Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-08-08 / 76. szám
Kedd ALKOTMÁNY, NEMZETISÉG. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasábsorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt, postán borítékban hatszor küldve 8 frt , kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. 76. szám. Augustus 8.n 1848. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Nógrád, aug. 5. Megyei végrehajtás. A vármegyék ugyan a hazát aligha megmentendik, annyi bizonyos. Katonaság hiányában most a nemzetőrségre kellene támaszkodni, de boldog isten! — mi az a nemzetőrség még!------Négy hónapja, hogy a törvény szentesítve, három, hogy országszerte kihirdetve van; a törvény világos, és nem lehetett volna már azóta tökéletesen összeírni, megalakítani s meglehetősen begyakorolni legalább is 600.000nyi nemzeteit?! Úgyhogy most e roppant tömeg csatakészen állana ? —Minden bizonnyal! De mit tevének a vármegyék, vagyis a táblabirák ? Össze-vissza zavartak mindent sőt, és megmutatták fényesen, hogy a jelenkorból kikoptak , hasznavehetetlenek. A vízözön előtti világban, meglehet, érdemeket szerzettek zsibbasztó csökönyös befolyásuk által, de ezen érdemeikért (?) ugyancsak nem méltó náluk hagyni jelenleg is az omnipotentiát, mert ők ugyan azzal Magyarországot soha de soha meg nem mentendik. Most, mikor a kormánygépnek legsebesebben, pontosabban és erélyesebben kellene működni, a boldogtalan vármegyék leg és legtöbbje még csak össze sem bírta írni becsületesen mind e mai napig a nemzeti őrséget! A hadügyminiszer új összeírásokat kénytelen rendelni. Összeírásokat még most is, mikor már odalent ötven hatvan ezernyi begyakorlott embernek lehetne és kellene a csatatéren fegyver alatt állani! Ők boldogtalanok! Bizony mondom nektek, hogy e szörnyű lassúságtól, ez iszonyú ügyetlenségtől és ólommadári vánszorgástól csak úgy menekülhettek meg, ha „teljhatalmú kir. biztosok“ fognak állani a megyékben a végrehajtás élén, kik félre lökve a tehetetlen bizottmányi táblabiró gyűléseket, a memegyei tisztviselőket szigorú felelősség alá vetve, a ministeri rendeleteket, meg bizony a törvényt is, általuk gyorsan, erélyesen és pontosan végrehajtandják. A ministérium ezt a katonaság kiszedésére csakugyan tenni kívánja , miért ne tehetné ezt — egy ideig — sok másra, de különösen a nemzeti őrsereg felállítására nézve?! Ha ezt nem teendi, bizonyos lehet benne, hogy a vármegyékkel ugyan a hazát meg nem mentendi. Nógrádmegye — például — az az hires Nógrád, melly talán a teremtés napjától fogva mindig liberális volt (t. i. szavakban) martius óta akárhányszor megmutatta, hogy nem ért a mostani dolgokhoz; hogy nem bir kibontakozni a jelen viszonyokkal teljeséggel össze nem férő, kényelmes pipás táblabíróságból; hogy nem tud, nem bir forradalmilag vagy quasi forradalmilag cselekedni, — igen cselekedni! Gyűlésre gyűlést tart, és mégis semmi eredmény, az az: van eredmény; oh van, t. i. némelly fő fő (természetesen nagyságos, mert itt, valamint hajdanában , úgy most is még minden ingyenélő nagyságos; meg minden sindelyes szoba kastély) tehát, mint mondom, némelly főfő — az előtt pecsovics, most titkos reactionair — táblabírák, a megyét átkos mozdulatlanságra és ezzel a kormány működésének paralizálására vezető tacticájok eredménye. Az egész megye egy kiáltó és bosszantó élhetetlenség. Semmi erély, semmi lelkesedés, de csak egy mákszemnyi is! A kivívott szabadság, a ministérium és haza megbuktatására, nép elidegenítésére és felbőszítésére soha tudva és akarva sem választhatott volna a megye biztosabb politikát, mint mellyet—úgy látszik — öntudatlanul és akaratlanul mind e mai napig követett eljárásában. Minden rendelet végrehajtása addig halasztalik, mig proximus ardet. S ekkor úgy hajtatik végre lóhalálban, hogy csak elégedetlenséget és zúgolódást támaszt. így volt a nemzetőrség összeírásával, igy a választók bejegyzésével, sat. Mi történik a nemzetőrség kiinditásánál legújabban? Egy gyűlés kirendelt valamennyit, 1,0(0-et, anélkül, hogy eddig megalakítására begyakorlására egy legkisebb árva lépés is létetett volna. A nép nagyon meg van lepve, és keserű szemrehányásokat tesz, hogy miért nem szerzett a megye fegyvert,miért nem tanította őt? (Bizonyosan tudom, hogy a nép ezt, mielőtt a kirendelés felől valamit tudott volna, igen óhajtotta). De végre megnyugszik és menne készséggel. Azonban ismét gyűlés tartatik, s már csak 2.200 nemzetőr kell. Ekkor egészen elkeseredetten háborog, káromkodik és fenyegetődzik a nép; mindegyik kitörekszik magát vonni, de mégis végre nagy ügygyel bajjal sorsot húz. És ime alig végeztetik be a sorshúzás, — már meg azt határozza a megye, — hogy megkeressék a minister, — miszerint elégedjék meg 1,200 önkénytesen kiállítandó nemzetőrrel, és mellette ujabb és pontosabb összeírást rendel, mobilis és nemmobilis őrseregre. És ezt határozza aug. 4ként és az összeírás beadására 2 — 3 hetet tűz ki, hogy az akkor, még csak majd a ministernek fölküldessék!!! És kik hondják össze? Ismét azok, kik már egyszer megmutatták, hogy ahoz nem értenek ! — No hiszen leend ebben köszönet! Várhattok ránk szegény bácskai testvéreink, várhattok, mig egy palóczot Nógrádból köztetek látni fogtok! Mikorra mi, hozzátok, rukkolhatnánk, becsületesen fölkészülve, a ti koponyáitok már akkor alkalmasint a fekete tengeren lesznek ! Isten áldja meg érette a mi nagyságos fő fő táblabiráinkat, különösen azt az egy két alattomos és ármányos reactionariust, — és azt a k rés liberális tömeget, melly magát általok olly birkatürelemmel és megnyugvással engedi orránál fogva vezettetni! S ez igy van, fájdalom, majd nem az egész országban! — Azért ismét mondom , hogy „a ministérium nem fogja megmenteni a hazát a vármegyékkel!“ a ministerium csak akkor fog boldogulni rendeleteivel, ha azok gyors, pontos és erélyes végrehajtása végett „minden megyébe egy teljes hatalmú kir. biztost“ küld, alájuk rendeli szigorúan a tisztviselőket, és fölfüggeszti — legalább a béke visszaálltáig és legalább a közügyekre nézve — a bizottmányi táblabiró gyűléseket, mellyeken isten áldása nincs! Tegye meg ezt, amig megteheti, mert ha ő nem , úgy csakhamar mások teendik meg. Földmivelési ipar és kereskedési ministertől. A postadijmentesség, melly a gabona s lótakarmánynemeknek a katonai élelmezési hivatalokhoz beküldendő piaczi árjegyzékeire nézve a postadíjfizetéstől fel nem mentett községeknek engedtetett, ideiglenesen azon tudósításokra is kiterjesztetik,mellyek az említett községektől időről időre a gabona s takarmánytermés állapotáról, s az erre befolyást gyakorló időjárásról a katonai élelmezési hivatalokhoz küldetni szoktak. Ezen postadíjmentesség élvezése azon feltételekhez köttetik, hogy az érintett tárgy „a gabonatermés állapotát,“ vagy „időjárást illető jelentés,“ a czimen világosan kijelölve legyen. Budapest, julius 24-én, 1848. A pénzügyi ministertől. Ő cs. kir. fensége főherczeg István nádor kir. helytartó kegyes jóváhagyásával az ország pénzügyministere 5 millió ezüstpénz alapján tökéletesen biztos fedezet mellett 121/1 millió pengő forint erejéig, egy és két forintos magyar pénzjegyek kibocsátását vevén munkába, miszerint a közforgalomban tapasztalt ezüstpénz-hiány ezen jegyek által is pótoltassék: — az ország közönsége ezennel következőkről értesittetik : 1) A két forintos magyar pénzjegyek ezennel forgalomba tétetnek. 2) Ezen két forintos pénzjegyek ismertető leírása alább olvasható. 3) Ezennel rendeltetik, hogy ezen jegyek minden közpénztárakban, akár adó, akár más bármelly fizetéseknél, névszerinti teljes értékükben, két ezüst forint gyanánt (egy forintra három húszast számlálva) elfogadtassanak. 4) Ezen jegyeknek ezüstpénzzel beváltására, a magyar kereskedelmi bank, a vele kötött szerződés nyomán a közállomány által elegendő ezüstpénzzel elláttatott ugyan, mivel azonban az ausztriai nemzeti bank hazánkban is nagy mennyiségben forgásban levő bankjegyeinek ezüstpénzzel beváltását ez idő szerint akként szorította meg , hogy egy személynek egyszerre csak egy 5 forintos bankjegy beváltását engedné meg, mivel továbbá ennek következtében a pénzügyminister némellyeknek azon szándékáról értesült, hogy az ausztriai bankjegyekért magyar jegyeket cserélni, s ezeket nagyobb mennyiségben ezüstrei beváltás végett mindjárt kezdetben bemutatni, és igy az ausztriai bankjegyeknek ezüst pénzzei felváltását a magyar pénzjegyek fedezésére rendelt ezüst pénzzel eszközölni szándékoznak. Nehogy tehát némi kísérletek által saját pénzjegyeink ezüst alapja részakaratúlag csökkentessék, közhírré tétetik, hogy az ezennel forgalomba tett két forintos magyarpénzjegyek a pesti magyar kereskedelmi banknál ezüstpénzre akár mikor felváltatnak ugyan; a meddig azonban a bécsi bankjegyek beváltása iránti megszorítás tart; a beváltás itt is egy egy személynél egyszerre csak egy két forintos pénzjegyre szorittatik. Kelt Budapesten, augustus 5 én 1848. Hivatalos rovat. Leirása a 2 forintos magyar pénzjegyezettek. Ezen jegyek papirosa fehér, s vízjelnélküli. A pénzjegyek 4' 9'" magasak, s 3'' 8", szélesek. Az előlapon egy dombormű modorban vésett, s pirosan színezett arabesk szegélyzet, s egy hasonlóan piros habzatu alapzat látható. Ezen alapzatot, a szegélyzettől egy, az utóbbinak rajza mellett elvonuló fehér vonal választja el, magán az alapzat közepén pedig a 2 frt jelzet látszik halványabban színezve. A szegélyzet alján, közepett nyitás van hagyva, s e felett maga a habzatos alaprajz is ívalakban kimetszve akképen, hogy ezen üreg egy fehér mezőt képez, mellyen a magyar czímer a magyar koronával feketén festve van lenyomva. Az előlap szövege, részint az alapzaton, részint a szegélyzeten szintén fekete nyomatú. A szegélyzeten látható rózsa alakú díszítésekben úgy felül mint két oldalt arab 2 szám. A szegélyzet oszlopain a 2 forint névszerinti értéke német, tót, iir és oláh nyelven, nyomdabetűkkel van lenyomva. A habozatos alapzat felső részén ékes iratu vonatokkal kiczifrázottan áll: „Két forint,“ ez alatt pedig eme szavak : „Ezen bankjegy két forint, három húszast egy forintra számítva, minden közpénztárnál elfogadtatik, és a magyar kereskedelmi bank által, akármikor ezüst pénzre felváltatik. Ez alatt állanak az aláírások hasonmásai (facsimile) illy rendben: Kossuth Lajos m. a. pénzügyminister. Völgyi Ferencz m. k. Rögler János m. k. kincst. pénztárnok, bank pénztárnok. Végül hasonlóan még a habozatos alapzaton a czimernek egyik oldalán a sor (series) van nyomtatva, másikán pedig egy nyomtatott vonalzaton a bankjegy száma beírva. A hátlapot zöld alapzat, keskeny szegélylyel befoglalva képezi. Ezen alapzaton a bankjegyek hamisítóira és utánzóira szabott büntetés ötféle, u. m. magyar, német, tót, ilir és oláh nyelven , fekete színekkel nyomtatva, olvasható. (Közlöny.) Nemzetgyülés. Rövid közlés a képviselőház aug. 27iki üléséről. A hadminister jelenté a háznak, hogy a képviselők régibb kivonatát véli teljesitni, midőn magát arra határozá, hogy a lázadók ellen összegyűjtött táborba személyesen lemenjen a végre, hogy az ottani állapotokról magának tudomást szerezzen. Ez okból kivánja , hogy ujonczállítási törvényjavaslatát, addig, míg a táborból vissza nem jő, fel ne vegyék. Madarász testvérpár az elhalasztást határozottan ellenző, ámbár a hadügyminiszer lemenetelének üdvös voltát meg nem tagadó. Ellenzék pedig az elhalasztást főképen azon oknál fogva , hogy — mint az eredmény mutatja — a múltkori elhalasztásnak sem volt azon következménye, mellyet a priori okoskodva a ministerium várt. Még többen szólottak illy, és ellenkező értelemben. Végzés: a ház a hadügyminiszer azon lépését, hogy a dolgok mikénti állásának valódi tájékozása végett a tábort lemenend megtekintetni — helyesli, s azon idő alatt, mig távol leend, a pénzügyminiszer költségvetési előterjesztése fog tárgyaltatni a bizottmányokban. Minélfogva a ház, mig az osztályok működni fognak, 3—4 napig ülést nem tartana. Ezután egypár indítvány bejelentetett. Miskoczi Károly indítványt tett, és törvényjavaslatot adott a háznak a nemesi hadnagyi szék eltörléséről. 2) A nemzetőrségi törvényczikk 1. §-ának kiterjesztéséről. — Nyári Pál indítványt ten, hogy ez ülésből egy választmány neveztessék ki, melly az alkotmányt, melly a múlt országgyűlésen a szabadság egyenlőség alapján módosíttatott, formulázza. Mind a két indítvány az indítványok könyvébe soroztatok — Ezután a ház napirendre tért át. — A nevelési törvényjavaslatkénti tárgyalása folytattatott. Szem fölött hosszas viták keletkeztek a szerkezet 10§ fölött, melyben az mondatik, hogy az elemi iskolákban az oktatási nyelv a különböző ajkú lakosok közt a lakosok többsége szerint határoztatik meg; olly helyeken azonban, hol