Nemzeti Ujság, 1922. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-17 / 185. szám

KÖZGAZDASÁG Panaszok a devizaközpont ellen Még nem történtek eddig nagyobb kiutalások A gyáripar nem tud dolgozni, ha nem kap valutát nyersanyag behozatalra A devizaközpont felállítása óta­ a magyar gyárak, iparvállalatok és kereskedők valuta- és devizaigényei óriási mértékben megnövekedtek. Különösen augusz­tus 15-én, mediakor voltak a magyar gyáraknak és kereskedőknek lényeges külföldi esedékességei, ame­lyeket azonban eddig rendezni nem tudtak, mert nem jutottak hozzá a szükséges valutákhoz. A helyzet ugyanis ma még az, hogy lényeges kül­földi valuta- és devizakiutalások sem a deviza­központ, sem pedig a devizaközpont tagjai, a nagy­bankok által, nem történtek. Ennek a magyarázata az, hogy a devizaközpont végleges megszervezése még mindig nem­ nyert befejezést, a végrehajtási uta­sítást sem adták ki, úgy, hogy ennek hiányában a nagybankok teljes tétlenségre vannak kárhoztatva. Az egységes eljárási mód hiányában a bankok semmi­féle üzletet, nem köthetnek és különben is tiltva van a meglevő devizaállományokból kiutalásokat eszkö­zölni,"az arbitrázs is szünetel, úgy, hogy a deviza­központ felállítása óta újabb külföldi valuta- és devizaállomány nem is­ került be az országba. A bankokat napról-napra jobban ostromolják valuták­ért az igénylők, akik számlákkal, feladóvevényekkel és közjegyekkel igazolják valutaszükségletük legali­tását, azonban a nagybankok az eddigi dispozíció ér­­telmében­ az igénylőket azzal utasították el, hogy az igénybejelentést a devizaközponthoz továbbítják és csak­ akkor intézik el véglegesen a kiutalást, ha ah­hoz a devizaközpont jóváhagyását megkapták. A devizaközpontban" a nagybankok által történt igény­bejelentések aktái már halomszámra feküsznek, anél­kül azonban, hogy azokat elintézték volna! A hazai gyáripar ezáltal kényes helyzetbe került, mert külföldi nyersanyagszükségletét a devizák hiá­nyában beszerezni nem tudja és ha még sokáigg hú­zódik el a rendezetlen állapot, úgy számítani lehet, hogy a hazai üzemekben fennakadás fog beállni. Éppen ezért szükség volna arra, hogy az igényelbírá­lásokat a devizaközpont a lehető legrövidebb időn­­­elül foganatosítsa. Mielőbb meg kell történni a pénz­ügyminiszter által bejelentett export- és import­­valutabizottság megalakulásának is, mert a bizott­ság működése nélkül az importhoz szükséges deviza­igények elbírálása helyes módon nem történhet meg. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kü­lönben a Devizaközpont ügyében értekezletet hívott össze, azoknak a módozatoknak a megbeszélésére, amelyek mellett a Devizaközpont megalakulása után is az ipari export akadálytalan lebonyolítása és az ipari termelésre nélkülözhetetlen nyersanyagok, be­hozatalához szükséges külföldi devizák biztosíthatók volnának. Az értekezleten Tabakovics Dusán, a De­­vizaközpont igazgatója, Pattinger Sándor dr. és Ne­meshegyi­­ Tibor p­énzügyiminisztériumi osztálytaní­­­sosok is részt vettek." Az értekezletet, amelyen a gyáripar képviseletében nagy számban­­jelentek meg, Chorin Ferenc dr. elnök nyitotta meg, aki hangsú­lyozta, hogy a Devizaközpont felállításával minden­esetre mutatkoznak átmeneti nehézségek, amelyeket elim­inálni kell és feltétlenül gondoskodni kell arról is, hogy a Devizaközpont az ipari temetés fnntartá­­sához szükséges nyersanyagok és­­félgyártmányok behozatalát minden körülmények között biztosítsa. A vita folyamán az értekezlet számos tagja szólalt fel, különösen két irányban kérve a Devizaközpont vezetőinek nyilatkozatát: egyrészről, hogy miképpen fognak a Devizaközpont felállítása folytán az export tekintetében mutatkozó nehézségek elháríttatni és mily módon fog a Devizaközpont gondoskodni arról, hogy a külföldi nyersanyagok beszerzésére szükséges külföldi fizetőeszközök az ipar részére feltétlenül és idejében biztosíttassanak. A felvetett kérdésekre Tabakovits Dusán, Fattinger dr. és Nem­eshegyi Ti­bor szolgáltak felvilágosítással. Különösen hangsú­lyozták, hogy a Devizaközpont vezetősége mindent el fog követni arra nézve, hogy az ipari export tekinte­tében az utóbbi napokban tapasztalt fennakadás a leggyorsabban megszűnjék és sürgősen kiadassanak az engedélyek, amelyek a devizarendelet értelmében az exporthoz szükségesek. A Devizaközpont nem fog nehézségeket támasztani oly esetekben, amidőn az exportra kerülő áruért a koronaérték már előzőleg befolyt és lehetővé fogja tenni, hogy az ipar áruit a külföldre továbbra is magyar korona ellenében ad­hassa el. Kivételes intézkedéseket helyezett kilátásba a Devizaközpont vezetősége oly esetekben, amidőn az­ export nem fix megrendelésre, hanem külföldi fiók­­raktárakba, vagy bizományi raktárakba való szállí­tás céljából történik, amely esetekben el fognak te­kinteni attól, hogy a magyar cég a korona értékét két hónapon belül szolgáltassa be. Éppen így haj­landó­ eltekinteni a kéthónapi terminustól ha az ex­port olyan távoli országba történik, hogy az üzletnek ily rövid idő alatt való lebonyolítása lehetetlennek látszik- Oly cégeknél amelyeknek megbízhatósága kétségen felül áll, a Szövetség ajánlására a Deviza­­közpon­t el fog tekinteni attól, hogy a cég a korona­érték beszolgáltatását letét, vagy bankgarancia útján biztosítsa. Fattinger Sándor dr. ismertette azután a szakbizottságok szervezetét, amelyek a­­Devizaköz­­pont mellett a szakszerű és gyors ügykezelés érdeké­ben fognak működni, mely közléseket az értekezlet megnyugvással vette tudomásul. Az import tekinteté­ben Tabakovits Dusán a Devizaközpont igazgatója megnyugtatta az érdekeltséget arra nézve, hogy az ipari termeléshez szükséges nyersanyagok biztosítá­sár­ól a Dev­izaközpont első­sorban fog gondoskodni. A felszólalók sürgették még a Devizaközpont részéről a beérkező megkeresések minél gyorsabb elintézését, minthogy úgy az export, mint az import tekintetében minden fennakadás óriási károkat okoz a gazdasági életnek. A piacnak egyébként­­ egy másik kívánsága az, hogy a Devizaközpont hivatalos árfolyamjegyzését ne csak délelőtt adja ki, hanem délidán is, úgy hogy a piac az árfolyamhullámzásról állandóan orientálva, legyen annál is inkább, mert a szabadforgalom idején a közönség a tőzsdei jegyzésekből, amelyek napon­ként többször megismétlődtek, állandóan informálva­­ volt az árfolyamhullámzásról. A Devizaközpont rendszerével különben a szomszé-­­ dos államokban-nem valami jó tapasztalatokat tettek' ' bécsi jelentések szerint Segur pénzügyminiszter — látva azt hogy a kötött valutaforgalom következtében Ausztria még az élelmiszerek beszerzéséhez szüksé­ges valutákat sem tudta kiutalni, elhatározta, hogy az eddig kötött valutaforgalomban lényeges könnyítése­ket tesz. Bécsi pénzügyi körökben ezzel kapcsolatban már arról is beszélnek, hogy az osztrák kormány a legrövidebb idő alatt újra a szabadforgalmat lépteti életbe. A már eddig is lényeges könnyítéseket tettek r a, deviza és valuták kiutalásánál az utasforgalomban­­ és a külföldiek igénybejelentéseinél. i _ A MÁK céltalan Harca a szénforgalom felszabadí­tásáért. Az Árvizsgáló Bizottság a hazai szénbányák által termelt szén árát tudvalevőleg igen helyesen a­­ termelési költségek arányában állapítja meg. Innen­­ keletkezett az az ellentmondás, hogy a Magyar Álta­­l­­ános Kőszénbánya szenei a többi szénbányákénál­­ aránylag olcsóbb áron kerülnek forgalomba. A MÁK­I ezért már régebb idő óta erős harcot vív a többi­­ szénbányával és hogy a szén árát fölemelhesse, állan­dóan el­­kötött forgalom megszüntetését követeli, mert így módjában volna az, hogy a szén árát fölemelhesse. A sajtóban ezzel kapcsolatban már napok óta ismét sugalmazott közlemények jelennek meg az Árvizsgáló Bizottság és a szénkorm­ánybiztosság ellen. Ezeknek­­ a közleményeknek az üzleti hátterét"mindenki ismeri, s tudjuk jól, hogy a szénkorm­ánybiztosság és az Ár-­­ vizsgáló Bizottság ellen intézett, maszkírozott tám­a­­­­dás mögül tulajdonképpen azok a szénbányák indí­­t­tottak offenzívát a jelenlegi igen helyes szénár-meg­­­­állapítási rendszer ellen, amely szénbányák olcsóbban­­ termelnek és amelyek így kényszerülve vannak szemü­­­­ket olcsóbban forgalomba hozni. Hogy mennyire igaz­­i talán ezzel kapcsolatban a szénkorm­ánybiztosság el­­­­len intézett támadás, azt mi sem igazolja jobban,­­ mint az, h­ogy az egyes szénbányák által, termelt ol­csóbb szenet a kormánybiztosság minden esetben a közüzemeknek utalja ki és fj magántársaságok azok­ból semmit sem kapnak. A kisebb szén- és lignit­­­­bányák viszont kénytelenek szenüket önköltségi vagy­­ ennél is olcsóbb áron forgalomba hozni, mert csak ■ ezáltal biztosíthatják azt, hogy üzemüket fentarthas­­­­sák. A szabad verseny­ a szénbányászat­­terén teljes­í lehetetlen addig, amíg a magyar termelés a hazai í szükségletnek alatta marad. Majd ha­­a hazai terme­­­­lést sikerül még SO-100 százalékkal fokozni, akkor­­ lehet a szén szabad forgalmáról beszélni, addig azon­ban a mai rendszert igenis fönn kell tartani. Augusztus 19-én lép életbe a magasabb vasúti díj­szabás. Technikai akadályok miatt csak augusztus 10-én lép életbe, a magasabb díjszabás a vasutaknál. Ugyanekkor fognak életbe lépni a szóban levő díj­emelésekkel­ szemben engedélyezett díjengedmények is. Ennélfogva augusztus 17. és 16-án az eddigi tari­fák nyernek alkalmazást. A márka nagy áresése a londoni tőzsdén. A lon­doni tőzsdén a márka értéke újból nagyot esett. Egy angol fontért 4300 márkát fizettek, ami a márka ér­tékvesztésében rekordszámot jelent. A Devizaközpont igazgatósága, Kálla­y Tibor jr. pénzügyminiszter a létesített Devizaközpont elnö­kévé görniebányai Eischer Viktor udvari tanácsost, a m. kir. állami jegyintézet főtanácsosát, elnökhelyet­tesekké szentkirályszabadjai Márffy Albin dr. mi­niszteri tanácsost, a m­. kir. állami jegyintézet igaz­gatóját és dengeleghi Fényes Iván m. kir. kincstári főtanácsost, a m. kir. állami jegyintézet igazgatóját és ügyvezető-igazgatójává Tabakovics Dusánt, a m. kir. állami jegyintézet igazgató-helyettesét kine­vezte. A Pécsi Anna-malom rossz lisztet szállított a köz­­tisztviselőknek. Pécsről jelentik: Az itteni Anna-ma­­lom 15.000 kilogramm főzőlisztet szállított a Köztiszt­viselők­ Szövetkezetének, amely az Országos Kémiai Intézettel vizsgáltatta meg a lisztet. Megállapítást nyert, hogy a főré­sz rossz és át nem vehet, úgy, hogy a liszt kiárusítását táviratilag betiltották és 11 bűnvádi feljelentést is megtette a Köztisztviselők Szövetkezetének budapesti központja az Anna­­ w­alom ellen. A Cosulich kivándorlási engedélye. A Kivándor­lási Tanács tegnap ülést tartott, amelyen tárgylata a Cosulich Trieszti Gőzhajózási Társaság kérelmét is magyar kivándorlók szállításának engedélyezése iránt. A Tanács aggodalmat tápiált a szaporítással szemben és csak arra az esetre javasolhatja az en­gedély megadását, ha az fontos külpolitikai okokból elkerülhetetlen. Pichler Lajos, a védőiroda vezetője, ezután bejelentette, hogy az Egyesült Államok 1922—1923-ban 5638 magyar kivándorlót engednek be. Elsősorban azok kaptak engedélyt, akik már az elmúlt évben is folyamodtak, de a" létszám betelte miatt kénytelenek voltak itthon maradni. Feltűnő az intellektuális elemek nagymérvű jelentkezése. Külö­nösen sok az or­vos. Viharos hausse volt ma is a bécsi tőzsdén Az Államvasut 1.231.000 ezer koronára emel­­kedett. A Salgó másfélmillió koronára emel­­kedett . A magyar korona zárlata 42.10 Augusztus 16. A londoni konferenciához fűzött re­mények meghiúsulása és a berlini devizapiacon en­nek következtében beállott rohamos áremelkedések a helyi piac valutáris értékeiben oly nagymérvű keresletet idéztek elő, hogy valamennyi,, még­pedig elsősorban a cseh és magyar értékek árfolyama nagytételű külföldi vásárlások közvetlen hatása alatt a tőzsdeidő egész folyamán egyre szilárduló irány­zatot mutatott. A hausse-hangulatot nagymértékben fokozta az Ausztriának nyújtandó hitel problémáján­­ak újabb elodázása, s az indexszám horribilis emel­kedése is. A vezető kun­szértékek szilárdsága a kor­­látértékek legnagyobb részét is magával ragadta s bár zárlat felé egy­-két lokális jellegű papírban a for­galom kissé megnyugodott s árfolyamuk némileg el­lanyhult, az általános szilárdság továbbra is teljes mértékben érvényben maradt. A befektetési piac szintén­­ mindvégig szilárdan tendált s különösen a külföldi járadékok iránt mutatkozott viharos ke­reslet. Értékpapírpiac, (Zárlat.) Osztrák koronajáradék 860. Magyar koronajáradék 26.500, Osztrák arany­­járadék 18.090, Osztrák Hitel 40.000, Angol-Magyar Bank 44.900, Államvasut 1,231.000, Déli Vasút 203.900, Poldikohó 975.000, Rima 428.000, Kóburg 850.000, Salgó 1,500.000, Magyar Vasutforgalmi 182.000, Egyesült Fa 19.000. (MTI.) Valutapiac. (Zárlat.) Magyar korona 42­10, márka 60.25, dollár 62460, szokos 1847. lei 460, lira 2830, svájci frank 4740, angol font 279.600, leva 348. Devizapiac. (Zárlat.) Budapest 42, Prága 1850, Zág­­ráb 186.25, Varsó 8.95, Milano 2862, London 280.200, Neiwyork 62.700, Paris 5034, Zürich 11.940, Berlin 60. Amsterdam 24.330, Brüssel 4776, Sofia 356, Bel­­grád 745 volt. (Hétfőn Budapest zárlata 42.10 volt.)) Zűricny Augusztus 16. (Zárlat.) Berlin 0.51, Hollandia 208.95, Newyork 525.25, London 2345, Paris 43­92, Milano 23.90. Prága 15.40. Budapest 0.36, Zágráb 1.55, Sofia 3.00, Karsó 0.07%, Bécs 0.01, Osztrák bélyeg­zett 0.01 VI. — Esti zárlak: Budapest 0.35, Berlin 0.52, Prága 15.90, Milano 23.85, Paris 41.85, Berlin Augusztus 16. (Zárlat, középérték.) Amsterdam 41.200, London 4580, Newyork 1012.50, Bécs 1.37 V­, Sofia 625, Prága 3055, Budapest 72, Antwerpen 7650, Olasz 4612.50, Paris 8100, Zürich 19.350, Zágráb 1200. (Kedde­n Budapest zárlata 69.90 volt.­) Prága Augusztus 16. (Zárlat, középérték.) Budapest 2.20 (hétfőn Budapest zárlata, 2.75 volt), Berlin 4.80, New­­york 36.75, Paris 305, Milano 170, London 166.50, Belgrád Augusztus 16. (Zárlat, középérték.) Budapest 6, Berlin 8.80, Bé­cs 0.14%. NEMZETI UJSÁG Csütörtök, 1922 augusztus 17. A mai magánforgalomban ezrek­­kel emelkedtek az értékpapírok A londoni tanácskozások meghiúsulásának a hírére a német márka Zürichben újabb katasztrofális visz­­szaesést mutatott. A mai napon ugyanis egészen 0.51-ig esett vissza. A márka újabb erős visszaesése idézte elő nyilván a korona mai hárompontos, 0.35-ig való visszacsúszását is. Ez azonban csak a megnyitó árfolyam volt, mert a zárlatkor a korona már újra 36-al jött. A berlini tőzsdéről érkező hausse-hirek a mai budapesti értékpiaci forgalomban erősen éreztet­ték hatásukat. Minden értékpapírra a hétfői zárlatnál magasabb árfolyam volt. Az egész vonalon a vevők kerültek túlsúlyba. A délelőtti magánforgalomban ezek az árfolyamok fordultak elő: Államvasut 38.000 —30.000, Rima 10.000- 11.000, Sajgó 30.500—31.500, Kőszén 72.000—73.000, Izzó 21.000—22.000. Hivatalos devizaárfolyamok Augusztus 16. A Devizaközpont ma a következő hivatalos árfolyamokat tette közzé:­­ Valuták: svéd korona 40.400—41.200, angol font I 6890—7025, dollár 1545—1575, francia frank 12.300— 1­32.550, márka 340—160, líra 7025—7150, osztrák ko- s zona 200—220, lei 050—980, szokol 4350—4425, svájci­­ frank 29.400—80.000, korona- és frankdinár 1880— I 1860, lengyel márka 20—20.30, hollandi forint 598— 1­610, dán korona 33.200, norvég korona 26.700—27.330, I Devizák: Newyork 1535—1565, Zágráb 435—465.' Tartott volt az aránylat az árupiacon A busa 7100 — 7150 — Élénk kereslet a k­orszábann A mai árutőzsde igen látogatott volt, tekintettel arra a körülményre, hogy az értékpiac zárva maradt. A megnyitáskor tartott irányzat érvényesült, később azonban, miután úgy a kereslet, mint a kínálat­­igen tartózkodó volt, az árak lényegében a hétfői zárlat körül mozogtak, csupán a korpa ára emelkedett. A budapesti malomkartel 76 kilogramos budapesti pari­tást, búzát 7100—7150 koronával vásárolt nagy téte­lekben. A titkárságnál a mai készáruforgalomban a következő tételeket jelentették be: Búza: 76 kg.-os 1 vagon Gecsén 7000, 150 mm, Kalocsán 7000, 1 vagon Baranyában (üszkös) 6800,­ 5 vagon tiszavidéki állomáson 7000, 2 vagon Nagy*

Next