Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-19 / 81. szám
szeretendő (melly szeretet pedig kebleikből soha kialudni nem fog), jobbágyi tiszteletet fejedelme és háláját köztiszteletü Nádora iránt szemei elől nem fogga téveszteni. Ezzel hosszú életet kivánt Nádor a fenségének, s az ország Rendeit annak kegyelmébe ajánlá. végre kir. Személynek anmaga emelt szót, és gyakori éljenzések által félbenszakasztott beszédében előadó, miként a lefolyt országgyűlésen számra ugyan kevés, de sikerüket tekintve igen fontos törvények alkottattak. A vallás tárgyában hozott törvények a fölség szelid jellemét, s a hon atyjainak józan gondolkozását bőven igazolják. Egy másik édes honi nyelvünknek azon helyet vívta ki, melly azt méltán és törvényesen illeti; amennyiben pedig ezen törvény a kapcsolt részekre is ki nem terjesztetett, ezen kivétel igen méltányos ugyan, azonban úgy hiszi, ösztönül szolgáland horvát atyánkfiainak arra, hogy nyelvünket ők is minél előbb sajátukká tegyék, mert ők is csak akkor lehetnek boldogok , ha velünk egészen egybeforrnak. A hivatal- és birtokképesség tárgyában alkotott törvények módot szolgáltatnak az adózó népnek , hogy fáradozása gyümölcseit ő is élvezhesse.És mindezekért örök hála illeti jó fejedelmünket, ki atyai bölcsessége szerint belátta, hogy az illy törvények egyedüli oszlopai a trónnak. De nem csak az itt meghozott törvényekkel, hanem még ezeken felül más egyebekkel is foglalkozott a törvényhozás, mellyek szintúgy a nép jóllétét czélozzák. Ezek törvénnyé nem alakulhattak ugyan, de azért nincs vesztve az idő, melly az azokróli tanácskozásra fordíttatott; mert méltán hihetni, hogy azok nem sokára életbe fognak léptetni, s a kidolgozott igen érdekes kész munkák Útmutatásul szolgálandnak a jövő törvényhozásnak. És igy bízva az atyai, törvényes és erős kormányban, s a bölcs törvényhozásban, nyugodalommal élvezheti mindenki az alkotott törvények malasztjait. Mellyek után lehetetlen, hogy dicső elnökünk, vezérünk s nádorunk ne jusson eszünkbe; nagyatyák, atyák és unokák együtt hangoztatják annak fönséges nevét. Ő félszázadot töltött el a legterhesebb időszakban a hon kormányán, és bölcsen vezérlette a dolgok kifejlődését; méltán fohászkodik tehát minden igazkeblű magyar az egek urához, hogy a fönséges Nádor élete az emberélet legtávolabbi határáig terjedjen!! — Hasonló hálát szavazott a szóló a főrendi táblának is, melly az országgyűlésen szóbahozott valamennyi tárgyaknál magát példásan viselte: mert engedett a hol lehetett, hol pedig ezt nem teheté , kifejté a tárgy másik oldalát is, s igy a RR. nehéz föladatát nem kis részben könnyítette. — Végre , még búcsúszavát a t. RRhez is intézé ő nagyméltósága; s miután azon táblának nincs egy tagja is, kinek terhes pályáján, közremunkálását s barátságát nem tapasztalta volna, a RRet egyenkint és öszvesen az ég utalmába ajánlá, kérvén egyszersmind őket, hogy tartanának föl részére egy kis helyet szivökben, és ő barátságáról és szívességéről a BB. mindegyikét biztosítja, berekeszté beszédét azon fölkiáltással: Isten éltesse a királyt, és boldogítsa a magyar hazát!!! — Ezen beszédet szűnni nem akaró harsány éljenzés követé, miután az ország őrei eltávoztak, és az országgyűlés berekesztetett. — A királyi biztos ülés után nyomban, a tiszteletnek minden jeleitől kisérve, s jelesül most is—valamint megérkezésekor— százegy ágyúlövés durrogásai közt a birodalmi fővárosba utazott vissza. Kegy. kir. válasz, a vegyes házasságok tárgyában. Sacrae Caesareae et Regio-Apostolicae Majestatis, Domini Domini clementissimi nomine etc. benigne intimandum: Etsi alterata Sua Majestas Sacra tissima: Quae pro supremo Suo Munere Regio Legum inlendere sanctimoniae tenetur factum Partium matrimonia mixta, de quibus legali vi donandis Articulo per Dominos Status et Ordines, ope demissae Suae ddo 5ae Novembris anni currentis Remonstrationis substrato , constitui desideraretur concernens, tamquam in obversum §. 15. arliculi 26: 1790. susceptum probare nullatenus possit; in nexu tarnen provisionis de copulatione mixtorum matrimoniorum per Dominos Status et Ordines propositae, perque summefatam Suam Majestatem Sacratissiman benigne rahitabitae, ac inprimis fine antevertendarum, quae secus quoad civiles praefatorum matrimoniorum mixtorum effectus , oboriri possent, perplexitatum , et ne insontes pro nocentibus punianfur, Articulo illi, praecise solum ad matrimonia mixta inter Romano Catholicos et alterutri Evangelicarum Confessionum adhaerentes, inita, restringendo, — haneque penes modificationem ad solitam concertationem relegato , haud refragari. In reliquo etc. Posonii, die 9a mensis Novembris 1844. Ladislaus Szőgyényi m. p. Kegyelmes királyi válasz, az 1840: 22. törvényezikkely módosítása és megbővitése iránt, f. évi november 9én fölterj esztett fölirásra. Sacrae Caesareae et Regio-Apostolicae Majestatis Domini Domini clementissimi nomine, etc. henigne intimandurn : Articulum de modificatione et amplificatione Articuli 22i: 1840, demissa Dominorum Statuum et Ordinum ddo 9ae Novembris a. c. Repraesentatione substratum, altefata Sua Majestas Sacratissima, demta supervacanea ceteroquin conclusione §i ejusdem 6i in quantum luxu< mentionem facit benigne approbat , tenoribus ejusdem ad solitam concertationem relegatis. In reliquo etc. Posonii die 10a mensis Novembris 1844. Ladislaus Szőgyényi m. p. Kegy. kir. leirat, a vallás tárgyában f. évi nov. 9én fölterjesztett fölirásra. Sacrae Caesareae et Regio-Apostolicae Majestatis, Domini, Domini clementissimi nomine, ect. benigne intimandurn: Articuli per Dominos Status et Ordines in nexu benignae Resolutionis ddo 25ae Mártii in negotio Religionis editae, medio Repraesentationis Suae ddo 9ae Novembris substrati §§os 2m et 3m per altefatam Suam Majestatem Sacratissimam benigne probatos, et ad ineundam desuper cum cancellaria Regia H. Aulica concertationem relegatos esse. In reliquo ect. Posonii die 9. mensis Novembris 1844. Ladislaus Szőgyényi m. p. Kegy. kir. válasz, a katonai kihágások tárgyában április 30án 1840. ésf. évi September 9 én fölterj esztett fölirásokra. Sacrae Caesareae et Regio-Apostolicae Majestatis, Domini Domini clementissimi, nomine etc. benigne intimandurn: Articulo lOo Regulamenti militaris de anno 1751. tarn species excessuum militarium uberius recensente, quam et modum circa investigandos et vindicandos hujusmodi excessus observandum praescribente; non tarn necessifatem condendae eafenus novae Legis adesse, quam potius striclissimam placitorum praecifali Regulamenti observantiam requiri ; altefatam Suam Majestatem Sacratissimam Dominis Statibus et Ordinibus, erga demissas Repraesentationes suas ddo 30ae Április 1840., et 9ae Septembris a. c. hoc in objecto substratas, cum eo reddi benigne jussisse: in praecipuis Ejusdem votis esse, ut ilia, quae civiles inter, atque militares Jurisdictiones intercedunt reciproca officiosae necessitudinis vincula, mutua item animorum tranquillitas et harmónia, sine quibus recta gerendorum inter easdem í altissimí sérvitii et publicae admlnistratíonis negotiorum ratio obtineri nequit, intacta, illaesaque constanter ab utrinque serventur, et quae debito huic rerum ordini adveisa, et publicae autj privatorum securitati infesta nefors contingerent, irremissibiliter vindicenlur; atque horum in cohaerentía una apud cuncta Tribuualia mi— litaria Regrii et Partium adnexarum , Legionumque in Regno dislocatarum Praefecturas, sub stricto responsionis onere, sua via congrua benigne disposita esse: ut militia a committendis excessibus serio inhibita, si praeter spem tales evenire contingeret, id, quod juris et justitiae est, debite administrefur, signanter autem prostantes ratione excessuum militarium legales normáé; et in specie etiam illae, quas Articulus lOus Regulamenti militaris, anni 1751. complectitur strictissime observentur; cuncti, qui iisdem innotescunt, hujusmodi ezeessus, pro indole sua constanter omni cum rigore puniantur, poenae tarnen excedentibus non prius dictentur, quam sensu praeattacti Regulamenti militaris in mutua, cum respectiva Jurisdictione poli— fica, cointelligentia, necessariae investigationes suo modo peractae iuerint; ut item lata subin sententia concernenti .lurisdictioni politicae pro edocenda desuper parte civili communicetur, et via supremae Armorum Praefecturae etiam ad notitiam Consilii L. R. perferatur; ut porro, in quantum sententia tenus etiam indemnisatio damnificati decrefa esset, huic, recursus ad saperius Tribunal militare, vel, si deciso ejus non aquiesceret, aut, si convictio excedentis in damnoium reiusione non intervenisset, pro re nata etiam ordinaria juris via coram personali damnificantis foro, in utrumque casum Jurisdiction! civili in specie designando, salva relinquatur; — si vero hoc non obstante casus emergerent, ubi cum postergatione praevigentium repetitiin attacti miltaris Regulamenti dispositionum, excessus militares citra praeviam mixtam investigationem, solum via disciplinari plecterentur, hujusmodi irregularis procedura cassetur, praescriptaque mixta investigatio et ordinata facti dijudicatio suppletorie decernatur, horumque in conformitate altefatam Suam Majestatem Sacratissimam etiam relate ad casum, distincta Domino - rum Statuum et Ordinum ddo 2ae Septembris a. c. Repraesentatione ad se perlatum, congrua in sensu praeattaclarum provisionum b. disposuisse; vicissim tarnen confidere : civiles quoque Jurisdictiones ad manutenendam animorum harmóniám parte ex sua perinde collaboraturas, et in casibus, ubi civilis status Individua excessibus contra militiam ansam praebuerint, talismodi excedentes pariter gravi responsionis oneri et condignae poenae subjiciendos fore. In reliquo etc. Posonii, die 9a Novembris 1S44. Ladislaus Szőgyényi m. p. Kegy. kir. válasz, a váltó-törvénynek módosítása iránt, f. évi nov. 6án fölterjesztett fölirásra. Sacrae Caesareae et Regio-Apestolicae Majestatis, Domini Domini clementissimi, nomine etc. benigne intimandurn: Modificationes Codicis cambialis, Articulo 15. postremorum Comitiorum in Legum tabulas relati per Dominos Status et Ordines, medio demissae suae ddo 6ae Novembris a. c. Remonstrationis substratas, altefata Sua Majestas Sacratissima cum eo: ut missis dispositionibus §§is 4o , 13o et 24o ad calcem item §§rum 1 7i et 27i propositis , velut, quae absque praevia de eo convictione, an etiam cum praevigente in Confirms administrationis norma conciliari valeant, Legum tabulis inferri nequeunt, — §us 8us ad B. de admodiationalibus conlractibus sonans, — ad milites nuspiam extendatur, quoad reiigiosos vero, ad tales duntaxat Conventus , eorumque Praepositos restringa telmi és erkölcsi szokások azonossága, az egység, a nemzetiség odafen, és idősb korban, hadd feledjék szabadon az egyéniség, mert az egyéniség a szabadság és gyakran a langész magköve , de odafen , s gyermekkorban , nincs férketetlenség az egyformaságban , és politikailag igen nagy becsés. Polgári törvénykönyvünk és katonai összeírásunk előtti egyenlőséghez kapcsoljuk, még ha lehet, a népoktatásit is.44 fa van nemzet, mellynél ezen méltán magasztalt ,,értelmi és erkölcsi szokások azonossága 44 hiányzik, sígy ez bizonyosan magyar hazánk. Mert vallján van-e egyetlenegy polgári eszme, melly e hon valamennyi fiai kebelében élne, melly valamennyit szalmatüzre bár, annál kevésbbé kitartó hazafiui áldozatokra bírná? Nyelv, polgári állás, vallás, nemzetiség, mindannyi összeforrasztó eszmék más népeknél , nálunk szintannyi gátok, mellyek az egész polgárzat civilisatióját, és a közös hon boldogságát, emelkedését hátráltatják,úgy hogy nem ok nélkül kiált fel gr.Széchenyi hazafiai fájdalmában: oh nemzetem hol vagy te még! Mint szabad polgára egy alkotmányos országnak, nyiltan kimondja véleményét, s elhatározó hangon gáncsolja azt , mi szemeiben gáncsot érdemel , azon meggyőződéssel , hogy jobb szolgálatot, nem tehet hazájának , mint ha figyelmezteti fogyatkozásaira, s jobbakat javasol a létezők helyébe. És nem is maradt sikeretlen fáradozása. Midőn W. Cousin ezen jelentését írá, Frankhon közoktatása általán véve nem sokkal jobb lábon állott, mint állott eddig hazánkban, maga a népoktatás pedig épen el volt hanyagolva; de ezen jelentés nyomán megszületett az 1833. jun. 2 éni törvény, mellynek 9. §. imigyen szól: Minden község tartozik vagy egyedül, vagy más szomszéd községgel , vagy többekkel egyesülve, legalább egy elemi iskolát ki is lassastani tartani, és e törvény nem maradt papiroson. Frankhon 37,295 községe közöl az 1841 ki minister hivatalos jelentése szerint 1837ben 29,613 községnek volt már rendszeres iskolája, Intőben pedig a rendszeres iskolákkal ellátott községek száma 33.099re rúgott. Hála az égnek, nálunk vajmi ritka község— ide nem értvén a tanyákat — melly elemi iskola híjával volna. Népoktatásunk nem panaszkodhatok az iskolák hiányáról; itt a kezelésben fekszik a baj. Hagyjuk azonban e kényes tárgyat, meg lévén győződve , hogy kegyes fejedelmünk atyai országlása be is fejezendi azt, mit a közoktatás elrendezése körül olly szentül megkezdett; forduljunk a helyett a némethoni közoktatás állapotához , mint ezt V. Cousin jelentésében olvassuk. A magyar fordítás a lipcsei egyetemig haladt; emeljük ki egykét oldalát a német közoktatás szerkezetének. Cousin úr illy rendben halad vizsgálódásaiban . Első mindenütt a közoktatás átalános szerkezete, második az elemi oktatás, harmadik a másodoktatás , negyedik az egyetemi oktatás. Az álalános szerkezetet illetőleg Frankfurtban és Szász- Weimárban a közoktatás kormánya egy consistorium hatalmában van, melly szakértő egyházi és világi tudós tagokból alakítva, egy elnök vezérlete alatt kezeli a közoktatást, eljárásáról Frankfurtban a város tanácsának, Szász-Veimárban a belügyi ministeriumnak, mellyhez a közoktatás ügye csatoltatott, felelős. Ezen consistorium nevezi ki Szász-Weimárban a mestereket és gymnasiumi oktatókat, „őrködik fölöttük, elmozdítja, el- és leteszi, valamint a szükség kívánja44, de az elemi oktatásban érezhető leginkább a consistorium befolyása. Az egyetlen jénai egyetem van kivéve a consistorium hatalma alól, melly önmagát saját törvényei szerint kormányozza egy, a négy szakma által minden hat hóban újra megválasztott proreetor vezérlete alatt , mert „Az egyetem tanárai sokkal magasb rangot foglalnak a közoktatásban. .Sőt magában a polgárzatban is, semhogy ministeren kívül más valakitől függhessenek; a német egyetemek jelleme is sokkal tudományos!) és világiabb , semhogy nem világi hatalom alá hajtathatnának.44 Szászországban már ministere van a közoktatásnak, a minister oldala mellé adatott egy tanács, azaz egy, jobbatlan egyházi férfiakból alakított, szinte consistorium nevű főigazgatóság. Ezen szakértő, és olly férfiakból szerkezeti tanácsot, kiket a közönség a közoktatás különféle tudományágaiban jártasságuk után ismer, nélkülözhetlen oszlopát nevezi Cousin úr, és méltán, a legjobb ministernek is, mert, úgymond, „egy maga a minister, minden ellensúly nélkül, mindent felforgathatna egy napon, kénye kedve szerint alkotna, törölne rendszabályokat, a tanszékeket minden előléptetési szabályok ellen, és szeszélye sugallatai szerint osztogathatna.4. A népoktatást illetőleg feltűnő a szász-weimári iskolamesterek számára kiadott utasítás, és a velejáró nagyherczegi rendelet ,amott a mesterek kötelességei, itt pedig a népiskolák kezelése pontosan körüliratik. Csak egy institutiót akarunk ebből kiemelni, melly a gyermekek pontos iskoláztatásáról rendelkezik. „20. Hogy annál nagyobb tér nyittassák a községek közbenjárási tevékenységének a gyermekek iskoláztatására nézve, egy iskolai választmány fog alakíttatni minden községben. Ezen iskolai választmány (Nehal - Vorstand) tagjai: a pap, a mester, a biró, és egy előkelője a helynek, ki szótöbbséggel választatik a pap elnöklete alatt egybegyült szomszédok, azaz, a hely minden szomszédsági joggal bíró lakosai által, ki tiszteletkép iskolagyámtvak is 336