Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-10-14 / 130. szám
TARTALOM. Hazai napló. Kinev, Megliszt. Országgyűlés. (A prímás cégnek beszédje. A bűnt. törv. konyv. irák ) Vidéki lev, Nyitrából (közgy.), Sopronyból (ünnepély.) Külföldi napló. Spanyol-, Franczia-, Angolország, Sajtó-Öld. Magyar Életképek. Tudományiul. Alapvizsga. Pesti Hírlap. Társalgási terem. Jel. » mg. egylettől. Épületes liberalismus. HAZAI NAPLÓ. Kinevezésell. ő cs. s ap. k. föls. Gosztonyi Miklóst a köz. udv. kamra előadó tanácsosát a váltófeltörvényszékhez, Luka Sándor kontmegyei főispánhelyettest s a váltófeltörvényszék ülnökét a pesti alváltótörvényszékhez elnökökké méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni.Megtiszteltetés, ő CS. s apost. kir. Fölsége Pálffy grófnak a velenczei tartományok kormányzójának a pápa ő szentsége által ajándékozott Krisztus rendjel elfogadhatását s viselhetését legkegyelmesben megengedni méltóztatott. Országgyűlés. A magyar egyház Fejének nyilatkozata (egész terjedelmében) (Vége.) A körlevélben azon cath. személyről , a ki anyaszentegyházának ivényeit megvetvén, magát igaz hite elvesztésének veszedelmére vakmerően kiteszi, a ki gyermekit az igaz hittől és anyaszentegyháztól az üdvösségnek legbiztosabb eszközeitől elszakasztja, ekképen legfőbb javukat veszélyezteti , az illy személyről mondatik , hogy ezt cselekedvén, az Istennek és természetnek törvénye ellen vét. Ezt a cath. hittan szerint logicai következetességgel bebizonyítani is lehet. A catholica anyaszentegyház a római pápában látható fejét tiszteli , s a catholika religionak szabad gyakorlata magával hozza , hogy vele a lelkiekben a közlekedés lehetséges legyen. Jónak találtatott tehát, hogy illy fontos intézkedésünket a szentséges római pápával, kinek beegyezése felől különben is teljes bizodalmunk vala, tudassuk, egyszersmind előtte aziránti reményünk kijelentessék, hogy bölcsességében találand bizonyosan módot, miszerint a vegyes házasságoknál főkép a kath. lelkipásztoroknak jelenléte szükségéből eredeti nehézségek a közbéke érdekében némileg enyhitessenek. A tárgy Fölséges Urunknak kegyelmes megegyezésével ő szentsége eleibe terjesztetvén , 1841.i apr. 30ról kiadatott válasza, melly mind a kath.kat a püspöki körlevélben rendelt eljárásra nézve megnyugtathatja , mind prot. atyánkfiainak annyiban kedvező, hogy a fenálló törvény módosításának esetére , az evangelicus lelkipásztorok előtt kötendő vegyesházasságok is minden tekintetben teljes erejűeknek elismertetnek. Ezen pápai breve , minthogy csupán egyházi szabályt, csupán lelki üdvösségre vonatkozó dolgot, tudniillik áldást, szent szertartásokat s ezeknek föltételeit tárgyalja, s ugyanazért törvényünkbe nem ütközik : ő Fölségének kegy. kir. placetumát a szokott záradékkal s a vele kapcsolatban levő legfölsőbb utasítás értelmében megnyerő , olly meghagyás mellett, hogy midőn annak foglalatja a lelkipásztoroknak tudtokra adatik, egyszersmind az áldás nélküli eljárásban , minden a mi az illendőséget bánthatná, elmellőztessék. Szükséges lett tehát egy második körlevél, melly a pápai brevének foglalatját s a legfölsőbb utasítást a lelkipásztorokkal megismertesse. Kibocsáttatott ez általam ugyan 1841. nov. 18 dikán, más püspökök által valamivel későbben , de ahhoz, melly tőlem adatott ki, szinte hasonló modorban, hasonló formában. Ezen körlevél deák nyelven szerkesztve , egyedül a lelkipásztorokhoz intéztetett s a pápai brevének kivonatát, és pedig engesztelő szellemben szerkezeti kivonatát foglalá magában. Említsem - e a kettős vádat, mellyel ezen pásztori körlevél termeltetik ? Egyik azt tartja, hogy ezen pásztori körlevélben nyíltan kijelentetik , hogy a vegyes házasságoknak nem római catholicus lelkipásztor előtt köttetése botrány , de észre kell venni , kire és minő körülményekben alkalmaztatik ezen megrovás? Alkalmaztatik egy ollyan nőre, akit sem intések, sem kérések arra nem bírnak, hogy házassága kötésekor magát az igaz hittől eltérésnek veszedelmére vakmerően ki ne tegye; gyermekeit a kath egyháztól el ne szakassza; a ki egyházának, mellyhez még tettleg tartozik, törvényeit annyira megveti, hogy házasságát annak szolgái előtt kötni vonakodik, és ezt akkor, mikor az illy ténytől őt a hazai törvénynek világos rendelete is eltiltja. Ahol mindezek összepontosulnak, feleljen akár ki, el nem fogott katholikus: az illy tettet nem tartja-e botránynak ? Különben is ezen megrovást enyhitni vagy megszüntetni fogja a hazai törvénynek javaslott módosítása , de az a körlevélnek kiadásakor annyival szükségesebb vala, mivel mutatkozának már esetek, mellyekben a hazai törvény nemkülönben , mint az egyházi , foganatlan vala a kitérést meggátolni. A másik vád visszaélésnek nevezi azt, hogy a római levél a lelkipásztorokkal egész kiterjedésében közöltetett, s annak megtartása nekik kötelességül tétetett. Azonban tévedés rejlik azon állításban, mintha a római breve egész kiterjedésében közöltetett volna. Már fölőbb említem, hogy miután a pápai brevéhez a kegy. kir. placetum is hozzájárult, foglalatának kivonatát és ezt is engesztelő szellemben, azaz a romai stylusnak némelly élesb kiejtéseit majd kihagyva, majd meglágyítva közöltük. Ezen kivonatban a katholika anyaszentegyháznak látható fejétől egyedül lelki dolgokban adott utasitás és intézkedés pontosittatott öszve ; ezen igy összepontositott kivonat egyedül azokkal, a kiket legközelebbről illet, azaz a lelkipásztorokkal legfölsőbb helyről vett utasítás nyomán közöltetett; végre nemcsak megtartása, hanem megtartásának előforduló eseteiben egyszersmind minden illedelemmeli eljárás is ugyan a lelkipásztoroknak kötelességül tétetett. Mindezekben föltaláltatik az, mire sz. religionknak szabad gyakorlata följogosít bennünket, de visszaélés nincs ; s állásomhoz képest az lett volna inkább visszaélés, ha az egyedül lelki dolgokban a catholica religionak érdekében intézkedő s kegyelmes királyi placetummal ellátott brevét félrevetettem , vagy elhanyagoltam volna. A foganatot és eredményeket tekintvén, mellyeket a körlevelek szültek, a lefolyt három esztendő alatt tapasztaltuk, hogy az áldás és szent szertartások kiszolgáltatása nélkül az egész országban több száz házasságok köttettek, következőleg, hogy azoknak olly esetekben, midőn a gyermekeknek kath. nevelése nem biztosittatik, megtagadása a vegyes házasságok elébe olly legyőzhetlen akadályokat , amint állítatik , nem vetett. Tapasztaltuk más részről, hogy sokakban az indifferentismus által mármár eloltatott keresztény hit újra fölébredt, fölelevenedett, az erkölcsiségnek nem kis előmenetelére , mert egyedül a hit az , ami a fönhéjázó emberi észnek dagályát megtörni vagy legalább mérsékelni képes. Továbbá a házasságnak mint szentségnek méltó fölvételéhez szükséges föltételek és készületek inkább és inkább méltányoltattak, átalában pedig a házasság az érzelmek és földi érdekek köréből , a mellyhez most közönségesen tapasztva van, az embernek magas rendeltetésével összefüggő nemesebb vágyakra emelkedni kezdett, a mi bizonnyal az erkölcsiségnek nem csökkentésére, hanem gyarapítására szolgál. Tapasztaltatok ez főképen a cath. néposztályban, mellyben, ha mi nyugtalanság nyilatkozék is eleintén , ez mindazonáltal az oktatás után lassanként lecsendesellék annyira, hogy annak kebeléből kevés és aránylag igen is kevés panaszok hallatának ; de nem hiányzanának arra is példák , hogy panaszok adattak be , mellyeket azok, a kiknek nevökben beadattak , magokénak nem ismertek. Minde mellett, hogy a törvényhatóságok közgyűlésein mindjárt az első pásztori körlevelek fölötte nagy ellenkezésre találtak , hogy azoknak visszavétele vagy az áldás és szent szertartások erőszakoltatása végett, több érdemes egyháziak, sőt püspökök is perbe idéztettek , s az 1647ki 14. törvényczikk fölhozása mellett 600 forint büntetésre kerestettek; hogy ezen szigorúság a pápai breve foglalatjának közlése után megkettőztetett , s a most említett büntetési fenyíték alatt a körlevél, a brevének, placetumnak közlése visszavonatni szolgáltatott ; ezek mindeneknél tudva vannak. Tudva van, hogy ezen szigorú eljárás a törvényhatóságok által azon két véleményre alapíttatott, tudniillik, hogy az áldásnak és szent szertartásoknak a föltételezett esetekbeni megtagadása a vegyes házasságoknak akadályt okoz, s ennélfogva törvénysértést ismét, hogy az 1647 : 141k czikkben kijelölt 600 forint büntetés ezen esetre is alkalmazható. Innen eredtek felyadékképen a t. Karoknak és Rendeknek a jelen fölirási javaslatban fölhozott azon sérelmei s kivánatai , hogy a püspökök eljárása a kir. Fölség által rosszaltassék , a püspökök kiadott körleveleik visszavételére szorittassanak; ő Fölsége k. kir. placetumát visszavonja, jövendőre placetumi jogát az ország gyűlésével megossza stb. — Fönséges cs. kir. Főhig, m. Főrendek! Én az áldásnak és szent szertartásoknak ottani megtagadásában, hol a cath. egyház által kitűzött föltételeknek elég nem létetik, törvénysértést nem találhatok; mert a lelki dolgokat és igy a lélek üdvösségére irányzott áldást, imádságokat, szent szertartásokat is a polgári hatalom alól s annak köréből mind maga a dolog természete s a kath. egyháznak független önállása — autonómiája — mind maga az 1790. ‘26. tezikk nyilván kivette; kivette ez azon szavaival: ,,Evangelici utriusque confessionis in fis, quae ad religionem pertinent, unice a religionis suae Superioribus dependeant,“ melly szavak, hogy nemcsak az evangelicusokra, hanem a catholika egyház önállásánál fogva a catholikusokra még inkább illeszthetők, senki tagadni nem fogja. Valamint tehát törvényes rendelet , melly az áldást kiszolgáltatni egyenesen parancsolná, föl nem hozattathatik , úgy midőn a vegyes házasság ebbe akadályt vetni tilalmaztatik, másféle akadályról , mint a melly a polgári hatóság körébe tartozik , szó sem lehet. Hasonlóul az 1647 : 14. tezikk is rendelete alá a vegyes házasságok akadályozását bizonyosan nem foglalta avagy lehetséges lett volna-e ez, holott akkor a protestánsok a vegyes házasságokat kanonjaikban, agendáikban egész szigorúsággal tilalmazák ? végre az 179. : 26dik tezikk fölidézi ugyan az előbb említett régi törvényt , de úgy idézi föl, hogy azt egyszersmind csak a templomoknak , paplakoknak, iskoláknak, jövedelmeknek erőszakos elfoglalásaira szoritja. A vegyes házasságok akadályozására tehát semmikép sincs az alkalmazásnak helye. Ekképen az alapok nem állván, nem állhatnak a t. KK. és RRnek azokra épített sérelmei és kivánatai is. Én azonban ezeknek valamint a placetum iránt nyilvánított nézeteknek is jelenleg bővebb fejtegetésébe nem ereszkedem , megelégedvén ezúttal az egész tárgyra fölhozott némelly általános észrevételeim előterjesztésével, mellyekből valamint Harmincznyolczadik. év. 130. szám. Pest, Mindszent hava 14kén 1843. NEMZETI ÚJSÁG. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitó Mául tsar látván táblaömvegye.