Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-03-26 / 460. szám
460 szám. 1847. Előfizetési díj félévre postái) és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve Öt forint ezüst pénzben Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik év. NEMZETEI USAI Alapná KULTSÁR ISTVÁN táblaimé, kiadja Özvegye, Péntek márt 26-Előfizethetni minden cs kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Előléptetés. Mi a conservativismus? (Vége). — Törvényhatósági tudósítások. Gömörből (közgy. nádorválasztás, gyászmise bold, nádor ő fenségéért). Marmarosból (rend ,közgy. bold, nádor halála, István főherczeg kinevezése) — Észrevételek az alakulásban levő magyar jó-könyv-kiadó társulat üdvözletére. — Vegyes újdonságok. — Ausztria. Külföld. Portugália. N. Britannia. Franczia, Görög-, Törökország. Éjszakamerikai egyesült statusok. Hirdetések. Gabonaár. Statuspapirosok és részvények árkelete. Dunavízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A nmlgy m. kir. udv. kincstár Lendtner József szviniczai útlevél vizsgálót c orsovai k. harminczad-fölügvelőül alkalmazó. Pest, mártius 25. Mi a conservativisitius ? *) (Vége.) Emlékeztetünk már valahol, mi kényelmes, mindenfelé hajtogatható dologgá vált a politikai életben e szó: „elv“. Egyiránt kínálkozik ez kérszolgául minden viszonynak , minden szenvedelemnek, minden helyzetnek.......Nincs kényelmesebb állás, mint föllépni valamelly néptribunnak a szószékre, s villanyos ötlettel dörögni le onnan a legbetegebb agyban fogamzott képtelen terveket, ha mellette elég ügyességgel bir: minden tételeinek, minden állításainak végtámokául a haza közjavát, az emberiség közügyét, a hon közvirágzását idézni föl. Mindenki tudja, hogy ez mind csak koholmány és szédítő viszszaélés az emberiség s honszeretetnek szentséges kincseivel. Mindenki tudja , hogy ezen szereplés nem az ily ember találmánya. És tudja , hogy ennél világ kezdetétől jelenig nem mondott egyebet akár az egyes, akár sokasági despotia soha is, és mégis bizonyos lelkesülés ragadja meg illykor a nagy számot, s a pillanat heve nem kedvező annak vizsgálatára , mennyiben legyen a fölhozott terv vagy állítás viszonyban a haza java s boldogságával, mellyel indokoltatik. Ez elég szomorú dolog hogy így van , de ki tagadhatja mégis , hogy valóban így van. Ez egészen a nyilvános élet valóságából merített iránykép. Ne kétkedjünk fölötte. És csakugyan : szakasztottan ez után azonitatott a conservativismus, a tespedés, a maradás eszméjével. Ezt még annál nagyobb kényelemmel, mert a szónak grammatikai értelme a vigyázatlant ezen eszmék felé szédíti. — „A hon java progressiót, reformot kíván. A conservativek a maradás a stagnatio emberei. Esküdt ellenei a javításoknak. Veszedelmesek.“ —lme lapidaris stylben áll írva a nagy igazság, a nagy logikai lelemény, sima s csillogó betűkkel, azonban még is csak olly táblákra, mellyeknek érez tulajdont egyedül a ráfogás és a rágalom hazudott. Ez az oppositio rész tréfája s nem egyéb ! Nyolczadik világ csodája, hogy az illy badarság foghat az embereken. S még is találkoznak a lelkesek között is, kik csak ösztönszerüen érezvén, de meggondolni nem szeretvén azt: váljon a politikának, melly régióját tölti be, tulajdonképen azon állapot, mellyre a conservativismus europailag alkalmaztatik; elámulnak s azt mondják, hogy ők nem akarnak conservativek lenni; mert a conservativek a fönállónak ennyi vagy amannyi részét conserválni akarják, holott ennek csak csekély részét kellene conserválni!!! — Pedig higyyétek uraim ! ez épen annyi, mintha valaki mondaná : én nem akarok conservativ lenni, mert a conservativek a stabilitást fő kormányelvnek tartván— olly institutiokat akarnak alkotni, mellyek conservabilisek, és mellyek olly természetűek, hogy az erőszakos succussiokat s politikai conflagratiokat — a mennyire csak emberileg lehet — kizárják; és mert a conservativek nem akarnak olly institutiokat, mellyek a rendezett statusállapotban szerzett és most élő jogokat és birtokot megtámadván — erőszakos spoliatiokat szülhetnének. Ezek, és az ezekhez hasonló aberratiók érleltetik bennünk azon meggyőződést mindinkább, hogy politikában az elveknek szükségképp elkerülhetetlenül elveket, sőt a fonákságoknak is okszerűségeket kell ellene szegezni. Nem ugyan az ellenfél megtérítésére, hanem a mieink megnyugtatására. Azon hamis antisociális elveknek, mellyek a népfölségről, az aristokratiáról és a hatalom természetéről forgalomban vannak, szinte elveket, a józan értelemben vett szabadság, egyenlőség s hatalom elveit kell ellenük szegezni, mondá Guizot, máskint a tévedés a puszta negatív és elvek iránti antipathiáktól csak még nagyobb hitelt s erőt kölcsönözend. Lehetetlen, hogy a nemzetek szívesen ne adnák cserébe a népfölségéért a jogfölséget; az aristokratia gyűlöletéért az egyenlőségen épülő szellemi, földbirtoki és születési független aristokratiát; a hatalom szolgaságáért a tehetős és a jót teremteni képes felsősének uralkodását. Azonban, ha ti a józan tanokat rendszerbe foglalni tovább is elmulasztjátok és azok fölött társaitokat meggyőzni nem fogjátok; ha ti jelesül, észszerűleg sokadal fisán nem legitimáljátok conservativ czimeteket azon rágalom irányában, hogy az csak csökönyös maradási egoismus, és igy: csc'.i másik szélsősége ama egoismusnak , melly a mindent elnyerés akarásában fekszik ; akkor politikai elleneiteknek mindig csak az kínálkozik, miszerint válasszanak ön s a ti hibáitok, ön s a ti egoismustok között. Az illy vásárnál pedig igen természetes, hogy kiki jobban szereti önszabásu hibáit s önzéseit, mint szereti a máséit__ így a józan két oldalról okoskodólag abstrahált alkotmányos politikai tan soha lábra nem kaphat, így a jövő nemzedékeket politikailag képezni s nevelni lehetetlen. Igenis, a conservativek azon értelemben, mint ahogyan a magyar ellenzék rágalmai s ráfogásai által gyanusítatnak, valóban és szigorúan azok közé tartoznának, kik megfosztani akarják örökségétől a jövendőt azon ürügy alatt, hogy a jelent védik... Azonban az egyenlőség szeretete az emelkedés szükségén alapul ugyan, természetünk ezen leghatalmasabb szükségén, melly egyedüli forrásául szolgál minden tevékenységünknek. De ne feledjétek, hogy ez a mindennapi présai élet szabálya minden tettünkben s léptünkben; egy törekvés előre, a nélkül,hogy az a politikai élet világába és illy értelemben benyúlnék s annak szükséges alkatrészeit tenné. Ez a küzdelme az életnek az életért , midőn az egyik megtartani, a másik nyerni akar. Ezt a politikai tanok s pártok,cziment illy értelemben használni, csak összekeverése minden józan , tiszta s okos fogalomnak ; mert — illy értelemben — nincs ember a földön, ki nem lenne löntartó is, nyerni törekvő is egyszersmind. És illy értelemben a contradistinctio—a haladó s föntartó közt — már annálfogva is fonák s nyomorult, mert nem létezik s nem létezhetik ember a földön, ki átalánosan mindent föntartani akarhatna a nélkül, hogy valamit helyzetére nézve nyerni is ne kívánna, vagy is, hogy igy épen annak , kitől nyereményét reményű, állását változtatni nem akarná. Ez egy absurd észlelés, egy gyermekies hazugság a rendezett status és a társulat politikai szempontbóli tökéletesbitésének s előrehaladásának ügye ellen, egy észlelés, melly az embereket bűnösen csak két felé osztályozza, t. i. egy részről préda vad állatokra, más részről pedig csúfos, gaz fukarokra. Ha ezen osztályozás az életé, a valóságé volna, és csakugyan tréfán kívül az egy rész a jelen állapotot mindenben tökéletesen föntartaná, a másik pedig minden állapotot szint illy tökéletesen fölforgatni akarhatna, akkor ebből lehetetlen volna másnak, mint az embert nem közli átalános háborúnak s végnélküli kiirtásnak , vagy a legabsolutabb stagnationak bekövetkezni, a mint t. i. vagy az egyik, vagy a másik résznél volna e két felekezet, közös az erős győzelem; — és még is akár az egyik, akár a másik felekezetnek győzelme , a fönlevő állapotot csak egy napig sem volna képes változatlanul föntartani__ Ez olly ábránd, mint amiilyen ábránd a communismus és a lex agraria— Mind a három egyiránt ütköznék az emberiség örök rendeltetésébe. Ez megfoghatlan a jelenben. Jövője nem lehet. Azok tehát, kik a politikai pártokat olly számotkérő kérdéssel osztályozzák, modanák meg: mit kívánnak föntartani s mit lerontani?__Azok — mondjuk — grammatikai politikusok, kik a hamis térre játszott szóban keresik a dolgokat, nem az életben. Az illy politikusok— minden tréfán kívül — ki akarnák vetkőztetni a politikával foglalkozó embert a mindennapi ember természetéből, és azt merik állítani, hogy az erkölcs és jogérzet, a gyengeség s oktalanság által nyomatva, nála egyátalában hallgatnak. Ezek azt akarják elhitetni, hogy azon egoismus, melly a közönséges magán életben nem bírja tönkre tenni az emberiséget, mivel a nemesi érzet küzd ellene, a politikai ügyekben s a politikai, életben malmosabban,átkosabban, hajthalkanabban nyilvánul__ Ez nem igaz!! — A practices külföldön nem jutott senkinek eszébe ama gyermekiességek kisszerűségére leszállni,miszerint a conservativ szót— mellyel azok, kik azt fölvették, a progressio s a reform ideájához kötötték,—abstract grammatikai értelembe vegyék, és annak, jelentőségét ferdítvén, a tespedés eszméjére vonják. Nem jutott például Angolhonban senkinek eszébe Peel pártját, mellyel a szabad kereskedést — s tehát épen a legprogressivebb , legliberálisabb, legreformálóbb intézkedést a földön—keresztülvitte, és melly magát conservativnek czimezte,tespedő pártnak nevezni; nem ennek Guizot pártját, melly hetedik éve, hogy kormányon ül, és melly magát nyíltan s világos szavakkal conservativ pártnak hívja. — Nem jutott eszébe Belgiumban illyennek elkeresztelni Notbhomb partját,melly , magát szinte conservativnek valló. Ezen szegény dicsőség csak Magyarország és a nyomorult Sveicz stílusbölcseinek jutott. Csak itt használtatnak hazugul a szavak hamis elferdítései a dolgok irántifogalmak tévesztésére. Szegénynél szegényebb szűk, keblüség ... Lealacsonyitása a magyar vérnek, hogy mindenfelől szóval lehet ámítani.... Pártütés a nemzet okossága, alkotmányos képessége ellen !.......... A conservativismust az institutiók specialitásai , csökönyös s csontosult föntartásának értelmében venni bűn. Nem! az institutiók specialitásai nem lehetnek a földön stereotyp'da, nem lehetnek kivéve.a világ és a teremtés azon rotularis és örökös, tör- . vénye alul, melly az emberiség előrehaladását,, és , az egyesek sorsjavitását tűzte ki föladatul. Nem.: a haladás, a sökélyesbülés kerekei rémületesen elgázolandják azt, ki megakasztásukra szentségtelen kezeket mer emelni. Itt azonban a végkülönbség mindig az , hogy az institutióknak csak azon specialitásai képezhetik az előrehaladást s a javításokat altatás nélkül és valóságosan, mellyek nem olly természetüek, hogy megalkotásuk által az egész alkotmányos épület conservabilitását és stabilitását veszélyeztetnék. Mihelyt az alkotmányos közjogi esziét s állomány bármelly speciális institutiók által is olly gyenge lábra állittatik, miszerint a békés utáni, vagyis: az alkotmányos részleteknek az élet fejlődéséből és súrlódásaiból eredő, és szükségessé lett fokonkinti javítása — az által válik problematicussá, hogy a furtagyuak s önzők azt— az agitatio és szédilés mesterséges fegyvereihez nyúlva, a fokonkintiség phasisainak átugrásával s a vélemények s meggyőződések megrontásával banyai homlok — megrohanhatják, és véres barázdák nyomán letörvén az *) Saronnal kelle megszakasztanunk változó egészségünkre fogva bevégzését e czikkünknek, melly iránt conservativ ügyrokonunk minél jóakaróbb figyelmét vagyunk bátrak kikérni. A politika terén nem elég azt mintegy ösztönszerűen tudnunk, hogy nekünk van igazunk, s nem a minket gyanúsító s rágalmazó ellenfélnek, hanem szükség észszerűleg okadatolnunk, a miérthogy épen nekünk van igazunk s nem elleneinknek. Csak az észszerűleg okadatolt igazság lehet ama raarkális törvény, mellyre a jövőnek előrelátása s kiszámítása fektethető!...