Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)
1846-03-31 / 257. szám
rel tájékozhassák, az 1832 Jediki 21. t. czikket egész terjedelmében ide iktatjuk. „XXI. Törvényczikkely. Kraszna, Sözépszolnok, Zaránd vármegyéknek, és Kővár vidékének Magyországhoz való csatolásáról. ” Eddig az erdélyi nagyfejedelemséghez elszakítva volt magyarországi úgynevezett részek, jelesen: Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd vármegyék és Kővár vidéke az 1741: 18dik és 1792. Ildik törvényczikkelyek következésében polgári közigazgatási, törvénykezési, adózási, és mindennemű állapotaikra nézve teljesen és tökéletesen Magyarországhoz s ezennel visszacsatoltatnak. Mellyekhez képest 1. §. Kraszna, Középszolnok, Zaránd vármegyék és Kővár vidéke ezentúl az országgyűlésére meg fognak hivattatni, s ottan ülési és szavazati visszaadott jussokkal élni. 2. §. Ezen visszacsatolásnak általános és tökéletes teljesítését az 1741: 18dik törvényczikkely 3dik és 4dik §sai értelmében ő felsége kegyelmesen eszközölni fogja. 3. §. A feljebb említett részek mostani állapotában, valóságos visszacsatolásukig, mellynek siettetését őfelsége figyelemben tartandja, s a törvénynek a viszszacsatolás következésében származható kérdések felett, a körülményekhez képest leendő további rendeletéig, semmi változtatás történni nem fog.“ De Gerando magyyarok eredetéről irt munkája felelt. Cassai histongue sur l’ origine des Hongrois, Paris 1844. (Folyt.) IV. Gyarmathit illető czáfjaira az írónak igen sok ellenészrevételt tehetni, mert az ő idejében még az újabb philologia elöhaladásai nem tudatvák; aztán a göttingai könyvtár is őt csekély segédeszközökkel látá el, a mellett az általa használt kútfőkben is a dán svéd és orosz leírásmód nagyon megrongáld a lapp és finn szavak eredeti formáikat; szerzőnk pedig, mint látszik, még a betűk rendes felcseréléseire sem ügyelt, úgy mint azok egyik vagy másik finn nyelvágazatban mutatkoznak , mert különben Gyarmatiból idézett mutatványai felett is kíméletesebben ítélne. Példák világosítják fel a dolgot. a) Vörés, acca—idő, huix,haj (1. 23.) természetesen nincsenek magyarosan írva, de azért még is meg meg annyi magyar szók ezek, ha szinte meg vagyunk is fosztva a helybeli kihangoztatás hallásának segedelmétől. Már a XVIIdik században magyar-finn szófüzért készített adói tanár Velin János Molnár Albert szótára nyomán, mellyből Ihre után saját leírását is szem előtt tartva, közlöm az éj szó különböző formáit: yörey (nox éj) yölinen veyli (nocturnus éjjeli) yöreyel (nocte éjel). Scheffer Lappland czímű könyvében is lappul=éj, finnül ijoe. Gablenz syrjan és mordwin grammatikájiban syrjánul már vol a magyaréj, vojyn=éjben,mordvául összébbhúzva viine =éjben, vat=éjt. Klaproth Polygloriájában Iviö, yü, ö, yö, yo, vvoi, oi, ui, ji, oi formák állanak a különböző finn dialectek szerint. Schefferben hiuxi,das Haupthaar, Klaprothban, hiuxi, hiú fisét, kaukaziutazásában pedig haj dar, háljál cserkeszavar formák vágynak mind a magyar haj jelentésben. Az acca igaz nem a magyar idő szó, de a magyarok és agg szóknak (időben vénüknek) hasonmássá. Scheiberben a lapp anke grossvater, a magyar ük, a tornai lappoknál wiru accha Isten neve, melly akimi lappoknál vires-aka, emberi arczu volt az, egy levágott facsucsra felállítva. Possart lapp grammatikájában már aike idő, akka nő, akkora unoka , és jóval Possart elölt Sajnovits megismerő e szóformákban a magyar ük és agg hangokat, midőn írja „avia lapponibus akko, ungaris akkö, aigie (sed verius ágy)—avus, ungaris angy fratria , ágy (—agg) ,senex, velusius. Gyarmatidban lappul akka kurs vetula , esthonula e guidö, i k , akka, i k k c , i k k es in aeternum. Mono a lappok pogány vallása vázlatában hozza fel Ackiakik warin des allen, Tiermes (teremtő) Berge szó valamint annak egyéb formái u.m. aijeke, aja Tiermes melléknevei; a finn mythologiában is waina, wanha (vén) és ukko (der Greis) melléknevei Thornak, vagy a teremtenek, azért Monor Jgek Almus atyja nevét is a finn lapp ukko szóval párositá. Hellenius Mátyás született finn, értekezéseiben is ucko , gravis, senox. Molnár Albertban magyarul ük =■ avia, ükanya — abavia, üknek üké (alavia) , üköm bátya = avunculus major. Ugek, Ukko, Acsnak hát csak egy szó módosításai, s öreget, aggokat jelentnek: gyökformák ag Parispápai szerint v agg, elbonul aeg, lappul, finnül, uk, ük, melly ulcsó forma maiglan fenmaradt nyelvünkben. Hosszasnak kellene lennem, ha más egyéb szókra is kiterjeszkedném; mert úgy még vastagabb könyvet kellene írni, mint az itt bírálat alá vett könyv; nincs is az ellen semmi szám, hogy Gyarmati sokszor erőteté a dolgot, de hiszen az ő hibáin tanuljanak az utódok, igyekezzenek több pontossággal eljárni a dologban , ami most annál könnyebb, minél bővebbek a kútfők, mellyekből meríthetnénk, ha academiánk azokkal ellátva volna. Miért ne szerezhetné meg például valamelly könyvtárunk az újabb finn literaturát tárgyazó könyveket, mellyeket finn-magyar nyelv czimü munkámban feljegyzettem? miért kell megfosztva lennünk mind egyre a pétervári academia Memoirjaitól, Sjögren derék dolgozatait, Ermann Oroszország ismertetésére vezető gyűjteményeit, a dorpali esthoni tudóstársaság értekezéseit miért kell mindegyre nélkülöznünk, mellyekben czélunkra vezető igen sok letéve van, csak felhasználtatást várnak: mindezek vagy ezekhez hasonló kérdések feleletet várnak azoktól, kik a tudomány ügyét pártolván, egyszersmind a kívánt szükségnek is eleget tehetnek. Az érdemes szerző irányában pedig még csak azt jegyezzük meg, hogy ha bár Sajosvits és Gyarmati felfedezéseit csekélyeknek jellemzi is, ez még magában nem indító ok a további vizsgálatok folytatása megszüntetésére, sőt ha szerencséje lett volna munkámat olvasni (Finn-Magyarnyelv), mellyben a grammaticai hasonlatosságokat is bár szinte csekély segédeszközökkel odább vinni törekvőm, talán egyben és másban megváltoztatná nézeteit , s kikerült volna sok apró tévedést, mellyeknek kimutatása nem igen nehéz, ha már is hoszszúra nem nyúlt volna a jelen recensio; rövidség okáért csak a culasta=(haltól) sixi=(egy, (lap 38—46) ellenében tett észrevételeire hivatkozom, mellyek, úgy hiszem, a már említett munkámban eloszlatvák. Abban igaza van írónknak, hogy nem elég két nyelv összehasonlításában csupán az anyagi oldalt (egyes szók tömege) vizsgálat alá venni, ha a szellemi oldalt (szókötés, syntaxis) elhanyagoljuk; de merem kérdeni, állított-e a nyelvtudomány eddigelé csak annyi hasonlatosságot is elő egyik mint másik tekintetben , mint épen a jelen kérdéses ügyben? és ha a mérleg a finnismus oldalára hajol, nem okszerű kívánat-e, hogy a kísérleteket nem hogy megszüntetni, sőt azokat tovább kell folytatni? Ha a török és magyar nyelv közti hasonlatosságban érdemes írónk annyi eredményt fog előállíthatni, mint amennyire már a finnismus irányában eljutottunk, úgy hódolni fogunk véleményének, hogy török fajnak a magyarok is; míg a bizonyítványok hason részletességben általa meg nem tételnek, engedje meg nekünk és a külföldi tudósoknak, hogy magunk utján, mellyet megkezdettünk, tovább is járhassunk. Abból, hogy Sajnovits nem értette meg a lappokat, még mi sem következik; hát mi megértjük-e a törököket, kikkel össze akar rokonítni, valamint a turk- úgy a finn nyelv-tőkének sok dialectjei vannak, a lapp dialect tán legtávolabb elüt a magyar nyelvtől, s mégis Sajnovits úgy nyilatkozott, hogy néhány szót beszéd közben valóban meg is értett, kiejtésük magyaros volt, sőt a lappok azt hitték szájejtése után, hogy velük tudna is lappal beszélni. Egyébiránt e pontban Regulytól várhatjuk a biztos felvilágosításokat, ki a nyugati és keleti finn dialectek közti viszonyokról helybeli tanúságot gyűjtött, s ne feledjük, hogy egy Haske a finn-magyarnyelv hasonlíthatatlan melódiás szerkezetének lett magasztalójává , miután bővebb Studium után a dolgok mibenfekvését átlátta. (Vége köv.) TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Szabolcsból. N.Kálló márt. 21. (Közgyűlés vége.) A két hétig tartott törvényszékek által megszakított évnegyedes közgyűlésünk f. hó 18kán fejeztetett be. Közlöm a végső napokban szőnyegre került tárgyakból, a nyilvánosság elé valókat. Olvastatott egy, márt. 4kén tartott kisgyülés jegyzőkönyve , mellynek tartására a nm. h.tanácsnak f. hó 2kán kelt és sürgöny utján megyénkhöz küldött következendő tartalmú intézménye szolgáltatott alkalmatosságot: a szomszéd galicziai mozgalmak, a Szatmár s Bihar megyékben szállásozó Vrbna ezred osztályainak megyénkbeni áthelyeztetését igényelvén, ez tudtára adatik a megyének, s egyszersmind fele kiválik, miszerintezek élelmezéséről intézkedjék, értekezve ez iránt a Kassán mulatozó országbiztosság főigazgatójával. A kisgyűlés erre határoz, miszerint jelen szűk időben a megyei rendes katonaságon felülinek a termesztményeket egyedül piaczi áron szolgáltathatja ki; erről mind a h.tanács, mind az orsz. biztosság igazgatója tudósitlatván. E tárgy vitatása után, ugyanezen kisgyülésben indítvány létetett a lengyel mozgalmak ügyében. A népes közgyűlés által tetszéssel fogadott indítvány azonban közöntulinak találtatott s az úgy is kevés napok múlva tartandó közgyűlésre halasztatott, az indítvány jegyzőkönyvbe egyébiránt igtaltatván. És igy került e tárgy a kisgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése alkalmával a közgyűlés elébe. Arr. miután a lengyel ügyek jelen állásáról biztos tudomással nem bírnak, abba mélyebben nem ereszkedtek, hanem a legnagyobb átalánosságban határozók, miszerint keressék meg ő felséget a félbeszakadt reformkérdések folytatása s bevégzése, az adózók érdeke s a külviszonyok elintézése végett hova hamarabbi ergyűlés tartására. A lengyelügy a felírásban egy szóval sem érintetik , hanem a jegyzőkönyvben leend emlékezés róla, s itt is csak annyiban, amennyiben a jelen végzés hozatalára adott alkalmat. Or.gyűlés hova hamarabbi tartása végett teendő felírásra, körlevél által felszóliltatnak valamennyi törvényhatóságok, valamint már múlt évben, febr. 5-én tartott követjelentő gyűlésünkből szinte felszóliltattak a részben. — A jövő évnegyedes közgyűlés kezdete elnök első alispán által junius 8kára tűzetvén ki, felszólalt S. I. tb. előadván, mikint köztudomás, hogy e hónap 30kára rendkívüli közgyűlés hirdettetett első alispán állal, s pedig a főispáni helyettes székfoglalása végett. Szóló nem hozza kétségbe az alispán gyüléshirdethetési jogát, de az adózók érdekében szólal fel, mint akiknek ezen ismért gyülésezés , miután a jelen alig fejeztetik be, 5 — 600 forintjokba kerül. E felszólalás azonban nem változtatott a dolgon — s igy e hóc0kán foglalandja el első alispán által hirdetett közgyűlésben az elnöki széket főispáni helyettesünk. Voltak, kik ezen alkalommal az ellenzéknek bizonyos szelidülését akarták észrevenni. — A hús ára nagy lárma közt 1 krajczárral feljebb 9röl főre emeltetett april elsejétől kezdve , azon okból, mivel a marha ára nagy s a szomszéd megyékben magasabb a hús ára mint a mienkben.— Februárius 23káróli közlésemből, az általam részletesen és terjedelmesen leirt U. B. illető vitatkozás és megyei határozat egészen kimaradt, — óhajtottam volna, ha az nem történendett, hogy látta volna a haza azon fegyvereket, mellyekkel az ellenzék jelenleg küzd; hogy ismerte volna név szerint nyilatkozataikból azon fenkölt gondolkodású egyéniségeket, mellyektől azok származtak. Szatmár méltó indignatiójában paralisálta már a dolgot, — és bizony megyénkben is keveseket találhatni, bármilly színezetűek közöl, kik négy fal vagy négy szem között neheztelőleg ne szólanának ezen , egy megye méltósága alatti kitörések felöl. Mondják , hogy nem volt iskola , bármilly fonák, helytelen modorú, túlzó, ábrándos vagy gonosz elvű, melly követőkre nem talált volna; — a p............i uj iskola örvendhet — mert Szabolcsban több követőre talált! Calumniare audacter semper aliquid haeret. Kovacsóczy István: Zágrábból. Az ezen országok utósó tartó, mányi gyűlésének határozatai ellen, a Zágrábmegye rendei által legfelsőbb helyre felterjesztett feliratra, következő kegyes kir. leirat érkezett: Ferdinandus I. etc. etc. Repraesentationem, qua Allissimas Resolutiones Nostras ad novissimam Regnorum adnexorum Generalem Congregationem datas perstringere, resque gestas ejusdem Congregationis vestra insequi consumelia temere praesumpsistis, gravissima cum indignatione accepimus. Ila eninea comparata est, ut non solum debitae authoritali Nostrae Regiae reverenliae raliones in ea desiderentur, sed vero ingrati quoque in majorum vestrorum memoriam animi specimen exhibeat. Praestiberuntii sanc homagialis suae in Augustam Domum Nostram adhaesionis, ut par oral, orficia omnia, sed haec propria vestra licensia est, ut ad hos provocantes laudam probatao per cos fidei nisui vestro legali authoritali illudendi praetexeritis. Quam quidem Nostanto magis improbamus, cum ex hoc profecia impolu praealtacta vestra Repraesentalio clarissimo testimonio sit, cum plurima alia tum vere id etiam nihil vobis pensi fuisso, quod elvos ipsi et vero universi Status et Ordines Regnorum adnexorum tum per repraesentationes distinctas,sum vero in consequentiam articularium per priores Generales Congregationes Stadium illorum portalarum detenninalionum exaratas remonstrationes de suprema necessitate rovehendi et in vestras et in Generales Regnorum illorum Congregationes roci ordinis altissimo TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Ész revételek 206