Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-10-17 / 131. szám
131. szám. NEMZETI UJSÁGr. Harmincznyolczfulik év. Pest, Mindszent havalokén 1843. hazai és külföldi tudósításokból. Alapító Kultscr István tábla kiadja TIRTAIOITI. liazai napló. Kinev. 0 r 8 7a á g gy ü lés.71. Kér. ülés: a szab. kir. városok ügye. 56. orsz. ülés: szenet a magyar nyelv tárgyában. A csanádi püspök beszédének vége.) Vidéki lev. Nyitrából (pótló utasítások.) Külföldi napló. Spanyol-, Porosz-, Törökország. Társalgási terem. Ikerv. hirn. fel. a in academiáról. — Hirdető. HAZAI UTAIMLÓ. Kinevezés. Ő cs. s ap. k. Fölsége fiumei kormányzói gyakornokot Inkey Ödönt ugyanott tiszteletbeli kormányzói fogalmazóvá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Országgyűlés. lxxi. Ker. ülés, October 7kén. (Elnökök, jegyző, naplóvivő, kik előbb.) — Tárgyaltatott azon indítvány, melly szerint a szabad királyi városoknak házbéri adó kivethetési jog tulajdonítandó. Az indítványzó indítványát kellőleg fölvilágosítandó , előadja, miként számos a királyi városokat lakó egyének , birtoktalanok ámbár , de a város adta kényelmeket bő mértékben élvezők , a város terheiben , miként azt a természeti igazság méltán kívánja, nem osztoznak. Pestet említi például, hol százakat haladó nyugalmazott katona s gazdatisztek, orvosok, s ügyészek a város kényelmeit élhetők a közterhek viselésében veszteglenek, birtoktalanok lévén, csak nem minden tekintetben adómentesek , — ez véleménye szerint az osztó igazsággal meg nem egyezvén , hogy az illyetén személyek is a közterhek vise- lésében részt venni köteleztessenek, a kir. váró-soknak hátbér-adó kivethetési jogot indítványoz. Indítványa azonban heves ellenzékre talált; az első szónok , az indítványzónak azon nézetei- ből okoskodva, miszerint a személyes adó vitatásakor , annak általános eltörlését azért ellenzette , mert az adónak egy rovatait általánosan kihagyni az adóztatási tárgybal ereszkedés nélkül nem lehet, — azt feleli, hogy az adó tárgyához egy új, eddig ismeretlen rovatot adni ugyanazon okoknál fogva nem lehet — indítványát nem pártolja. Egy követ — miként nyilatkozók — hajlandó volna az indítvány által szándoklott czél eléréséhez megkívántató minden közeget elvállalni, ha az osztó igazsággal szembe nem ütköző; ez indítványt azonban két ok miatt nem látja czélszerűen életbe léptethetőnek ; igaz ugyan — folytató — hogy elvre nézve a rovatoknál nem azt kell nézni , hogy minél több adó jöjjön be ; de azt , hogy minél több a rovat annál könnyebb, és igazságosabb az adó behajtása , s a státus által igényelt öszveg annál többeket, de kevésbé terhel. Ez inditványzott adózási rovat azonban az igazsággal meg nem egyező, mert nem alapíthatni olly rovatot, melly nem is a többséget hanem csak egy kis osztályt terhelne, miként a tervezett házbéri adó, melly által a házbérlők semmi esetre igazságosan nem terheltetnének, mert a szegényebbek polgári jogokat nem bírnak, a város nyújtotta kényelemből valamit élvezni képtelenek; az illyenek nyomasztó magánterheiktől inkább föloldandók,a jobb sorsúak pedig adó nélkül is elég hasznot hajtanak a városnak , mert készpénzeiket ott költvén el, a kereskedési élénkségre hathatósan befolynak — az indítványhoz nem járulhatván azt kívánja, hogy az eddigi határozat megmaradjon, s a szükségesek a szerkezetben kivételkép érintessenek. A következő szónok szerint az adózás e neme szokatlan lévén, utasításánál fogva, s mivel igaztalan is, meggyőződése szerint sem pártolhatja. Különben is a városok érdekében fekszik a consumensek számát növeszteni inkább, mint hason tények által keblükből elidegeníteni; a nemeseket pedig a városokból kizárni nem akarja. Erre fölszólalt az indítványzó szónok , s előadó , miszerint ez indítványt a megyék, és városok közt történhető minden súrlódások elhárítása tekintetéből téve; a házbéri adó nem új rovat, úgymond , mert eddig is vétetett adó ,„abarenda“ — csak hogy még eddig a házbérlőkre nincs alkalmazva , most azonban látván a kir. városok, hogy nemes polgáraiktól személyes adót nem követelhetnek , könnyen magyarázhatandnak azt azokra is, mi az illető megyék és városok közti súrlódások indoka leendne. Látván azonban, hogy a többség indítványa ellen nyilatkozik , annak el nem fogadását elnökileg kimondani , s a szőnyegen levő tárgy vitatásába ereszkedni óhajtott. Mire többen szót emeltek az indítványt pártolók, a többség kivonatára azonban annak el nem fogadása elnökileg kimondatott. E közben egy megyei követ fölszólítja a Pesti Hírlap levelezőjét, hogy a curiákat illető szavazatban a szónok által kijelentett ellenszavazatot közlött; érdekében fekszik — mondá — a szónok , hogy a nyíltság e szent helyén a levelező magát igazolja, mert küldőinek hitelét elveszteni nem akarja. Egy szónok azonban előadó , miként hason igazolásnak itt helye nem lévén , ha az illető követ urnák érdekében fekszik a levelező által tett félremagyarázatot napfényre hozni, fogjon tollat, s szálljon ki a síkra. Ez után a 84dikban foglalt közvetett (indirect) adó kérdése jött szőnyegre , mellyet némellyek hőn pártoltak ugyan , de többen a már előbbi tárgyak vitatása alkalmával nyilvánított okoknál fogva általánosan kihagyni kívántak, — szavazat kiáltaték , s az elnökség által tétetett e kérdés: ,,az indirect adó kivethetését rendelő §. kihagyassék -e vagy nem ?,és a túlnyomó többség igenleges szavazatára , annak kihagyása határoztatván , az ülés eloszlott. LVI. Országos ülés october 7. Az October 7-i 56ik országos ülés országbírói elnökség alatt megnyílván , a magyar nyelv iránt átküldött 3ik üzenetet véve tanácskozás alá. A vélemények e tárgyra nézve három részre oszoltak, az egyik a főrendi táblának előbbi nézeteihez ragaszkodását sürgető , másik egy indítványt pártolt, melly a KK. izenetének csak egy részét hagyja meg, harmadik a KK. izenetét egész kiterjedésében elfogadtatni kiváná. Az első vélemény melletti okokat a bán fejtegető, elmondván mikép a FRR. kívánaténak első pontja , hogy t. i. mondassák ki a törvényben , miszerint a magyar törvényhozás Horvátország nemzetiségére nézve elnyomólag hatni nem akar, ha más ok nem volna is erre , már csak azon igen fontos tekintet is tanácsolja a KK. által elfogadtatni, hogy azon magas fokra hágott ingerültség , mellyet a legközelebbi idők láthattak, ezen törvényes nyilatkozat által lecsillapitassék , melly ingerültség még a slavoniai megyékben is annyira szembeötlő, hogy két megye ezek közöl, mellyek az előtt a magyar nyelv iránt sympathiát tanúsítottak , követeiknek a deák nyelveni felszólalást adák utasításul. A KK. és KK. azt mondják üzenetökben, hogy a közéletbe avatkozni nem akarnak, hiszen ezt tenni nincsen is joga bármelly törvényhozásnak, mondják a KK. hogy 50 éve már , mióta a magyar nyelv terjesztése készülőben van, mi nem áll, mivel alig 10 — 12 éve hogy Horvátországba a magyar nyelv bevitetett. Mondják a KK. hogy az 1836iki. Lik t. czikk, melly a magyar nyelvről rendelkezik, úgy is Horvátországra is szól, mivel az intra ambitum regni kifejezés alatt Horvátország is értetik, — holott pedig ennek alaptalanságát mind Werbőczyből, mind újabb törvényeinkből világosan megmutathatni, mivel törvényeink valahányszor Horvátországot is befoglalni akarták , mind annyiszor et partes adnexae kitétellel élnek. — A FRR múltkori válaszának ‘2ik pontja, melly „a deák nyelvnek tetszésük szerinti használata fönhagyatván“ kitételt most is pártolja, miután ha ,,a tetszésük szerinti“ kihagyatik, ez nem más mint arról parancsoló rendelkezés leend, hogy Horvátország millyen nyelvet használjon köztanácskozásaiban , miről a magyar törvényhozás ismét nem rendelkezhetik , mivel ez Horvátország municipális jogaiba , s igy belügyeibe avatkozás lenne, mit a Kb. sem akarnak, mint mondják , de nem is akarhatnak. — Hogy Horvátországnak a magyar országgyűlésre küldendő követei magyar nyelven szóljanak, miután ezt a FRR. elvileg már ezelőtt elfogadták, ez ellen többé szót nem emelhet, s betétessék-e ez különösen a törvénybe, mint a FFRR. válaszukban kivánák , vagy nem , ez a főtábla elhatározásától fog függeni. — Végre mi az egyesülést gátlódik pontot illeti , hogy t. i. Horvátország hivatalnokai a magyarországiakkal magyar nyelven levelezni tartozzanak , mint ezt a KK. sürgetik, — erre nézve megjegyzi, hogy ez teljes kivihetlenség , miután Horvátországnak számos hivatalnokai vannak, kik a magyar nyelvet nem értik; ezen kívánat elfogadása tehát csak az igazságkiszolgáltatás rovására történhetik; ha a KK. attól tartanak , hogy ha ezt nem rendeli a törvény , akkor Horvátország hogy a törvényt kijátszhassa, majd praesidialiter is egyes hivatalnokai által fog deákul levelezni , ám rendelkezzenek erről a KK, és aggodalmuk meg fog szűnni. Azt mondják még erre nézve a KK, hogy „inkább követelhetni a horvátországi hivatalnokoktól, hogy a diplomatikus magyar nyelvet bírják, mint a magyar hivatalnokoktól , hogy tudják a deák nyelvet, mellyet tudni már úgy sem tartoznak.“ Valóban szomorú , és silány lábon állana a magyarországi igazságkiszolgáltatás, ha a magyar hivatalnokok, birák sat. azon nyelvet sem tudnák , mellyen irvák majd mind azon törvények, mellyek szerint itélniök kell. Kéri tehát a FRRket, hogy előadott okainál fogva előbbi válaszukhoz továbbá is ragaszkodjanak. Az indítványt a KK. üzenete következtében, egy nagyméltóság tévé , melly csakugyan el is fogadtatott. — Jelen izenete a KK. és KRnek_ igy kezdé a szónok beszédét, — olly modorban van szerkesztve, mellynek olvasására nem lehet bizonyos sajnos érzelemnek nem emelkedni föl; viszhangja ez azon minapi kerületi ülésnek mellynek folyamát minden hirlapok olly szorgalmas pontossággal , s olly szokatlan kiterjedtségben közölték, mik azonban az elfogultlan olvasó előtt e főtáblára semmi homályt vetni nem fognak ; vádoltatik a főtábla, mintha a nemzet kivonatát gátolni akarná , holott a múlt országgyűlésen nyilvános próbáját adá annak, hogy a magyar nyelv terjesztését még a társországokban is igazságosan eszközölni kívánja, s így ezen vádat visszautasítani a főtáblának kötelessége. Ezt az üzenet modorjára nézve előrebocsátván , mi a tárgy lényegét illeti, azon záradék , hogy Magyarország a horvát nemzetiségre elnyomólag hatni nem akar, tétessék bár be a törvénybe , vagy nem , mindenesetre tettek fognak csak megfelelni vagy nem felelni a szónak, hogy tehát ez a két tábla közötti egyesülést ne gátolja , ennek kihagyását nem ellenzi. A 31k pontra nézve, hogy t. i. a tetszésük szerint betétessék, azt látja czélszerűnek , hogy nem csak ezen szavak, hanem az egész erre vonatkozó pont a törvényjavaslatból elmaradjon. A sik pont , hogy t. i. fejezze ki a törvény különösen