Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-14 / 419. szám
. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. kir. ap. felsége a zengi székeskáptalanban Grubissich János idősb kanonokot őr-kanonokká, Basletich Vincze ifjabb kanonokot idősb kanonokká, a szombathelyi káptalanban pedig Bitnicz Lajos, püspöki lyceumbeli tanítót kanonokká kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. ő cs. kir. ap. felsége altorjai báró Apor Sándor és maxai Máriaffy Lajos fogalmazó gyakornokokat az érd. kir. udv. kancelláriánál tiszteletbeli udv. fogalmazókká kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. A nmlgy m. kir. udv. kincstár a kebelbeli számvevőszéknél ürességbe jött számvevő-tisztállomásra Nárosnyi István számjegyzőt, számjegyzőségre Oeffner Ferencz járulnokot, járulnokságra Preiszler Ignácz díjpénzes gyakornokot, s az ekép megüresült díjpénzes gyakornokságra Szuper László díjtalan gyakornokot érdemesslé. A nmlgu m. kir. udv. kincstár a szigethi h. sószállitási hivatalnál megüresült mázsálói állomásra Koszlaczky Lajos ottani dijnokot alkalmazá. A nmlgu m. kir. udv. kincstár az ürességben levő hradeki első elemi iskola-tanitói állomásra Popischill Ferencz ottani másod-tanitót, ennek helyére pedig Panfinger Ferencz eddigi lubochnai tanítót érdemesité. Mind azok, kik az igy megüresült lubochnai iskola-tanitói állomást, mellyel 200 pártnyi évenkinti fizetés, 18 pozsonyi mérő rozs pénzül beváltva, 8 öl tűzifa, 20 mázsa széna, 4 szekér szalma, 4 párt iskolai kellékekre, szabadszállás, és 800 0/0 rétilletőség össze van kötve, elnyerni óhajtják, szabályszerűleg okiratok folyamodványaikat a hradeki k. kincst. igazgatósági hivatalnál folyó évi február 15-éig nyújtsák be. Erdélyi országgyűlés. Tizenkilen ezedik országos ülés január 4én 1847ben. Tárgy: Udv. kancellári kinevezést s törvényczikkeket illető kímes kir. leiratok fölolvasása, követváltozások jelentése , napló szerkesztése , az országos rendszeres bizottmány úrbéri munkálatának fölolvasása. Elérkezvén a rég várt január 4-e , mint az országgyűlés újonan megnyitására kitűzött nap, a KK. és KR, bár nem igen nagy számmal, az eddigi terembe fölgyülekeztek. Megemlítendőnek tartjuk azt, hogy az elnök önmaga bejövetele előtt, midőn hazánknak egyik tisztelt s katonai pályán kitűnő fia, kir. hivatalos s cs. kir fegyvertár-mester b. Bácsés Ádám önmlga a terembe belépett, harsogó éljenkiáltással idvezeltetett. Tizenegyedfél órakor országos elnök b. Kemény Ferencz önmlga is hasonló éljeneztetések közben megérkezvén, székét elfoglaló s rövid de szives szavakkal idvezté az uj évet a BRnek, mihez azon óhajtását ragasztó , hogy munkálódásuk legyen a haza javára az Istentől megáldva. — Ekkor a múlt év octoberején tartott IIdik országos ülés jegyzőkönyve fölolvastatván, egy kis igazítással — mi az abban említett kir. leiratoknak közlését tárgyazó pontot illette, mire nézve kifejeztetett, hogy a netalán a 4élik kir. előterjesztéssel kapcsolatban álló kir. leiratok közlése kivántatott — megáldhatott. A jegyzőkönyv fölolvasása után, elnöke nagymaga jelentette, hogy a kir. kormányszék a KR. és RR. ülésében megjelenni akar — a minthogy nem sokára hangos „éljen“-kiáltások közben megjelent, s szokott helyét az asztalnál elfoglalván, kir. kormányzó önmaga az uj évet hasonlókig a RRnek idvezelte és jelenté, hogy több kir. leiratok érkezvén, azok fölolvastatni lógnak. Ennek következtében az itélőmester ur által fel—olvastattak: 1) Az erdélyi kir. udv. kancellár kinevezéséről szóló, tavalyi dec. 27röl, mit tisztelt kir. udv. kancellár , amaga nevének hallásakor harsogó éljen !—kiállás félbeszakasztott, melly örömriadás a fölolvasás után hosszasan ismételtétel. 2) A földészek személyes fel- és alperességi jogát tárgyazó s kegyelmesen megerősített törvényczikket kisérő kir. leirat, tavalyi oct. 16-ról. 3) A magyar és székely törvényhatóságokban a törvényszékeik ülnökei tétele módjáról szóló s kegyelmesen megerősített törvényczikkel jött kir. leirat, táv. oct. 16-ról. 4) A Krassó és Slunyad megyék , s oláh—ibiáriai szélbeli ezred közötti határszéli versengéseket s némellyek honosítását tárgyazó s kegyelmesen megerősített törvényczikkel jött kir. leirat, táv. oct. 16ról. 5) Mármarosmegye és Radna-vidéke között versengés alatt levő darab földet illető s kegyelmesen megerősített törvényczikkel jött kir. leirat, táv. jul. 14ről. 6) A legrövidebb perfolyamatot illető törvényczikkre nézve kelt kir. leirat táv. oct. 16ról, melly, mivel az eddigi törvénykezési rend megváltoztatását föltételezi, visszaküldetik bővebb megfontolásra. 7) A mezei rendőrséget illető s visszaküldött törvényjavaslatra vonatkozó kir. leirat táv. jul. 14ről. 8) Több törvényjavaslatok visszautasítását tárgyazó kir. leirat táv. oct. 16ról. E törvényjavaslatok szólnak : a) A magyar és székely nemzet keblében levő faluk belső igazgatásáról, b) Földesurak úrbéri fenyítékéről, c) Az úrbéri visszaélések korlátozásáról, nemtelenek birtokképességéről, véghagyományt tehető jogáról, valamint a zsellérek szabad költözködéséről. d) A közmunkákról s az országosan megállított utakat illető kisajátításról. 9) Az 181°/iki diaetáról fölküldött, ő felségétől megerősített, de két honosítási törvényczikken kívül a Riktől félretett törvényjavaslatokra nézve a közelebbi országgyűlésen kelt kir. leiratokra hivatkozó s a BBnek azok iránti engedelmességet ajánló kir. leirat táv. aug. 29ről. Mind ezen kir. leiratok köziratra kikéretvén, kiadatásuk meghatároztatott. A kir. kormányszék eltávozta után, országos elnök önmaga jelenté elsőben, hogy kir. kormányzó őnmagától értesítve van, miszerint gr. Nemes Károly tollvétségből a kir. hivatalosok közöl kimaradván , neve oda beigtalandó; továbbá, a követek közt is némi változások történtek, u. m. Zaránd megye egyik követe Kozma Dénes Bécsben súlyos betegségtől levezetvén, helyette pótlókövet Baternay Antal jött be. Krasznamegye báró Bánffi Jánost 2 dik követté választotta. — Brassó vidéke Bömches Fridrik helyébe Schnell Károlyt — Besztercze vidéke Regius János főbíró helyébe Hoffgraef Jánost — Uj egyházszék Conrád Fridrik bir. biró helyébe Herbert Sámuel székbirót — s végre Hátszeg város Wotsch Mihály helyébe Bajasek Miklóst — küldötték. Elnöke nagymaga jelenti, miszerint a KK. és RR. megbízása következtében, hogy az országos napló létrejövéséről gondoskodjék — a KK. és RR. előtt ismeretes gyorsíró Hajnik Károly urat a napló vitelére fölszólította, ki is azt elvállalván, ezennel a Kir. és RRnek bemutatja, mint a ki helyét az országos teremben már elfoglalta — melly tudásul vett nyilvánítást a gyülés hangos éljen !—kiáltással fogadott. Egy kir. hivatalos. A napló létrejövésének útjában álló akadály elhárításáért országos elnök e nagymarga buzgalmát méltánylással említi, egyszersmind kérdést teszen annak szerkesztése módjáról, hogy az előleges tanácskozás tárgya legyen-e, vagy pedig annak az eddigi szellemben szerkesztése rögtön elhatároztassák? A fogarasi egyik követ pártolása után, ez utósó állott meg. Országos elnök önmaga a törvény és kir. előadások kivonata szerint az úrbéri látja előbb felveendőnek, minek következtében az országos rendszeres bizottmány úrbéri munkálata fölolvastatott, mi megesvén, némi vitatás után elnöke nagymaga első elhatározandó kérdésnek tűzte ki elölegesen, arról értekezni, hogy: a képzeleti mérték szerinti vagy rendszerezett úrbérinek agassék-e a tanácskozásban elsőség? " (Folyt. köv.) M. és J. Nyilvános felszólilás a nemes megyék előjáróihoz. *) Az adózó nép ügyében fölszólalni, úgy hiszszíik, minden népbarátnak joga van; mi tehát jog szerint cselekszünk , midőn a szeretet kötelességeit teljesítjük. Nagy nyomor sanyargatja szegény népünket; sok helységekben, több napok alatt, sok ember nem lát kenyeret. Az egymást fölváltó évek mostohasága, éhezőinket keserű panaszokra fakasztó, — és a panaszok emberbarátok keblébe jutottak , mellyből a könyörüld gyümölcsét hozták ki. Fölkelték a megyék ügyeimet, és sok nemes szív érezni tudott : megtörte kenyerét. Rendeletek is bocsátanak ki, mellyek szerint az ideggen koldusok kóborlásai tilalmaztatván, minden helység saját nyomorultjainak eltartására szomillatott;igy van ez nálunk, igy Borsodmegyében. Kár, hogy mig egyes megyék a koldulásokat eltiltják, a rablásokat megengedik. Az oláhczigányok kóborló seregei országunkat összevissza kalandozván, számtalan pótcsaládot megkárosítják, vagy véginségre juttatnak; A példák a hírlapokban s a tapasztalás nagy tábláján olvashatók, mellyek mint hanyagság gyümölcsei, a megyei elöjáróságok scontrojába rovatnak föl. Igaz ugyan, mikép a lélekrázó tettek, tudtunkra egykét megyét a kóborlók kitiltására kényszerítették, de tagadhatatlan , mikép ezen kitiltások csupán a megyei teremekben hangzottak el, vagy csak igen kevés ideig foganatosíttattak. Legyen szabad kérdenünk először: mi czélja ezen vándoroknak? másodszor: miből élnek? harmadszor: ki engedelmével? Tapasztalásból felelünk, miszerint néhány serpenyő foltozása ürügye alatt czélja a lopás , él rablásból, a szolgabirák vagy senki engedelmével. Itt bátrak vagyunk kérdeni: vagyon-e úti bizonyítványuk vagy nem? ha igen — ki adta azt. Rendesen ilyen útilevelet szoktunk náluk találni : „Ezen czigányoknak , ennyi kocsi, ennyi ló, sat. podgyásszal a megyén keresztül menni megengedtetik“ N. szolgabiró vagy N. esküdt.“ Legyen szabad e fölött ismét kételkednünk, vagyon e joga egy szolgaiménak , vagy alispánnak, sőt egész megyei hatóságnak is az adózó nép kárára utilevelet s engedelmet adni? Jót állanak e arról, hogy a kóborlók semmi csalást, s kárt nem teendnek, — és ha teendnek, az utilevelet adók megtérítik e ? Avagy nem történtek e már esetek, hírlapok útján is közlőttek, mikép a szolgabiró által jó útlevéllel ellátott czigányok más kártételen kívül egy istáléból négy lovat vittek el? Illy esetben a viszszaküldetés világos, ha pedig nincs útlevelük , magától értetik a kitiltás. Jelen okainknál fogva a tek. megyéket e kártevő kóborlóknak hazánkbeli kitiltására az Ínséggel küzdő nép nevében szólítjuk föl. Legyenek szívesek azt annyi szerencsétlenségtől megmenteni, s ez által az ennyi ideig gyakorlott gaztetteket erélyesen akadályozni. Hegyaljai. Nemzeti színház. Január 8-án adatott először ,A férj—szelídítő, eredeti vígjáték 3 flv. Irta Túrkevi, s vele az uj év igen szerencsétlenül köszöntött be . . . Beszélték, hogy ez ismét egyik magyar írónk műve, kinek az irodalom iránti érdemeit csak elfogult szűkkeblüség fogná eltagadni, ki azonban újabb időben némelly szenvedélyes megtámadásnak van kitéve. Ha e hír csakugyan való, úgy őszintén ki kell mondanunk, hogy azon uj meg uj nevek alá rejtőzést, mellyet az érintett író legújabban gyakorol, már csak azért sem helyeselhetjük, s pedig az ő tulajdon érdekében , mert mindez valami páni félelemre mutat és arra, hogy bujkál megtámadói elöl. Távol legyen tőlünk, hogy valaha legkisebbé is eszünkbe jusson, nevekkel bíbelődni s az elénk adott munka helyett az író után kutatgatni; de annyit, épen ez alkalomnál fogva, az álnevűségre általában el kell mondanunk , miszerint az illy mind untakul más és más név felötlő ingatagságra, férfiatlanságra mutat , és sem azoknak, kik a szerzett érdemek felől feledkezni nem szoknak, nem neveli tiszteletét, sem azoknak, kik egy vagy más botlás miatt jogot vélnek kapni vastag megtámadásokra, nem vékonyítja bátorságát. Ha valakinek bármilly oknál fogva, föltévén mindenkor, hogy oka elegendőleg megfontolt, saját nevét az irodalmi téren használni nem tetszik , ám válasszon más nevet, vagy ha több szakban műveli irodalmunkat, válasszon több neveket, de vallja be nevét férfiiasan, hogy tudják mindazok, kik hozzá bámelly ügy körül komoly szót intézni akarnának, kihez kell fordulniuk, kinek nézeteit , kimondott véleményét , előadott elveit kell megtámadniok. Az illy minduntalan más névpalást legfölebb arra volna jó, hogy magukról feledkező személy támadók hangicsálásai ellen védje a keményebb embert; igen de efféle hangicsálások iránt legyen már egy kissé edzve a férfikebel, annál inkább, mert hiszen mit használ az uj meg új álnév, ám minda mellett három nappal az előadás elött után üllőien hallhatji a valódi nevet? Mi magát a vígjátékot illeti: az igen rész vol___ Czíme után ítélve a közönség valami ezím igényeinek megfelelő jellemjeslést várt benne, klönösen olly nőt, ki szilaj tőrjet megszelídíti, nonban e várakozás nem teljesült; sőt azt látjuk, egy a gyönge siránkozó nő teljességgel nem birta volna daczos férjét megszelíditni, — ha csak a kizbelépő Kóry Hál e férjnek adósságjegyzékét sem tartotta volna rémképül szemei elé, úgy a [MTV a férjre nézve, ki az elölt elmesztelhetlenül *) legyen szives a Budapesti Híradó t. ez. szerkesztősége is e fölszólitást közzé tenni. i d b k is 1 c él tartalom. Magyarország és Erdély. Apotheosis.— Kinevezések. Előléptetések. Tanítói állomásra csődület. — Erdélyi országgyűlés. (I9dik országos ülés). — Nyilvános fölszólítás a nemes megyék előjáróihoz. — Nemzeti színház. — Vidéki hírek. (Kassáról, Únyból). — Vegyes újdonságok. Külföld. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Társulatok és intézetek. (Iparműtár). Hirdetések. Gabonaár. Staluspapirosok és részvények árkelete. Dunavízállás. Lokteriaházások. 30