Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-10-23 / 373. szám
373. szám- 1846-Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 0 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap helyegy ív-Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst ki- számittatik. Negyvenegyedik év. Alapila KULTSÁR ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. Péntek oct. 23. Elvezethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. TARTÁLOH. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Névváltoztatás. Nádor ő fensége egészségi állapotáróli hivatalos jelentés. —• A conservativ ügy körüli közvetlen teendők. V. — Törvényhatósági tudósítások. Mosonyból (közgy. bécs-brucki vaspályaügy, görög nem egyesültek ügye, szabolcsi körlevél, lajthavölgyi társulat alakulása). — Budapesti újdonságok. — Vidéki hírek. (Pozsonyból, Verőczéből.) Külföld. Spanyol- Francziaország. Északamerikai egyesült statusok. Legújabb hírek. Társulatok és Intézetek. Az iparműkiállitási dijbirálatok eredményének folytatása s vége.) HATÁRORSZÁGI ÉS ERDÉLY. Ö cs. kir. ap. felsége Tersztyánszky Antal kir. tanácsost „udvari tanácsos“ czimmel diszesiteni; továbbá a váltófeltörvényszéknél megüresült ülnökségre gróf Forgách Antal fiumei kormányszéki ülnököt, és Nagy János sopronyi alváltótörvényszék ülnökét érdemesíteni; végre Bozzay Antal, Esztergommegye volt alispánját „királyi tanácsos“ czimmel díjmentesen fölruházni legkegyelmesebben méltóztatott. A cs. kir. ap. felsége fülei Füey Istvánt az erdélyi kir. kormányszéknél szegények ügyvédét valóságos kormányszéki titoknokká, továbbá Vajda Alajos kormányszéki írnokot és hites jegyzőt, nagybaczoni Incze Mihály sorjegyzőt, és Peps Károly országszámvevőszéki tisztet valóságos kormányszéki fogalmazókká kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. Orthmayer Alajos bányagyakornok a resiczai öntő- és vaspörölyde-hivatalnál ideiglenes ellenőrzésen alkalmazva. Ő cs. kir. ap. felsége kegyelmesen megengedni méltóztatott, hogy Pribusz Ede Fejérmegye napi dijnoka vezetéknevét Halmay-ra, Schüttensam János fejérvári polgár pedig Töltényi-re átváltoztathassa. Tizenhatodik orvosi jelentés nádor öcs. kir. főherczegsége egészségi állapotáról. Öcs. k. fensége az egész tegnapi napnak folytán kérelmesen érné magát. A nyugalmasan töltött éj után az egészségben javulás mindinkább előre halad. Budán mindszenthe 22én 1846. Reggeli 9 órakor. Stáhly m. k. Dr. Würtler m. k. Pest, October 22. A conservativ ügy körüli közvetlen teendők V. Az elvre nézve, mellyet utóbbi czikkünkben érintünk, azon elvre nézve t. i. „hogy békés utáni organisatorius átalakulást kieszközölni a nélkül, miszerint a conservativ felekezet a kormánnyal magát a teendők elvére s kivitelére nézve egy összefüggő, rendszerezett véleményt homogeneitásba tenné, az az, miszerint állandó kormánypárttá nő magasukon , teljes s tökéletesen lehetetlen“ — ezen elvre nézve — mondjuk — nem lesz itt fölösleg még egy pár szó, melly a viszonyok s eszmék minél bővebb földerítésére szolgáland. Senki sem tagadja, hogy alkotmányos országban , az önálló s egymással szigorú viszonyban nem levő speciális initiatiok körüli törvényalkotási adusoknál, azon párt, mellynek majoritási határozatára a tróntól illy egyenkinti esetekben sanctio érkezett, már tény s gyakorlatilag a kormánypárt volt. Illy esetekben sem ész, sem szabályelleni állapot ugyan, ha a pártok vezetése terhes hivatásának súlya alatt lankadó egyének időről időre olly állapot után sóvárognak, mellynél csak a kormány által initiált specialitások czélszerüsége s üdvös volta határozza el időről időre a honfiakat, egyesülni, s a kormánynak minden külön esetre külön elemek s pártcompositio képében megszavazni azt, mit ép indítványozott. Ez ama lejtő, bizonytalan alkalmi kormánypártnak képe, melly — elég csodálatosan — épen két szélső alkotmányos életet élő nemzeteknél i.i. egy részről az alkotmányosságnak még csak bölcsőjében dadogó népeknél, kiknél a politikai pártok józan s okos fogalmának hajnala még föl nem hasadván, minden a kísérlet, az ingadozás, és bizonyos feszült, ingerült, türelmetlen s nyugtalan tapogatózás stádiumában mozog; más részről pedig a kiképezettebb, százados alkotmányos életet élő nemzeteknél szokott fölvillanni, s magának a bizonyos ideiglenes ephemerális életet kivinni. És mi — megvalljuk — magunk is üdvözlöttük s szereltük egy időben ezen elvet, az úgynevezett középpontnak (centrumnak) képében, melly ahhoz igen közeljár; de meg kell jegyeznünk, hogy szereltük ezen elvet a centrum képében egyedül a múlt időkre nézve, az időkre nézve f. i. midőn még a lefolyt hongyülés befejeztéig a kormányt valamelly összefüggő organisatórius tervvel komolyan foglalkozni sehol sem látánk, hanem mindenütt unitásokat, egymással sehol viszonyban nem álló specialitásokat, egymásba ütköző excerptumokat szemlélünk bizonyos falalislikai modorban inikaltatni s tárgyaltatni , és az alkotmányos politikai pártok szabályos és tekintélyes, egymást s kölcsönös véleményeiket tisztelő s becsülő modorbani ráérkezésnek még csak elemeit sem tapasztalván sehol is, csak az egy részröli túlfeszített követelések irányábani sanctio meg nem adhatásánál fekvő stagnatio elhárítására, más részről pedig a szunyadás és semmit semtevés passivitásánál álló mozdulatlanság elmellőzésére szolgálható közvetítési expediensként kényszerülünk azt elfogadni. Most azonban, amidőn látjuk , hogy az alkotmány nyolczszázados épülete már — úgyszólván — csak egyetlen egy olly közfallal sem bír, mellyet a vélemények edző súlya meg nem ingatott volna; most midőn látjuk, hogy a constituens nagyhatalmaknak mind a hármát egyiránt megszállta a bizodalmatlanság, a jelen állás tarthatósága fölött; midőn látjuk egyhangúlag kimondatni, hogy viszonyainknál a századok elavult formáiból, a műveltebb kor igényeihez kell fölemelkednünk; most Ebiden látjuk, hogy a kormány egyiránt, mint az alkotmányos nagy testületeket képező minden elemek, az átalakulás villanyos jelszavát hangoztatják; de főleg, midőn látjuk erélyes, tevékeny s leyális kormányunkat organikus egybefüggő átalakulási tervkészítéssel nem egyedül hogy komolyan foglalkozni, hanem annak alkotmányos utakon is eszközökkeli keresztülvitele s életbeléptetésének buzgalmától is áthatva lenni; most — mondjuk — az ephemer s bizonytalan elemekből szerkezeti alkalmi speciális kormányi majoritás, és tehát illyen kormánypárt kiörlődésének s kifejlődésének eszméje elveszett, meghalt előttünk; — nekünk, s velünk mindennek, ki bár csak öt úját is politikailag összeszámítni tudja, csak állandó organisált kormánypárt kell, csak ilyennek szabad kelleni, ha organisatorius átalakulási ügyünket veszve látni nem akarjuk. Mi magunk is azt hisszük, hogy az alkotmányos életnél végtére is meg kell szűnni ama stereotyp, ama meredek pártmérkőzéseknek, és be kell állni a dolgok ama stádiumának, miszerint a hazai pártelemek csak egy egy kormányi előterjesztést s mniliatiot fognak mindig vizsgálat alá venni, és az illy előterjesztésnek üdvös voltát megismervén, alkalmi párti majoritás képében fogják azt megszavazni. Azonban a dolgoknak ezen stádiuma először is már átalán fogva egy nemesebb, magasabb s okosabb stádium, melly az alkotmányos nemzeteknek éltes voltára vagy legalább hatalmas nagykorúságára mutat; másodszor pedig szigorúan azt teszi föl, hogy a hazában, hol ezen stádium gyakoroltatik, a politikai elvek,azon részükben,mellyek az alkotmány alapját képezik, minden felől tisztán állnak, s irántuk a véleményt divergentiák nem kizárók, nem meredekek... Ott ahol ez nem úgy van, — mint ahogy nálunk ezen állapottól valóban messze távol állunk ; ott — mondjuk — az ephemer alkalmi párt vagy majoritással a kormányrendszer kivihetőségéről álmodozni: hiú ábránd, vastag politikai ideologismus. Maga Angelhon a politikai élet ezen stádiuma felé csak most készül elindulni. A „Daily News“, nem rég ezen állapotról — Angolhonra alkalmazva — csak pár szóval igen jó apostrophot adott. Egyébiránt visszatérve az állandó s organizált conservativ kormánypárt megalkotásának szükségességéhez, és ezen párt terjedelmének s intensiójának mi szellemű elemekbeli kikerekitéséhez : a pártalakitás s organisatio egész philosophiája csak a mindennapi közéletből veszi eredetét s szülemlését. Valaminthogy a közönséges életben létünknek minden porcze nem más, mint józan értelemben vett pártoskodás és agitatio, sürgésforgása végre, hogy azokat, kikkel érintkezünk, véleményünk s érdekünkkel megegyező meggyőződéshez hozzuk, és ügyünkért s érdekünkért lelkesitni törekedvén, erre nézve magunknak követőket, pártolókat, egy szóval majoritást szerezzünk, úgy és épen úgy a politikában is a haza s a népek kormányára szükséges súlyok megszerzésénél is egy s ugyanazon taktikai tevékenység mindig a föladat. Valamint e közönséges életben legyen bár valaki a legerényesebb , legbölcsebb , s legtisztább akaratú a földön, azonban hol maga s a haza népe viszonyainak megalapítása s rendezése van kérdésben, alkalmazza folyton a philosophiai stoicismusnak s quietismusnak és a contemplativus passivismusnak súlyait, szűnjék meg a világban apostolkodni magának s a magáéinak érdekében, és igen becsületes, derék, jó lelkiismeretű embernek fog ugyan ismertetni, de maga marad s boldogulni nem fog. Csak a tevékeny ember boldogulhat, csak az alapíthatja meg sorsát; csak a tevékeny ember veheti hasznát a szolgáló körülményeknek, a tevéketlen pedig dicsétlenül, meddőn fog tengni, éhhel hal. —ogy van ez a politikában is, úgy a kormánytudományban, vagy — ha akarjuk — mesterségben. Nem elegendő jót akarni, hanem buzdítani, fáradhatatlankodni, apostolkodni, agitálni, lelkesítni kell maga körül a kormánynak, főleg ha látja, hogy ellene minden ezt teszi. A közönséges életben apostolkodunk magunkért, s magunk mellett lelkesítünk másokat, hogy szinte apostolkodjanak. — így kell tenni a kormányzó mesterségnél is. A ki a közönséges életben a tevékeny fáradhatatlanság által szerzett összeköttetések s kiterjedt viszonyok és kapcsolatokban, minél több tevékeny hívekkel van környezve, kik viszonyaik által a maguk állását vele ugyanazonították, az fogja elvinni a babért egy másik ellen, ki okosabb, hatalmasabb, gazdagabb, de bárgyú, tevéketlen, tespedő. A politikában szinte a szám szerint kisebb párt fogja elvinni a győzelmet a nagyobb ellen, ha ez passivisálva nézi amannak tevékenységét. Szörnyű káros állapota volt eddig a conservativeknek, hogy napról napra nem sürögtek, nem forogtak, nem iparkodtak barátokat, követőket szerezni,nem vetemenynn igazságát s helyességet másokkal elfogadtatni, azaz: másokat maguk véleményére téríteni, és mégis arról álmodnak, hogy valamelly terembe belépvén, csak ott fogják megszerezni a majoritást, mert — úgymond — elvük okos, szándékuk tiszta. Ne higyye azt senki, hogy a kormány, vagy a conservativek , ha lojalitásukat, jóakaratukat bár a napfénynél világosabban bebizonyítandják is, hogy — mondjuk — a kormány s a conservativek ezáltal lefogyvérzik, elnémítják az oppositiót, azt töredelmességre, eddigi ellenségeskedéseinek megbánására, szóval őszinte közeledésre erkölcsileg kényszerítendik. Nem ebből semmi sem lesz; és hogy semmi sem lesz: annak alapja s oka a politikai életnek, az alkotmányos kormány theoriájának egy sajátszerű s a dolgok belsejében fekvő, attól elvitázhatlan tulajdonában keresendő. A politikai pártjátéknak theoriája is, gyakorlata is egyiránt az, megbuktatni az átalellenben álló politikai pártot, azt t. i. kisebbségbe hozni, leszavazni. Ezen theoria s gyakorlat, azon észszerüségen nyugszik, melly szerint kinek kinek a maga véleménye s meggyőződése leven bálványa s istene, mind azokat, kik a mienkkel ellenkező véleményeket, elveket s akarásokat táplálnak, erkölcsi s hazafi kötelességünk a dolgok vitelétől a leszavazás által eltávolítani. Ezen hivatásunk valósításával mint becsületes honszerető polgárok csak akkor tartozunk fölhagyni, ha magunk a pártunk egy nem türelmetlen, nem erőszakoló, nem az elrettentés-elnémításhoz nyúló, hanem rationabilis