Nemzeti Ujság, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1923 március 1. rendszerünk nagyban és egészben ki van építve és b­e van fejezve. Rendszerbeli változásra nincs szük­ség, csak néhány adónemet kell még fejleszteni, el­sősorban a jövedelmi adót és a községi adót. .A köz­ségi adó rendezésére vonatkozó javaslatot ma vagy holnap küldöm szét az érdekeltségeknek. Másodren­dűvé akarom degradálni a pótadót és szerepet kívá­nok biztosítani az érdekeltségeknek. A községi ház­tartásoknak új jövedelmi forrásokat akarok nyitni, hogy minél nagyobb gonddal és ambícióval dolgoz­zanak. — S minden új kiadás csak megfelelő új bevételi for­rás mellett lehetséges. Különösen fontos ez a tisztvi­selőkérdés megoldásánál, amikor arról van szó, hogy egy lépést teszünk a lakások fölszabadítása felé, ami lényeges kiadást jelent az államnak.­­ A korona stabilizációja bizonyos megnyugvást hozott és lábrakapott az a vélemény, hogy minden rendben van, tehát megkezdhetjük azokat a reformo­kat, amelyek esetleg csak a jövőben lehetnek gazda­ságosak. Ezzel a véleménnyel szembe kell szállni. Meg kell tanulnunk lemondani, mert külön­ben könnyen elkövetkezhetik az­ az idő, ami­kor nem sajt akaratunkból leszünk kénytele­nek k lemondani. Takarékosságot kell bele­vinni az egész társadalomba, hogy életlehetőséget teremtsünk a jövő generációnak. Itt is a parlamentnek kell vezetnie, innen kell kiin­dulnia ennek a szellemnek, mert különben felmerül­het az a gondolat, hogy más után oldassák meg az, aminek itt kell megoldódnia — mint ahogy Ausztriá­ban történt. — Ha a paritás alapján számítjuk az államadóssá­gokat, akkor a háború előtti adósságok három mil­­liárdot tesznek ki, a háború után pedig 61,2, tehát összesen 64,2 milliárd államadósságunk van. Ez a szám nem ad tiszta képet, mert mindig az adott va­­lutáris kurzusra kell átszámítani. A két legsúlyosabb teher­tétel . Legközelebb előterjesztem a clearing eljárást sza­bályozó javaslatot Angliával, Belgiummal, Francia­­országgal és Törökországgal szemben. 170 milliárdot kell ezeknek az államoknak záros határidőn belül fizetnünk. Ebből egy rész barátságos megegyezés alapján eliminálódik, de még mindig marad egy má­sik nagy megterhelés, melyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ez a tisztviselők természetbeni ellátása, mely 24 milliárddal szerepel a költségvetésben. Ezt ném lemondani. Takarékosságot kell bele­vinni az egész társadalomba. Redukálnunk kell a természetbeni ellátást és ki kell rekesztenünk belőle mindenkit, azoknak a tisztviselők­nek a kivételével, akik erre valóban rászorulnak. Mikor átvettem a pénzügyminisztériumot 260.000 volt a természetbeni ellátásra jogosultak száma és ez a szám most már 200.000-re csökkent. — A tisztviselők létszámát a múlt évben mindössze 11—10.000-rel tudtuk csak apasztani. Ez nem az a szám, amellyel a jövőben megelégedhetünk. Korlá­tozni kell a magasabb kvalifikációjú tisztviselők szá­mát és világos határvonalat kell húzni, hogy hol mennyi tisztviselő alkalmazható. Igen sok olyan in­tézményünk és hivatalunk van, amelyeket nyugod­tan el lehetne törölni, vagy megszüntetni. (Helyes­lés.) Legrövidebb időn belül meg kell szűnni például a likvidáló hivataloknak, de még igen sok más fö­lösleges hivatal van, melyeket nem akarok megne­vezni, mert szinte kiáltanak. Meg kell változtatni a státust is, mert hiszen lehetetlen, hogy nálunk min­denki miniszteri tanácsos akar lenni. (Taps és de­rültség.) — Ami a költségvetés további tételeit illeti, rá kell mutatnom a békeszerződés végrehajtása körül felme­rülő költségekre. Ezekre 5,8 milliárdot irányoztunk elő. Mindent meg kell tennünk, hogy minél több kül­földi fizetési­ eszköz álljon rendelkezésünkre, éppen ezért fokoznunk kell az exportot, hogy megfelelő kül­földi fizetési eszközökhöz jussunk. A pénzügyminiszter ezután az egyes miniszteri tárcák kiadásaival foglalkozott, majd szünetet kért. A bankóprés átka Szünet után Kállay Tibor pénzügyminiszter foly­tatta beszédét és ismertette az egyes tárcák költség­­vetését A népjóléti tárca költségvetéséről szólva meg­említette, hogy a munkásbiztosítás kérdésében legkö­zelebb megfelelő javaslatot terjeszt a népjóléti mi­niszter a nemzetgyűlés elé. A kultusztárcánál mutat­kozó 8,8 milliárd költségvetési előirányzat jelenté­keny része beruházás. Figyelembe kell venni a mű­vészet terén mutatkozó szociális és gazdasági szük­ségleteket. Művészeti szempontból a jelentkező szük­ségleteket a legmesszebbmenő mértékben ki kell elé­gíteni. Ha mindent összefoglalva, a jövő képét akarjuk megvilágítani és a jelenlegi viszonyokat akarjuk is­mertetni, kibontakozik a legfőbb baj és pedig az, hogy az állam állandóan kénytelen a bankóprést igénybe venni, hogy a kiadásokat fedezhesse. Deflációról be­szélni nálunk, sajnos, nem lehet. Lehet vitatkozni arról, hogy az infláció egészséges-e vagy egészségte­len. Vannak, akik azért akarják az inflációt, hogy beruházásokat eszközölhessünk, ezt egészséges inflá­ciónak nevezik. Ennek a költségvetésben nyoma van, mert a költségvetés felerészében egészséges infláció eredménye. A pénz rosszabbodását azonban ez a fe­dezési mód nem akadályozhatja meg, s a kormány legfőbb célja ezt megakadályozni, mert kihatással van az egész gazdasági életre. A bankjegyek emelke­désével nemcsak a drágaság emelkedik, hanem újabb igények jelentkeznek. Komolyan meg kell fontolni, mit adhatunk a tisztviselőknek és meddig terjedhet a nemzet áldozatkészsége. Tekintetbe kell venni e téren az adózók teherviselő képességét is. A zsoldos hadsereg és a kül­földi adósságok — A hadsereg 16 milliárddal szerepel a költségve­tésben. Ez az összeg azonban nem elegendő a tényle­ges szükségletre. A zsoldos hadsereg fentartása, amely a békeszerződésből folyik, nagyon nehézzé teszi ránk nézve a hadsereg tartását. Ezen egyelőre nem tudunk változtatni.­­ A jóvátétel kérdése mellett ott van a külföldi adósságok p­roblémája is. Magyarország reparáció nélkül is igen súlyos külföldi adóssággal van megter­helve és amikor az egész világnak, Angliának is gon­dot okoz a háborús költségek fedezése, mi is meg­egyezést akarunk és engedményeket kérünk. Szüksé­günk van tehát olyan kölcsönre, hogy nemsokára megtehessük a kezdő lépéseket, amely nemcsak az ál­lamháztartás szilárdságát biztosítja, hanem külföldi adósságaink rendezésére is módot nyújt. Erőt kell gyűjtenünk, hogy feltápászkodhassunk. Az elmúlt nyolc hónap alatt 171 milliót vettünk igénybe a­­Jegy­­intézettől. Vigyázni kell, hogy szertelenségekbe ne menjünk. __Külkereskedelmi mérlegünk 36 millió korona passzivitást mutat. Ezt a mérleget összehasonlítva a múlt évvel, látható, hogy az állandóan javul, ami a behozatal csökkentésére vezethető vissza. Az export­listát revízió alá fogja venni. A Devizaközpont fentartására szükség van, mert megszüntetésével a szertelenségek újból jelentkeznének. A hitel rendezésére is feltétlenül szükség van, amely­nek kifejlődését a kosztpénz, a beteg közgazdasági életnek ez a folyománya akadályozza. A tőzsdének ma­gának is foglalkoznia kellene a dologgal. Kiss Menyhért a lakáshivatal megszüntetéséről intézett interpellációt a népjóléti miniszterhez. Fő­képpen a lakáshivatal felesleges voltát igyekezett bizonyítani. Csak az kaphasson lakást, akinek la­kásra tényleg szüksége van. Követelte a lakáshivatali anomália megszüntetését. Strausz István a pénzügyminiszterhez intézett in­terpellációt, amiért a Devizaközpont a kereskedők és iparosok devizaszükségleteinek kielégítését hátrál­tatja. Kérdi, mi az oka­ annak, hogy az utóbbi he­tekben a devizakiszolgálás nem megy simán. Kállay Tibor pénzügyminiszter nyomban válaszolt az interpellációra. A devizakiszolgálás körül észlelt nehézségeket átmeneti és múló jelenségnek tartja, aminek magyarázata az általános világgazdaság. A devizahiány oka továbbá az, hogy az utóbbi időben keveset exportáltunk. Reméli, hogy a múló zavar meg fog szűnni. Mást erről nem tud mondani. A vá­laszt tudomásul veszik. ............ Dénes István a földvagyonváltság-földek leadása ügyében interpellálta meg a miniszterelnököt. A sajtó megrágalmazása Rupert Rezső a sajtó egy részénél észlelhető izga­tások és a társadalom megbontása miatt interpellált Az utca terrorja után a sajtó terrorja következett. Felkiáltások jobbról: A Népszava! Rupert Rezső: A kormánynak több orgánum áll rendelkezésre. A Szózat a protestánsok számára, a Nép a megtévesztett katolikusok számára, a 8 Órai Újság pedig a zsidók számára. A Szózat nyomdaszámláit „megvágás“ útján egyenlítették ki. (Zaj. Almásy László alelnök Rupertet rendreutasítja.) Rupert Rezső: A Szózat közpénzekből él és hasonló pályafutásra tekinthet vissza A Nép is. Egészen bizo­nyos, hogy A Népnél is közpénzeket használtak fel. (Zaj.) Ha ez a két lap egy nagy nyomdavállalatot alapított, akkor fel kell tételeznünk, hogy nem a saját pénzükből alapították. Zsilinszky Endre: Igenis, a saját pénzükből, Rupert Rezső (Patacsi Déneshez, aki állandóan közbeszól): Az én unokabátyám volt a parancsnoka, egy egész nyugodt, ellenségtől távol lévő helyen! Patacsi Dénes: Dicsőség rám, hogy ilyen ember bánt. Rupert Rezső: Bemutatja Zsirkay Jánosnak az Ember 1919 január 4-i számában megjelent cikkét. (Fölkiáltások: Göndör lapja!) Nagy Ernő (a belügyminiszter felé): Az ön képvi­selője, méltó társa Önnek! Rakovszky Iván belügyminiszter: Kikérem ma­gamnak az ilyen durváskodást! (Nagy zaj. Urbanics Kálmán: Disznó! Buszár Károly az ülést fölfüg­geszti.) A fölfüggesztés után a képviselők a terem közepére tódulnak és izgatottan tárgyalják az incidenst. Ur­­banics Kálmán és Nagy Ernő között heves szóharc fejlődik ki. Az ülés újból való megnyitása után Rupert Rezső folytatta interpellációját. Adatokat sorol fel azokról, akik a „A Nép“-nél és a „Szózat­nál működést fejtettek ki. A kormánynak meg kellett volna akadályoznia, hogy a kormányzó ezt a két la­pot látogatásával tüntesse ki. Huszár Károly alelnök figyelmezteti Rupertet, hogy a kormányzó minden cselekedetéért a kormány fe­lelős és a kormányzó személyét ne vonja bele a vi­tába. Rassay Károly: Nem mondhatja, hogy Bethlen ment oda. Rupert Rezső interpellációjában a kormányzó láto­gatásáról és a lapok támogatásáról kért fölvilá­­gosítást. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Rupert első kudarca Zsilinszky Endre személyes kérdésben válaszolt Ru­­pertnek, aki őt is aposztrofálta. Aki eddigi munkás­vok a program ? A lakbér kérdésében is elhatározó lépéseknek kell bekövetkezni, úgy tudja, hogy a népjóléti miniszter nemsokára propozíciókkal jön e tekintetben. A költ­ségvetésbe különben építkezésekre sokkal több van előirányozva, mint volt tavaly. A költségvetésnek minden problémája a pénz értékének állandóságán és az államháztartás rendjének szilárdságán fordul meg. Hosszú gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező fér­fiak közül többen széles átfogó programot adtak Ma­gyarország pénzügyi helyzetének szanálására és gaz­dasági megszilárdítására, azonban a baj ott van, hogy ezek közül a férfiak közül egy sem vállalkozott a maga programjának megvalósítására. A célkitűzésnél az az elv vezeti a kormányt, hogy a célok megvalósítása senkinek se fájjon túlságosan. Folyton reményked­tünk abban, hogy a külföldről segítséget kapunk, kölcsön formájában. Sajnos, ez a reménységünk nem vált valóra és csak önmagunk segíthetünk magunkon. Reméli, sikerült megjelölnie azokat az utakat, ame­lyeknek szemmeltartásával, a kiadások restringálá­­sával és a szükségletek lefokozásával az államháztar­tást rendbe lehet hozni. Legfontosabb elvnek tartja, hogy semmiféle olyan kiadást nem szabad elhatá­rozni, ameddig megfelelő új bevételről nem gondos­kodunk. Megvan a reménye, hogy sikerülni fog a nehéz helyzetet áthidalni. Rajtunk kívül álló termé­szeti erők ellen küzdünk, és minden magyar ember­nek egyesülni kell a nagy cél szolgálatában. Kéri, hogy a beterjesztett javaslatot vegye a nemzetgyűlés beható kritika alá. Lelkes éljenzés és taps, a pénzügyminisztert per­cekig tapsolják és számosan üdvözlik. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a nemzetgyűlés holnap, csütörtökön ülést tart, amelyen folytatni fogja az erdészeti javaslatok tár­gyalását. Ezután az ülést öt percre felfüggesztette. Mogát csak távolról is ismeri, nem kételkedhetne egyéni intaktságában. Rupert burkolt gyanúsítását a legélesebben visszautasítja. Nem zsarolás és haza­árulás árán építettek palotákat, hanem tisztességes munkával hozták össze a vállalatot. A mozisok hir­detményét, melyet Rupert említett, az akkori fő­­szerkesztő, Ülőin­­Ferenc letiltotta. Teljes lélekkel, meggyőződéssel és elhatározással, nem pedig dema­gógiával szolgálják ügyüket. Rakovszky Iván belügyminiszter néhány szóval til­takozott az ellen a mód ellen, ahogy Rupert a kor­mányzat említette. Azt mondta, hogy reklámot csi­nált ezzel a lapoknak. Rakovszky: A kormányzó csak mint kulturális in­tézményt látogatta meg a Stádium-nyomdát. Patacsi Dénes ugyancsak személyes felszólalás cí­mén válaszol Rupert Rezsőnek és ismertette háborús működését, melynek során vitézségéért több kitünte­tést kapott. Drózdy Győző a kiskomáromi lakosság földbirtok­­reform sérelmeit tette szóvá interpellációjában. Csik József a pénzügyminiszterhez intézett inter­pellációjában azt kérte, hogy a háborúban elrekvi­­rált harangok pótlásánál engedje el a harangok után a forgalmi adót. Az ülés háromnegyed hat órakor ért véget. A nemzetgyűlés csütörtöki üléséről az Új Nemzedék közli az első részletes tudósítást.A­AAAtAA^_______ Az interpellációk A világpolitika A Ruhr-vidék kiürítésének előfeltétele gya­nánt a francia kormány tudvalevően azt köve­teli, hogy Németország adjon biztosítékokat a jóvátétel pontos teljesítésére. Az angol alsóház­ban egy képviselő kérdésére Bonar Law minisz­terelnök kijelentette, hogy a jóvátétel összege valószínűig az marad, amit 1921-ben állapítot­tak meg, amelyről azonban neki az a vélemé­nye, hogy Németország nem képes megfizetni. Az angol kincstári kancellár kimutatása sze­rint Anglia 1922 április 30-ig Németországtól készpénzben és dologi szállításokban összesen egymilliárd és 153 millió aranymárkát kapott.­­ • A lausannei béketervezetet a török nemzet­gyűlés csak úgy hajlandó elfogadni, ha a pénz­ügyi és gazdasági határozmányokat kikapcsol­ják abból és külön fogják tárgyalni. Konstan­tinápolyi jelentés szerint az ottani angol főbiz­tos tudatta az angolai kormány megbízottjá­val, hogy Anglia nem egyezik bele a gazdasági határozatok felfüggesztésébe. Miután Musztafa Kemal és Isemet basa a béke megkötése mellett vannak, valószínű, hogy a megegyezés vala­mely közvetítő formában létre fog jönni. Nemzetközi törvényszék felállítását óhajtja az amerikai szenátus külügyi bizottsága és hatá­rozatiig felkérte Harding elnököt, hogy kö­zölje: 1. hajlandó-e hozzájárulni egy olyan megál­lapodáshoz, amely alkalmas volna arra, hogy nemzetközi törvényszék állíttassák fel és az er­ről szóló egyezményt aláíró hatalmak vala­mennyien köteleztessenek arra, hogy terjesszék a törvényszék elé mindazokat a viszályokat, amelyek diplomáciai után nem intézhetők el, beleértve azokat is, amelyek a szerződések vég­rehajtására, a nemzetközi kötelezettségek meg­sértésére és a jóvátételekre vonatkoznak; 2. ha igen, kész-e az elnök arra, hogy puh­ato­­lódzék­ a többi hatalom hangulatáról egy ilyen megállapodás tekintetében.

Next