Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-10-17 / 131. szám

131. szám. NEMZETI UJSÁGr. Harmincznyolczfulik év. Pest, Mind­szent hava­lokén 1843. hazai és külföldi tudósításokból. Alapító Kultscr István tábla kiadja TIRTAIOITI. liazai napló. Kinev. 0 r 8 7a á g g­y ü l­é­s.­­71. Kér. ülés: a szab. kir. városok ü­g­ye. 56. orsz. ülés: szenet a magyar nyelv tárgyában. A csanádi püs­pök beszédének vége.) Vidéki lev. Nyitrából (pót­ló utasítások.) Külföldi napló. Spanyol-, Porosz-, Tö­rökország. Társalgási terem. Ikerv. hirn. fel. a in academiáról. — Hirdető. HAZAI UTAIMLÓ. Kinevezés. Ő cs. s ap. k. Fölsége fiumei kor­mányzói gyakornokot In­key Ödönt ugyanott tisztelet­beli kormányzói fogalmazóvá méltóztatott legkegyelme­­sebben kinevezni. Országgyűlés. lxxi. Ker. ülés, October 7kén. (Elnökök, jegyző, napló­vivő, kik előbb.) — Tárgyaltatott azon in­dítvány, melly szerint a szabad királyi városok­nak házbéri adó kivethetési jog tulajdonítandó. Az indítványzó indítványát kellőleg fölvilágosí­tandó , előadja, miként számos a királyi vá­rosokat lakó egyének , birtoktalanok ámbár , de a város adta kényelmeket bő mértékben élvezők , a város terheiben , miként azt a természeti igaz­ság méltán kívánja, nem osztoznak. Pestet em­líti például, hol százakat haladó nyugalmazott katona s gazdatisztek, orvosok, s ügyészek a város kényelmeit élhetők a közterhek viselésében veszteglenek, birtoktalanok lévén, csak nem min­den tekintetben adómentesek , — ez véleménye szerint az osztó igazsággal meg nem egyezvén , hogy az illyetén személyek is a közterhek vise-­­ lésében részt venni köteleztessenek, a kir. váró-­­­soknak hátbér-adó kivethetési jogot indítványoz. Indítványa azonban heves ellenzékre talált;­­ az első szónok , az indítványzónak azon nézetei-­­ ből okoskodva, miszerint a személyes adó vita­tásakor , annak általános eltörlését azért ellen­zette , mert az adónak egy rovatai­t általánosan kihagyni az adóztatási tárgybal ereszkedés nélkül nem lehet, — azt feleli, hogy az adó tárgyához egy új, eddig ismeretlen rovatot adni ugyan­azon okoknál fogva nem lehet — indítványát nem pártolja. Egy követ — miként nyilatkozók — hajlan­dó volna az indítvány által szándoklott czél eléré­séhez megkívántató minden közeget elvállalni, ha az osztó igazsággal szembe nem ütköző; ez in­dítványt azonban két ok miatt nem látja czélsze­­rű­en életbe léptethetőnek ; igaz ugyan — folyta­tó — hogy elvre nézve a rovatoknál nem azt kell nézni , hogy minél több adó jöjjön be ; de azt , hogy minél több a rovat annál könnyebb, és igazságosabb az adó behajtása , s a státus által igényelt öszveg annál többeket, de kevésbé ter­hel. Ez inditványzott adózási rovat azonban az igazsággal meg nem egyező, mert nem alapíthatni olly rovatot, melly nem is a többséget hanem csak egy kis osztályt terhelne, miként a tervezett házbéri adó, melly által a házbérlők semmi esetre igazságo­san nem terheltetnének, mert a szegényebbek polgári jogokat nem bírnak, a város nyújtotta kényelemből valamit élvezni képtelenek; az illyenek nyomasztó magán­terheiktől inkább föloldandók,a jobb sorsúak pedig adó nélkül is elég hasznot hajtanak a vá­rosnak , mert készpénzeiket ott költvén el, a ke­reskedési élénkségre hathatósan befolynak — az indítványhoz nem járulhatván azt kívánja, hogy az eddigi határozat megmaradjon, s a szüksége­sek a szerkezetben kivételkép érintessenek. A következő szónok szerint az adózás e ne­me szokatlan lévén, utasításánál fogva, s mivel igaztalan is, meggyőződése szerint sem pártolhatja. Különben is a városok érdekében fekszik a con­­sumensek számát növeszteni inkább, mint hason tények által keblükből elidegeníteni; a nemeseket pedig a városokból kizárni nem akarja. Erre fölszólalt az indítványzó szónok , s elő­adó , miszerint ez indítványt a megyék, és váro­sok közt történhető minden súrlódások elhárítása tekintetéből téve; a házbéri adó nem új rovat, úgymond , mert eddig is vétetett adó ,„ab­arenda“ — csak hogy még eddig a házbérlőkre nincs al­kalmazva , most azonban látván a kir. városok, hogy nemes polgáraiktól személyes adót nem kö­vetelhetnek , könnyen magyarázhatandnak azt azokra is, mi az illető megyék és városok közti súrlódások indoka leendne. Látván azonban, hogy a többség indítványa ellen nyilatkozik , annak el nem fogadását elnökileg kimondani , s a sző­nyegen levő tárgy vitatásába ereszkedni óhajtott. Mire többen szót emeltek az indítványt pártolók, a többség kivonatára azonban annak el nem fo­gadása elnökileg kimondatott. E közben egy me­gyei követ fölszólítja a Pesti Hírlap levelezőjét, hogy a curiákat illető szavazatban a szónok által kijelentett ellenszavazatot közlött; érdekében fek­szik — mondá — a szónok , hogy a nyíltság e szent helyén a levelező magát igazolja, mert küldőinek hitelét elveszteni nem akarja. Egy szó­nok azonban előadó , miként hason igazolásnak itt helye nem lévén , ha az illető követ urnák ér­dekében fekszik a levelező által tett félremagya­­rázatot napfényre hozni, fogjon tollat, s szálljon ki a síkra.­­ Ez után a 84dik­­ban foglalt köz­vetett (indirect) adó kérdése jött szőnyegre , mel­­lyet némellyek hőn pártoltak ugyan , de többen a már előbbi tárgyak vitatása alkalmával nyilvání­tott okoknál fogva általánosan kihagyni kívántak, — szavazat kiáltaték , s az elnökség által tétetett e kérdés: ,,az indirect adó kivethetését rendelő §. kihagyassék -e vagy nem ?,é­s a túlnyomó többség igenleges szavazatára , annak kihagyása határoz­­tatván ,­­ az ülés eloszlott. LVI. Országos ülés october 7. Az Octo­ber 7-i 56ik országos ülés országbírói elnökség alatt megnyílván , a magyar nyelv iránt átküldött 3ik üzenetet véve tanácskozás alá. A vélemények e tárgyra nézve három részre oszoltak, az egyik a főrendi táblának előbbi né­zeteihez ragaszkodását sürgető , másik egy indít­ványt pártolt, melly a KK. izenetének csak egy részét hagyja meg, harmadik a KK. izenetét egész kiterjedésében elfogadtatni kiváná. Az első vélemény melletti okokat a bán fej­­tegető, elmondván mikép a FRR. kívánaténak első pontja , hogy t. i. mondassák ki a törvény­ben , miszerint a magyar törvényhozás Horvátor­szág nemzetiségére nézve elnyomólag hatni nem akar, ha más ok nem volna is erre , már csak azon igen fontos tekintet is tanácsolja a KK. ál­tal elfogadtatni, hogy azon magas fokra hágott ingerültség , mellyet a legközelebbi idők láthattak, ezen törvényes nyilatkozat által lecsillapitassék , melly ingerültség még a slavoniai megyékben is annyira szembeötlő, hogy két megye ezek közöl, mellyek az előtt a magyar nyelv iránt sympathiát tanúsítottak , követeiknek a deák nyelveni fel­szólalást adák utasításul. A KK. és KK. azt mondják üzenetökben, hogy a közéletbe avatkozni nem akarnak, hiszen ezt tenni nincsen is joga bármelly törvényhozásnak, mondják a KK. hogy 50 éve már , mióta a magyar nyelv terjesztése ké­szülőben van, mi nem áll, mivel alig 10 — 12 éve hogy Horvátországba a magyar nyelv bevi­tetett. Mondják a KK. hogy az 1836iki. Lik t. czikk, melly a magyar nyelvről rendelkezik, úgy is Horvátországra is szól, mivel az i­n­t­r­a ambitum r­e­g­n­i kifejezés alatt Horvátország is értetik, — holott pedig ennek alaptalanságát mind Werbőczyből, mind újabb törvényeinkből világo­san megmutathatni, mivel törvényeink valahány­szor Horvátországot is befoglalni akarták , mind annyiszor et partes adnexae kitétellel élnek. — A FRR­ múltkori válaszának ‘2ik pontja, melly „a deák nyelvnek tetszésük szerinti hasz­nálata fönhagyatván“ kitételt most is pártolja, miután ha ,,a tetszésük szerinti“ kihagyatik, ez nem más mint arról­ parancsoló rendelkezés leend, hogy Horvátország millyen nyelvet használjon köztanácskozásaiban , miről a magyar törvényho­zás ismét nem rendelkezhetik , mivel ez Horvátor­szág municipális jogaiba , s igy belügyeibe avat­kozás lenne, mit a Kb. sem akarnak, mint mond­ják , de nem is akarhatnak. — Hogy Horvátor­szágnak a magyar országgyűlésre küldendő kö­vetei magyar nyelven szóljanak, miután ezt a FRR. elvileg már ezelőtt elfogadták, ez ellen többé szót nem emelhet, s betétessék-e ez különösen a törvénybe, mint a FFRR. válaszukban kivánák , vagy nem , ez a főtábla elhatározásától fog füg­­geni. — Végre mi az egyesülést gátló­dik pon­tot illeti , hogy t. i. Horvátország hivatalnokai a magyarországiakkal magyar nyelven levelezni tartozzanak , mint ezt a KK. sürgetik, — erre nézve megjegyzi, hogy ez teljes kivihetlenség , miután Horvátországnak számos hivatalnokai van­nak, kik a magyar nyelvet nem értik; ezen kí­vánat elfogadása tehát csak az igazságkiszol­gáltatás rovására történhetik; ha a KK. attól tar­tanak , hogy ha ezt nem rendeli a törvény , ak­kor Horvátország hogy a törvényt kijátszhassa, majd praesidialiter is egyes hivatalnokai által fog deákul levelezni ,­­ ám rendelkezzenek erről a KK, és aggodalmuk meg fog szűnni. Azt mond­ják még erre nézve a KK, hogy „inkább követel­hetni a horvátországi hivatalnokoktól, hogy a diplo­­matikus magyar nyelvet bírják, mint a magyar hi­vatalnokoktól , hogy tudják a deák nyelvet, mel­lyet tudni már úgy sem tartoznak.“­­ Valóban szomorú , és silány lábon állana a magyarországi igazságkiszolgáltatás, ha a magyar hivatalnokok, birák sat. azon nyelvet sem tudnák , mellyen irvák majd mind azon törvények, mellyek sze­rint itélniök kell. Kéri tehát a FRRket, hogy előadott okainál fogva előbbi válaszukhoz továbbá is ragaszkodjanak. Az indítványt a KK. üzenete következtében, egy nagyméltóság tévé , melly csakugyan el is fo­gadtatott. — Jelen izenete a KK. és KRnek_ igy kezdé a szónok beszédét, — olly modorban van szerkesztve, mellynek olvasására nem lehet bi­zonyos sajnos érzelemnek nem emelkedni föl; visz­­hangja ez azon minapi kerületi ülésnek mellynek folyamát minden hirlapok olly szorgalmas pontos­sággal , s olly szokatlan kiterjedtségben közölték, mik azonban az elfogultlan olvasó előtt e főtáblára semmi homályt vetni nem fognak ; vádoltatik a fő­tábla, mintha a nemzet kivonatát gátolni akarná , holott a múlt országgyűlésen nyilvános próbáját adá annak, hogy a magyar nyelv terjesztését még a társországokban is igazságosan eszközölni kí­vánja, s így ezen vádat visszautasítani a főtáblának kötelessége. Ezt az üzenet modorjára nézve elő­­rebocsátván , mi a tárgy lényegét illeti, azon zá­radék , hogy Magyarország a horvát nemzetiségre elnyomólag hatni nem akar, tétessék bár be a törvénybe , vagy nem , mindenesetre tettek fog­nak csak megfelelni vagy nem felelni a szónak, hogy tehát ez a két tábla közötti egyesülést ne gátolja , ennek kihagyását nem ellenzi.­­ A 31k pontra nézve, hogy t. i. a tetszésük szeri­n­­t­­ betétessék, azt látja czélszerű­nek , hogy nem csak ezen szavak, hanem az egész erre vonat­kozó pont a törvényjavaslatból elmaradjon. A sik pont , hogy t. i. fejezze ki a törvény különösen

Next