Nemzeti Ujság, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

2 NEMZETI UJSÁG Kedd, 1921 november 1. esi ereje sugárzik le reánk. Emlékezetére hasztalan akart ráborulni a lázadás és, árulás szellemének vörös takarója, mert lerántotta onnan az idők igazságtevő keze. Bármit hoz a holnap, nem szabad felednünk, hogy hiába minden erőszak, amely kividről kényszeríti akaratát reánk, emlékezünk, okulunk, balsorsunkban megtörhetnek, de a mi szövetségesünk lesz az idő és az igazság, ha élni akarunk. t kisantant a békét akarja biztosítani , és háborúra készül (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Benes miniszterelnök is a külfári cseh missziók vezetői éppúgy, armint a rgomán és szerb diplomaták sajtónyilatkozatok relmén akarják meggyőzni a világot, hogy a kisantant csupán Európa nyugalma és az feltrut béke érdekében rendelte el a mozgósítást, hogy mindez képmutatás és a Magyarorszkág új tonkretelésére irányuló törekvések leplezése, azt rajtunk kívül a külföld öszszes tekintélyes lapjai is megállapították. A nyugati országok kezdik észrevenni, hogy a békés fejlődést nem Magyarország, hanem a kisantant veszélyezteti. Ezt bizonyítja az a beszéd is, melyet a szerb belügyminiszter a kormány nevében a belgrádi parlamentben tartot. Nem emlékszünk, hogy felelős helyről valaha is elhangzott volna ily követelőző, egy más állam szuverenitását semmibe sem vevő nyilatkozat. Ez a kormánynyilatkozat mindennél hívebben , jellemzi a délszláv politikusokat és politikát és magát az államot, ahol a trónködéseket gyilkossággal szokás elintézni. Alább részletesen ismertetjük a kisantantbeliek legújabb állásfoglalását, amely ellen az egész magyar közvélemény egységesen tiltakozik. „Népünk békére vágyik“ Belgrád, október 31. (Belgrádi sajtóiroda.) A nemzegyűlés szombati ülésén majdnem valamennyi képviselő részt vett. A karzatokat is teljesen megtöltötték. A közönség 'feszülen várta a kormány nyilatkozatát' fa magyarorsági eseményekről. Trifkovics, a minitszterelnök, he lyettese, a következő kormánynyilatkizatot tesz — AJ tökfapflíztehdős háború után népünk békére vagy^tT Kellemetlen csalódás ért bennünket áprilisban, mikor Károly király első ízben tért vissza Magyarországba. Akkor szövetségeseinkkel egyetértve meghiúsítottuk Károly király puccskísérletét. Most Károly király újból megpróbálta, hogy a magyar trónt elfoglalja. Mi is, a cseh köztársaság is, tekintettel népeink izgatottságára, kénytelenek votlunk azonnal megtenni a szükséges diplomáciai lépéseket, melyekben Románia is csatlakozott hozzánk. Elégedetten állapítjuk meg, hogy akciónk megnyerte a nagy antant hozzájárulását. Megegyeztünk abban, hogy Károly király magyarországi tartózkodását Casus bellinek tekintjük. Románia is erre az álláspontra helyezkedett, sőt Olaszország is kijelentette, hogy ennek a megállapodásnak értelmében fogja befolyását érvényesíteni. Akciónk eddigi eredménye, hogy Károly királyt el kell távolítani Magyarország területéről és ki kell szolgáltatni a nagy antantnak. Ez azonban nem elég sem nekünk, sem a cseh köztársaságnak, amíg azok a hivatalos magyar körök, amelyek utolsó percig Magyarország törvényes uralkodójának tekintik Ráároly királyt, továbbra is uralmon maradnak. Ha meggondoljuk, hogy a mi célunk a végleges, tartós béke, akkor kormányunknak kötelessége, hogy szövetségeseivel egyetértve kivívja az állandó béke szükséges biztosítékait. Megpróbáljuk ezt a kérdést békésen megoldani. Ha azonban szükségessé válnék, hogy nemcsak a magunk, hanem egész Európa bé,kéje érdekében a legvégső eszközökhöz nyúljunk, attól sem fogunk visszariadni. Ezután az egyes pártok képviselői szólaltak fel, akik egyhangúlag helyeselték a kormány magatartását. * Benes és a berlini cseh kövei a Habsburg~kérdésrői és a lefegyverzésről Pakis, október 31. A kis-antant államférfiai — elsősorban a cseh politikusok — óriási buzgalmat fejtenek ki, hogy ismét megnyerjék a maguk számára az antant közvéleményét, amely rossz szemmel nézi a csehek és a szerbek kardos eítélését. A csehek vezető emberei nyakra-főre Mutatkoznak a külföldi újságírók előttés mindassáron iparkodnak a kisantant magatartását igazslói. A hivatalos cseh sajtóiroda is élénk tevékenységet fejt ki az antant közvéleményének meggyőzése érdekében és nem feledkezik meg arról sem, hogy bukaresti lapok közvéleményei alapján eloszlassa azt a látszatot, mintha Románia nem haladna párhuzamosan a maga tds-antantbeli szövetségeseivel. Bebes miniszterelnök magához kérette a párisi Excelsior prágai munkatársát, akinek a következőket mondotta: Ha nem léptünk volna fel haladéktalanul, akkor a magyar kormány a karlistákkal együtt haladt volna, mert a magyarok valamennyien megegyeznek abból, hogy egyedüli gondjuk, miképp lehetne megfordítani és semmivé tenni a szerződéseket. A mozgósításra a világ békéje érdekében volt szükség. ...” A kisantant nemcsak Károly királynak, hanem az egész Habsburg-dinasztiának trónfosztását kívánja , és ragaszkodik ahhoz, hogy ezt maga a magyar parlament mondja ki törvényerejű határozatban. A kisantant követeli továbbá azoknak a magyar bandáknak a felosztását, amelyek jelenleg a nyugatmagyarországi vármegyékben garázdálkodnak. Tusár berlini cseh követ is sietett a berlini, valamint a Berlinben-n működő külföldi újságírókat tájékoztatni. A kis-atlanttól — mondotta — távol áll minden hódítási szándék. A mi főkövetelésünk arra vonatkozik, hogy Magyarországot lefegyverezzék és hogy Magyarország ünnepélyesen fossza meg trónjától nem’ csupán' Károly királyt, hanem az egész Htabsburg-dinasztiát. Ez a két pont lényeges alkotórésze a békeszerződésnek is. (?) A követ szembeszállt azzal a híreszteléssel is, mintha a nagy-antant és a kis-antant között ellentétek merültek volna fel. Tudjuk — mondotta nyilatkozata végén — hogy ideális célt szolgálunk ésörömmel tölt el minket az a tudat, hogy a nagyhatalmakkal a legjobb egyetértésben vagyunk. Biamandi román követ a mozgósításról Belgrad, október 31 A^mani WB!fiff# követ- a következő nyilatkozatot JfTOe:, Azt hiszem, hogy a jelen- legi helyzetben kis-antant sikere biztosítottnak látszik,, Telegr az egyetértés Belgrad és Bukarest közi ki.. íteeutnia ,nem rendelte el a mozgósítást, de miniliszüseséges lépést megtett, hogy annak idején, akadálytalanul léphessen fel. A mi államférfiaink azt vélik, hogy nem térti mindjárt a mozgósítást elrendelni és kitenni az államot olyan költségeknek, amelyek megtérítése nagyon kétséges. Hogyan gondolják, hogy Magyarország megfizeti Csehországnak is, az S. H. S. királyságnak mozgósítási költségeit. Atrianoni békeszerződésben benfoglaltatik, és a jóvátételi bizottság ki is fogja fizettetni Magyarországgala szövetségeseknek járó, minden adósságát. A szövetségesek az elsők, akik követelésüket ie fogják hajtani. Ha Magyarország kikarná fizetni a mozgósítás költségeit, a jóvátételi bizottság a maga szántára foglalná le az ö összeget. Ezért nem is követeli Románia a mozgósítási költségekmegtérítését. Románia megtett minden előkészületet a mozgósításra. A fő követelés az, hogynemcsak Károly királyt,, hanem az egész Harisburg-dinasztiát fosszák liheg a tróntól. Éppen ezért nem, szükséges fegyveres akciót kezdeni, mert a nagy antant sikeres diplomáciai intézkedéseket tett. A sajtónak az a közlése, amelyultmátumküldésről szól, nem elég szabatos. Nem ultimátumról, hanem csak közönséges jegyzékről van szó, amellyel remélhetőleg sikerül biztosítani Csehország, Románia és az S. H. S. királyság közös érdekét. A Habsburg-kérdésben Lengyelország egyetért a kis-Distanttal - Grác, okt. Sí. A Tagesposkiak jelentik Berlinből. Az itteni lengyel követség a leghatározottabban megcáfolja a lapoknak azt a hírét, mintha a lengyel kormány kijelentette volna, hogy Lengyelország a Habsburgok restaurációjának a kérdésében nincs érdekelve. A lengyel követséget felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a lengyel kormány a kisantantot a Habsburgok restaurálása ellen elfoglalt álláspontjában ■mindenesetre támogatni hajlandó. A lengyel követség megcáfolja továbbá az olasz lapoknak azt a hírét, hogy Lengyelország azért nem csatlakozhat a kisantanthoz, mert ez agresszív tendenciákat követ, ellenkezőleg Lengyelország bármikor hajlandó a kisantanthoz csatlakozni, mert ennek érdekei szoros kapcsolatban vannak Lengyelország érdekeivel. Elismerés a kormányzónak és a magyar kormánynak Kik veszélyeztették a békét? London, okt. 31. (Reuters) Az angol lapok még mindig órájukig sok helyet és figyelmet szenteltek ki Károly ,király kalandja nyomán előállott a magyar helyzetnek, így a Times Newton lord erre vonatkozó levelét közli, aki elmondja, hogy Horthy kormányzó és a magyar kormány az elébük táruló óriási nehézségekkel szemben oly határozott, magatartást tanúsítottak akcióik folyamán, hogy megakadályozzák egész Középeurópa konflagrációját. Hágai okt. 31. Az Universal Service különtudósítója szikratáviratban a következőképpen jellemzi a helyzetet: Kinek köszönheti a világ a béke fenntartását? Horthynak, Bethlennek és a magyar nemzet józanságának. Kik akarták a világot új háború veszélyének kitenni? A félrevezetett Károly, a rosszindulatú Pastes és a ravasz Bénes. Ez az utolsó hét valódi mérlege. Az antant sajtója türelemre inti Csehországot Felesleges a kisantant kardcsörtetáse. London, okt. 31. (Reuters) A Daily Mail „A cseheknek türelemmel kell lenniük“ címmel cikket közöl a magyarországi helyzetről. A cikkben elmondják, hogy most, amikor Károly király abszurd kísérlete ily csúfosan — fogsággal — végződött, Európa békéjét ez a kérdés, most már nem veszélyezteti. Benes cseh miniszterelnök legyen egészen nyugodt afelől, hogy hazája biztonságának főkezességeit, nevezetesen Károly király lemondását és Magyarország leszerelését a nagykövetek konferenciájának diplomatikus tevékenysége el tudja és el fogja intézni, tehát egyáltalán fölösleges a kisantant bárminő kardesörtetése. A nagynémet jifflifrote' ‘d~ígyek,vicszgásítas ellen Bécs, okt. 31. A bécsi nagynémet lapok tiltakozik a csehországi német katonák behívása elett és azt hangoztatják, hogy a német lakosságnak nincs, ok a cseh imperialista érdekekért harcolni-a Wr Tleutsch-Österreichische Tageszeitung"fellsírja az összes német katonákat, kövessék azt a példát, amelyet a cseh légionáriusok adtak a világháború során és pártoljanak át a magyarokhoz. Jf Bécs, okt. il. A csehországi jelentések szerint a német lakosság mindenütt lázong a mozgósítás matt. A Moh forradalmárok a tulajdonképpeni Csehorrszágban vonakodnak a határra menni,i ugyhogy jórészt német csapatokat kell odaküldatni. A Felvidéken úgy a német, mint különösen a magyar lakosság a végsőkig el van keseredve. Napirenden vannak a legkülönbözőbb természetű rendzavarások és a hatóságok nap-nap után nyakra-főre tartóztatják le a városokban az embereket. Az egyre fokozódó nyugtalanság tette szükségessé az ostromállapot elrendelését is. Prága, okt. 31. Vdzral honvédelmi miniszter kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy a mozgósítás,rendben folyik, csupán négy helyen támasztottak felelőtlen elemek zavarokat. Statárium - ■ sm- megyéárté'TPét'vidékeHi Prága, okt. 31. A Tótföldön a mozgósítás következtében a helyzet nagyon feszültté vált. A kormány minden áron el akarja nyomni a tót felkelést és kényrelén volt az egész Felvidékre, a tioltárhnámt kihirdetni. Az esküdtbíróságokat, a cseh államférfiak mindig büszkeséggel hivatkoztak, meg kellett szüntetni. A legutóbbi napok eseményei bebizonyították, hogy a tót helyzet veszélye kényszerítette a cseh kormányt katonai intézkedésekre. A helybenhagyott velencei egyezmény Paris, okt. 30. A nagykövetek tanácsa jóváhagyván a velencei egyezményt, ennek szövegét megküldötte a kis-antemtnak is. Szerb számla Magyarországnak Belgrád, ^.#ipCHtá!51pkdlegáció 9 trianoni békeszerződés értelmében benyújtotta a jóvátételibizottsághoz Magyarországgal szemben fennálló Usmefcetbeni követelésének számláját. Esteri tíz S. H. S. királyság 3000 ökröt, 1500 tehenet, 2500 birkát, 10.010 kancát, 200 csődört, 50.000 birkát és 500 kecskét, továbbá ipari és gazdasági gépeket és egyéb iparcikkeket követel Magyarországtól. Poincaré a kis-antant jegyzékéről bán rokonézeiéves hangon nyilatkozik a kis-antantról, de megjegyzi, hogy Jugoggatyának és Olaszországnak'l, viszonya nem j00*bizalom,teljes ahoz, hogy kettőjük között igy alátás veszélyét , elhárítottnak lehetne tekintii Ha a kisantant bevonulna Magyarországba és ha a trianoni béke helyébe egy újabb békét iktatnának, amely Magyarországgal szemben még súlyosabb feltételeket tartalmazna, akkor valószínű, hogy a szomszédállamok étvágya újból megnövekednék, aminek súlyos bonyodalmak lehetnének a következményei. Annyi bizonyos, hogy rengeteg veszélyt idézett volna fel, ha a királycsíny sikerül. Nemcsak a dunai államok egyensúlyának szilárdsága, hanem egész Európa nyugalma forgott kockán. Franciaországnak éber figyelemmel kell kísérnie azokat az eseményeket, amelyek saját kapuja előtt lejátszódnak. • Az antant sajtó szomszédaink kapzsiságáról Páris, október 31. A londoni „Daily Express“ rámutatva a kis antant imperialista törekvéseire, azt mondja, hogy Franciaországnak meg kell őriznie fékező-és mérséklő artói rangját, s Magyarországot meg kell végeznie somszédainak féktelen mohóságától. A „Figaroman Ormassen gróf fejtegeti, hogy a magyar népet nem szabad megakadályozni abban, hogy maga döntsön az államformáról. Franciaország érdeke, hogy ne ellenezzen Magyarországon erős monarchist, mozgalmat, mely a pángermánok által nem kedvelt uralkodó érdekében folyik.