Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)
1846-04-16 / 265. szám
egybevetése is aligha hagyhat kétséget a felett, hogy a horvát köznemességet a tartománygyűlésbeni egyéni szavazatától eltiltó legközelebbi királyi rendelet, egyenesen nem egyéb, mint folytatólagos magyarázata az 1759diki Theresianus rendeletnek, melly rendelet ha jogos volt, akkor az utóbbinak is jogosnak kelle lennie. Innen nincs menekülés !.. A talán fogva: a kormánynak a horvát tartományi gyűlést illető akár közvetett, akár közvetlen elrendezési jogát megtagadni bajosabb, mint gondolnók. És hogy ez iránt még világosabban s tisztábban láthassunk, lebbentsük fel a múltak fátyolát, és keressük meg a causalitást,melly Maria Theresiát a három horvátmegye hatóságának felállítására; az odavaló szabálytalan s elemeire nézve folytonos egyenetlenségekre okot szolgáltató tartományi gyűlésnek rendszeresítésére; és ez által a horvát nemesség magyar országgyűlésem képviseltetésének mássan alakítására határzá. Mielőtt azonban ezt megtennék, igazítsuk itt már útba habár csak némi fövonásokban is a pesti német memorandumnak felül idézett okoskodását, rövidebb s szabatosabb taglalhatásuk végett, pontonkint. Az isére nézve. Ez nem igy van, mert eredetileg a megyék Horvátországban is azok voltak, mik M.országban; de későbben a tartományi gyűlés, melly a 15ik 16ik 17ik században a török fegyverzörgések alkalmakor évenkint több ízben tartatott — mint jövő czikkünkben látni fogjuk — a megyéknek hatáskörét egészen magához rántotta, úgy hogy azoknak tisztviselőket is adott. A flikra. Ez sem igy van, mert — mint szinte jövő czikkünkben látni fogjuk — voltak olly esetek, hogy a tartományi gyűlésekre csak a főrendnek hivattak meg, a bán vagy kapitány, vagy a nádor mint főkapitány által. A Illikra. Ez sem áll, mert ép az, hogy M. Theresia a megyéket visszaállította , és azokból a köznemesség a tartományi gyűlésre már követeket küldött; ez által minden jog s okos combinatio szabályánál fogva már tényleg kizárottnak kell felvenni azt, miszerint a köznemesség azon követekkel, kiket kiküldött s kiknek utasítást is adott, még eldöntőleg szavazzon is, a Mikre. Ezen jogot a nemesség nem a megyék által gyakorlottá, hanem épen, mióta a megyei élet ott visszaállitatott, csak követeket küldött a tartományi gyűlésre. Az V-ikre. Abból, hogy Magyarországban a ,,resortális“ rendszer nem uralkodik, még nem következik, hogy illyen az életből Horvátországban ki nem fejthetett, és ha ez kifejlett, akkor a tény ellen á álalános közjogi hasonlatossági elvek s okoskodások alapján — menni nem lehet. Mert ha elfogadnék is, hogy a közvetlen választási rendszer a maga üdvös korteskedési áldásival egyetemben valóban jobb s czélszerűbb, mint a közvetett, mégis mindaddig, amíg a közvetett választás a megye és a tartományi gyűlésmár magában is közvetett természetű, egy lépcsővel több, s ez által a magyarországi állapotoktól egészen különböző institutiojának elméletéből s gyakorlatából áll s létezik ; a kormányt abban, ha lépéseit s rendeleteit a szerint intézte, okozni teljességgel igazságtalan. — Miután tehát csakugyan ezen állapot a fenálló , s nem ama másik, mellyet az opposilio szorgalmaz , itt sérelemnek helye teljességgel nem lehet, hanem annak helye ellenben akkor lett volna Horvátország részéről, ha a kormány ezen fenállót, a magyar opposilio és a láropolyai ispán szorgalmazására eltörli, és ez által újításhoz nyúl. TÖRVÉN¥HATé§IOS TUDÓSÍTÁSOK. If ilmrivól. Számos előkészületekkel várt gyűlésünk előtt vag e nap az ellenzék két helyen is tanácskozván, elhalázza , hogy a réginél marad anynyiban , miszerint jelelve a haladás és szabad szólás leendő — a másik párt pedig a méltányosságot és rendet tüze vezérfonalául. E pár sorból úgy látszik, mintha megyénkben az ügyek rózsaszínbe lépendtek , azonban az előre látó el nem felejtheti, hogy a külső szín sokat megcsal. A gyűlést előzött nap és este, székesvárosunk olly csendes volt, mint mkkor a temető ; esteli tizenegy órán túl alig lehet egy utcrán egy ablakból kiríható világot láthatni, és alkalmasint élt egy nő , egészségétől megfoszlott férjel, vagy egy anya nyughatlan magzatát őrző, ápolás nyugtaid. Március 30 án reggel kilencz órakor szép számú , mondhatni értelmes közönség seregjen össze, megyénk sorsa jövő alapjának figyelemmeli kísérletére, mellykor főispáni helytartónk, ki éljenzésekkel fogadtatott, a rendeket üdvözölvén, a tanácskozásban, méltányosságra és rendre kére; — ezután felolvastatott ő felsége kegyelmes parancsa, melly szerint roszaltalik, hogy illy soká, az az egy év óta a gyűlések és megyei tanácskozások a kellő rendként nem tartattak; roszaltatnak továbbá az e megyébeni féktelenkedések, melly végre kív.lan, és Esztergom megyei főispáni helytartó Andrássy József ő méltósága királyi biztosnak neveztetett. — Ennek felolvasása után küldöttség neveztetett, melly a kir. biztosnak a megye örömét nyilvánítsa, s a végre szónokolni mélt. püspök F. M. szíveskedett; — miután a küldöttség visszatért, a királyi biztos által lett kedvesen fogadtatásukat nyilvánítva, kijelentetett, miszerint a rendek mély figyelmébe ajánltatik a béke és a csend, a különben szigorú bűnhödés terhe alatt, mégpedig azon megjegyzéssel, hogy királyi biztos ,aganem annyira az oktalan s fiatal rendbontókat, mint azoknak ingerlőit, a pártfönököket veendi kérdésre. Ezek múltával volt másod alispán B. J. emelt szót, ki igen hoszas beszédében előadd, hogy a gyülésteremtől borzad; — továbbá ő felségét és jelen parancsát is szereti s tiszteli, mert mindenik jó, de nem kielégíthető, s igy az utóbbira észrevételét oda nyilvánítja, hogy ő a parancsot csak óvással fogadja el, mivel neki nem tetszik, miszerint ők, mielőtt kihallgattattak volna, egyenesen és végkép a királyi biztos hatalma alá vettettek; és ezen parancsot mint törvénybe ütközőt el sem is akará egy részről fogadni, mivel olly törvényczikkeket idézett elő,mellyek értelmével az udvari rendeletet félre lehet tenni. — Ezekre megfelelt F. M. püspök e méltósága , ki is az óvást pártold , mivel a parancsban a közönség rovalik meg a gyűlés nem tarthalás miatt, szónok pedig ezen roszalást az óvás által azokra intéző, kiket majd a királyi biztosi vizsgálat bűnösöknek tartand, s ez el is fogadtatott; történt még e felett több beszéd, nevezetesen Bige Imre ügyvéd kijelenté, hogy jelen alkalommal utőszor emel hangot e teremben, mivel ő a szabad státusokba igyekszik. — Szólott első aljegyzőnk is, ki már a tárgyat kimerítve látás időkimélet s discussio kerülése végett óhajlandta, (ha már ennek végeztével más tárgyra mennének át) mivel a sok semmi beszédnek nem más a vége, mint a népszerűségnek porba mászássali megszerzése. Ezután ügyvéd L. Gy. nyilvánítá véleményét, miszerint ő az óvást csak hideg ruhának tartja, s minthogy a halálra kárhoztatott bűnösnek is utóló kérése nem csak meghallgattatik, hanem lehetőkép teljesittetik is; ennélfogva felterjesztett esedezések iránt ő felségét újólag és megyeileg megkeresni, s e végett a nemzet minden megyéit felkérni indítványozd ; — azonban megéljenzett szavai elhangzottak. Ennek végeztével olvastatott az egészségjöli állapotról való értesítése az országos szemésznek és körünkbeli főorvosunknak, minélfogva sok szemfájások megépültek és néhány betegek meg is haltak. A katonaság telepezése érintetett, miről azonban, mihelyt előadatokt, hogy hol az előbbi dzsidások mennyin voltak, ezen most érkezett könnyűlovagok ugyan csak azon helyeken és annyin vannak, helyesnek találtatott. Később szóba jött a mult évi szüret kihirdetése, mit a közönség egybehivása nélkül az első alispán kihirdeté letett, mit ügyvéd B. K., törvény és hivatal nem értés miatt, vagy ugyan ezekkeli szándékos visszaélésnek gondolván, ebeli gondolatát jegyzőkönyvbe kére ik vallatni; de miután okokkal felvilágosullatok, miszerint a szüret mikor tartásáróli előjelentéseket a szomszéd megyékbe kellett megküldeni, s egyéb szorgos körülményeknél fogva is az szükségesnek látszatvan , annyival is inkább, minthogy jobb valami, mint semmi; — határozatta jön, hogy ezentúl a megyei rendek a szüret iránti tanácskozásra annyival inkább kívánják meghivatásukat, mivel ennek nem történtével a birtokosok maguknak tartják fel jogaikat a szüret mikori tarthatására. Végre cilló főispáni helyettes úr, hogy a napokban, a múlt lisztújításkor kinevezett ülnököket felecskélleli; — mi ellen L. Gy. tiltakozó szót eincit, mivel szerinte az azok kinevezéséröli jegyzőkönyv meghiselve még eddig sincs , ennélfogva ezt azon szakmába véli tartozónak lenni, mi a királyi biztos vizsgálatára tartozik; —a tetszők az ellenzéknek annyival is inkább, mivel azt a főjegyző is igazolni látszék.Azonban ez ellen J. M. levéltárnok, kiben az ellenzék büszkélkedik, csodálkozását nyilvánítá, mivel az ülnökök kinevezése egyedül a főispánt, vagy helytartóját illeti; csodálkozók továbbá, mivel még a lisztujitáskor is eskettek már ezen k ülnökök közöl fel, s akkor ki sem tiltakozott. — Erre volt alispán B. J. véleményelint jónak látá , s erre a főispáni helytartót fel is kére, hogy azon táblabirákat most újra nevezze ki, mire a baloldalról harsány óhajok kiabáltattak; ezután L. S. aljegyző szólott, ki is a múlt lisztujításkor kinevezett ülnökök újólagos kinevezése kívánásában az ellenzék óhaját egy kiszámított ravasz ürügynek véli: mivel ha megtörténik azon ülnökök jelenleg ismételendő kinevezése, ebből az következnék, hogy a főispáni helyettes és mérséldeltek a múlt tisztujitást s jegyzőkönyvét helyesnek s hitelesnek önkénytei nem ismerik, mert ám az ülnökök kinevezése egyszer nem helyes, úgy a választás által lett hivatalnokoké minden esetre legalább kétszer helytelen; ámde minthogy múlt decembe 15én tartatni akart közgyűlésünkre egy kegyes intézmény érkezvén, melly a rendeknek ő felsége legnagyobb rászalását és visszatetszését nyilván itja, mivel az uj tisztikart kellőleg tisztelni nem akarják, s továbbá a rendeket oda inti, hogy az uj tisztikar irányába kellő tisztelettel és mérséklettel viseltetni köteleztessenek, szónok úgy véli, hogy ez által a tisztikar meg van erősítve*). — Csodálkozék továbbá, hogy az ülnökök kinevezéséről szóló czikkre a jegyzőkönyvben végzés ne volna, mert a főjegyzőnek jegyzőkönyvéből már kihralá azon czikket, mivel azt azon alkalommal kinevezett ülnök marquis Somoriva kiváná, s ottan a végzésben ez áll: tudomásul vétetett. Végre kimondd főispáni helytartó úr , hogy az újólag leendő kinevezésről hallani sem akar, hanem a napokban, kik közülök itt lesznek , feleskelteti, s evvel a gyűlés első napjának vége jön. Második nap a scontro olvastatott, s minthogy régiek is valának közte, igy annak ügyesb vihetéséről tanácskoztak, melly alkalommal ügyvéd ifj. A. J. említésbe tevő, miszerint a már egykor indítványban volt állandó iroda felállításával az akkor létesítendő kiadó hivatalnok kötelessége lenne a scontroról egy külön jegyzőkönyvet vezetni, s ez helyesnek is találtatott. Következett azon jelentés, mellynek értelmében gróf Széchenyi István hivatalnokká lön s az elnöklete alatti vizszabályozáshoz többek is alkalmaztattak ; — erre L. Gy. sérelmet jegyez meg, mert hivatalokat felállitni az állomány rendei nélkül nem lehet, — minthogy azonban itt a kormánynak jó czélját hiheti, hódol üdves rendeletének; de mind a mellett is ezt országgyűlési sérelmül kívánja jegyzőkönyvbe vétetni; s ez el is fogadtatott. A püspök F.M. indítványára a jegyzőkönyvbe a rendek örömét kívánta iklattatni, mivel ezen megbízással az olly ismeretes érdemdús és teltek embere gr. Széchenyi István tiszteltetett meg, (bár ebben B. M. s az ellenzék, ellenkeztek , mert véleményök szerint Széchenyi nem az, ki azelőtt volt, mivel e hivatalt elfogadó) mindazáltal a rendek ebbeli öröme jegyzőkönyvileg kimondatott. A még 1773 és 1816 években a nép ínségének enyhítése végett az egyetemes kincstártól költsönzött összeg, mellyre a megyére esett része hova hamarébb visszafizettetni sürgeltebb, minthogy ez alkalommal is ínséggel küzdünk; de különben is népünk a terhes adóval olly annyira el van nyomva, miszerint annak visszafizetésére tehelsen; ennélfogva a nmélt. kir. kincstár ennek elengedésére megkérelni rendeltetett. Olvastatott továbbá egy kegyelmes rendelmény, mellynek folytán, megyénkbeli két oláhnak, kiknek bankjegyei a tűz által elégtek, az egyiknek 25, a másiknak 40 pontról a megye által a váradi sóhivatalhoz utasitványozandó nyugtatványok kiadása legkegyelmesebben megengedtetik , mire hálaköszönet szavaztatott. Egy udvari rendelet olvastatolt fel, melly a nemtelenek szavazhatási jogait általánosan eltiltja. Az ezután következett intézvényben megyénk volt követeinek azon lelte roszaltalik, miszerint leveleiket nem a megye egyetemének, hanem az alispánnak czímezék, a mellyre B. Ö. nyilvánítá, misze- Aljegyző L. S. beszédébe a főjegyző közbeszólott, mivel egy gramaticalis hibát ejtett; mire hangos kaczaj emelkedett, holott az ellenzék 9zion telvék grammaticalis hibákkal; s mi több, a tisztelt főjegyző ur hivatalos leveleiben is igen sok és nagyobb hibák kimutathatók, ha hiváatatis, kár az illyes annonce, s igy az ember szólását blockozni, annyival is inkább, bár hogy szóló tisztelt főjegyző úr elismeri tudományát és jártasságát, de a folyó beszédben eshető hibákérli nyilvános megrovást, ha akarná, a főjegyzőnek tízszeresen visszaadhatná. Hú fi. 238