Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-10-14 / 133. szám
Szombat ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve, egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. 133 szám. MZET POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal5 frt; postán borítékban hatszor küldve 8 frt ; kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöld kert utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. October 14kín 1848. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Pest, October 13. Még mindig semmi biztos híreink, semmi újságlapjaink Bécsből. Minden órában változnak a hírek s az ember nem tudja mit higyjen el. Tegnapi számunkban azt írtuk egy magánlevél után, hogy a bécsi országgyűlés az osztrák seregeket a mieinkkel Jelacsics ellen közösen működni határozta .. S már tegnap este azt hallottuk, hogy a bécsi országgyűlés a mi seregeinknek az osztrák határoni túllépést meg nem engedi, Jelacsicsnak pedig, ha az ellenségeskedéstől megtartóztatja magát, asylumot ígér. Állítják azt is, hogy Jelacsics mintegy 8,000 emberével csak három órányira van innen Bécstől, seregei többi részét hűtlenül elhagyva Roth sergei sorsára juttatá .... Pozsonyból 10-kéről már írják is, hogy Moga hadvezérünk egy osztály lovasságot és 1,500 gyalog horvátot elfogott, 8,000 horvát pedig a Fertő tava mellett fogatott el.• Hiteles-e ez azonban vagy sem, arról nem kezeskedünk .... Hirlelik azt is, hogy Auersperg tábornok mintegy 18,000 katonával Bécset ostromállapotba tette, ezt annál kevésbbé hihetjük, mert 18,000 katona Bécset ostromolni annyi mint semmi___és pedig annál is inkább, mert mint állittalk s igen hihető, Austria földnépe a szabadság mellett szintén felkelésben van.... Hallottuk azt is, hogy Mogalvánka ezredest a bécsi országgyűléshez küldötte , megtudakozandó, ha váljon hajlandók-e az osztrákok arra, hogy hadseregünk a határt átlépve Jelacsicsot üldözze?... Kijelentvén egyébiránt azt is fővezérünk , hogy bármit mond is a bécsi országgyűlés, ő átlép az osztrák határokon , ha kormányunk úgy parancsolja. .. . Ám ezek a hírek, miket eddig tudunk, hitelesek-e vagy sem, miután a kormány utján még bejelentve nincsenek, ismételjük, hogy azokról nem kezeskedhetünk. Egyébiránt bármi legyen is e hírekből való, bármi nem, annyi igaz, hogy a nagy drámának, mellyel nemzetünknek le kell játszania, még csak bonyolódásánál vagyunk, mikor és hol lesz a vége, azt még e pillanatban senki sem mondhatja meg... Hogy az eddig camarillának nevezett dynastia tagjai mindent a legkétségbeesettebb kísérletig el fognak követni a népek leigázására s zsarnok uralmuknak megalapithatására, annyi bizonyos... És ez jól van igy... mert a népeknek előbb érezni kell a bűn ostorát, hogy az erény útjára térjenek... A népeknek a gonosz tetteit szenvedniük kell előbb, hogy a gonoszra magára reá ismerhessenek, s különbséget tudjanak tenni a jó és rész között. Mentül több alávalóság követtetik el ellenünk, annál gyökeresebb lesz győzelmünk, annál nagyobb rokonszenvre fognak törekvéseink találni Isten és a civilizált világ előtt!.. Készüljünk tehát minél erélyesebben, s küzdjünk, mint bátor oroszlánok, diadalunkat nincs erő, melly kiragadja kezeinkből. Te élni és virulni fogsz ohhon! Pest, October 13. Mint értésünkre esett , azon 80 horvát — kik Pécsett a Jelacsicsnak szánt manitiókkal együtt fogattak el,—noha ellenünk fegyvert fogni ünnepélyes esküt tőnek le, most ismét egy pártütő csoporthoz csatlakoztak. Úgy hisszük, ezen hallatlan gazemberség okulásul fog szolgálni nekünk azon ezerekre nézve, kik Rotthal elfogattak , és kik waffenbrüdereik példájára szintúgy megtörhetik esküjüket, és másodszor is fegyvert foghatnak ellenünk, pedig e csorda nem érdemes arra, hogy a bajt magunknak kétszerezzük. Ha lelkiismeretük vissza nem riasztja őket az esküszegéstől, egy rémesebb képet kell lelkükbe oltani, a sors szerinti halált, tán majd jobban visszatartóztatja őket. Ki a béke pálmaágát megvetette, nem kell annak a kegyelem sem! Tegnap este több száz önkénytes érkezett Borsodból, akik a már táborba levő borsodi sereg kiegészítéséül mennek oda. Arad városa—Arad várából Berger parancsnok által, azért, mivel egynémelly önkényes és törvénytelen rendeleteit a város nem teljesíté — bombardíroztatott. A lövések igen ritkán lévén, miután a várban csak 2 darab tüzér van , nagy kárt nem tehettek. S reméljük, hogy a honlevő aradi tüzérek egypár lövéssel azon ágyukat beszegezik,é s a város polgárai a megyei felkelők segítségével a várat hatalmukba kerítik, végbevivén ez alkalommal Berg érnék ünnepélyes megdijaztatását. Hadd hulljon a rothadt gyümölcs, elég — ha ép és egészséges, a mi marad. Az aradmegyei oláhság egy kérelemmel járult a képviselőházhoz, hogy ők más megyebeliek segedelme nélkül is — beveszik az aradi várat, csak hagyassák reájuk. Ellenkezőleg megy Biharban — mint hitelesen tudjuk — ellenséges indulattal vannak irántunk, s ha idejekorán eleje nem vétetik mozgalmuknak, vad kitöréssé fog fajulni. — — Debreczen önkényteseinek egy százada tegnapelőtt indult a derék aradiak segítségére. *#* ,,Hát édes komám, mi volna aztán az a rempublica? Kérdé egyik vidéki atyánkfia a másik társától, ki már látott papirost. — Hát lesz az csak az a história,elejé ez, hogy nem lenne se ötödik Ferdinánd, se István palatínus — s boldogabbak lennénk mint mostanáig voltunk. — Ugye? no hiszen majd határozzunk benne otthon , nótárius urammal egy kis értekezés nem ártott. Ezzel vége szakadt a nagy kérdés megoldásának. A Valero gyárában több remek szövetek közt különösen kitűnő figyelmet érdemel azon mű, mellyen Ferdinánd képe élethiven egy atlaszdarabra szőve látható. Most ugyan illy mintára Kossuth képét fogja kiállítani. Ajánljuk a szépművezetek kedvelőinek figyelmébe, — annál is inkább, minthogy az előbbiből úgyis tetemes kára van, nehány ezer példány közöl, tizet kivéve, a több mind a nyakán maradt, — az ördög sem veszi. Több ezekre rá megy a kár, mit neki ez a Ferdinánd szövedék okozott, s még háló sipkát sem lehet belőle csinálni, mert az ember már babonából sem aludnék nyugton alatta. ’'V* Mindenki, kinek a szerencse jutott étlapról ehetni, óvja magát a következő ételektől, mert a mi rész azt ezen czimek alatt föltálalják: Kaiser gerstl, Kaiser schnitzl, Palatinal rostbraten, Kaiser schmarn. — Egy illyen monarchicus ebédet ha egyszer meg tudott az ember emészteni, s meg nem halt tőle, másodszor üdvös kikerülni, mert örökre megronthatja gyomrát. Az elővigyázat soha nem árt.— Egy elménet a schwarzgelbeket a burgra ajánld akasztatni, hogy el lehessen mondani róluk, miként haláluk után is híven csüggtek a királyi házon! ***** Rothot, Philippovicsot s az egész nyomorult Jelacsicsianus tisztikart ,,Ferdinánd“ gőzösön szállították Pestre. Ha a hajó amúgy véletlenül útközben elsüllyedt volna — el lehet vóla mondani, — hogy ,Ferdinánd vitte őket pokolba. Azt beszélik, hogy Eötvös a svejczi hegyekben eltévedt, — s azon fixa ideával bolyong szerte szét — hogy nem leli fel többé Magyarországot. Szegény Eötvös, milly kínzó aggodalmakat szerez magának, holott hisz ő már nem is minister. Magyarország nem vesz el. Daemon: A magyar országgyűlés, October 10. határozatánál fogva, a bécsi országgyűléshez következő német nyelven szerkezeti sittiven lefordított nyilatkozatot küldött: A magyar nemzet szabadságáért és jogaiért a reactionarius camarillának és hitszegő zsoldosainak a világtörténetben hallatlan árulása ellen szent harczot viván, a hála legforróbb érzetétől van áthatva Bécs nemeslelkü lakosai iránt azon hősies önfeláldozásért, hogy az áruló Jelacsics seregei erősbödésének treggátlására felkeltek. A magyar nemzet kijelenti isten és világ előtt, hogy mindig legszentebb kötelességei közé számitandja Austria szabadságát saját szabadsága kint tisztelni és annak fentartásához az austriai nemzetek kivonatához képest hozzá járulni. A veszély közös, melly mindkét nemzetet fenyegeti. Magyarország minden alkudozást a camarillával s hitszegő zsoldosaival elutasít magától, azonban isten és világ előtt az austriai nemzetek mélyen lekötelezett barátjának s hű szövetségesének és testvérének vallja magát és kijelenti, hogy változhatlanul hajlandó a kölcsönös érdekeket a jog, méltányosság és hű testvéri szeretet legszélesebb alapján , mindkét rész megelégedésére elrendezni, és erre hű testvéri kezét nyújtja. Magyarország legforróbb háláját fejezi ki a magas országgyűlésnek, a Jelacsics rabló csordája istápolására szánt reactionális katonaság útra keltének meggátlására tett erélyes intézkedésekért, de egyszersmind felhíva érzi magát értesítni a magas országgyűlést , hogy a magyar kormánynak tudomására jött mikép mindezen érintett intézkedések daczára a lázadó Jelacsicsnak sikerült Austriából mintegy 13.000-nyi segélyt hozni magához, és hogy szegény elárult hazánkat a Gallicziában állomásozó katonaság részéről is beütés fenyegeti. A magyar nemzet felkéri Austria nemeslelkű képviselőit, hogy ez ellen erélyes lépéseket tegyenek, és valamint mi minden ollyan magyart hazaárulónak nyilvánítunk , ki szentségtelen kezet emel Austria szabadsága ellen , nyilvánítsa szinte minden olly austriai alattvalót hazaárulónak, ki a lázadó Jelacsicsnak, ezen hitszegő eszköznek, kit a camarilla Austria és Magyarország szabadságának elnyomására kiválasztott, legkisebb segélyt is nyújtana. A lázadó Jelacsics csordáját kartácsokkal kergeti harczra a szabadság ellen. Igen valószínű, hogy vitéz seregeink által szoríttatva, rablócsordáját Austria földére hajtja, és, ha lehet, Bécset is fenyegetni szándékozik. A magyar nemzet erősen meg van győződve, hogy Jelacsics ez esetben Austria szabadságfiainak boszukardja alatt menthetlenül elveszne; azonban a magyar nemzet Bécs és Austria iránti legszentebb hálakötelességének tartja ez esetben Jelacsicsnak utána menni, és Austria népét amannak érdemlett megsemmisítésében istápolni. Ez okból a magyar nemzet képviselői a magyar hadseregnek azon parancsot adák , hogy Jelacsicsot, bármerre forduljon is, űzze. Azonban a magyar nemzet isten és világ előtt kijelenti, hogy, ha hogy seregei e futó ellenséget Austriában űzni volnának kénytelenek, ezáltal nem csak