Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-09-12 / 111. szám
111. szám. Harmincznyolczadik év. —— ■■■■■■—■1843. Pest, szent Mihály hava 12kén NEMZETI ÚJSÁG. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitá Hultsár István táblaíró, fiadja Ösvegye. tartalom. Hazai napló. Kinev. Országgyűlés. (Üzenet a büntető törvényköny iránt.) Vidéki lev. Szttthmarból (közgy.), Szabolcsból (közgy. folyt. nádor i, Cons. lev. a Dana-szabályozás iránt) , Hontból (Selmecz városi tisztujitás), Szepesből (tűzvész), Varasából (jótékonyság). Külföldi napló: Portugallia, Spanyol- , Franczia-, Angol- , Olasz-, Poroszország. Sajtó- ör. Tudománytár. Társalgási terem. HIV. jel. a m. L társaság, takarékpénztár és nemz. színház részerői. Aprólé k o k.____________________________ HAZAIAPLO. Kinevezés. Ő cs. kir. ap. fölsége Beöthy Lajost, volt Heves megyei főügyvédet ama.m. k. hitű tanácshoz titoknokká méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. [Mag. Tud.) Ő cs. s apost. kir. Fölsége a zengi magántanodát, melly eddig barlabasseviczi Ossegovich Imre megyés püspök által ez előtt négy évvel a grammaticalis osztályokig fölállítva az 5dik és hatodik osztályt nélkülözte, nem csak ezen osztályokkal legkegyelmesebben megszaporította , hanem egyszersmind a többi királyi tanodák sorába iktattatván, a tanítók fizetését az oskolai alapítványokból kiadatni rendelte. Országgyűlés. Szenete a KK.és RR. a magas FŐRRhez a büntető törvénykönyvi javaslatnak a bűnökről s büntetésekről szóló I. része iránt. A múlt 1839/40-i országgyűlés Vdik t. czikkelyénél fogva kinevezett országos választmány által benyújtott s az e jelen országgyűlésre leérkezett kir. k. előadások első pontjában törvényhozási tárgyalás alá kijelölt büntető törvénykönyvi javaslatnak a bűntettekről s büntetésekről szóló első részét, az .§ alatt ide rekesztett részint kihagyó , részint bővítő változtatásokkal a KK. és RR. elfogadván, midőn ő cs. kir. Fenségét teljes tisztelettel kérik , a magos Fő-RRket pedig bizodalmasan fölszólítják, hogy a közlött változtatások szerint módosított javaslathoz megegyezésükkel hozzájárulni méltóztatnának, egyszersmind ez első részben körülírt bűnök, és a reájuk szabott fogság vagy rabság, mint büntetés közötti iránynak s igazságos mértéknek helyes megitélhetése s meghatározhatása végett szükségesnek látják a KK. és RR. arról is eleve értesíteni ő és kir. Fönségét s a magos FORRet, miképen a börtönrendszerről szóló III dik rész fölötti tanácskozásokat is már megkezdve, az országos választmány ajánlata szerint, a börtönökben s fogházakban uralkodandó rendszerül, s fegyelem gyanánt az úgy nappal , mint éjjel tökéletesen elkülönítő, s munkára folytonosan kényszerítő magánrendszer szigorú elveit állapították meg s fogadták legyen el. Általános rendeletek a büntető törvénykönyvi javaslat első részében, melly szól a bűntettekről és büntetésekről, a Karok és Rendek által tett változtatásokkal. I. Fejezet: A jelen büntető törvénykönyv alá tartozó személyekről. 1. §. Bármelly cselekvés vagy mulasztásosak annyiban tekintethetik bűntettnek, és vonatkatik büntetés alá, amennyiben az ellen büntetést rendel a jelen törvény. 2. §. Ezen bont. törv. könyv szabályai alá tartoznak Magyarországnak s az ahoz kapcsolt részeknek minden lakosai, s igy a határőrségiek is. A katonai személyek is csak a katonai és az egyházi személyek is csak az egyházi fegyelemre nézve tartoznak saját külön törvényeik alá, minden büntettek vagy egyéb kihágások miatt ezen törvénykönyv szerint fognak büntettetni. 3. §. Ezen törvénykönyv rendelete szerint bűntettetnek azon külföldiek is, kik e haza határai közt valamelly bűntettet vagy kihágást követnek el , és itt tartózkodásuk alatt közkereset alá vonatnak. 4. §. Más ország közhatalmának senki elitélés vagy megbüntetés végett ki nem adathatik , habár a bűntettet külföldön követte volna is el. 3. §. A ki külföldön olly tettet követett el, melly a magyarországi törvények szerint is bűntettnek tekintendő; ha elkövetett bűntettéért ott még el nem ítéltetett, idejöttével ezen törvények szerint leszen közkereset alá vonandó s megítélendő , ha pedig elkövetett bűntettéért külföldön már elítéltetett, de mielőtt büntetését kiállotta volna, onnan eltávozott, idejöttével a külföldön hozott ítélet rajta végre nem hajtatik, hanem azon bűntettéért itt fog ellene közkereset indíttatni, s büntetése a magyarországi törvények szerint leszen kimérendő. 6. §. A ki valamelly külföldön elkövetett bűntettéért már ott közkereset alá vétetett, de bírói ítélet által a vád alól fölmentetett, úgyszintén az is , ki a külföldön reá szabott büntetést ott kiállotta, vagy kegyelmezés által attól fölszabadíttatott, ugyanazon tettéért a honi törvényszékek által sem vétethetik újabb közkereset alá. 7. §. Külföldön elkövetett olly tettekért pedig , amellyek ott, ahol elkövetve valának , büntetés alatt tiltva nincsenek, a honi törvényszékek előtt sem lesz helye a közkeresetnek , kivévén ha az ország vagy ennek lakosai ellen követtettek el , vagy ha a tettes, hogy a honi törvényeket kijátszhassa , a bűntett elkövetésére költözött külföldre. II. Fejezet. A büntetések nemeiről, azok alkalmazásáról és átváltoztatásáról. 8. §. A büntetések nemei következők: 1. Élet fogytáig tartó rabság. 2. Határozott ideig tartó rabság. 3. Fogság (arestum simplex). 4. Közhivatalnak ítélet által kimondott elvesztése. 5. Pénzbeli büntetések. 6. Birói megdorgálás. 9. §. Mindazon rabok, kikre az itélőszék rabsági büntetést szabott, legyen bár a rabság élet fogytáig, vagy csak határozott ideig tartó, élelemre, ruhára, elzárásra és a teljesítendő munkára nézve szorosan azon fegyelmi rendszer alá fognak tartozni , melly a kerületi s törvényhatósági börtönökre nézve a börtönrendszerben megállapittatott, s ha rabságuk ideje alatt a börtönrend ellen vétnének, a szerint fognak fenyittetni, a mit a börtönrendszernek fegyelemről szóló T. czikkében meghatároztatott. Azok ellenben , kik fogságra ítéltetnek , a börtönrendszer T. czikkének rendszabásai alá fognak tartozni, s büntetésük munkára, táplálásra és életrendre nézve csak annyiban súlyosittathatik , amennyiben azt a bűntett mértékéhez képest a bíróság ítéletében meghatározta. A fogsági büntetés egy évnél tovább nem terjedhet. 10. §. Aki ezen büntető törvénykönyvnek rendeletei szerint a honi törvényszékek által fogságra vagy rabságra ítéltetett, az büntetését az illető kerületi vagy polgári közhatósági börtönben, vagy illetőleg fogházban fogja kiállani, és semmi más belföldi vagy országon kívüli börtönbe nem zárathatik. 11. §. Az ítélet által kiszabott rabsági v. fogsági időnek kezdete mindenkor azon pillanattól fog számíttatni, mellyben az elitélt a végítélet következtében büntetésének kiállása végett börtönbe vagy fogházba záratott. 12. §. A rabsági vagy fogsági büntetésnél egy év háromszázhatvanöt nappal, egy hónap harmincz nappal, egy hét hét nappal, egy nap pedig huszonnégy órával számítandó. 13. §. Pénzbeli büntetések mindenkor azon törvényhatóságnak közpénztárába fizetendők, melly a tettest elitélte. A törvényszabta kárpótlási vagy elégtételi dijak pedig egészen a sértett felet vagy annak örököseit illetik. 14. §. A büntetéseknek még magukban becstelenítő következéseik nincsenek, s törvényes hatásuk hosszabb időre nem terjedhet, mint amennyire azt a bírói ítélet határozottan kimondotta. 15. § A közhivatalnak büntetésképen kimondott elvesztése által senki el nem záralhatik attól, hogy a büntetésnek kiállása után ismét közhivatalra választathassék vagy neveztethessék. Kivételnek azonban olly esetek , mellyekben a tettest valamelly különösen megnevezett közhivatalnak viselhetésétől jövendőre is eltiltandónak rendeli, de illy esetben is nyerhet az elitélt a büntetésnek kiállása után másnemű közhivatalt. Ki. §. A büntető ítéleteknek következései az elitéltnek maradékaira ki nem terjednek; de mindazon kár, mellyért a sértettnek elégtétellel tartozik és azon pénzbeli büntetések és dijak, mellyeket ellene a biróság már ítélet által kimondott, hátrahagyott értékének erejéig örökösein halála után is megvétethetnek. 17. §. A büntetéseknek ollyan nemei, mellyek a fenebbindikában megemlítve nincsenek, ezentúl semmi büntető közkereseti esetben alkalmazhatók nem lesznek. 18. §. Ezen törvénykönyvben a törvényszegések minden nemeinél a rabsági, fogsági s pénzbeli büntetésnek csak azon legnagyobb mértéke van határozottan kijelölve, mellyen túl a bíróságnak ítélete a 96dik, 88dik és 93dik §§ok esetein kívül soha nem terjedhet. Minden egyes esetben tehát az elkövetett törvényszegésnek neméhez,s a beszámítást enyhítő vagy súlyosító körülményekhez képest, a lehető legkisebb mértéktől, törvényben megállapított legnagyobb mértékig, fogja a bíróság a büntetést kiszabhatni. 19. §. Amelly esetekben a bűntettnek valamelly fokozatára azt rendeli a törvény , hogy az a bevégzésre rendelt legnagyobb büntetésnek bizonyos részéig , például két harmadáig, feléig , vagy egy harmadáig büntetethetik , azokban , ha a bevégzésre legnagyobb büntetésül holtig tartó rabság van rendelve , a büntetésnek kétharmada tizenhat évi, fele tizenkét évi, egyharmada nyolcz évi rabságban állapíttatik meg. 20. §. Azon bűntetteknél , mellyeket a törvény rabsággal rendel büntettetni, rabság helyett fogsági büntetést csak akkor rendelhet a bíróság, midőn a fönforgó körülmények annyira enyhítik a beszámítást, hogy azokhoz képest a legrövidebb ideig tartó rabság is felettébb súlyos büntetés volna. 21. §. Azon bűntetteknél pedig, mellyekre fogsági büntetést rendel a törvény , fogság helyett birói dorgálásnak csak akkor leend helye, midőn a beszámítás körülményeihez képest a legcsekélyebb fogság is felettébb súlyos büntetés volna. 22. §. Midőn a S6dik, SSdik és 93dik szakaszoknak szabályait olly büntettek miatt kell valakire alkalmazni, mellyekre csak fogsági büntetést rendel a törvény, ha a tettesnek azon szabályok szerint kimérendő büntetése egy évi fogságnál többre üt, azt a biróság a 3odik szakaszban megállapított arány szerint rabságra változtathatja. Vogy szintén midőn valamelly bűntettes ellen többrendbeli bűntettekért , többrendbeli bíróságok ítéletei végrehajtandók, ha azoknak egyike fogsági, másika rabsági büntetést szabott ki, az összes büntetés