Nemzeti Ujság, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-24 / 44. szám
Ára: 2 korcmaf ^" csütörtön% 1921 24 az evf. 44 ( M21 «B. ?.1 * „ / T J v Vjrvrn y PÉLDÁNfe / (X £Á/(^ NEMZETI ÚJSÁG «IIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIWIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIimillllllHIlHIIHItlllllllllilHIlHIIIIIHIJIIIIIMIIIIIIIIIIIimilllHIIIIIlMlllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIlilllillllllllllllllllllllllllllMIIIIlUHlIllillllHIl Szerkesztőség: Gerlóczy utca 11 .Telefon: Józs. 65, Józs. 66, 1TFRFRZTÍNY PHITISTAI NAPILAP Előfizetési év: Egész évre 440 k®*t f*16w°kor 5-67, 5-68, 5-69. Éjjeli telefon : 75-88 és 75-31. — Kiadó- RLnL Ol 1 LK I rULKl&AJ FlAKiLAr negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egyes szám hivatal: Gerlóczy utca 11. Telefon: 5-67, 5-68 és 5-69. Felelős szerkesztő: Túri Béla. 2 korona. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Csi 11111111 ■ 111111 ■ ii 11 s ■ « 111 ■ 1111 ■ 1111 ti 11 11 imn imitii ■«11 i isi a in mi inni iisiiiiiiiiiiiiiiiiiiosiiiiiitiitiiiiit mi íiiiiiiiiniili 1411191111111111111 If II lit II Iliül il i fii 11 Eli If I1IIIHIIIII i 11II111 i S11!! 11 i! 11! 1 i I f i 5 H! í IBI ISII !I3 í IIIÍ1 Ifi t 1M >S zös pártértekezletre ültek össze. Részletes tudósítársunk a következő: A nemzetgyűlés mai ülését Rakovszky István elnök nyitotta meg. Mikovényi Jenőnek, a mentelmi bizottság , előadójának jelentése után Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter benyújtotta a védjegyek módosításáról szóló törvényjavaslatot, továbbá jelentését a kerékpárkölcsönzés ügyének szabályozásáról , az osztrákok egyezkedni akarnak a nyusainagyarországi kérdésben. A szakelőadók első tanácskozása. — A soproni polgármester a néphangulatról — Assztrák Immány felhatalmazást kér a parlamenttől, hogzy a határkérdésekről tárgyalhasson. Bécs, február 23. (A Nemzeti Újság bécsi tudósi Szójánatestelefonjelentése.) Ma délelőtt kezdődött aHigyálás a nyugatmagyarországi kérdésben Ausztria és Magyarország szakelőadói között. A külügyminisztérium úgynevezett kis üléstermében gyűltek össze délelőtt 11 órakor a két delegáció tagjai. Pogatscher követ az osztrák kormány nevében üdvözölte a megjelenteket és azt kívánta, hogy a most meginduló tárgyalás eredménnyel járjon. Csáki Imre gróf, a magyar küldöttség vezetője válaszolt a beszédre és annak a reményének adott kifejezést, hogy a tárgyalás nem lesz eredménytelen. Beszéde további részében körvonalazta a magyar álláspontot, amelyre Dávy osztályfőnök és az osztrák delegáció többi tagjai megjegyzéseket tettek. A tanácskozásokat délután 2 órakor megszakították és este 6 órakor folytatták. Csáky Imre gróf volt külügyminiszter a Nemzeti Újság tudósítójának kijelentette, hogy nézete szerint a tanácskozás hosszabb ideig fog tartani, mert rendkívül sok kérdés függ össze a nyugatmagyarország problémával. Kijelentette továbbá, hogy a tárgyaláson szerzett impressziói kedvezőek, amennyiben osztrák részről máris kifejezésre jutott a megegyezésre való szándék. A Nemzet Újság tudósítója beszélgetést folytatott még Thurner Mihály soproni polgármesterrel, aki szintén tagja a magyar küldöttségnek. A polgármester a nyugatmagyarországi nép hangulatáról ezeket mondotta: — Mint soproni polgármesternek közvetlenül alkalmam volt megfigyelni a nyugatmagyarországi nép magatartását és a leghatározottabban állíthatom, hogy a lakosság jelentékeny része hallani sem akar elcsatolásról. Csak igen jelentéktelen rész, az alldeutschek azok,akik a csatlakozás érdekében igyekeznek propagandát csinálni. Ez nagyon Ids csoport, de annál hangosabb. Bécsben magában is nagy agitációt fejtenek ki főleg az úgynevezett ,,nyugatmagyarországi szakértők“, mint például Beer dr. Ezeknek tulajdonképpen kevés vagy éppen semmi közük sincs Nyugat-Magyarországhoz. Beer például szász. Ausztriában az úgynevezett nyugatmagyarországiak között Walheim dr. viszi a vezető szerepet, aki az összeomlás óta írásban és szóban nap-nap után hangsúlyozza az elcsatolás szükségességét és soha sem felejti el neve mellől a soproni jelzőt. Sopronhoz csak annyi köze van, hogy atyja ott volt kereskedő, de maga Walheim még kis gyermekkorában elkerült onnét. — A nép hűségesen kitűnt Magyarország mellett, már csak gazdasági okokból is. Nagyon jól tudják, hogy Ausztria gazdasági helyzete naprólnapra rosszabb, Magyarország pedig nagy léptekkel haladt előre a konszolidáció útján. , Bécs, febr. 23. Osztrák parlamenti körökben híre jár, a kormány felhatalmazást kér arra, hogy a békeszerződésből folyó határkérdéseket saját hatáskörében rendezhesse és az erre vonatkozó államszerződéseket csak megkötésük után hozza a főbizottság tudomására. Ez a felhatalmazás 1922. év végéig lesz érvényes. Ez ellen a törvényjavaslat ellen, amelyet már a nemzeti tanács legközelebbi ülése elé akarnak terjeszteni, parlamenti körökben, de különösen a nagynémetek körében erős ellenáramlat tapasztal. Románia megegyezett Jugoszláviával is Csehországgal. Rendezték a határkérdéseket. — Románia feltétlenül ellenzi a Habsburgok visszatérését. — Oroszország két ultimátuma Romániához. — Take Ionescu expozéja a román szenátusban. Bukarest, febr. 23. Take Ionescu román külügyrminiszter a szenátusban nagy beszédet tartott, melyben ismertette Románia külpolitikai helyzetét. A bánáti kérdés szerinte végleg rendezve van, Románia eltekint a londoni szerződéstől, nem követeli, hogy a Bánát egységesen neki jusson, így Jugoszláviával szemben is megjavult a helyzete. Románia, Jugoszlávia és Ceshország között szerződés áll fenn a trianoni magyar békeszerződés teljesítésének a biztosítására, így Románia feltétlenül ellenzi a Habsburgok visszatérését a magyar trónra. A román-cseh határkérdéseket a ruténföldön sikerült békésen elintézni. Románia és Oroszország között nincs hadiállapot. Tény, hogy Oroszország két ultimátumot is intézett Romániához, de ezeket nem követte ellenséges lépés, sőt béketanácskozásokat kezdett Révaiban Oroszországgal. Az oroszok szemrehányásai, hogy Petljura bandáinak támadása román területről indult ki, alaptalanok. Végül közölte a román külügyminiszter, hogy Dobrudzsából semmit nem kapnak vissza a bolgárok, az egészben Romániáé marad. Sándor Pál vesszőfutása. Hegyeshalmy és Vass miniszterek visszaverték Sándor Pál támadását. Tisztáznák a Biedermann-szerződés ügyét. — Vass József a liberalizmus és a nagytőke visszaéléseiről. — A kormányprogram vitája. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A kilépettek kö Zül-Töa Rassay Károly mutatkozott be ellenzéki szerepében, — ami ma hálás dolog. Nem is mulasztotta el ügyesen, de nívón maradva, kihasználni a politikai helyzet fonákságait, — mindent természetesen a kormány számlájára írva. Amolyan kis polónyiádéval szolgált a nemzetgyűlésnek. Azt nem jelentette be hivatalosan, hogy „új függetlenségi párttá“ alakultak, melyről az hírlik, mint párt nem csatlakozik a liberális blokkhoz, de egyénenként megengedi tagjainak a csatlakozást. Rassay nem árulta el, hogy egyénileg csatlakozik-e, de szívesen láttuk, hogy ma túlzott politikai kritikája mellett se sietett magával a keresztény és nemzeti irányzattal szembehelyezkedni. De nem lesz-e az ötök pártja újra csak olyan hibrid politikai alakulat, mint amilyent Bassay a kormányzatban lát, ha tagjai a liberális blokkhoz is csatlakozhatnak meg ellene is fordulhatnak. Mert aki a keresztény nemzeti alapot nem akarja elhagyni, annak csak szembe fordulni lehet a liberális blokkal. A mai nap egyébként az interpellációk napja volt. Hegyeshalmi Lajos kereskedelemügyi miniszter mára jelentette be válaszát a Máv-szállítások tárgyában hozzá intézett interpellációra, de ugyanebben a tárgyban új interpellációt jegyzett be Sándor Pál is, s a Biedermann-szerződés foglalkoztatta egész az esti órákig a Házat. Ezt az ügyet 92 illetékes miniszteri válaszok már több ízben fisz-t fázták, Sándor Pál mindamellett makacsul ragaszkodik vesszőparipájához, amelyen újra és újra nekinyargal a kormánynak. Hegyeshalmy miniszter ma alapos választ adott és oly világosan rámutatott e kérdés célzatos vitatásának hiábavalóságára, hogy a Ház tagjai élénken tiltakoztak a kérdés minden további feszegetése ellen Hegyeshalmy miniszter a kereszténypárt állandó helyeslése mellett teljesen visszaverte Sándor Pál támadásait szakszerű fejtegetéseivel, szellemes megjegyzéseivel, debatteri készségével ritka parlamenti sikert aratott Sándor Pál ezután másik kedvenc témáját, a Stern Samuügyet vette elő újból és újból erős akciót akart kifejteni a tojásvédelem terén. Erre azonban Vass József közélelmezési minisztertől kapta meg a megfelelő választ, aki meggyőződésének, tudásának és szellemi fölényének ragyogó fegyverét villantotta meg Sándor Pál felé, amidőn ráolvasta a zsidó kapitalizmusnak liberális támogatással elkövetett bűneit. Vass József a fedhetetlen államférfin bátorságával utasította vissza Sándor Pál csavaros észjárású támadását. A miniszteri válaszok és Sándor Pál véget nem érő interpellációja után sor került még néhány interpellációra, így Gratz Gusztáv külügyminiszter tett megnyugtató kijelentéseket az oroszországi hadifoglyok ügyéről. A hosszúra nyúlt ülés este 17 órakor ért véget ,utána a scofitív MSfc a tö- kormányprogram feletti vita első szónoka Rassay Károly volt, aki üdvözölte Andrássyt aktivitásba lépéséért. A kormányprogram feletti vitát szokatlannak találja, mivel a kormány már két hónapja helyén van. Kétségbe vonja, hogy a kormánynak parlamentáris gyökerevolna, mert a kormány a vitás problémákat kerüli. Az egységes kormányzópárt szerinte nem életképes. A miniszterelnök programja nem kielégítő, mert az alkotmányrevízió nem halasztható. Helyteleníti, hogy a törvényhatósági és községi választójogról szóló törvényjavaslatot nem vették tárgyalás alá és a női választójog kérdésében nem foglaltak állást. Ezután rátért Pest vármegye legutóbbi határozatára, amelyet a nemzetgyűlés ellen irányuló nyílt lázadásnak nevez. A kormánynak kötelessége, hogy megvédje a nemzetgyűlés tekintélyét, a megyei határozat ellen is fel kell tehát lépni. A belügyminiszter válság okára nézve intéz kérdést a kormányhoz és hangsúlyozza, hogy, a mai helyzetben nem volna szabad válságokat csinálni. A király kérdésben tudni akarja, mi a kormány álláspontja. Az összes alkotmányügyi reformok halasztást szenvednek, amig ez a főprobléma nincs megoldva. A személyi kérdést nem látja kikapcsolva s a kormány a legitimisták álláspontját támogatja.. Ezután hosszasan foglalkozik a királykérdés külpolitikai vonatkozásaival és a halogatás ellen foglal állást. A pénzügyminiszter legsürgősebb feladatának a tisztviselői kérdés megoldását tartja. Nem járul hozzá a költségvetéshez addig, amíg e tekintetben tisztán nem lát- A munkásságnak az államéletbe való bekapcsolását az elnézés politikájával tartja csak lehetségesnek. Beszédét a cenzúra megszüntetésének követelésével fejezi be. Ezután Teleki Pál gróf miniszterelnök beterjesztette az 1915—16. évi zárszámadás első kötetét, továbbá a magyar címerhasználat engedélydíjára vonatkozó törvényjavaslatot Barla-Szabó József a kormányprogramhoz szólva, a belügyi tárca ideiglenes betöltését kifogásolta. A miniszterelnök iránt nincs bizalommal s neki tulajdonítja a kormányzópárt bomlását, mindamellet elfogadja a kormány programját. Hegyeshalmy a Biedermann-szerződésről. Öt perc szünet után Hegyeshalmy Lajos kereskekedelemügyi miniszter válaszolt közel kétórás, minden részletre kiterjedt beszédben Sándor Pálnak a Máv-szállításokra vonatkozó interpellációira. A vádak, amelyeket Sándor Pál emelt, alaptalanok. Az állam ezzel a szerződéssel kárt nem szenvedett, s a szálltási szerződések megkötésével az előírt követelményeket is megtartották. Nem érhette az államot 750 millió korona kár, amikor az egész szállítási összeg 600 millió koronát tesz ki. Sándor Pál támadta őt és államtitkárát, amiben segítségére volt neki a sajtó is, az egész kampánynak nem volt más célja, mint a keresztény irány befeketítése. Pontonként cáfolta ezután Sándor Pál állításait és kimutatta, hogy német valutában kellett az árakat megállapítani. A márka akkoriban pedig 6 koronán állott. A hazai vállalatok a szállításról tájékoztatva voltak a szokásos anyagbeszerzési értekezletek útján. A Biedermannn-cég négy hónap alatt tesz eleget a szállítási kötelezettségnek és az adózás alól sem fog kibújni, mert Biedermann Gyula magyar állampolgár. Aminiszter ezután erélyes szavakkal utasította vissza Sándor Pál gyanúsításait, amelyekkel a tisztviselői kart illette és kijelentette, hogy , a pályázati árakról senki tudomást nem szerezhetett és a minisztérium vasúti osztálya sem ellenezte a beszerzést A magyar gyárak csupán a szerződés megkötése előtt pár nappal küldtek felterjesztést a minisztériumba, a Mávaznában nem volt abban a helyzetben, hogy a gyárak üzembe helyezését megvárhassa. A Biedermann-cég ajánlata a legmegfelelőbb volt és nem ennek a szerződésnek megkötésével hanem ,a Sándor Pál rágalmazó beszédével taszítják mocsárba az országot. (Zajos éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Sándor Pál válaszolni próbál. A miniszter beszédeután Sándfű Pál emelkedett szólásra. Azt vitatta, aijagy ő nem állított valótlanságot és Tomory miniszteri tanácsosra, majd pedig Lipták Pál akkori államtitkárra hivatkozott. A beszéd e részénél azonban Opták tál fejével fagydálig intett, mire a gáz i l