Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-03-21 / 46. szám
TARTALOK. Magyarország és Erdély. Jótékony adakozások. Kinevez. Mérsékleti egyesület Zemplénben. Törvényhatósági tudósítások. Pestből (kö/.gy. vége. fal. jegyz. iparegy. fel. helyb. hagy.) Zalából ((kö/.gy. fels. intézv.) Budapesti újdonságok, Ln).szemle. Pesti Hírlap. Külföld. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Társulatok, és Intézetek. Hirdetések Gabonaer. Pén.kelet. MAGYARORSIÁG és ERDÉLY. «Jótékony írt Stafford Á s ott. jegyzéke az ínséggel küzdő árvamegyei szegénység számára: Bekényi Móricz 2 pft., bozóki plebanus 1 pft., segédpap 40 krpp.; ezen plébániához tartozó hívek 4 ft 20 kr. pp.; szenogradi hívek, buzgó lelkészükkel 4 ft. pp. , cs. ap. kir. felsége Somsich Pongráczot Baranyamegye főispánját status- és conferentialis tanácsost saját kérelmére ezen megye kormányzásától, legfelsőbb kir.megelégedés nyilvánítása mellett felmenteni, s ezen megye főispáni helyettesévé ifj. Majdá I . György első alispánt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Továbbá ugyan ő ap. kir. felsége Dubraviczky Simon Pestmegye első, és Fiath Ferenc, Fejérmegye másodalispánját valóságos m. kir. helytartósági tanácsnokokká, továbbá Becsky Antal helytart. fogalmazót, Szmrecsányi János árvamegyei főszolgabírót és Markovics Antal Bártfa városa volt országgyűlési követét valóságos kir. helytart. titoknokokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A mérsékleti egyesületek terjesztése hazánkra nézve, akár erkölcsi, akár politikai, akár industrialis tekintetből vegyük, a legjótékonyabb s üdvösb hatású agitatio mind azok közt, mellyek által csak hazafi, jövő felvirágzásunk előmozdítására működhetik. Ez okból örömmel közöljük az alább következő hála nyilvánítást és levelet, s kívánjuk, miszerint azok tartalma, mind földesurainknál, mind lelkészeinknél mentül sikeres utánzásra találnának. Zemplén megye felvidékének lelkes földesurai tulajdon károkat meg lévén győződve arról, hogy itt szokásba jött szeszes italokkali visszaélés miatt szegénységre jutott jobbágyaikon, ugyanezen test és lélek gyilkoló szesz égbekiáltó árából hasznot keresni emberiség és ipar elleni bűn legyen,költséges szeszgyáraik ellenére, az illető mindkét szertartásit lelkészekkel — kik a pálinka kártékonyságáról több mint 50,000 főbül álló néptömegnek czélirányos egyházi beszédeket óhajtott sikerrel tartanak — kezet fogván mérsékleti egyleteket minden áron alapitni annyival inkább törekednek, minthogy a Pesti Hírlap 433 száma szerint, minden szesz kereskedő, és gyárosnak elegendő tér nyitatik, égetett és égetendő szeszét Frank és Spanyolhornnak nevezetes haszonnal átaladhatni. Ezen egyletek haladásáért, addig is míg azt kimeritőleg előadandja, több tez.földes urnak, de jelesen méltóságos gr. V. Henrik és mélt. báró L. János e nagyságoknak örök hálát nyilván mond e felvidék a részben felvilágosodott lakosai nevében. H. M. Ielelete egy Zemplén megyei felvidéki lelkésznek földes s kegyura azon levelére, mellyben felszólittá, mi ok vezérlé őt a pálinkaivás ellen szónoki székből szót emelni? Méltóságos úr! méltóságod folyó év febr. 28 án költ, s hozzám intézett igen becses levelére szerencsém van ezennel alázatosan válaszolni. A keresztény anyaszentegyházban világszerte szokásban lévő nagybőjti szent beszédek mind az idő komolysága, mind pedig, s főleg tárgyuk fontossága miatt élénkebb figyelemmel, következőleg több haszonnal szoktak halgattatni; azért minden— híveinek lelki s testi jóllétüket igazán szívén hordozó — lelkész olly tárgyat választ ezen beszédinek, melly hosszabb vitatást, s terjedelmesebb előadást kíván, s mellyet egy beszédben tökélletesen kimeríteni nem lehet. — Illyen tárgy lehet: valamelly keresztényi erény, mellynek hiányát látja, s azért azt hívei sziveibe plántálni, — vagy valamelly kártékony visszaélés, erkölcsi romlottság, melly hívei közt elhatalmazott, s azért azt orvosolni, kiirtani, attól őket megóvni hivatásánál fogva tellyes erejéből törekszik. Mennyire elhatalmazott országszerte a köznépnél a részegeskedés undok vétke, s különösen a krajnyán a pálinkának nem s kor különbsége nélküli mértékletlen ivását leginkább tapasztalja az, ki szakadatlanul a köznép körében lakik, s annak mindennapi tetteit szoros figyelemmel kiséri. Ezt méltóságodnak bővebben előterjeszteni nem szükséges, úgymint a ki erről hosszas tapasztalása után is meg van győződve, valamint arról is, hogy a pálinkávali visszaélés, — mellőzve a lélek jólétére abból háramló pótolhatatlan veszteséget, — igen károsan hat a testi jólétre is; sok gyógyithatlan nyavalyáknak szülőanyja, a vele túlságosan élőt vesztegetésre, dologtalanságra, henyélésre, gondatlanságra, feslett életre, csalásra, kártételekre, lopásra, utonállásra , verekedésre, gyilkosságra, éktelen káromkodásra, éjjeli kóborlásra, gyújtogatásra, földes uraság s minden felsőbbség elleni zúgolódásra, pártoskodásra, gazdaságának elhanyagolására, végső pusztulásra s koldusbotra vezeti. — Mindezeket méltó figyelembe vévén e böjti vasárnapokon nem valami mellékes érdekből, vagy az úri jövedelmek csonkítására czélzó vétkes szándékból, — minthogy ez a szónoki szék szentségével, s méltóságával öszve nem is férhető, — hanem egyedül híveim lelki s testi, valódi javak előmozdítása tekintetéből,— mellyből, hogy a földes uraságra is közvetőleg csakugyan kétszeres haszon árad , hosszas megmutatást nem kívánna—felszólaltam a pálinkának, s minden szeszesitalnak mértéldetlen ivása ellen, állításaimat kézzelfogható indokokkal támogatván, s a tapasztalási életből merített példákkal világositgatván, a nélkül, hogy a pálinkaitalt tettlegesen megszüntetni, s tiltani akarnám, mit nem is tehetnék, mivel ehez egy élő nyelvemen kívül semmi egyéb erőszakoltató eszközöm, és fegyverem nincsen. Mind az tehát,mit e tárgyban tettem, és teendők, csak abban központosul, hogy híveim elibe teszem az életet s halált, a jót, és gonoszát, tüzet, és vizet, a mellyre akarja, terjeszsze kezeit. Ez pedig hivatásom s szent kötelességem.—Egyébiránt ezen hivatásomat mellőzve is bátor vagyok állítani, hogy korunk szelleme, mellynek mindenfelé harsogó jelszava a népnevelés — mi csakugyan a lelkészeknek egyik főkötelességük — kívánja, s hozza magával azt, hogy az alacsony sorsú nép kábultságából, állatiságából s buta együgyűségéből ébredezni, kivergődni, s mivelődni kezdjen, mellynek foganatos eszközléséhez és szerencsés kiviteléhez az olly káros visszaéléseknek megszüntetése , s akadályköveknek — mint a mértéldetlen pálinkaivás — elhengeritése főleg szükséges ; miszerint a köznép is már valahára világositassék fel arról, hogy a pálinkaivás, a melly honunkba idegen nemzetek által a vérengező, gyászos emlékű háborús időkben csúszott be, s mint azoknak szomorú maradványa a békés honfiak testi, s anyagi jólétét főleg ez utósó félszázadban irgalmatlanul megrontja, — a mellett hogy ártalmas, nem elmellőzhetlen szükséges, miszerint tanítassék meg arra is, hogy ő királyát, s honát illető törvényes tartozásait hamarább leróhatja, valamint földesura, vármegye, és saját munkáit is sikeresebben végezheti pálinkaital nélkül; hogy ő eladhat, vehet, utazhat, keresztelkedhetik,házasodhatik, temetkezhetik anélkül, hogy a neki nagy költséggel járó lakomákra, p.o.egy lakodalomra, vagy keresztelőre annyit, mennyi maga, s házi családja félévi élelmezésére is elég lenne, elpazérolni, jó és a szükségfeletti italért gabnáját, burgonyáját, marháját, és egyéb keserves keresményét földesurának is tetemes kárára gonoszul elprédálni kénytelenittetnék. Z.L. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Pestből. (Közgyűlés vége mart. 13.) Meleg pártolásra talált a BRnél a váczi járásbéli jegyzők benyujtott folyamodása, mellyben azok először is hálás köszönetet mondanak , minthogy e megye a lefolyt országgyűlés alatt a falusi jegyzők ügyét hatalmas pártolása alá véve s annak gyámolitására sikeres lépések tételét kiküzdeni iparkodott; mivel azonban e lelkes küzdelem semmi kedvező eredményt ki nem víhatott, folyamodásuk másik részében esedeznek a Bt. előtt, hogy legalább a fennálló törvények mellett lehetséges lépéseket állapotjuk javítására megtenni méltóztatnának. Az ezen folyamodvány következtében keletkezett vitatkozásokban két egymástól eltérő nézet volt az uralkodó: némellyek szerint a jegyzők sanyarú állapotján könnyíteni jelenleg nem lehet, a nélkül hogy a fennálló 1936: 7. 1.czikkben sértés ne történjék, míg az ellenvéleménynek a segélynyújtás által sem a törvényt megsértetni, sem más bárminemű jogokba ütközni nem vélnek. Az ügy tisztába hozatalára választmány neveztetett ki, melly azt, minden fennálló körülmények tekintetbe vételével hányja meg s úgy terjeszsze a BB. elé. E választmányt illetőleg hosszasabb vitára adott alkalmat annak meghányása, kitüzessék e eléje azon elv, miszerint a helységi jegyzők fizetései a házi pénztárból legyenek kiadandók, melly mellett számos és hatalmas okokkal támogatott szózatok emelkedtek , vagy pedig szabadon s minden kitűzött elv lekötő ereje nélkül engedtessék munkálni a küldöttség, — határozatba az utóbbi nézet ment által. Minden jobb érzésű kebel részvevő örömmel fogja venni a BR. e gyűlésén hozott azon határzatát is, melly szerint a botbüntetés használata a helységbirák, kézművesek, mesteremberek, gyámnokok és minden ezen categóriába tartozókra nézve eltörültetett. — Pest városa tanácsa felszólítására szóba jött a város környékét dísztelenítő, s különösen a bennünket látogató idegenek keblében nem igen épületes emelkedésekre alkalmat nyújtó akasztófa lerombolása. E tárgyat illetőleg ismét választmány neveztetett ki, melly iránta a nemes várossal értekezést folytasson, miután a BR. a sötétebb régi kor e szomorú emlékjelét egyenest leromboltatni annál fogva nem lárták idején levőnek, minthogy a halálos büntetés még eltörölve nincsen. — Különös érdekkel fogadtatott egy az iparegyesületet érdeklő felsőbb rendelvény, melly ez üdvös czélu intézetet magas jóváhagyással látja el, de egyszersmind némi módosításokat rendel alapszabályaiban megtétetni, különösen tiltakozva lépvén föl a fiók-egyletekben tartandó tudományos felolvasások ellen, s az egyesületet megyei utón oda utasíttatni szándékozván, hogy felsőbb engedmény mellett kiadandó ,Neti lappját a parancsolt előleges vizsgálatnak alá terjeszsze. E tiltakozás és parancs ellen szózatok emelkedtek, s miután az előleges vizsgálat nélkül lapjait nyomtatásban kibocsátani a jelen körülményekben úgy sem áll hatalmában az egyesületnek , erre őt még megyei utón is utasitni a BR. törvénybe ütközőnek tárták; egyébiránt magára a működésében szabad eljárásra hagyott egyesületre bízván, mennyiben birand e felsőbb rendelménynyel megegyezni.• Mart 13án egypár megye és sz. k. város körleveleivel egyetértőleg a még ez évben tartandó országgyűlésért felírás határoztatott, mind a folyamatban levő országos és nagyfontosságú ügyek mielőbbi sikeres eldöntésének eszközlésére, mind pedig azon ünnepély nemzethez méltó megülésére, melly után annyi honfikebel vágyik, s mellyen fenséges nádorunk ebon szolgálatában töltött félszázados idejét betöltendő .Jövő közgyűlés tavaszuta elején fog tartatni, mellyben betáblázási és scentralis ügyek fognak elintéztetni, melly utasok — a behozott üdvös szokás ellenére — a mostani gyűlésről elmaradtak. A gyűlés több napjain leginkább magán ügyek felett folyt a tanácskozás, mellyek közöl megemlitendőnek véljük még Z— hajdani kir. ügyvéd befogatását, ki már egyszer bizonyos mérgezési esetért büntetve volt, s most mint silentiarius ismét hamis váltók koholásán kapatott rajta. Harminczkilenczedik 40. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. JVLMZIJKlMV Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Megjelenik minden kedden , csütörtökön, pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. A jövő évnegyedre előfizetést elfogadunk Lapjainkra. Péntek mart.21. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, a Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a’ szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró belükkel öt ezüst kr. számittatik.