Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-19 / 64. szám
TARTALOM. flmsal in»lw. Nyugalmazás és kinevezés. — Korunk «gyei. (Pesti Hírlap). — Országgyűlés. (K. k. leiratok. 246. orsz. ülés a FŐKRnél: válaszszenetek sérelmek sat. 307. ker. ülés : magyar nyelv, financialis választmány munkálata sat). — ViH. lev. Biharból (évnegyedes közgyűlés). Sziszekről. (Gőzhajózás megnyitása a Száva folyamit). Szerbia Hfuméi Napló. Portugália. Spanyol-, Angol-, Franczia-, Porosz-, Orosz- és Lengyel-, Svédország. Északamerika. Texas. Társ. és intézetek. Élet, Irodalom és művészet. A győri püspökszék koronkinti történetének vázlata. — A dublini repesr-egylet heti gyűlése. — Apróságok. Igazítás. Hirdeti. p— ... ■ — . - — 11 AKAI &TAPILON nyug év kilter. Ő ap. kir. fölsége Lovász András lzi. kir. helytartósági tanácsost, és cancelláriai igazgatót egész évdijának meghagyásával nyugalomba helyezni , s az ekkép megüresült cancellária-igazgatói állomásra Sorsich József k. helytartósági tanácsost legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Korunk ügyei. A Pesti Hirlap egyik társa által a centrálisaimról írt — nagyobb részt érthetetlen — négy hosszú czikkéhez ragaszt 305. sz. még ellenünk is, a helyhatósági rendszert tárgyazó értekezésünket illetőleg, egy kis zagyvalékot. És nekünk, kik a fentebb érintett czikket írtuk, csakugyan — mint ígértük — helyhatósági rendszerünket, nem ugyan a Pesti Hírlap zagyvája ellen, hanem a szent ügy föntartásáért védnünk kell. Fölszólalt a Pesti Hírlap mint szokása, most is magas hangon tanító székéből, és nagy praetensióval parancsolta, hogy szavát érteni kell, és bölcs tanári tanácsát elhanyagolni nem szabad. Valljon kegyelmed az az Alvi n ez y ,,Pesti Hírlap“? ! Igen sajnáljuk, hogy önnek terjedelmes négy czikkéből sem voltunk képesek megérteni: mit és mennyire kíván ön professor úr centrálisaiig, sőt még ellenünk intézett cáfolatkája sem tanított meg erre minket, korán sem azért, mintha mi olly főtlen fejűek volnánk, mint talán ön docírinak bölcsessége azt óhajtaná, hanem azért, mert kegyed nem beszél nyiltan, hanem a jó kor bölcs pedantjait követi, kik abban tartottak mély tudományukat rejteni, ha sem magok, sem mások által meg nem értettek. Szálljon le ön csak magos pedaryt tanító székéből, s szóljon nyíltan s röviden, higgye majd pártja által is jobban meg fog értetni, ha mindjárt, mint maga is vallja, nem is fog követtetni. Annyit azonban értettünk tanításából ezúttal, hogy a centralisatiónak még ideje be nem következett, és az még most csakugyan lehetetlen. Lám professor úr, már most kegyed is azt mohndja mit mi, csak hogy egy kis prófétáskodást ragaszt hozzá. De hiszen ez el nem maradhat, ez önök természete doctrinai uraimék, hogy t. i. a centralisatiónak okvetlen be kell nálunk is következni. Talán megmagnetizáltatta magát professor úr, hogy olly messze látóvá lett. * Azonban álmában elfelejtett minket megcáfolni, vagy ez talán magas állásával ellenkezik? igaz, a tanítók ezt nem szokták tenni, vagy talán elismeri hibáját, de szavát nem akarja visszavonni ? igaz, a doctrinairek ezt nem szokták. Csak legalább ne lenne kegyed olly fölötte igénylő; lássa, eldőde mindig csak igénytelen véleményét adta a közönség elébe, ennek tanaira pedig ezen határtalan praetensió következtében, már most saját tanítványai sem mondják: a „tanító mondjaíst, hanem mást is mernek hinni, mint professor úr tanít. Önök tehát—kik t.i. a Festi Hírlapot szerkesztik, és abba írogatnak, mert mint maguk állítják pártokkal már meghasonlottak , az önöket már nem követi — magasabb térre akarják emelni honunkban a politikai vitatkozást. Hála Isten! ha csak ez czéluk, vitatkozzanak, magas tanítószékükben mennyit tetszik uraim, vitatkozzanak , ebből hát nem lesz centralisátió , hanem csak vitatkozás , éspedig csak a Pesti Hírlap irodájában, ez nem nagy kár, és igen ártatlan bíbelődés, ebben önöket nem fogjuk háborgatni. Hanem ha, mint mondják, maguknak kormányzási képességet is akarnak praetendálni, már ez más; ezt ugyan mi sejdítettük a centralisatióról írt hosszú csikkekből, hogy önök közöl — a P. H. tisztelt szerkesztő és író társai közöl — némellyek ministeri tárczákat is méltóztatnának elfogadni; nem tudjuk, óhajtanak-e azon tisztelt professor urak, mint miniszerek is felelősek lenni, és ha igen, talán amúgy Thiers módjára, teli zsebbel lelépni, és Európát beutazni. Ez magában nem rész speculatio. Megvalljuk, mi ezt mindjárt így sejtettük, de minthogy, önök példája szerint, sem gyanúsítni, sem olly udvarias kritikácskát mint önök írni nem akartunk, hanem független meggyőződésünket kívántuk nyilvánítni, szándékunk sem lehetett illyesmit fölhordani. Kár, valóban kár,hogy nem szíveskedtek önök a dologba egy kissé jobban belebocsátkozni, hogy azt, az általuk olly sokszor említett parlamentáris kormányt színről színre megismertették volna; valójában modálják, hogy ezt kegyetek nem tették, ebből lett volna egypár jó hosszú doctrinair czikk, és önök egész négy nap díszlettek volna hírlapjuk hasábjain professori fényükben; a nyeresség pedig nagy, véghetetlen nagy lett volna, mert önök a legnagyobb pozítivitással állítják , mihelyt a szabadeíműek nem csak egyedül nevéről fogják ismerni a parlamentáris kormányt, mellyet önök conditio sine qua non akarnak központosítani, bizonyosan teljesen egyet fognak kegyetekkel érteni. Ámbár igen rosz journalistiai tactika volt a szabadelműeknek állapodat — kiknek önök organjai akarnak lenni — olly annyira elárulni, hogy ők még politikai hitvallásuk főalapját— mint önök állítják— a parliamentáris kormányt is csak névről ismerik, pater professorjuknak pedig nem hisznek. Mondjuk, ez önöktől rész tactica volt, mert ez által világosan kimondották, hogy úgynevezett szabadémnás uraimék még önmagukkal nem számoltak , azaz , hogy épen azon bajban sintődnek, mit önök olly kegyesek mireánk tolni akarni, azon bajban t. i. hogy főelveiket is csak névről ismervén, nem tehát kiterjed Sopron, Moson vármegyékre, úgy szinte Győr s Komárom megyéknek a Duna jobb partja mentében eső részeire. — A fukarjegyzékü Oktárnak hozzánk szálló bádgyadt világánál fölötte nehéz a püspökök sorozatából jelölni főpapot, ki e megye püspökszékén kormányt először vezetni kezdett. Azonban , mivel Modest előtt valakiről , mint győri püspökről, sehol sincs említés, a szent Adorjánról nevezett szalavári egyház 1019-i fölszentelésében pedig Modest neveztetik győri püspöknek; ugyszinte a szent Móriczról czimzett bakonbeli monostor 1037ben kelt alapítvány-oklevelében ugyanazon püspök iratik, holott ekkor, honi egykorú tanúk szerint, iás egyházakat egyéb főpapok vezérlettek; és végre mivel az 1047d., és 1048ki oklevelek Modestet nevezik győri püspöknek: valószinüleg őt lehet erdődül állítanunk azok közöl, kik későbben a győri egyházi megye kormányán őrködtek, s kiknek sorozata következő : Modest, ki a papokra s püspökökre főleg veszélyes Vatha-zendülésből menekülvén, a gyászos vérontásból fönmaradt két püspök társaival I. Andrást 1047-dik év elején Székes-Fehérvárott királylyá koronázta, ült a győri megye kormányán 1009-től 1051ig. Miklós, e néven első, Endre király s Béla vezér közötti békebiró, és a királyi udvar jegyzője, kinek közbenjárására köttetett leginkább béke Henrik császár s Endre király között, szent Antanról nevezett tihanyi apátság 1055ki alapitványlevelében a tanúk közt aláírva olvasható. Bonlin. Decr. 11. L. 11. és vele többen Miklóst győri püspöknek nevezik. Dezsér. E jámborsággal tündöklő, jeles szónoklatú főpap intései és kérelmei szerzettek egyességet s barátságot Salamon király, Géza s László testvérvezérek között Győr városában jan. 20án 1064. Talán más Dezsérről emlékadják mit akarnak. És igy igaz állításunk , hogy csak a külföldet majmolják. Hanem ez ismét önök természetéből fogy; önök tanítók, más emberek pedig mind csak tanulók — engedelemmel szabad legyen megjegyzem kegyetek magas képzelete szerint — és igy elég ha önök praelegálnak, s mások hallgatnak, és ellen nem mondanak , akár értik mit papolnak önök, akár nem. Kár, bizonyomra mondom kár, hogy kinőnek az emberek a gyermekcipőből , és így a Pesti Hírlap számolása dugába dűl, és a ministerségből semmi sem lesz, pedig milly jó dolog volna némelly emberre nézve a ministeri tárcza. Egyébiránt készítenek önök maguknak egy új hivatalkát, ez pedig még több ám a ministerségnél is ! a dictátorságot! ! mert már arról vádolják a nj megyéket, hogy általuk szegény hazánk anarchiára jutott, mi természetesebb — önök fölfogása szerint— minthogy illy esetben dictátorra lesz szükség! és valljon ki lenne erre a világon alkalmasabb , mint — — a Pesti Hírlap. De már ekkor felelőség nélkül. Akkor tudom, hogy centratisálna a Pesti Hírlap, de még egy kis türedelmet kérünk , nem illő doctrinaireknek olly nagyon hirtelenkedni. Kár volt kegyeteknek minket ollyanokról vádolni, miről mi mit sem tudunk, kár volt reánk fogni, hogy mi semmit sem akarunk. Mi már többször elmondottuk, hogy szegény hazánknak igen igen sokra van szüksége és ennélfogva mi bizony akarunk, de csak annyit akarunk, mennyit bírunk és ollyakat akarunk, mellyek valójában hasznosak, de egyszersmind elérhetők. — Hanem igaz, hogy mindent nem akarunk, mit a Pesti Hírlap akar, így például centrálisaim nem akarunk, nem akarunk fölsóvárogni és elhinni a P. N. jóslatát, hogy még az egész világ fog centralisáltatni a P. H. terve szerint, de mi több, nem akarjuk a P. Hípot tanítónknak elismerni. Ez már crimen lesae Majestatis P. H., de hiába már ezt mind nem akarjuk, sőt még a Pesti Hírlap fabricansait miniszereknek sem akarjuk, se felelősséggel, sem e nélkül, sem parlamentáris kormánynyal, és pedig több okoknál fogva. Gondolják meg kegyetek, mit mondunk mi helyhatósági rendszerünkben Francziaországról és Angliáról, és találni fogják kegyetek, hogy nem a történetet megvetve, hanem épen ez által okulva mutattuk meg a kegyetek által olly magasra emelt Francziaországnak centralisatióját, pedig csak nem fogják kegyetek olly nagyra magasztalni, mert hiszen ezt épen a szabadelmű publicisták ócsárolják, vagy önök talán a szabadelműséget is reformálni akarják, ez némelly tekintetben ugyan kívánatos volna, ha önök jól tudnának hozzá , lássák már ezt ismét akarnánk, de nem hiszszük, Spanyolhon szerencsétlen zavarjainak kezdői pedig csakugyan önök derék iskolájából —a szabadelmüt értjük— kerültek, s ezek vitték a dolgot oda, hol van, nem pedig a pronunciamentek, mellyek csak következések, nem pedig okok. Látják önök jó historicusok, mert nem használják ezen szép tudományt okszerűen. Ha pedig nálunk a megyék nem ép úgy hajtanak a kor- ÉLET, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A győri püspökszék koronkénti történetének vázlata. Alsó s fölső Pannónia földén már az anyaszentegyház első századiban vallásos szent buzgalommal állított , utóbbatt pedig mostoha idők vihara és vándor vad nemzetek dühe által megdőlt püspökszékekről emlékeznek a történetírások. Jeleskedett-e Győr már e hajdani korban püspöki székével? hitelszerű oklevelek hiányában tagadólag és állítólag egykránt hiába vitáztak a történetbúvárok. v ... A jelen korban virágzó győri püspökség az írók összehangzó tanulsága s egyéb okok nyomadéka szerint apostoli buzgóságu szent István első királyunkat minél igazabban tiszteli kétségtelen alapítójául, ki az egész hont tíz egyházi megyére osztá ; de alapulása éve , s kijelölt határai annál kétesebbek, mivel alapítványos oklevele, avagy egyébümnen elég világot nyújtó adatok erre nézve még máig hiányzanak. Az igazhoz legközelebb vág azok állítása, kik az IDC0ben fölállított pécsi s veszprémi püspökségnél a győrit ifjabb korúnak el nem ismerik , győzoket találván részint a pécsi püspökségnek Győrött költ alapitványos oklevelében, részint abban, hogy «a veszprémi egyházi megye napnyugati határai ki nem tűzethetőnek a győri megyehatár bizonytalan s kinem jelölt állapotában. » E hajdan terjedelmes egyházi megye határai a XVIII. század vége felé nem kevéssé szoríttattak össze; mert fölállíttatván 1777.a szombathelyi püspökség, ennek részére 117 plébániát keblében foglaló egész Vasvármegye a győriből kiszakasztaték; ugyanez alkalommal szakasztaték ki a Weszprém vármegyébe helyezett pápai fő-dékánság is, és a veszprémi egyházi megyéhez csatoltaték. Jelenleg a győri egyházi megye kezik I. Géza a Garamnál lévő sz. Benedek apátsága részére 1075-ben adott oklevélben, és szent László is az 1095-ben, hol Dezsér kalocsai püspöknek mondatik. Arduin a győri egyház kormányát vezető 1097. óta 1110-ig. Olly sikerrel járó követségi pályáját, mellyel őt Kálmán király Szicziliába Rogérius grófhoz megbízta vala, hogy ennek Buzilla leányát királyi jegyesül elgyűrűzötte. 1097dik évi május hóban Magyarországban üdvözölhették. György, e néven első, 1111-től 1115-ig. Kálmán király 1111-ks oklevelében, miszerint Dalmátországban az arbei megye plébániáit megerősíti, György geori püspök (Georgius Georensis Episcopus) is följegyezve áll a többi tanúk között. Győrt a középkor Geir-, Gewr-, vagy Geor-nek írni, talán mondani is szerette. Jelen volt e főpap a nemzeti egyházi zsinatban, melly Esztergomban 1113. vagy következő év körül tartatott. Ambrus, II. István király levele említi. A győri megye kormányát tartá Illőtől 1118ig. Gyárfás, e néven első, 1119től 1134ig. II. István király 1119 és 1124ről, valamint szinte II. Béla király 1133ról. költ oklevelei emlékeznek Gyárfás győri püspökről. Péter, e néven első, II. Béla király 1135ki oklevelében. Lásd: Cod. Dipl. Fejér T. 2. p. 86. Pál, 1136tól 1140ig. E főpapról emlékezik II. Béla király 1138ról költ amaz oklevele, miszerint megerősíti a demesi prépostságot, mellyet édes atyja Almos állita föl; szinte ugyanazon király 138ban kiadott levele, mellyben a szalai pörös birtok pannonhegyei szent Márton egyházának ítéltetik át. Zákó (Zachaeus) 1142-től 1149ig. Aláírva láttatik ■II. Géza király 1143ról költ oklevelében, miszerint a spa Harminczkilenczed év. Tisztán írott czlmeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czímzendők. October hó 1940 1844. Híjfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapitó KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadó Özvegye. 64. sz. Szombat. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban.