olly kellékek, minőket nem lehet mindenkor föllelni; azért keletkezett a megváltásnak egy más stádiuma , mellyben a földész urának képes is , akarja is az aequivalenst megfizetni , de ez többet kiván annál, s igy mind egyesek, mind egész községek kizáratvák a megválthatás jótéteményétől. E bajt mellőzni lehetne, ha a megyei küldöttségek mintegy ítélethozó törvényszékek által a szerződő felek megegyeztetnének. E terv Thurzó úr által közölteték a Társalkodóban. E tervben az értekező, mit tagadni nem lehet, kényszerítést lát, és visszatér a jobbágyi telkek hajdankori s mostani természetének vizsgálatára; hajdan szerinte az úrbéri telkek a bandériumok , jelenleg a rendes katonaság alapjául tekintendők és a földes ur soha sem állott ezekre nézve olly birtokviszonyban, mikép majorsági földeihez. Az 1832/aiki törvények szerint pedig a jobbágy képesitetvén telke eladására, a tulajdonjogot még kevésbé találjuk a földes ur kezében, minél fogva az ország jogosítja az úrbéri tartozásokat teljes pótlás rendelése mellett kisajátítani, mit mi annyival inkább igazolva látunk, mivel ez után a közhaszon kiszámíthatlanul növekszik, anélkül hogy az egyik vagy másik fél károsítatnék, sőt az aristokratiára nézve hozzá tesszük szilárdítása tekintetéből tanácsos, s pedig minél előbb, mivel most ez, mi később nem függend tőlünk, hatalmunkban áll. Minthogy pedig a kényszeritett megváltás sem szülné a kívánt eredményeket, a megváltás harmadik stádiumában, mellyről értekezendik, módositást hozand föl szerző. VilÁg. (i.e. 30 ik sz.) „Egyházi javak 44 czim alatt K. I. jeles értekezővel, kinek a Világ sok érett czikket köszön, találkozunk. Az értekező az egyházi javaknak túlbuzgók által szőnyegre hozott elkobzását a saját jognak, mellyet a természetjog e szavakkal „másét ne bántsd”a véd és melly minden társulat jólétének horgonya, sérelemnek és a polgári viszonyok rombolása kezdeményének, a forradalom hírnökének nézi. Állításait a történet lapjain festett eseményekkel támogatja , mellyek tagadhatlanok, igazak, valók és rettenetesek, tekintsük akár a kihalt, akár az élő nemzetek életét. Élőnkbe állítja Franczias Spanyolországot Aargauval, — mindezek az egyházi javadalmakat status- vagyonná alakíták, és alig múlt el néhány év, a status most szegényebb mint vala; a kölcsönös bizalom a polgárok között megrázatott, s rohanva rohannak a vész látványába. A magyar egyházi javak elvételével alkotmányunk sarkkövei rendítetnek meg, egész polgári létünket romuk alá temetendők , mert alkotmányunk és az egyházi javadalmak, mindkettő századok által szentesitve százezrek vérével védettek és biztositottak, s a magánérdekekkel annyira egybeforrasztvák, hogy midőn tiszteletes elődeink saját jogaikért akár törvény előtt, akár a vérmezőn síkra szálltak, soha sem feledkeztek meg az egyházról , s törvényes fejedelmünknek esküje az egyházi birtok utalmát magában foglalja. Az egyházi javadalmakat tovább sem eredetileg, sem idő folytával nem lehet status javainak tekinteni ; mert részint királyok adományai részint egyesek ajándékai, (p. o. sz. István mint a Turul nemzetség ivadéka , családi birtokaiból a nemzet ellenszegülése nélkül ajándékoza meg a magyar egyházat), sőt magának az egyháznak szerzeményei , s a melly kéz ezek után nyúlt, az széttépte a polgári birtok szentségét is , és utat mutatott a rablásra. Idővel nem lettek status javaivá, mert nincs törvény, melly azoknak vallaná, sőt elidegenithetlenségük minden korban határzottan kimondatik. 1825 ben az egybegyült atyák sérelmül emliték az egyházi javaktóli fizetéseket; 1843. nem csak ezt nem roszalják, hanem ez egész egyházi tulajdont elsajátítani akarnák, mi egyedül világos és törvény ellenes következetlenséggel történhetnék meg. Kik a jus eminenshez támaszkodnak , ezt mind a világi mind a polgári javakra ki kellene terjeszteniök , az elsőre pedig kiterjeszteni nem akarják — miért? erre könnyű a felelet, mert átlátják, hogy a polgári társaság önmagát támadná meg. Nyíltan kimondva, midőn a fellengősdiek az egyházi javakat közczélokra fordítandás ürügye alatt elvetetni kívánják, nem kívánnak sem többet, sem kevesebbet kivinni, mint azt, hogy nekik ne kelljen e közterhek viseléséhez járulni, s ha őszinte megváltjuk: van e közintézete hazában, melly létezését leginkább az egyháziaknak ne köszönné ? Az adó ügyének bukása nagy részint az egyházi javak megtámadásában fenekük , mert midőn egy részről a közterhek közös viselése indítványoztatik , akkor más részről a saját jog gúnyoltatik , mi sem igazság sem jogszerűség sem méltányosság de még bölcs előre látással sem egyeztethető. E czikkben nincsenek körmönfont okoskodások, az előadás természetes, hű rajzával meglepő, minden tirádák nélkül is józan , higgadt. Értsék kiknek szól. !des$S Si hírlap (239dik sz.) Vezérczikke „Fiumei javaslatok 44 czim alatt rostálgatja a fiumei kapitányságnak ugyanezen számban közlőit az ország törvényhatóságaitól pártolást kérő körlevelét. Mi e vezérczikket figyelmesen átolvastuk , de átolvastuk a kapitányság körlevelét is, s ítéletünket nyíltan kimondva, az utóbbinak adunk elsőbbséget, nem azon okból ugyan, mintha a vezércikkben küzdött terv, úgymint terv, messzebb terjedő, a kereskedés fölvirágzására, s nemzeti életünknek e szakbani kifejlődésére kevésbé hasznos , és szükséges volna — valóban nem ; csak azon egyszerű okból, mivel —■ bár a czikk igénytelen írója vallomása szerint megette kenyerének jobbját, s komor életéről rég lehanyatlott a phantasia rózsakora — e czikkben a tapasztalatot, körülményeket , és progressives elvét egészen kizáró, magában ugyan igen szép idea közöltetik, mi alatt a kapitányság levele, higgadt hangulatban, s gyakorlati tapintattal a mulhatlanul teendőket s kivihetőket sorozza elő, s tárgyismerettel , s valódi logicai következtetéssel e szavakkal zárja be javaslatát: „ha ezen kereskedésünket gátló akadályok , mellyek itt pontonkint kiszemelve előadvák, a törvényhozás által el lesznek hárítva 44 — azaz , ha biztos kikötő , gyors és biztos közlekedés, s a kereskedés élénkbitésére nem csak kiviteli , hanem némelly behozatali czikkek is megengedtetnek, mellyekből mint specialitást a siciliai sat említi — „akkor bízvást előállhat a kereskedési testület és akkor ő rajta lesz elmondani: most hagyjatok minket cselekedni — laisser nous faire.44 Avagy ha a fönebb említett akadályok el lesznek hárítva, nem fog-e magától következni a hajógyár s a hasznosság elve, melly az emberi kebelbe olly kitörlhetlenül vésve van, egy tengerészeti iskola pedig most is létezik. — Csak lassan uram, ne legyünk olly türelmetlenek, s ne kívánjunk mindent egyszerre elnyelni, régi közmondás ,aki sokat markol, keveset szorít.44 Ne legyünk önkényes elvűek, s hagyjuk el már egyszer azon modort: „Akarom, gondolkozzál úgy mint én, a nélkül hogy fáradságot vennék magamnak veled okoskodni.44 Azonban csak fájdalommal említhetem, miként bármennyire i igyekezzék is gyönge szózatával — nem bir a lázitói modorból az érdemes szerkesztő úr kivergődni. Avagy mi szükség volt e kérdést föladni: „Miért nem fogadta el a kapitányi tanács egészen a bizottmányi javaslatot ?- és nem vakmerészség, s gyanusítási düh é e föladott kérdésre azt felelni: „annak egyik oka tán az is lehet, hogy a tisztelt tanácsnak arra, miszerint Fiume városát valósággal — képviselje... — egy kis reformra van szüksége”. És miért mondta ezt a szut? azért mert a választmány által — mellyről oka van hinni, hogy a kereskedői testület gondolkozását a kapitányi tanácsnál hivebben tolmácsolja (?) — pest- v. dunafiumei vasút csinálására ajánlott egy millió pítot jóvá hagyásával nem sanctionálta. Uram, Ön mindent lelkesedésre épít — önnek már rég megmondták azt, hogy ön az érzelgések embere, tervvárait levegőben épiti — s még sem képes egészen józanulni. Sajnos, hogy ön szép elméje örökké szenvedélyeinek rabszolgája — s még sajnos abb , hogy ezekkel nyílt térre lép s ábrándos ömlengéseivel megmérgezi a még gondolkozni nem tanult ifju kebeleket; s legidvkozóbb , legeszmedúsabb javaslataiban is fészkel bizonyos alakosko- LAPVIZSGA Jelenkor (i.e. 30. sz.) „Megváltás44 czimű irányczikket nyújt. A sz. a megváltásnak három stádiumát állítja lenni; jelen elmefuttatásában kettőről szól, a harmadikát jövő számban 249