Nemzeti Ujság, 1920. június (2. évfolyam, 130-154. szám)
1920-06-03 / 132. szám
2 .emelés az egész vonalon. ( Az átmeneti közgyűlés mai ülése. / A főváros átmeneti közgyűlése ma délután dr. Sipöcz Jenő kormánybiztos, helyettes-főpolgármester/elnöklete alatt ülést tartott. Dr. Sipöcz elnöki megnyilójában elparentálta báró Lóczy Lajost és Abraky^^ Emilt, majd a békeszerződés aláírása kapcsán ama reményét fejezte ki, hogy Magyarország fel fog támadni és szebb és boldogabb jövőre virrad. Jelentette, hogy a nemzetgyűlés befejezte a községi választásokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A napirend során Bérczes tanácsnok jelentette, hogy a harmadik kerületi ,,Magyar Koronához“ címzett fővárosi épületet a III. kerületi Keresztény Társaskörnek adták öt évre bérbe. Rényi tanácsnok előterjesztésében elfogadták a Svábhegyi Fogaskerekű R.-T. tarifaemelési kérvényét, mely szerint a menetdíj oda-vissza 8 korona. Baráth tanácsnok a fővárosi iskolákban fizetendő díjak emeléséről számolt be, az emelés 100—150 százalékos. Márker tanácsnok az állatvásári és közvágóhídi hatósági díjak újabb megállapításáról terjesztette elő ügyosztálya tervezetét. Csupor tanácsnoka pedig azt kérte, hogy a közkórházi ápolási díjak újabb megállapítása ügyében sürgősen írjanak fel a népjóléti minisztériumhoz. A mai betegápolási díjak mellett havonta háromnegyedmillió koronát fizet rá a főváros a kórházakra. Városi tanácsnok előterjesztésére a vízdíjat köbméterenként 50 fillérről 2 koronára emelték fel. Bódy polgármester megjegyezte, hogy a felsőbb emeleteken nincs viz ami katasztrófális lehet. Városi és Buzáth tanácsnokok megjegyezték, hogy a vizzel mindenképpen takarékoskodik a főváros, és erre kérik a közönséget is. A tömlővel való öntözést már betiltották, azonban a vízhiányon csak a vízművek kibővítésével lehetne segíteni. Ezután apróbb ügyeket intéztek el, majd a Krisztinavárosi Nyári Színkört a kultuszminiszterrel egyetértőleg újabb három esztendőre a mai bérlőnek juttatták. •0£0»o«ooo©o«o@ooo©o*o«o«o«oeb®o*o ! , Felülvizsgáljákaz italmérési engedélyeket* | Italmérési engedélyt csak megbízható ember kap. —A hazafias szövetkezetek és a háború rokkantjai elsőbbségbeen részesülnek, illta W1 PVtV muktra visszatekintő italmérési törvény még abban az esetben is módosításra szorulna, ha az elmúlt évek nem is lettek volna az egész világot megrázkódtató események szakadatlan láncolata. A kialakult új világnézetek és életviszonyok az államnak kötelességévé teszik, hogy a legmostohább helyzetben levő s a hazáért súlyos áldozatokat hozott polgárainak életlehetőségeit biztosítsa. A pénzügyminiszter ennek tudatában sürgős feladatának tekintette, hogy a tisztességes megélhetés eszközeinek nyújtására igen alkalmas italmérési engedélyek kiszolgáltatását szabályozó törvényt ezeknek a szempontoknak figyelembe vételével módosítsa s a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjessze. A ma benyújtott törvényjavaslat amelyben a keresztényszocialista párt régi követelései valósulnak meg, az állami fölmérési jövedékről kimondja, hogy bornak, sörnek és égetett szeszesitaloknak bárminemű eladása fölött az állam rendelkezik és így szeszesitalt csak az mérhet vagy adhat el, akinek a pénzügyi hatóságtól erre engedélye van. Engedélyt csak olyanok kaphatnak, akik teljesen megbízhatók, feddhetsen előéletűek, csőd alatt nem állnak és magyar állampolgárok. Az italmérési engedély csak meghatározott helyiségre, illetőleg alkalomra adható. Ha a kimérési üzletnek áthelyezése szükségesnek mutatkozik, az engedélyes köteles felszólítás után záros határidő alatt más alkalmas helyiségbe áthelyezni. Az italmérési engedélyt írásban előterjesztett kérelemre az illetékes pénzügyigazgatóság adja meg. Ha az italméréssel kapcsolatban az üzletben más cikkek (élelmiszerek) árustása is történik, előzetesen iparigazolvány szükséges. Az egyes községek területén engedélyezhető korlátlan kimérési üzletek meghatározott számhoz vannak kötve. Korlátlan kimérési engedélyek kiadásánál elsőbbség adandó azoknak, akiknek szállodájuk van. Ezután sorrendbe jönnek a hazafias szolgálatban álló fogyasztási szövetkezetek, a háború rokkantjai, akik a háborúban elvesztették az ő eltartásukról gondoskodó férjüket, atyjukat, illetve gyermeküket, feltéve, hogy életfentartásukhoz megfelelő vagyonuk vagy kereseti forrásuk nincsen, a szakmabeli iparosok és szakmunkások, az önhibájukon kívül állásukat elvesztett közszolgálati alkalmazottak, az önhibájukon kívül munka nélkül álló hazafias munkások és alkalmazottak, hivatásuk teljesítése közben munkaképtelenné vált közszolgálati, vagy magánalkalmazottak, ezek özvegyei és árvái, akik a világháború és a forradalmak alatt törvénytelen intézkedések folytán létfentartásuk feltételeit elvesztették és végül akik 1918. évi november első napja előtt legalább 12 héten át arcvonalbeli szolgálatot teljesítettek. Rendkívül fontos a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy a törvény életbelépése napján érvényben levő engedélyeket az engedélyes személyi megbízhatósága szempontjából felül kell vizsgálni, figyelembe véve a törvénybe foglalt egyéb körülményeket is. A személyi megbízhatóság felülbírálása során az engedélyt el kell venni azoktól, akik állam és társadalom elleni tanok terjesztését, illetve ilyen irányú politikai izgatást üzletükben lehetővé tettek, vagy a törvényben megszabott feltételeknek egyébként sem feleltek meg. EG TÁVIRATOK és unitáriusok Szakoznak román atrocitások ellen. S., jun. 2. A Manchester Guardian közli az angol és külföldi unitárius egyesületek határozatát, mely tiltakozik az erdélyi román megszálló hadsereg által elkövetett kegyetlenkedések ellen és felszólítja az angol kormányt, valamint a népszövetséget, hogy hasonlítsa össze pártatlanul ezen ország sorsát a múltban és jelenben és védelmezze meg azt a polgári és vallási szabadságot, melyet a magyar nép sok nemzedéken át élvezett. Lloyd Georga tárgyal a bolsewiftekkal. frisuteki ország tiltakozik a tárgyalások ellen. London, jan. 2. A Times több tiltakozó levelet közöl a közönség köréből és elítéli Lloyd Georgeot, hogy tárgyalásokat kezd Kraszinnel, az orosz bolsevikok kiküldöttjével. Millerand és Nitti, akiket Lloyd George megkért, hogy szintén képviseltessék magukat a tárgyaláson, kijelentették, hogy ezt hivatalosan nem tehetik és delegáltjaik nem a kormány képviseletében, hanem csak mint hallgatók lesznek jelen. Így tehát a tárgyalás tisztán orosz-angol konferecia volt, amelyen angol részről Lloyd George, Bonar Law és lord Curzon vettek részt. Az eredmény hír szerint az, hogy az angol kormány megengedi a szovjet kormánynak, hogy az Angliával való közvetlen kereskedelmi forgalom megkezdése végett haladék, nélkül központi hivatalt állítson föl Londonban. (MTI.) A Vossische Zeitung jelentése szerint Franciaország tegnap tiltakozott a Lloyd George és Krassin közötti tárgyalások ellen. Combon francia nagykövet megjelent a külügyminisztériumban és hivatalosan felhívta a figyelmet a tervezett angol-orosz csoportosulás nagy veszedelmére. Combon ezzel egyidejűleg azt a nyilatkozatot tette, hogy Franciaország az e téren követett angol politikát nem fogja jóváhagyni, sőt ez egyenesen kínosan érinti. (MTI.) Kiriew és Wnszk a lengyeleké, Tarsin,június 2. A lengyel főhadiszállás május 31-iki jelentése szerint a lengyelek hősies ellentállás után megtörték a vörös hadsereg támadását a Duna és a Pripjet között. A bolseviki lovasság rendetlenül vonult visza és Minszk meg Kiev a lengyelek kezén maradt. NEMZETI UJSÁ6 4 ^sUtoTtöS, 1926. ’juiilas & /Változások a Lakáshivatalban. Különválasztják a Lakáshivatalt és a Lakásügyi miniszteri biztosságot. — Meghiúsult aknamunka » Lakáshivatal vezetői ellen. — Miért elégedetlen ti Lakáshivatallal? .iwwi'i ’ —T ,,Jva nzgfi Újság" tudósítójától. — Hónapok óta a legsúlyosabb problémája Budapestnek a lakáskérdés s jelenleg csaknem minden harmadik budapesti embernek van valamilyen ügye a Lakáshivatalban, amely alig képes kielégíteni a hozzáfordulók negyedrészének igényeit is. A lakásügyek élére állítok miniszteri biztos, dr. Borsós Endre — aki nagy objektivitással és hozzáértéssel igyekezett a helyzetet, a meglévő lakásoknak lehető igazságos elosztásával enyhíteni, — többször tett előterjesztést olyan intézkedések iránt, amelyek Budapest komoly tehermentesítését célozták volna és amelyeknek végrehajtása Budapestet éppen az improduktív, sőt káros elemektől szabadította volna meg, akiknek lakását a több ezernyi hajléktalan menekült közt lehetett volna felosztani. Megírtuk annak idején például, hogy a miniszteri biztos előterjesztést tett az árdrágítók, táncosok, munkátalanok, galíciaiak lakásainak elrekvirálása iránt azzal, hogy egyidejűleg rendelje el a kormány a viszszaözönlés megakadályozása végett a fővárosban való tartózkodásnak letelepülési engedélyhez való kötését. Mindebből semmi sem lett, néhány galíciait mutatóba eltoloncoltak ugyan, a tisztogatást azonban nem hajtották végre teljesen, s a Lakáshivatal elleni panaszok egyre szaporodtak. Ilyen körülmények között néhány héttel ezelőtt dr. Borsos bejelentette azt, hogy két heti szabadságra megy- És midőn távollétében burkolt vádakat emeltek ellene, vizsgálatot kért maga ellen, amely a legszélesebb nyomozás ellenére sem tudott konkrét adatokat találni működése ellen, az ismeretlen hírterjesztők azonban még ekkor sem nyugodtak meg, s míg az első napokban csak Borsós „elcsapatásáról“ véltek tudni a folyosók jólértesültjei, a legutóbb már arról beszéltek, hogy Matzke napjai is meg vannak számlálva. Felesleges talán különösebben rámutatni arra, hogy milyen következményei lennének annak, ha a túlterhelt hivatal egyszerre két vezetőjét is elveszítené és teljesen tájékozatlan emberek kerülnének a hivatal élére. Értesülésünk szerint különben a minisztertanács is foglalkozott a lakáshivatal feltétlenül szükséges újjászervezésének kérdésével és ennek megkezdéseként elhatározta, hogy a lakáshivataltól különválasztják a lakásügyek miniszteri biztosságát, amelynek élén továbbra is dr. Borsós Endre marad. Külön szervként fog működni a budapesti lakáshivatal, külön elnökkel az élén. A lakáshivatal elnöke kiszivárgott hírek szerint Térffy táblai tanácselnök lesz, míg a helyettes elnök valószínűleg Matzkó Károly lesz továbbra is, — bár egyes hírek szerint ez a teljesen indokolatlan mellőzés Matzket valószínüleg arra fogja indítani, hogy a hálátlan hivatalt, amelynek Borsóssal együtt eddig is csak az ódiumát kellett viselnie, — elhagyja. Ebben az esetben Bodó Farkas táblabírót emlegetik a helyettes elnöki tisztségre. bsk. Apostoli nuncius Berlinben. . Köln, június 2. Gasparri bíboros, szentszéki államra - rímwhihiH! Ír irént - a vatikáni német nagykövettel a pápa őszentségének azt az elhatározását, hogy Berlinben nunciaturát állít föl és erre a tisztségre a mostani müncheni pápai nunciust, Mr. Pacellit szemelte ki. Menekültek ipari és kereskedelmi üzeme. Menekültiggyi Hivatal alapítása. Az Országos Menekültügyi Hivatal (VL. Andrássyút 19.) alapításában egy nagyszabású ipari és kereskedelmi üzem felállításáról számolhatunk be. Az eredeti terv koncentrálni akarja egy munkásszövetkezetben azokat a menekülteket, akik jövőjüket az ipar és kereskedelem terén kívánják biztosítani. Értesülésünk szerint az ipari és kereskedelmi üzem tömeggyártásra rendezkedik be. Házi eszközök, műtárgyak, ruházati cikkek, játékszerek, egyszóval mind elsőrendű szükségleti cikk kerül gyártásra. Beállítandó kereskedelmi üzemük útján — az alkalmazottak természetesen itt is menekültek — maguk hozzák forgalomba készítményeiket. Az ipari és kereskedelmi üzembe külön tisztviselői csoportokat állítanak be, ahol a menekült vagy kiutasított és esetleg beosztás nélkül maradt tisztviselők, menekült diákok és egyetemi hallgatók szakszerű képzés mellett életpályát kezdhetnek. Mint értesülünk, hasonló ipari telepeket szervez a Menekültügyi Hivatal azokban a vidéki várakban is, ahol a menekültek nagyobb számban vannak koncentrálva. A szervezés nagy munkáját báró Horváth Emil államtitkár végzi nagy körültekintéssel. HÍREK V (Személyi hír.) Dr. Rassay Károly volt igazságügyi államtitkár a Budapesti ügyvédi Kamara kötelékén"Tatét "felvételét kérte. -f (A premontreiek nyolcszázéves jubileuma.) Szombat 41 é-ről jelentik : A premontrei kanonokrend alapításának" 800 éves évfordulója alkalmából a rend vezetősége fényes vallásos ünnepségeket rendez június 5-én és 6-án az egész város közönségének részvételével a premontrei főgimnázium dísztermében. (Szabó Dezső befejező hitvitája.) A régi országgykisteremnek tegnapelőtt fölforrósodott levegőjébe maráppoly zsúfolt tömeg gyűlt be meghallgatni a vitát arról a títillről, hogy van-e ma létjogosultsága a protestantizmusnak, és miképp töltheti ma be a protestantizmus a hivatását. Szabó Dezső, akit a vitára kihívtak, elnöklő Bilkei Pap Ferenc fölhívására elsőnek tartotta meg beszédét. Kifejtette, hogy a protestantizmusnak szakítania kell eddigi meddő negatív és sérelmi politikus magatartásával, el kell végképp fordulnia eddigi destruktív szövetségeitől és fentartás nélkül, a kereszt szimbóluma alatt kell közös útra lépnie a katholicizmussal, teljes bizalommal testvériségben egyesülve a magyar fajiság megmentésére. Ellenfélként Sebestyén Jenő ref. theológiai tanár szólt aztán. Megvédte a protestantizmust a libertinizmus és negativizmus vádjától. A századokon át frontban álló keresztény felekezetek mögött lassanként egy nagy közös front alakult ki: a racionalista hitetlenségé, mely a forradalmakat hozta. Egyetért Szabó Dezsővel, hogy e közös front ellen a nagy keresztény egységben föntartés nélkül egyesülni kell. —4 (A hadifoglyokért.) A ..MOVE“ hadifogolymentő mozgalom június 4-én d. u. fél 6 órakor egyházi hangverselyT" Festhez a belvárosi plébániatemplomban hadifoglyaink javára. Közreműködnek Ákom Lajos, Pilinszky Géza és Zsigmond, Schmahl Raynoldné és Karácsonyi István. — Itt említjük meg, hogy az Ügetőverseny Egyesület ötvenzer koronát adományozott hadifoglyaink hazahozatalának céljaira s egyben ugyanennek a hazafias célnak érdekében a belépőjegyek árát az első helyen 2, a második helyen 1 koronával felemelte. ~ (Akin már a keresztvíz se javit.) Erdélyi oláh lapok írják, hogy dr. Varjassy Lajos, a szegedi ellenforradalmi kormány volt kereskedelmi minisztere, legközelebb tárcát kap Avarescu-kabinetjében. Ez a „száraz“ hír azonban többet mond annál, hogy megint akadt egy „renegát magyar“, aki eladta magát. Mert Varjassy Lajos, mint „szerkesztő“ és kereskedelmi kamarai titkár, a bifurkációs családi politika révén „emelkedett“. Amíg ugyanis apja, a polgármester úr, a mindenkori kormányok készséges uszályhordozója volt, addig a fiú állandóan kacérkodott a „radikális“ zsidósággal és csakhamar vezére lett a Jásziékkal egy búron pendülő aradi szabadkőműveseknek. Természetes hát, hogy az októberi forradalom után ő lett Arad vármegye kormánybiztosa és az is maradt a proletárdiktatúra kitöréséig. Mikor a franciák megszállták Szegedet, Varjassy már hófehér volt, mint a liliom és „vállalta“ az ellenforradalmi kormányban a kereskedelmi tárcát, azzal a hátsó gondolattal, hogy Kun Bitóékat kibékíti a Károlyi Gyula kormányával. Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült, de azért, mikor a Friedrich-kormány megalakult, Varjassy feljött Budapestre és megint nem tagadta meg önmagát, mert Vázsonyi pártjához csatlakozott. Most pedig tagja lesz, mint a „nagyoláhországi“ nemzetiségi kisebbségek minisztere, az Avarescu-kormánynak, ami megint stílszerű, mert Varjassy is egy „nemzetiségi kisebbség“ — a zsidóság — gyermeke volt. Sőt, úgy látszik, a keresztvíz se javított rajta, mert a meggyőződésével és „hazafiságával“ éppen úgy seftel, mint többi fajtársai táncolnak a portékával. A magunk részéről sok ilyen minisztert kívánunk Nagyoláhországnak!