Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-07-10 / 6. szám
annyi azonban bizonyos — mond ő mlga — miszerint mi diplomatice tudjuk, hogy a mlgos gróf e nmlga táblának sok — iránta tiszteletet mutató tagjait — gyanúsítani szokta. —Egy szónok szavakat nem hord föl, mert az ellenvéleményeket szül, s a tanácskozást kellemetlen térre viszik, csak röviden azon meggyőződését nyilvánitja, melly szerint óhajtja, hogy minden rendszeres munkájat választmányra bízassék és ezen meggyőződésénél fogva pártolja a gróf A—i indítványát. Egy — az indítványt pártoló gróf nem arra figyel, mint az inditvány ellenzői mondák, hogy a tárgy siettessék, hanem hogy üdvös eredményt biztositólag tárgyaltassék, s ez okból a választmányt pártolja. Az mondatik — folytató ő mlga — hogy e választmányból ki kell zárni a főispánokat, mert azok is korteskednek — igaz mond ő mlga — miszerint vannak főispánok, kik azzal bánni tudnak, de ha az ilyenek mind kizáratnak nem tudom hogy keletkezhetett volna a KK. és linés törvényjavaslat. Nekem — úgymond egy főispán — mindegy akár bizatik e tárgy választmányra, akár nem; mert megvagyok győződve, hogy mind a kettőn czért kell érni, s azt nem látja bebizonyítva, hogy a választmány által késedelmeztetni fog. Egyébiránt azt jegyzi meg némelly méltóságos uraknak, hogy itt nem a főispánról, hanem a hon boldogságáról van szó. — Azon méltóságos uraknak pedig, kik a főispánságot olly kellemes színekkel festegetik azt feleli, miszerint annak is megvannak saját kellemetlenségei, s ő méltósága a mondott méltóságos uraknak — mind a mellett is, hogy megyéjével megvan elégedve, és semmi kellemetlen jelenetek benne nem történtek — főispánságának kellemetlenségeit örömest általadja—kellemeinek toldásával is. Egy e tárgyban többször fölszólamlott gróf mintegy el akará tériteni a tanácskozás szokott csendes folyamát, mit azonban nádor ő fenségének ismételt felszólalása a lehetőségig gátolt, ugyan ezen szándék kifejtése szülte azt, hogy az inditványtól teljesen eltérőleg történtek többször nyilatkozatok, s a szónokok nem annyira az indítvány fejtegetésére , vagy támogatására nyilatkoztak , mint inkább előadásaikat egyszerű szavazatra szorítván: észrevételekre tettek észrevételeket. E végre — miután szólani senki sem kívánt — nádor ő fensége ismét fölszólitást tén figyelmeztetve a m. FeReket, miszerint jövőre illy eredmény nélküli vitatkozásoktól — a hon javát s boldogságát tartván szem előtt — tartózkodni szíveskedjenek — ezután a többséget az inditvány mellett kimondó, mielőtt azonban a választmányt kinevezné ő cs. kir. fönsége azon magas hiedelmet nyilvánitja, miszerint a m. FőRR. egyetértését véli kifejezni, ha e tárgynak siettetésére a kinevezendő választmányt fölszólitja — valamint hiszi ő fönsége, miként a m. FőRR. egy értelemben vannak vele abban is, hogy e választmány arra is figyelmeztessék, hogy a főispáni jogok korlátozásában annyira óvatos legyen , mennyire azt azon az ős alkotmánnyal egykorú intézmény igényli, nehogy e jogok csorbulván, a megyék autonómiája , vagy épen maga az alkotmány gyökere rázattassék meg. — Nádor ő fönségének e nyilatkozatát kitörő helyeslés kiséré, és nádor ő fönsége a választmány tagjait kinevezvén, a gyűlés eloszlott. CLXXII. orsz. ülés a FőRRnél jul. 5én d. u. félkor melly alkalommal szerkezeti vitatás alá vétetett 3dik izenete a m. FőRRnek a sz. kir. városok rendezése tárgyában a t. KK. és RRhez, ez némelly módosítások után általvétetvén, olvastatott: izenete a KK. és RRnek a m. FőRRhez a részek visszakapcsolása tárgyában kelt k. kir. leirat tárgyában egy fölirási javaslattal — továbbá izenete, fölirása, és törvényjavaslata a KK. és RRnek az Erdélyország, és a részek visszakapcsolása tárgyában , — ezután az ülés eloszlott. CCXXVIII. ker. ülés jul. 5kén. Elnökök: kik előbb. Jegyzők: Ghiczy, Szemere, Palóczy. Tárgy: egynéhány izenetek hitelesítése és a turmezei panasz. Ghiczy fölolvassa az Erdélynek magyarországhoz szorosabb kapcsolása iránti izenetet, fölirás és törvényjavaslatot , melly e tárgyban országos választmány, kiküldetni kíván, az Erdély részéről szinte kiküldendő választmánnyal az ügyben működendőt. — Olvassa tovább a kapcsolt részek iránt !febr. 29 től költ k. k. leiratra készült izenetet, s felirási javaslatot. Szemere olvassa a bányatörvényt illető kik izenetett,s mind ezek meghitelesittetnek. Ezután Palóczy olvassa a főrendek 2ik válaszizenetét a túrmezei panasz tárgyában, és 160. zágrábi azt pártoló nemesnek folyamodását, valamint bemutat egymás folyamodást is, mellyet: „a józan horvátok nevében“ egy ügyész irt alá. A....................i gróf kéri a Kirat, hogy e tárgyra nézve előbbi nézeteikhez ragaszkodjanak. Erre helyes helyes hangzott. — De V..............megye követeihez nem járul, mivel az 1791: 68ik. czikk szerint Horvátország közügyei kizárólag a tartományi gyűlésen intézendők, melly csak ő fölsége engedelmével hivathatik öszve, nem járulhat a föliráshoz azért is, mert azon tartom, gyűlésen megjelenni kellett hatóságok nem panaszkodnak. Megyéje kivonná, hogy az egész tartományi gyűlés képviseleti lábra állíttatnék, hol a hatóságok követei és egyéb illetők jelennének meg, kéri tehát a panaszt elmellőztetni. Erre a...................i gróf azt feleli, hogy midőn Miksics horvátországi itélőmesterré választatott, épen az előtte szóló V..............megyei követ is nála volt conferentián és a turopolyaiakkal tartott azon czélból, mivel azok is személyesen befolytak a választásokba. Mire az előbb is szólott azt válaszolja, hogy igen is a turopolyai grófnál volt mint illyennél, s azon választás, valamint a bánnak ország kapitányává lett megválasztása nem szavazattal, hanem fölkiáltással történt, hol a turopolyaiak csak úgy kiabálhattak , mint a hallgatóság kiabálni szokott. Egy megyei követ fájlalja , hogy a KK. csak szép szavakkal szerkezeti üzenetek által akarnak az ügyön segíteni, de tettekben nem tanúsítják a horvátok iránti sympathiájukat, s csak öneszméik körül forognak szüntelenül, anélkül hogy a fenöket mint egyik factorát a törvényhozásnak, figyelembe vennék, így ezért érni nem lehet. Hányszor jelenték ki a KK, hogy a követválasztási municipális önállóságot csonkítani nem akarják , holott ő felségét a tartományi gyűlés tartására kérvén már kimondják hallgatólag az ítéletet a jelen horvát követek választása fölött. De a körülmények is változtak azóta, s nem lehet mondani , hogy a kormány nem tett semmit, miután a zágrábi főispán hivatalától elmozdittatott és más kir. biztos küldetett ki. Sokkal czélszerübb volna tehát olly fölirás, mellyben ő fölsége a panasznak megvizsgáltatása és orvoslása végett megkéretnek a nélkül, hogy tartományi gyűlés sürgettetnék, így a fölirás fölmehetne , holott mostani alakjában czél nem fog érezni, mivel a főtáblát mint factort elfeledni nem lehet. Elfogadná a következett szóló a fevek ebbeli javaslatát ha egy alkotmányt vésszel fenyegető mételyt ebben nem látna, azt t. i. hogy ha őfelsége a követválasztás megvizsgálására kéretnék föl anélkül, hogy a tartom, gyűlés tartása szorgalmaztatnék, ez annyit tenne, mint a választások fölötti bíráskodást egyenesen a kormány kezébe játszani; mit eddig tenni nem lehet, nem szabad. Midőn szónok a követválasztási kihágások fölött a képviselői táblát akaró birónak, akkor Sz.. .. követe ezt egész tűzzel ellenzé,mert ez a municipiumok joga, most pedig ezen jogot nem a tart. gyűlésre , de egyenesen a kormányra kívánná ruháztatni. Szóló szinte az előbbi alakban fölirásra szavaz , mellyben t. i. alkalom nyuttatik a horvát municipiumoknak nyilatkozni a panasz s követválasztási anomalia fölött. Folytatása következő ülésben. CLXVI. orsz. ülés a KKnál. A kér. ülés után orsz. ülés tartalék , mellyben Szél nádori itélőmester fölolvassa a verif. választmány jelentését, hogy Poson városa főjegyzője s eddigi követe helyett Nesztor Jósefet választó követének. Olvassa ezután az Erdély és Magyarország szorosabb egybekapcsolása iránti üzenetet, lölkést s törvényjavaslatot. S miután ezek hitelesíttettek. Egy követ fölkéri elnök őnmagát a fölötti nyilatkozásra , ha váljon a követ nem küldés miatt elmarasztalt kapcsolt részekre nézve az Ítélet s bíróság végrehajtására nézve megtétettek e már a lépések , valamint az ismétt perbeidézésre nézve is? Erre elnök ő úgy válaszolja, hogy Zala megyének a végrehajtást bejelentő levél már el is küldetett, Gömörnek el fog küldetni, és hogy a kapcsolt részekre nézve is meg fognak tettetni a végrehajtási intézkedések, de itt 4. tizenöt nap kívántatik. Addig pedig, míg az első ítélet nem sikeresíttetett, utánt megidézni nem lehet. Ebben azonban a KK. és RRdek meg nem nyugodtak, hanem újólag sürgeték az elnököt, hogy jelentené ki nyíltan, ha és micsoda lépések történtek már a kapcsolt részeket elmarasztaló ítélet végrehajtására? mert épen azért akarják a végrehajtást siettetni, hogy az alanti idézés megtörténhessék; s egyébként úgy is tudják, hogy tettleges gátak vettetnek e részben a törvény teljesítésének. Az eddigi kir. ügyigazgató az udvari közkamarához áttétetett, s lehet hogy az fog mondatni, hogy nincs kir. fiscus most, s nem lehet az ítéletet végrehajtani. Mire az elnök, a fiscusi hivatalt F. A. úr viszi az új kinevezésig: meggyőződése egyébiránt az, hogy ezen ítéletnek siker nélkül maradni nem lehet, nem szabad. Végre a Kir. ebben sem találván megnyugvást végzésül az mondatott ki, hogy a kir. ügynök a kapcsolt részeket elmarasztaló ítélet végrehajtására azonnal lépéseket tegyen és ezekről a táblának tudósítást adjon be. Ezután Ilubay itélőmester olvassa a sérelmek egy osztálya iránt készült kerületi határozatokat, mellyeket illetőleg Horvátország követe a szokott óvást megtevő az iránt, hogy Posega, Verőcze és Szerém megyék sérelmei nem a horvátországi, hanem magyar megyék sérelmei között jönnek elő. Azon határozatra nézve, hogy mivel az 1840 ask t. czikkben b. Mednyánszky Alajos czimei között a középponti könyvvizsgáló és tudományos biztossági elnökség is megemlittetik, ez törvény által megsemmisíttetik, elnök anmga kijelenté véleményét, hogy czélszerűbb volna ő felségét ezen aggodalom megszüntetésére egyszerűleg megkérni. Azonban ez viszhangra nem talált. Minden sérelmek iránti határozatok változatlanul keresztül mentek. Az XXIX. ker. ülés, jul. Gán. Elnökök: kik előbb. Jegyző: Palóczy. Tárgy: folytatólagosan a turmezei panasz , és az illyrimus, panslavismus. A *................ STMI szerint a horvátországi követek nem csinálnak az országgyűlésen egyebet, mint a diurnumot húzzák a nélkül, hogy a kerületi ülésekben valaha megjelennének , Pécsbe járnak és ott a turopolyaiakat s velük tartókat elárulják. Egy követ azon tegnapi ülésben mondott vádjára Sz----- követének, hogy a Kb. csak szép szavakkal mutatják sympathiájukat a magyar — horvátok iránt, de tenni semmit sem akarnak, mert nem akarják azt elhárítani, mi a tettet gátolja, azt feleli, hogy ne mondja ezt Sz. követe, mert ez a kormányra illik, és ha Roma deliberante Saguntum perit, ennek csak ő lesz oka. Ha van módja a kormánynak a törvényeknél fogva e bajon segíteni, ki az oka hogy nem teszi azt? ha nincs, miért nem jelenti ki azt? Hogy Zd. lemondott, ez az ő tette volt, nem a kormány kárhoztató ítéletének következése. Tia egyes ember előadja panaszát a kormánynak, áll az, hogy ne jelölje ki az utat, mellyen a kormány menjen, de a törvényhozásnak van joga kijelenteni a módott is, mellyen a panaszt orvosoltatni kívánja. Maguk a FORR. elismerik, hogy baj van, és mégis azt sürgetik, hogy annak véleményünk szerint legczélszerűbb orvoslási módjának kivonatától a KK. áljanak el, és azt csak egyszerűen orvosoltatni kérjék. Erre az érdeklett követ válaszol:t................i grófot elmészkedéseiben követni nem akarja, mellyekben sem mélységet , sem választékosságot nem talál. — Mind Cs. mind E. követe azt kívánja hiedelme szerint, hogy a magyar élet Horvátországban is tenyésszen, és ez nem helytelen kívánat; úgy de ezen czél váljon szép szavú izenetek által éretik-e el, mellyek ő fölsége elébe semmit sem képesek juttatni, mivel a KK. a főrendeket a számitásból rendesen ki szokták felejteni? csatáznak indulatokkal, szívvel, de nem tiszta számítással s hideg észszel; olly athinosphaerában élnek, hogy fölvesznek bizonyos eszméket, s attól elállani nem akarnak. Ha azt hiszik, hogy igy lehet a bajon és a hon bajain segíteni, ám lássák. Azt mondja, szólt egy követ, Sz... követe, hogy mi nem akarunk a practicabilis térre átmenni; igen is azon térre, melly a FORR. irányában practicális volna, áttérni nem akarunk, nem is fogunk; el akarják némellyek altatni a nemzetet , hogy a Kb. csak száraz eszmék mellett harczolnak, holott ennek ellenkezőjét mindenki láthatja. Nem akarjuk nem is fogjuk a követválasztás fölötti ítéletet a kormány kezébe adni, mert ezt tenni nem szabad. Lesznek vagy nem lesznek jelen országgyűlésnek eredményei, azt az idő fogja megmutatni, csak ollyan ne legyen, melly az alkotmányt veszélybe hozná ; fogunk tűrni rágalmat, gúnyt, de azt, hogy eszközül szolgáljunk az alkotmány megdöntésére, tenni nem fogom soha. A következő szónok nem tagadja, hogy ő ha kell, inkább meleg szív embere mint a hideg eszé. Ő a FORR. viszhangja után, ha bár balatoni legyen is, indulni nem fog, majd eljön az idő, midőn a nemzet át fogja látni, kit terhel a felelőség azért, hogy ezen országgyűlésről törvényt hazavinni vagy egyet sem lehetene, vagy csak egy párt. Küzd az alsótábla véleménye szerint, és nem képes eredményre vergődni, mert resolutió még csak az első fölirásra sem jött; jött a vallás tárgyában ollyan kettő, melly nyugalmat adni nem képes; jött a részek iránt egy, melly ollyan, mint az ,,ibis redibis non morieris in hello.“Ha a kormány vagy főtábla nem akar az alsó tábla kivonataira hajolni, miért hagy minket hiában fáradni, s dolgozni, miért nem ereszt haza. Inkább semmi törvény, mint rész törvény. Kinek van igaza? szólt Sz. ... követe, azt a jövő képes megítélni. Egyébként B. . . . követe az első törvényhozó, ki azt mondja, hogy jobb a szív andalgásai mint a hideg ész számításai között törvényt hozni. Hogy nem jönnek leiratok, annak ő nem oka, de hiszen hogy is jöhetnének, mikor nem mehetnek föl a felírások ,art tőle, hogy ha a KK. ezen nem tevési téren maradnak, a közvélemény ezen papiroson maradt haladási systhemától el fog fordulni. Nem czifra szavakkal kell a haza iránti szeretetet bebizonyítani, hanem tettek által, s ha a KK. ezt nem teszik, rajtuk lesz a felelet terhe. Kívánnám, hogy B— ben, de még inkább, hogy a KKM követnék az én tanácsomat. Erre az előbbi követ sajnálja, hogy B—ben Sz. követének tanácsát nem követik, mert így csak 17 vokssal kell Sz—nek megelégedni, holott máskort talán fölmenne a 26ra. A végzés tehát az, hogy a KK. előbbi nézeteikhez ragaszkodnak azon módosítással, hogy az illyrismus kérdését elválasztva a túrmezei panaszos ügytől, külön tárgyalni kívánják. 22