Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-08 / 57. szám
)13 sa &e sn oj Ili ni sa m m bt el ál ts sv 18 a m iS a rn ;de tn d a 3 ií b | ‡i n ›í * ií ií it ií I 96 n a s t ti i b t ií s i ! r ‡ ) r 1 II ) 9a nem sok időt kívánt, mire elnök ő excra feléje, hogy UY 70 tárgy van, mellyeket a KK. es RR- már szonyeg-91 re emeltek, s ezek közöl 17 felküldve, es így olly halpilmaz, mellynek bevégzése több időt kíván, mint mennyi 3-as.gyűlés végéig számítható. — Egy megyei követ a szersml kezetet úgy kiváná módosítani, hogy abban kifejeztesse sék, miszerint hivatal képességgel csak a Ilonban szülei letett, vagy meghonosodott törvényesen bevett vallásu en nem nemesek ruháztatnak föl, és ezen módosítás szavazát többséggel elfogadtatván — olvastatott üzenete és 8 j)tjavaslata a KK. és Ikinek a birtok képesség iránt. Az se ezt illető szerkezet is azon módosítással, mint az iménti xa szavazat többséggel elfogadtatott. Végre tárgyaltatott, ne és egyhangúlag elfogadtatott izenete és törvényjavastlata a KK és RRnek a futó homok iránt, melly után az í. ülés eloszlott. CCXCVll kér. ülés oct. 3án. (Elnökök kik előbb). Hitelesittetett izenete a KK. és Ellnek a hasonszenvi országos tanitószék fölállitásáról — izenete a KK. és RRnek a jobbágyok szabad sóárulhatásáról, végre az 1840. 25. törv. czikk fölvilágositásáról. Tárgyaltatott továbbá válasza a m. fő RRnek a katonai kihágásokat illetőleg, mellyre nézve a KK. és RR. előbbi izenetjük mellett maradván a fő RR. által javaslott kihagyását a szepesi eseménynek el nem fogadók. Ezután válasza a melő RRnek a jelen a.gyűlési költségek fedezése iránt, mellyre nézve az egyesség meglevén, folytattatott tárgyalása a hajózást gátló némelly akadályok megszüntetésére készült 1. javaslatnak. A tegnapi határozat szellemében ez is megállapíttatván, következett a financiális választmány munkálata, de ezt megelőzőleg egy megyei követ a védegylet elnökének folyamodását indítványozó fölveendőnek azt adván okot, hogy az egylet gyűlését legközelebbi vasárnap tartandván a KK. és Rt. határozatára szüksége leend, azt pedig az inditványzó sem akarná, hogy a már tárgyalás alá fogott financiális ügy, e miatt megszakittassék. Ez indítvány élénk ellenzésre talált, s halasztása már már határozattá emeltetett, midőn egy megyei követ a védegylet elnökének beadott folyamodására következő tartalmú határozat hozatalát indítványzó: ,,A folyamodás czélját a nemzeti ipar kifejlesztésére irányozottnak a KK. és RR. hazafiúi buzgalommal méltányolva elismerik, és a terem használatára az elnököt fölhatalmazzák. Ez indítvány egyhangúlag elfogadtatván, a kitűzött finantiális választmány munkálata került szőnyegre, mellyre nézve egy megyei követ boldogabb idővel halasztást indítványozott, többen pedig azon esetre ha ezen halasztás többséget nem nyerne nyíltan kijelentek, miként utasításuk következtében egy fillért sem ajánlhatnak. Egy megyei követ a megajánlandó Öszvegre nézve jelenleg még határozni nem kíván, mert több megyék utasítás nélküliek , s illy érdekes tárgyban utasítás nélkül határozni czélszerűnek nem tartja, azért indítványozza, hogy mindenek előtt a hitelintézetről szóló törvényjavaslat tárgyaltassék, és ez indítvány többséget nyervén, olvastatott az e tárgyat illető választmányi vélemény, míg a kerületi ülés országossá változott, (mellyről jövő alkalommal). A pesti egyetemre vonatkozólag *) Majd később a valamivel igazságosabb , részrehajlatlanabb utókor birálandja meg ha jól, helyesen teszünk-e? midőn az országgyűlése folyamának szinte tizenhetedik havában egyre uj , meg uj tárgyakat emelünk szőnyegre, s a mikor más részről még a két tábla között azokra nézve sincs egyesség, mellyek a diéta első hetében kezdettek meg. Mind a mellett azonban én a jelen üzenetből csak nyereséget várok, reménytek, mert számolásom szerint, ezen a pesti egyetemre vonatkozó s hason késértetek , törekedések, fölébresztik álmából a hét millió Catholicismust, s arra birják, hogy jogait, igazait oltalmazni fogja.—Mivel pedig a pesti egyetem alapítványa , szerzeménye, — következőleg tulajdona is, — a fölolvasott izenethez, mind addig járulni nem fogok, — míglen a debreczeni, sárospataki, — pozsonyi, soproni protestáns főiskolák alapítványi állapota s a mienknél sokkal alább álló tanítási módoknak rendszere szinte ide a vegyes vallásu országgyűlés eleibe nem terjesztetik, — természetesen megtekintés , s szükség esetében intézkedés végett. Mondom csak ez egyetlen esetben s ekkor is bizonyos kötések mellett tudnék az üzenethez járulni,— ugyanis a pesti egyetemnek igaz, nevezetes részét teszi a catholica theologica facultas, mellynek, hogy az országgyűlésen néha tulnyomossággal is leírható más vallásuak adhassanak bármi irányt soha, és semmi esetben meg nem engedhető! — Ennyit a tárgy érdemére nézve — De már most a szerkezetre is csak igen rövid észrevételt. — A fölirási javaslatban állittatik, — hogy az egyetem jelen állapotában hivatásának a nemzet vágyait kielégítő sikerrel nem felel meg. Minden próba, minden adat nélkül, bír e nyomossággal, s érdemel e hitelt ezen átalános kitételben megítélni nem akarom ; de más felől azon bizonyos tudományomat el nem titkolhatom , — mikép azért nem felel meg egy némellyek várakozásának a pesti egyetem, — mert a rationalismusnak — mint Berlinben, nincs nyilvános cathedrája , — mi azonban uraim alig veszteség, mivel végpontjában a rationalismus csak rafinit paganismus. Ha vannak hibák, fogyatkozások a pesti egyetemnél orvoslás végett in specifico terjesztessenek a sok urunk királyunk elé; — ki alig érte meg az ország kívánságát a mestereket képző s iparoskilára, s már teljesítve látjuk azt, — bizonnyára hasonló fog történni az egyetemmel; — de törvényhozásunk ne avatkozzék semmi részletes intézkedésbe,— mert egyik vallásos felekezet sem találhat benne kellő biztosítékot. Különben is a jelen törvényhozásnak fő föladatának kellene lenni véleményem szerint, — magát az országgyűlését, a megyéket és a hazavédelem systemáját rendezni, s még ez meg nem történik, addig semmibe nem bocsátkozni, miért hitem szerint ezek elintézése előtt semmi üdvös reform nem jöhet létre hazánkban. — Ismétlem , hogy az izenethez nem járulok. Vidéki levelezés. rövid közlések. *) A Bács vármegye jövő országgyűlésig évenkinti egyedül nemesek által fizetendő 2 millió pft. subsidiumot válalt el. Békés m. legalább 20 millió pftnyi orsz. kölcsön mellett utasitó szót emelni követett, ha azonban ez ki nem vihető, a financiális választmány munkálata szerint évenkénti 3 millió pftot ajánlanak legfőképen közlekedési eszközök létesítésére. JUfyltram. semmit sem fizet. Sírul egy m. a financiális választmányi A. alatti különvéleményhez képest 6,500,000 pftot ajánl. Sopron m. nem fizet semmit. Tolna m. évenkint 3 milliót — négy évig, az adózókkal együtt fizetendőt ajánlott. "fTrenCSin m. még jelenleg semmit sem ad. Vasból, Szombathelyen, f. hó 28 án mindnyájunkat váratlanul meglepett főispáni helyettes urunk elnöklete alatt reggel 9 órakor megnyílt, ama nevezetes közgyűlés, mellynek egyetlen főtárgyát az országos financiális munkálatnak, jobbra , vagy balra eldöntése tette. E nap Vasban már csak azért is örök emlékezetre méltó, mert, habár a nemes közönségnek közben kijelentett „tetszése“ vagy „nem tetszése“ a jeles szónokok arczvonalait majd mosolygó majd komoly alakba tükrözte vissza, mégis atalán a fuladásig szinte telt teremben a szólásszabadság szép diadalkoszorút aratott. Volt ugyan egy kis intermezzo mikoron a baloldal komolyabb hangon zajogván , egy tbiró egyik nemes társunk, mint a köztanácskozás háborgatja ellen nyilván fölszólalt, és köztiszti főügyészünk is a köztiszti vádnak fenyegetésével föllépett, de csakhamar a fontos tárgyhoz illő küzcsend helyreállván, a szónoklások minden nagyobb zavar nélkül egymást várták. — Tisztelt főispáni helyettes urunk beköszöntése, s beszédében a higadtvérű, ingerületlen tanácskozásnak ajánlása után megyei választmányunknak az országos választmányi munkálat fölötti véleménye fölolvastatván, mivel ez az országosétól lényegileg elütött, némellyek az egész országos választmányi munkálatot , mások egyedül ennek bőszámú különvéleményeit kívánták fölolvastatni; de a közönség a megkezdett fölolvasásba beleunván, lelkes első alispánunk röviden, és igen érthetőleg előadta a főpontokat, mellyekre nézve követinknek utasítást adni kell valaum, hogy az országos választmány 3 évre évenként 4 millió frtot, a megye választmánya pedig a pénz szűke miatt csak 2 millió frtot javasolt, és ezt is hitelbankra, fiuméi vasútra, Ludovicea-út megvételére, Duna, Tisza, Rába szabályozására, népnevelésre stb. fordítandót, de nem Pest biztosítására, lótenyésztésre stb. s azt is csak azon kemény, és egyetlen föltétel mellett véleményező megadatni, ha az alapítandó országos pénztárnak kezeléséből a megyei hatóságok befolyása ki nem záratik; ellenkező esetre már választmányunk is inkább semmit nem fizetni, mint alkotmányi szabadságunkat koczkáztatni jónak találta. Szót emelt azután az ékes nyelvű magyar Cicero, gróf Cz........-------, és ragadtató ékesszólásával elősorolván ama számos főhibákat, ellenmondásokat, a megyék alaptalan osztályozását, a szerencsétlen, és alaphiányos kivetést, a még szerencsétlenebb kezelési modort, az önzésnek kézzel tapintható kirívását , a Duna szabályozására 4 , a Tiszára 600 főt terveztetvén, a vasút kivihetőségének Vukovárnál problematikus bizonytalanságát stb. elvégre azon indítványnyal fejezé be „éljen“ harsányok által többször félbe szakasztott szépen folyó könnyű előadását. — adatnék utasításul követeinknek , hogy ezen szövevényes tárgy fölött készült szerencsétlen szövegű munkálat bővebb kidolgozását a tárgy fontossága, s az idő rövidsége miatt a jövő c.gyűlésre hagyatni sürgőtnek, jelenleg pedig csupán a hitelbankra kitűzött egy millió frtot ajánlanak meg. — Fölkelt ezután K. J. tbiró, a szónoklott grófot megczáfolandó , de egész előterjesztésében meggyőző okokkal támogatott czáfolást a közönség nem hallván, közbeközbe folyvást csak gr. Cz....... aratta a közös „éljen“t, és ebben az alkotmányos szabadságot minden dusgazdagságnál többre becsülő gróf Sz...........I.... és B. J. tbiró urak is bőven részeltettek. Végre 3 óra folyásáig tartott mellett és ellen nyilatkozatok közt hasztalan zárta be megyénk egyik jeles szónoka lord Broune hasonértelmű szavaival beszédét: „hogy a Sybilla köztünk először megjelenvén, keveset kért; másodszor többet fog követelni, és harmadszor már reánk fog parancsolni“ hasztalan emlegeté egy másik az északi óriásnak felénk emelkedett nagy hatalmát, s a népnevelésnek szükségét, mert csakugyan végzéssé az jön ,hogy ezáltal Vasmegye az országos választmány által kijelölt országos szükségekre mit sem ad, hanem azoknak bővebb megvizsgálását, és szerencsésebb kidolgozását a jövő o.gyűlésétől, és pedig annak elején azonnal, s nem régzen végén várja. A nemadás elve kimondatván , természetesen a többi pont fölötti tanácskozás már szükségtelen volt. És ime szegény hazánk ott fog l espedni , hol volt. Ha jövőre is megkívánja valaki buktatni a tervezett országos pénztárt, csak az országos választmányéhoz hasonló munkálattal lépjen föl , — és merem állítani, hogy a legliberálisabb párt sem fog egy fillért is adni. — Oh mikor fogja hazánk fiait tiszta, és szilárd akarat vezérleni, hogy mégis valahára honunkra szebb hajnal derüljön!!! ajánlom a szerkesztőségnek az országos pénztárt , mellynek fölállításáról már az 1723 . 99. 179nyi , 21. t.czikkek is emlékeznek, komoly figyelmébe, mert vajmi kívánatos, hogy e fontos ügy a sajtó útján szerencsésen megvitattassék, és mit eleink már ezelőtt egy századdal szükségesnek láttak, valahára létre is jöjjön, mert alig van hazánkhoz hasonló polgárosított ország, melly az országos pénztárt csak nevéről ismerné! ! ! *) Vlodásról. Sept. 26 án tartott közgyülésünkrőli tudósításunkat adott szavunknál fogva kiegészítőt kívánván előlegesen meg kell jegyeznünk, hogy eme rendkívüli közgyűlésünkben, fölvetettek a követi utasítást készítő választmánynak a financiális pr. kiküldöttség munnkálatára tett igen kevés észrevételei. Megyei választmányunk tagjai (közöttök kétség kívül nagy Deákunk) szívükön hordozván szegény hazánk egykori fölvirágzását, szemük előtt tartván szinte megyénknek az adó tárgyábani anyautasitását; a fin. or. választmánytól tervezett és négy egymásután következő évre fizetendő 3,000,000 f. investitionalis (őkét, az adózó nép legkisebb megrovása nélkül, megajánlani javaslá, azon hozzáadással, hogy ezenkivül még a debreczen — fiumei vasút is országos költségen építtessék. — Azonban abbeli aggodalmunk , hogy a közgyűlésen a pr. subsidium bukni fog, f. h. 26 án valósult. Főjegyző úr ugyanis fölolvasván a megyei választmány javaslatát, a párt által becsődített köznemesség rivalgások közt kijelenté, hogy fizetni egy fillért sem akar! Nem használt elnök másod alispán úrnak ama előleges megjegyzése, hogy mi Európa nemzetei közt nagyon hátra maradtunk, koldusok vagyunk; ha magunkon nem segítünk , senki segíteni nem fog. (irtóztató zaj : nem adunk , nem adunk) Nem használt Deák Ferenczünknek a nyers tömeg rivalgásai, és gúnyos kifejezései által több ízben félbeszakított szivemelő szónoklata, mellyben kiemelé különösen Sicilia sorsát, melly hajdan gabonájával Franczia és Németországot ellátta írta :ii m n is tn *) Az oct. l0en tartott GGXX.XXV. orsz. üléshez pótlólag van szerencsénk a v—i káptalan érd. követének— e tárgyavatott beszédet közleni.— Szerk. *) Mint jelenleg legérdekesebbeket közöljük rövid kivonatban előlegesen is e megyei hireket, terjedelmesebb közléseket egyszerre nem adhatván ; folytatólagosan azonban. levelezőink tudósításukat a mennyire lehet egész terjedelmükben közlendjük. Szerk. *) Az országos pénztár eszméje — mennyire mi tudjuk— a financiális választmány munkálatában, némüleg el van fogadva, mert a gr. Sz. I. indítványozta, s a financiális választmány által elfogadott kész Cassa semmi más egyéb nem lenne, mint országos pénztár, melly némüleg a kölcsönbank eszméjét is magában foglalná. Hogy azonban e tárgyról világosabban szólani mindeddig nem lehetett, ezt a politicai conjuncturák hozák magukkal. — Nem lehet azonban sajnálatunkat eltitkolni azon t. megyék logicája fölött, mellyek a helyett, hogy a financiális választmány munkálatát—ha nekik az nem tetszett abban hagynák, s helyette valami jobbat és czélszerűbbet adtak volna követeiknek utasításul, a semmit nem adás takarója alá bújtak. Nem a financiális választmány munkálata, hanem a nem fizetés — némellyekre nézve — olly boldogító mámora az ok , hogy zsebeikbe nyúlni nem akarnak. Menthető azonban e tett, meg kell vallanunk, mert mint sem, hogy holmi fiumei vasút nemű ábrándos tervek biztosítására fizessünk, s igy jó előre azon kevés fizetési hajlamot is, melly némellyek kebelében mármár fejteni kezd — a hasztalan fecsérlés dermesztő lehelletével elöljük, inkább várjuk be az időt, midőn mások fognak sáfárkodni a nemzeti jólét jövőjének megalapításában. nv