Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-08 / 57. szám

)13 sa &e sn oj Ili ni sa m m bt el ál ts sv 18 a m iS a rn ;d­­e tn d a 3 ií b | ‡i n ›í * ií ií it ií I 9­6 n a s t ti i b t ií s i ! r ‡ ) r 1 I­I ) 9a nem sok időt kívánt, mire elnök ő excra feléje, hogy UY 70 tárgy van, mellyeket a KK. es RR- már szonyeg-91 re emeltek, s ezek közöl 17 felküldve, es így olly hal­­pil­m­az, mellynek bevégzése több időt kíván, mint mennyi 3-a­s.gyűlés végéig számítható. — Egy megyei követ a szer­sml kezetet úgy kiváná módosítani, hogy abban kifejeztes­­s­e sék, miszerint hivatal képességgel csak a Ilonban szü­lei letett, vagy meghonosodott törvényesen bevett vallásu en nem nemesek ruháztatnak föl, és ezen módosítás sza­­­v­­azát többséggel elfogadtatván — olvastatott üzenete és 8 j)­tjavaslata a KK. és Ik­inek a birtok képesség iránt. Az se ezt illető szerkezet is azon módosítással, mint az iménti xa szavazat többséggel elfogadtatott. Végre tárgyaltatott, ne és egyhangúlag elfogadtatott izenete és törvényjavas­­t­l­­ata a KK és RRnek a futó homok iránt, melly után az í. ülés eloszlott. CCXCVll kér. ülés oct. 3án. (Elnökök kik előbb). Hitelesittetett izenete a KK. és Ellnek a hason­­szenvi országos tanitószék fölállitásáról — izenete a KK. és RRnek a jobbágyok szabad sóárulhatásáról, végre az 1840. 25. törv. czikk fölvilágositásáról. Tárgyaltatott továbbá válasza a m. fő RRnek a katonai kihágásokat illetőleg, mellyre nézve a KK. és RR. előbbi izenetjük mellett maradván a fő RR. által javaslott kihagyását a szepesi eseménynek­ el nem fogadók. Ezután válasza a me­lő RRnek a jelen a.gyűlési költségek fedezése iránt, mellyre nézve az egyesség meglevén, folytattatott tár­gyalása a hajózást gátló némelly akadályok megszünte­tésére készült 1. javaslatnak. A tegnapi határozat szel­lemében ez is megállapíttatván, következett a financiá­­lis választmány munkálata, de ezt megelőzőleg egy me­gyei követ a védegylet elnökének folyamodását indít­ványozó fölveendőnek azt adván okot, hogy az egylet gyűlését legközelebbi vasárnap tartandván a KK. és Rt. határozatára szüksége leend, azt pedig az inditványzó sem akarná, hogy a már tárgyalás alá fogott financiá­lis ügy, e miatt megszakittassék. Ez indítvány élénk ellenzésre talált, s halasztása már már határozattá emeltetett, midőn egy megyei követ a védegylet elnökének beadott folyamodására követke­ző tartalmú határozat hozatalát indítványzó: ,,A folya­modás czélját a nemzeti ipar kifejlesztésére irányozottnak a KK. és RR. hazafiúi buzgalommal méltányolva elis­merik, és a terem használatára az elnököt fölhatalmaz­zák. Ez indítvány egyhangúlag elfogadtatván, a kitűzött finantiális választmány munkálata került szőnyegre, mellyre nézve egy megyei követ boldogabb idővel halasztást indítványozott, többen pedig azon esetre ha ezen halasztás többséget nem nyerne nyíltan kijelentek, miként utasításuk következtében egy fillért sem ajánl­hatnak. Egy megyei követ a megajánlandó Öszvegre nézve jelenleg még határozni nem kíván, mert több me­gyék utasítás nélküliek , s illy érdekes tárgyban utasí­tás nélkül határozni czélszerűnek nem tartja, azért in­dítványozza, hogy mindenek előtt a hitelintézetről szóló törvényjavaslat tárgyaltassék, és ez indítvány többséget nyervén, olvastatott az e tárgyat illető választmányi vé­lemény, míg a kerületi ülés országossá változott, (melly­­ről jövő alkalommal). A pesti egyetemre vonatkozólag *) Majd később a valamivel igazságosabb , részre­­hajlatlanabb utókor birálandja meg ha jól, helyesen teszünk-e? midőn az országgyűlése folyamának szinte tizenhetedik havában egyre uj , meg uj tárgyakat eme­lünk szőnyegre, s a mikor más részről még a két táb­la között azokra nézve sincs egyesség, mellyek a diéta első hetében kezdettek meg. Mind a mellett azonban én a jelen üzenetből csak nyereséget várok, reménytek, mert számolásom szerint, ezen a pesti egyetemre vo­natkozó s hason késértetek , törekedések, fölébresztik álmából a hét millió Catholicismust, s arra birják, hogy jogait, igazait oltalmazni fogja.—­Mivel pedig a pesti egyetem alapítványa , szerze­ménye, — következőleg tulajdona is, — a fölolvasott izenethez, mind addig járulni nem fogok, — míglen a debreczeni, sárospataki, — pozsonyi, soproni protes­táns főiskolák alapítványi állapota s a mienknél sok­kal alább álló tanítási módoknak rendszere szinte ide a vegyes vallásu országgyűlés eleibe nem terjesztetik, — természetesen megtekintés , s szükség esetében in­tézkedés végett. Mondom csak ez egyetlen esetben s ekkor is bi­zonyos kötések mellett tudnék az üzenethez járulni,— ugyanis a pesti egyetemnek igaz, nevezetes részét te­szi a catholica theologica facultas, mellynek, hogy az országgyűlésen néha tulnyomossággal is leírható más vallásuak adhassanak bármi irányt soha, és semmi esetben meg nem engedhető! — Ennyit a tárgy érde­mére nézve — De már most a szerkezetre is csak igen rövid ész­revételt. — A fölirási javaslatban állittatik, — hogy az egyetem jelen állapotában hivatásának a nemzet vágyait kielégítő sikerrel nem fe­lel meg. Minden próba, minden adat nélkül, bír e nyo­­moss­ággal, s érdemel e hitelt ezen átalános kitétel­b­en megítélni nem akarom ; de más felől azon bizonyos tudományomat el nem titkolhatom , — mikép azért nem felel meg egy némellyek várakozásának a pesti egye­tem, — mert a rationalismusnak — mint Berlinben, nincs nyilvános cathedrája , — mi azonban uraim alig vesz­teség, mivel végpontjában a rationalismus csak rafini­t paganismus. Ha vannak hibák, fogyatkozások a pesti egye­temnél orvoslás végett in specifico terjesztessenek a sok urunk királyunk elé; — ki alig érte meg az ország kívánságát a mestereket képző s iparoskilára, s már teljesítve látjuk azt, — bizonnyára hasonló fog történ­ni az egyetemmel; — de törvényhozásunk ne avatkoz­zék semmi részletes intézkedésbe,— mert egyik val­lásos felekezet sem találhat benne kellő biztosítékot. Különben is a jelen törvényhozásnak fő föladatának kel­lene lenni véleményem szerint, — magát az országgyű­lését, a megy­éket és a hazavédelem systemáját ren­dezni, s még ez meg nem történik, addig semmibe nem bocsátkozni, miért hitem szerint ezek elintézése előtt semmi üdvös reform nem jöhet létre hazánkban. — Ismétlem , hogy az izenethez nem járulok. Vidéki levelezés. r­övid közlések. *) A Bács vármegye jövő országgyűlésig évenkinti egyedül nemesek által fize­tendő 2 millió pft. subsidiumot válalt el. B­ékés m. legalább 20 millió pftnyi orsz. kölcsön mellett utasitó szót emelni követett, ha azonban ez ki nem vihető, a financiális választmány munkálata szerint évenkénti 3 millió pftot ajánlanak legfő­képen közlekedési eszkö­zök létesítésére. JUfyltra­m. semmit sem fizet. Síru­l egy m. a financiális választmányi A. alatti külön­vélemény­hez képest 6,500,000 pftot ajánl. Sopron m. nem fizet semmit. Tolna m. évenkint 3 milliót — négy évig, az adózókkal együtt fizetendőt ajánlott. "fTren­CSin m. még jelenleg semmit sem ad. Vasból, Szombathelyen, f. hó 28 án mind­nyájunkat váratlanul meglepett főispáni helyettes urunk elnöklete alatt reggel 9 órakor megnyílt, ama neveze­tes közgyűlés, mellynek egyetlen főtárgyát az országos financiális munkálatnak, jobbra , vagy balra eldöntése tette. E nap Vasban már csak azért is örök emlékezetre méltó, mert, habár a nemes közönségnek közben ki­jelentett „tetszése“ vagy „nem tetszése“ a jeles szónokok arczvonalait majd mosolygó majd komoly alakba tükrözte vissza, mégis atalán a fula­­dásig szinte telt teremben a szólásszabadság szép dia­dalkoszorút aratott. Volt ugyan egy kis intermezzo mikoron a baloldal komolyabb hangon zajogván , egy tbiró egyik nemes társunk, mint a köztanácskozás há­borgatja ellen nyilván fölszólalt, és köztiszti főügyé­szünk is a köztiszti vádnak fenyegetésével föllépett, de csakhamar a fontos tárgyhoz illő küzcsend helyre­­állván, a szónoklások minden nagyobb zavar nélkül egymást várták. — Tisztelt főispáni helyettes urunk be­köszöntése, s beszédében a higadtvérű, ingerületlen ta­nácskozásnak ajánlása után megy­ei választmányunknak az országos választmányi munkálat fölötti véleménye fölolvastatván, mivel ez az országosétól lényegileg el­ütött, némellyek az egész országos választmányi mun­kálatot , mások egyedül ennek bőszámú különvélemé­nyeit kívánták fölolvastatni; de a közönség a megkez­dett fölolvasásba beleunván, lelkes első alispánunk rö­viden, és igen érthetőleg előadta a főpontokat, melly­ekre nézve követinknek utasítást adni kell vala­­u­­m, hogy az országos választmány 3 évre évenként 4 millió frtot, a megye választmánya pedig a pénz szűke miatt csak 2 millió frtot javasolt, és ezt is hitelbankra, fiuméi vasútra, Ludovicea-út megvételére, Duna, Tisza, Rába szabályozására, népnevelésre stb. fordítandót, de nem Pest biztosítására, lótenyésztésre stb. s azt is csak azon kemény, és egyetlen föltétel mellett véleményező meg­adatni, ha az alapítandó országos pénztárnak kezelésé­ből a megyei hatóságok befolyása ki nem záratik; el­lenkező esetre már választmányunk is inkább semmit nem fizetni, mint alkotmányi szabadságunkat koczkáz­­tatni jónak találta. Szót emelt azután az ékes nyelvű magyar Cicero, gróf Cz........-------, és ragadtató ékes­szólásával elősorolván ama számos főhibákat, ellen­mondásokat, a megyék alaptalan osztályozását, a sze­rencsétlen, és alaphiányos kivetést, a még szerencsét­lenebb kezelési modort, az önzésnek kézzel tapintható kirívását , a Duna szabályozására 4 , a Tiszára 600 főt terveztetvén, a vasút kivihetőségének Vukovárnál problematikus bizonytalanságát stb. elvégre azon indít­vány­nyal fejezé be „éljen“ harsányok által többször félbe szakasztott szépen folyó könnyű előadását. — adatnék utasításul követeinknek , hogy ezen szövevé­nyes tárgy fölött készült szerencsétlen szövegű munká­lat bővebb kidolgozását a tárgy fontossága, s az idő rövidsége miatt a jövő c.gyűlésre hagyatni sürgőtnek, jelenleg pedig csupán a hitelbankra kitűzött egy millió frtot ajánlanak meg. — Fölkelt ezután K. J. tbiró, a szónoklott grófot megczáfolandó , de egész előterjesz­­tésében meggyőző okokkal támogatott czáfolást a kö­zönség nem hallván, közbeközbe folyvást csak gr. Cz....... aratta a közös „éljen“t, és ebben az alkotmányos sza­badságot minden dusgazdagságnál többre becsülő gróf Sz...........I.... és B. J. tbiró urak is bőven részeltet­tek. Végre 3 óra folyásáig tartott mellett és ellen nyi­latkozatok közt hasztalan zárta be megyénk egyik je­les szónoka lord Broune hasonértelmű szavaival be­szédét: „hogy a Sybilla köztünk először megjelenvén, keveset kért; másodszor többet fog követelni, és har­madszor már reánk fog parancsolni“ hasztalan emle­­geté egy másik az északi óriásnak felénk emelke­dett nagy hatalmát, s a népnevelésnek szükségét, mert csakugyan végzéssé az jön ,hogy e­zá­ltal Vas­megye az országos választmány által ki­jelölt országos szükségekre mit sem ad, hanem azoknak bővebb megvizsgálását, és szerencsé­sebb kidolgozását a jövő o.gyűlésétől, és pedig annak elején azonnal, s nem­ régzen végén várja. A nemadás elve kimondatván , természetesen a többi pont fölötti tanácskozás már szükségtelen volt. És im­e szegény ha­zánk ott fog l espedni , hol volt. Ha jövőre is megkí­vánja valaki buktatni a tervezett országos pénztárt, csak az országos választmányéhoz hasonló munkálattal lép­jen föl , — és merem állítani, hogy a legliberálisabb párt sem fog egy fillért is adni. — Oh mikor fogja ha­zánk fiait tiszta, és szilárd akarat vezérleni, hogy mégis valahára honunkra szebb hajnal derüljön!!! ajánlom a szerkesztőségnek az országos pénztárt , mellynek föl­állításáról már az 1723 . 99. 17­9n­yi , 21. t.czikkek is emlékeznek, komoly figyelmébe, mert vajmi kívána­tos, hogy e fontos ügy a sajtó útján szerencsésen meg­­vitattassék, és mit eleink már ezelőtt egy századdal szükségesnek láttak, valahára létre is jöjjön, mert alig van hazánkhoz hasonló polgárosított ország, melly az országos pénztárt csak nevéről ismerné! ! ! *) Vlod­ásról. Sept. 26 án tartott közgyülésünkrőli tudósításunkat adott szavunknál fogva kiegészítőt kí­vánván előlegesen meg kell jegyeznünk, hogy eme rendkívüli közgyűlésünkben, fölvetettek a követi uta­sítást készítő választmánynak a financiális pr. kikül­döttség munnkálatára tett igen kevés észrevételei. Me­gyei választmányunk tagjai (közöttök kétség kívül nagy Deákunk) szívükön hordozván szegény hazánk egy­kori fölvirágzását, szemük előtt tartván szinte me­gyénknek az adó tárgyábani anyautasitását; a fin. or. választmánytól tervezett és négy egymásután következő évre fizetendő 3,000,000 f. investitionalis (őkét, az adózó nép legkisebb megrovása nélkül, megajánlani javaslá, azon hozzáadással, hogy ezenkivül még a debreczen — fiumei vasút is országos költségen építtes­sék. — Azonban abbeli aggodalmunk , hogy a közgyű­lésen a pr. subsidium bukni fog, f. h. 26 án valósult. Főjegyző úr ugyanis fölolvasván a megyei választmány javaslatát, a párt által becsődített köznemesség rival­­gások közt kijelenté, hogy fizetni egy fillért sem akar! Nem használt elnök másod alispán úrnak ama előleges megjegyzése, hogy mi Európa nemzetei közt nagyon hátra maradtunk, koldusok vagyunk; ha magunkon nem segítünk , senki segíteni nem fog. (irtóztató zaj : nem adunk , nem adunk) Nem használt Deák Feren­­czünknek a nyers tömeg rivalgásai, és gúnyos kifeje­zései által több ízben félbeszakított szivemelő szónok­lata, mellyben kiemelé különösen Sicilia sorsát, melly hajdan gabonájával Franczia és Németországot ellátta írt­­a :ii m n is tn *) Az oct. l0en tartott GGXX.XXV. orsz. üléshez pót­lólag van szerencsénk a v—i káptalan érd. követé­nek— e tárgyavatott beszédet közleni.— Szerk. *) Mint jelenleg legérdekesebbeket közöljük rövid kivo­natban előlegesen is e megyei hireket, terjedelme­sebb közléseket egyszerre nem adhatván ; folytatóla­gosan azonban­­. levelezőink tudósításukat a mennyire lehet egész terjedelmükben közlendjük. Szerk. *) Az országos pénztár eszméje — mennyire mi tud­juk— a financiális választmány munkálatában, némü­­leg el van fogadva, mert a gr. Sz. I. indítványozta, s a financiális választmány által elfogadott kész Cas­­sa semmi más egyéb nem lenne, mint országos pénztár, melly némüleg a kölcsönbank eszméjét is magában foglalná. Hogy azonban e tárgyról világo­sabban szólani mindeddig nem lehetett, ezt a politicai conjuncturák hozák magukkal. — Nem lehet azonban sajnálatunkat eltitkolni azon t. megyék logicája fö­lött, mellyek a helyett, hogy a financiális választ­mány munkálatát—ha nekik az nem tetszett abban hagynák, s helyette valami jobbat és czélszerűbbet adtak volna követeiknek utasításul, a semmit nem adás takarója alá bújtak. Nem a financiális választ­mány munkálata, hanem a nem fizetés — némel­­lyekre nézve — olly boldogító mámora az ok , hogy zsebeikbe nyúlni nem akarnak. Menthető azonban e tett, meg kell vallanunk, mert mint sem, hogy hol­mi fiumei vasút nemű ábrándos tervek biztosítására fizessünk, s igy jó előre azon kevés fizetési hajlamot is, melly némellyek kebelében mármár fejteni kezd — a hasztalan fecsérlés dermesztő lehelletével elöljük, inkább várjuk be az időt, midőn mások fognak sáfár­kodni a nemzeti jólét jövőjének megalapításában. nv

Next