Nemzeti Ujság, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

2 NEMZETI UJSÁG Kedd, 1921 november 1. esi ereje sugárzik le reánk. Emlékezetére hasztalan akart ráborulni a lázadás és, áru­lás szellemének vörös takarója, mert lerán­totta onnan az­­ idők igazságtevő keze. Bár­mit hoz a holnap, nem szabad felednünk, hogy hiába minden erőszak, amely kividről kényszeríti akaratát reánk, emlékezünk, oku­lunk, balsorsunkban megtörhetnek, de a mi szövetségesünk lesz az idő és az igazság, ha élni akarunk. ­t kis­antant a békét akarja biztosítani , és háborúra készül (A Nemzeti Újság tudósít­ójától.) Benes mi­niszterelnök is a külfári­ cseh missziók veze­tői éppúgy, armint a rgomán és szerb diplomaták sajtónyilatkozatok relmén akarják meggyőzni a világot, hogy a kis­antant csupán Európa nyu­galma és az felt­rut­ béke­ érdekében rendelte el a mozgósítást, hogy mindez képmutatás és a Magyarorszk­ág új tonkretelésére irányuló törek­vések leplezése, azt rajtunk kívül a külföld ösz­­szes tekintélyes lapjai is megállapították. A nyugati országok kezdik észrevenni, hogy a bé­kés fejlődést nem Magyarország, hanem a kis­­antant veszélyezteti. Ezt bizonyítja az a beszéd is, melyet a szerb­ belügyminiszter a kormány nevében a belgrádi parlamentben tartot. Nem­ emlékszünk, hogy felelős helyről valaha is el­hangzott volna ily követelőző, egy más állam szuverenitását semmibe sem vevő nyilatkozat. Ez a kormánynyilatkozat mindennél hívebben , jellemzi a délszláv politikusokat és politikát és magát az államot, ahol a trónködéseket gyil­kossággal szokás elintézni. Alább részletesen ismertetjük a kisantant­­beliek­ legújabb állásfoglalását, amely ellen az egész magyar közvélemény egységesen tilta­kozik.­ ­ „Népünk békére vágyik“ Belgrád, október 31. (Belgrádi sajtóiroda.) A nem­­zegyűlés szombati ülésén majdnem valamennyi kép­viselő részt vett. A karzatokat is teljesen megtöltöt­ték. A közönség 'feszülen várta a kormány nyilat­kozatát' fa magyarorsági eseményekről. Trifkovics, a minitsztereln­ök, he lyettese, a következő kormány­­nyilatki­zatot tes­z — AJ tökfapflíztehdős háború után népünk bé­kére vagy^tT Kellemetlen csalódás ért bennün­ket áprilisban, mikor Károly király első ízben tért vissza Magyarországba. Akkor szövetsé­geseinkkel egyetértve meghiúsítottuk Károly király puccskísérletét. Most Károly király új­ból megpróbálta, hogy a magyar trónt elfog­lalja. Mi is, a cseh köztársaság is, tekintettel népeink izgatottságára, kénytelenek votlunk azonnal megtenni a szükséges diplomáciai lé­péseket, melyekben Románia is csatlakozott hozzánk. Elégedetten állapítjuk meg, hogy akciónk megnyerte a nagy­ antant hozzájáru­lását. Megegyeztünk abban, hogy Károly ki­rály magyarországi tartózkodását Casus belli­nek tekintjük. Románia is erre az álláspontra helyezkedett, sőt Olaszország is kijelentette, hogy ennek a megállapodásnak értelmében fogja befolyását érvényesíteni. Akciónk eddigi eredménye, hogy Károly királyt el kell távolí­­tani Magyarország területéről és ki kell szol­gáltatni a nagy­ antantnak. Ez azonban nem elég sem nekünk, sem a cseh köztársaságnak, amíg azok a hivatalos ma­gyar körök, amelyek utolsó percig Magyar­­ország törvényes uralkodójának tekintik Rá­á­roly királyt, továbbra is uralmon maradnak. Ha meggondoljuk, hogy a mi célunk a végle­ges, tartós béke, akkor kormányunknak köte­lessége, hogy szövetségeseivel egyetértve ki­vívja az állandó béke szükséges biztosítékait. Megpróbáljuk ezt a kérdést békésen megol­dani. Ha azonban szükségessé válnék, hogy nemcsak a magunk, hanem egész Európa bé­,­kéje érdekében a legvégső eszközökhöz nyúl­junk, attól sem fogunk visszariadni. Ezután az egyes pártok képviselői szólaltak fel, akik egyhangúlag helyeselték a kormány magatartását. * Benes és a berlini cseh kövei a Habs­­burg~kérdésrői és a lefegyverzésről Pakis, október 31. A kis-antant államférfiai — első­sorban a cseh politikusok — óriási buzgalmat fejte­nek ki, hogy ismét megnyerjék a maguk számára az antant közvéleményét, amely­ rossz szemmel nézi a csehek és a­ szerbek kardos eítélését. A csehek vezető emberei nyakra-főre Mutatkoznak a külföldi újság­írók előtt­­és mindassáron iparkodnak a kis­antant magatartását igazslói. A hivatalos cseh sajtóiroda is élénk tevékenységet fejt ki az antant közvéleményé­nek meggyőzése érdekében és nem feledkezik meg arról sem, hogy bukaresti lapok közvéleményei alap­ján eloszlassa azt a látszatot, mint­ha Románia nem haladna párhuzamosan a maga tds-antantbeli szövet­ségeseivel. Bebes miniszterelnök magához kérette a párisi Excelsior prágai munkatársát, akinek a következő­ket mondotta: Ha nem léptünk volna fel haladék­talanul, akkor a magyar kormány a karlistákkal együtt haladt volna, mert a magyarok valamennyien megegyeznek ab­­b­ól, hogy egyedüli gondjuk, miképp lehetne megfordítani é­s semmivé tenni a szerződése­ket. A mozgósításra a világ békéje érdekében volt szükség. ...” A kis­antant nemcsak Károly királynak, ha­nem az egész Habsburg-dinasztiának trónfosz­tását kívánja , és ragaszkodik­ ahhoz, hogy ezt maga a magyar parlament mondja ki törvény­erejű határozatban. A kisantant követeli továbbá azoknak a magyar bandáknak a felosztását, amelyek jelenleg a nyugat­magyarországi vármegyékben garázdálkodnak. Tusár berlini cseh­ követ is sietett a berlini, vala­mint a Berlinben-n működő külföldi újságírókat tájé­koztatni. A kis-atlanttól — mondotta — távol áll minden hódítási szándék. A mi főkövetelésünk arra vonatkozik, hogy Magyarországot lefegyverezzék és hogy Magyarország ünnepélyesen fossza meg trónjá­tól nem­’ csupán' Károly királyt, hanem az egész Htabsburg-dinasztiát. Ez a két pont lényeges alkotó­része a békeszerződésnek is. (?) A követ szembe­szállt azzal a híreszteléssel is, mintha a nagy-antant és a kis-antant között ellentétek merültek volna fel. Tudjuk — mondotta nyilatkozata végén — hogy ideális célt szolgálunk és­­örömmel tölt el minket az a tudat, hogy a nagyhatalmakkal a legjobb egyet­értésben vagyunk. Biamandi román követ a mozgósításról Belgrad, október 31 A^mani WB!fiff# követ- a követ­­kező­ n­yilatkozatot JfTOe:, Azt hiszem, hogy a jelen-­ legi helyzetben kis-antant sikere biztosítottnak látszik,, Tel­egr az egyetértés Belgrad és Bukarest közi ki.. íteeutnia ,nem rendelte el a mozgósítást, de minilis­zü­seséges lépést megtett, hogy annak idején, akadálytalanul léphessen fel. A mi állam­fér­fiaink azt vélik, hogy nem térti­ mindjárt a mozgósítást elren­delni és­ kitenni az államot olyan költségeknek, ame­lyek megtérítése nagyon kétséges. Hogyan gondol­ják, hogy Magyarország megfizeti Csehországnak is, az S. H. S. királyságnak mozgósítási költségeit. A­­trianoni békeszerződésben benfoglaltatik, és a jóvátételi bizottság ki­­ is fogja fizettetni Magyaror­szággal­­a szövetségeseknek járó, minden adósságát. A szövetségesek az­ elsők, akik követelésüket i­e fog­ják haj­tani. Ha Magyarország ki­­­karná­ fizetni a moz­gósítás költségeit, a jóvátételi bizottság a maga szá­ntára foglalná le az ö összeget. Ezért nem is követeli Románia a­ mozgósítási költségek­­megtérítését. Ro­mánia megtett minden előkészületet a mozgósításra. A fő követelés az, hogy­­nemcsak Károly királyt,­, hanem az egész Ha­risburg-dinasztiát fosszák liheg a tróntól. Éppen ezért nem, szükséges fegyveres akciót kezdeni, mert a nagy­ antant sikeres diplomáciai in­tézkedéseket tett. A sajtónak az­ a közlése, am­ely­­ul­­tm­átu­mküldésről­ szól, nem elég szabatos. Nem ulti­mátumról, hanem­ csak közönséges jegyzékről van szó, amellyel remélhetőleg sikerül biztosítani Cseh­ország, Románia és az S. H. S. királyság közös ér­dekét. A Habsburg-kérdésben Lengyelország egyetért a kis-Distanttal - Grác, okt. Sí. A Tagesposkiak jelentik Ber­linből. Az itteni lengyel követség­ a leghatáro­zottabban megcáfolja a lapoknak azt a hírét, mintha a lengyel kormány kijelentette volna, hogy Lengyelország a Habsburgok restaurá­ciójának a kérdésében nincs érdekelve. A len­gyel követséget felhatalmazták annak kijelen­tésére, hogy a lengyel kormány a kis­antantot a Habsburgok restaurálása ellen elfoglalt ál­láspontjában ■mindenesetre támogatni hajlandó. A lengyel követség megcáfolja továbbá az olasz lapoknak azt a hírét, hogy Lengyelor­szág azért nem csatlakozhat a kis­antanthoz, mert ez agresszív tendenciákat követ, ellenke­zőleg Lengyelország bármikor hajlandó a kis­­antanthoz csatlakozni, mert ennek érdekei szoros kapcsolatban vannak Lengyelország érdekeivel. Elismerés a kormányzónak és a magyar kormánynak Kik veszélyeztették a békét? London, okt. 31. (Reuters) Az angol lapok még mindig órájukig sok helyet és figyelmet szentel­tek ki Károly ,király kalandja nyomán előállott a magyar helyzetnek, így a Times Newton lord erre vonatkozó levelét közli, aki elmondja, hogy Horthy kormányzó és a ma­gyar kormány az elébük táruló óriási nehéz­ségekkel szemben oly­ határozott, magatartást tanúsítottak akcióik folyamán, hogy megaka­dályozzák egész Középeurópa konflagrációját. Hágai okt. 31. Az Universal Service kü­lön­­tudósítója szikratáviratban a következőkép­pen jellemzi a helyzetet: Kinek köszönheti a világ a béke­ fenntartását? Horthynak, Bethlen­nek és a magyar nemzet józanságának. Kik akarták a világot új háború veszélyének ki­tenni? A félrevezetett Károly, a rosszindu­latú Pastes és a ravasz Bénes. Ez az utolsó hét valódi mérlege. Az antant sajtója türelemre inti Csehországot Felesleges a kis­antant kardcsörtetáse. London, okt. 31. (Reuters) A Daily Mail „A cseheknek türelemmel kell lenniük“ címmel cikket közöl a magyarországi helyzetről. A cikkben elmondják, hogy most, amikor Károly király abszurd kísérlete ily csúfosan — fog­sággal —­ végződött, Európa békéjét ez a kér­dés, most már nem­ veszélyezteti. Benes cseh miniszterelnök legyen egészen nyugodt afelől, hogy hazája biztonságának főkezességeit, ne­vezetesen Károly király lemondását és Ma­gyarország leszerelését a nagykövetek konfe­renciájának diplomatikus tevékenysége el tudja és el fogja intézni, tehát egyáltalán fö­lösleges a kis­antant bárminő kardesörtetése. A n­agy­német jifflifrote' ‘d~­ígyek,vicszgásítas ellen Bécs, okt. 31. A bécsi nagyném­et lapok tilta­­koz­­ik a csehországi német katonák behívása el­ett és azt hangoztatják, hogy a német lakos­ságnak nincs, ok a cseh imperialista érdekekért harcolni-­a Wr Tleutsch-Österreich­ische Tageszei­tung"fellsírja az összes német katonákat, kö­vessék azt a példát, amelyet a­ cseh légioná­riusok adtak a világháború során és pártolja­­nak át a magyarokhoz. Jf Bécs, okt. il. A csehországi jelentések sze­rint a német lakosság­ mindenütt lázong a mozgósítás matt. A Moh forradalmárok a tu­lajdonképpeni Csehorrszágban vonakodnak a ha­tárra menni,i ugy­hogy jórészt német csapato­kat kell odaküldatni. A Felvidéken úgy a né­met, mint kü­lönösen a magyar lakosság a vég­sőkig el van keseredve. Napirenden vannak a legkülönbözőbb természetű rendzavarások és a hatóságok nap-nap után nyakra-főre tartóztat­ják le a városokban az embereket. Az egyre fo­kozódó nyugtalanság tette szükségessé az os­tromállapot elrendelését is. Prága, okt. 31. Vdzral honvédelmi miniszter kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy a mozgósítás,rendben folyik, csupán négy helyen támasztottak felelőtlen elemek zavarokat. Statárium - ■ sm- megyéárté'TPét'vidékeHi Prága, okt. 31. A Tótföldön a mozgósítás következtében a helyzet nagyon feszültté vált. A kormány minden áron el akarja nyomni a tót felkelést és­ kényrelén volt az egész Felvi­dékre, a tioltárhnámt kih­irdetn­i. Az esküdtbíró­­ságokat, a cseh államférfiak mindig büszkeséggel hivatkoztak, meg kellett szün­tetni. A legutóbbi napok eseményei bebizonyí­tották, hogy a tót helyzet veszélye kényszerí­­tette a cseh kormányt katonai intézkedésekre. A helybenhagyott velencei egyezmény Paris, okt. 30. A nagykövetek tanácsa jóvá­hagyván a velencei egyezményt, ennek szöve­gét megküldötte a kis-antemtnak is. Szerb számla Magyarországnak Belgrád, ^.#ipCHtá!51pkdlegáció 9 trianoni békeszerződés értelmében benyújtotta a jóvátételi­­bizottsághoz Magyarországgal szemben fennálló Usmefcetbeni követelésének számláját. Esteri tíz S. H. S. királyság 3000 ökröt, 1500 tehenet,­ 2500 birkát, 10.0­10 kancát, 200 csődört, 50.000 birkát és 500 kecskét, továbbá ipari és gazdasági gépeket és egyéb iparcikkeket követel Magyar­­országtól. Poincaré a kis-antant jegyzékéről bán rokonézeiéves hangon nyilatkozik a kis-antantról, de megjegyzi, hogy Jugoggatyának és Olaszország­nak'l, viszonya nem j00*bizalom­,teljes ahoz, hogy kettőjük között igy alátás veszélyét , elhárítottnak lehetne tekin­tii Ha a kis­antant bevonulna Magyar­­országba és ha a trianoni béke­­ helyébe egy újabb békét iktatnának, amely Magyarországgal szemben még súlyosabb feltételeket tartalmazna, akkor való­színű, hogy a szomszédállamok étvágya újból meg­növekednék, aminek súlyos bonyodalmak lehetnének a következményei. Annyi bizonyos, hogy rengeteg veszélyt idézett volna fel, ha a királycsíny sikerül. Nemcsak a dunai államok egyensúlyának szilárdsága, hanem egész Európa nyugalma­ forgott kockán. Fran­ciaországnak éber figyelemmel kell kísérnie azokat az eseményeket, amelyek saját kapuja előtt leját­szódnak. • Az antant sajtó szomszédaink kapzsi­ságáról Páris, október 31. A londoni „Daily Express“ rá­mutatva a­ kis­ antant imperialista törekvéseire, azt mondja, hogy Franciaországnak meg kell őriznie fé­kező-és mérséklő artói rangját, s Magyarországot meg kell vége­znie­ som­szédainak féktelen mohóságá­tól. A „Figaroman Ormassen gróf fejtegeti, hogy a magyar népet nem szabad megakadályozni abban, hogy maga döntsön az államformáról. Franciaország érdeke, hogy ne ellenezzen Magyarországon erős monarchist,­ mozgalmat, mely a pángermánok által nem kedvelt uralkodó érdekében folyik.

Next