Nemzeti Ujság, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
2 NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1923 március 1. rendszerünk nagyban és egészben ki van építve és be van fejezve. Rendszerbeli változásra nincs szükség, csak néhány adónemet kell még fejleszteni, elsősorban a jövedelmi adót és a községi adót. .A községi adó rendezésére vonatkozó javaslatot ma vagy holnap küldöm szét az érdekeltségeknek. Másodrendűvé akarom degradálni a pótadót és szerepet kívánok biztosítani az érdekeltségeknek. A községi háztartásoknak új jövedelmi forrásokat akarok nyitni, hogy minél nagyobb gonddal és ambícióval dolgozzanak. — S minden új kiadás csak megfelelő új bevételi forrás mellett lehetséges. Különösen fontos ez a tisztviselőkérdés megoldásánál, amikor arról van szó, hogy egy lépést teszünk a lakások fölszabadítása felé, ami lényeges kiadást jelent az államnak. A korona stabilizációja bizonyos megnyugvást hozott és lábrakapott az a vélemény, hogy minden rendben van, tehát megkezdhetjük azokat a reformokat, amelyek esetleg csak a jövőben lehetnek gazdaságosak. Ezzel a véleménnyel szembe kell szállni. Meg kell tanulnunk lemondani, mert különben könnyen elkövetkezhetik az az idő, amikor nem sajt akaratunkból leszünk kénytelenek k lemondani. Takarékosságot kell belevinni az egész társadalomba, hogy életlehetőséget teremtsünk a jövő generációnak. Itt is a parlamentnek kell vezetnie, innen kell kiindulnia ennek a szellemnek, mert különben felmerülhet az a gondolat, hogy más után oldassák meg az, aminek itt kell megoldódnia — mint ahogy Ausztriában történt. — Ha a paritás alapján számítjuk az államadósságokat, akkor a háború előtti adósságok három milliárdot tesznek ki, a háború után pedig 61,2, tehát összesen 64,2 milliárd államadósságunk van. Ez a szám nem ad tiszta képet, mert mindig az adott valutáris kurzusra kell átszámítani. A két legsúlyosabb tehertétel . Legközelebb előterjesztem a clearing eljárást szabályozó javaslatot Angliával, Belgiummal, Franciaországgal és Törökországgal szemben. 170 milliárdot kell ezeknek az államoknak záros határidőn belül fizetnünk. Ebből egy rész barátságos megegyezés alapján eliminálódik, de még mindig marad egy másik nagy megterhelés, melyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ez a tisztviselők természetbeni ellátása, mely 24 milliárddal szerepel a költségvetésben. Ezt ném lemondani. Takarékosságot kell belevinni az egész társadalomba. Redukálnunk kell a természetbeni ellátást és ki kell rekesztenünk belőle mindenkit, azoknak a tisztviselőknek a kivételével, akik erre valóban rászorulnak. Mikor átvettem a pénzügyminisztériumot 260.000 volt a természetbeni ellátásra jogosultak száma és ez a szám most már 200.000-re csökkent. — A tisztviselők létszámát a múlt évben mindössze 11—10.000-rel tudtuk csak apasztani. Ez nem az a szám, amellyel a jövőben megelégedhetünk. Korlátozni kell a magasabb kvalifikációjú tisztviselők számát és világos határvonalat kell húzni, hogy hol mennyi tisztviselő alkalmazható. Igen sok olyan intézményünk és hivatalunk van, amelyeket nyugodtan el lehetne törölni, vagy megszüntetni. (Helyeslés.) Legrövidebb időn belül meg kell szűnni például a likvidáló hivataloknak, de még igen sok más fölösleges hivatal van, melyeket nem akarok megnevezni, mert szinte kiáltanak. Meg kell változtatni a státust is, mert hiszen lehetetlen, hogy nálunk mindenki miniszteri tanácsos akar lenni. (Taps és derültség.) — Ami a költségvetés további tételeit illeti, rá kell mutatnom a békeszerződés végrehajtása körül felmerülő költségekre. Ezekre 5,8 milliárdot irányoztunk elő. Mindent meg kell tennünk, hogy minél több külföldi fizetési eszköz álljon rendelkezésünkre, éppen ezért fokoznunk kell az exportot, hogy megfelelő külföldi fizetési eszközökhöz jussunk. A pénzügyminiszter ezután az egyes miniszteri tárcák kiadásaival foglalkozott, majd szünetet kért. A bankóprés átka Szünet után Kállay Tibor pénzügyminiszter folytatta beszédét és ismertette az egyes tárcák költségvetését A népjóléti tárca költségvetéséről szólva megemlítette, hogy a munkásbiztosítás kérdésében legközelebb megfelelő javaslatot terjeszt a népjóléti miniszter a nemzetgyűlés elé. A kultusztárcánál mutatkozó 8,8 milliárd költségvetési előirányzat jelentékeny része beruházás. Figyelembe kell venni a művészet terén mutatkozó szociális és gazdasági szükségleteket. Művészeti szempontból a jelentkező szükségleteket a legmesszebbmenő mértékben ki kell elégíteni. Ha mindent összefoglalva, a jövő képét akarjuk megvilágítani és a jelenlegi viszonyokat akarjuk ismertetni, kibontakozik a legfőbb baj és pedig az, hogy az állam állandóan kénytelen a bankóprést igénybe venni, hogy a kiadásokat fedezhesse. Deflációról beszélni nálunk, sajnos, nem lehet. Lehet vitatkozni arról, hogy az infláció egészséges-e vagy egészségtelen. Vannak, akik azért akarják az inflációt, hogy beruházásokat eszközölhessünk, ezt egészséges inflációnak nevezik. Ennek a költségvetésben nyoma van, mert a költségvetés felerészében egészséges infláció eredménye. A pénz rosszabbodását azonban ez a fedezési mód nem akadályozhatja meg, s a kormány legfőbb célja ezt megakadályozni, mert kihatással van az egész gazdasági életre. A bankjegyek emelkedésével nemcsak a drágaság emelkedik, hanem újabb igények jelentkeznek. Komolyan meg kell fontolni, mit adhatunk a tisztviselőknek és meddig terjedhet a nemzet áldozatkészsége. Tekintetbe kell venni e téren az adózók teherviselő képességét is. A zsoldos hadsereg és a külföldi adósságok — A hadsereg 16 milliárddal szerepel a költségvetésben. Ez az összeg azonban nem elegendő a tényleges szükségletre. A zsoldos hadsereg fentartása, amely a békeszerződésből folyik, nagyon nehézzé teszi ránk nézve a hadsereg tartását. Ezen egyelőre nem tudunk változtatni. A jóvátétel kérdése mellett ott van a külföldi adósságok problémája is. Magyarország reparáció nélkül is igen súlyos külföldi adóssággal van megterhelve és amikor az egész világnak, Angliának is gondot okoz a háborús költségek fedezése, mi is megegyezést akarunk és engedményeket kérünk. Szükségünk van tehát olyan kölcsönre, hogy nemsokára megtehessük a kezdő lépéseket, amely nemcsak az államháztartás szilárdságát biztosítja, hanem külföldi adósságaink rendezésére is módot nyújt. Erőt kell gyűjtenünk, hogy feltápászkodhassunk. Az elmúlt nyolc hónap alatt 171 milliót vettünk igénybe aJegyintézettől. Vigyázni kell, hogy szertelenségekbe ne menjünk. __Külkereskedelmi mérlegünk 36 millió korona passzivitást mutat. Ezt a mérleget összehasonlítva a múlt évvel, látható, hogy az állandóan javul, ami a behozatal csökkentésére vezethető vissza. Az exportlistát revízió alá fogja venni. A Devizaközpont fentartására szükség van, mert megszüntetésével a szertelenségek újból jelentkeznének. A hitel rendezésére is feltétlenül szükség van, amelynek kifejlődését a kosztpénz, a beteg közgazdasági életnek ez a folyománya akadályozza. A tőzsdének magának is foglalkoznia kellene a dologgal. Kiss Menyhért a lakáshivatal megszüntetéséről intézett interpellációt a népjóléti miniszterhez. Főképpen a lakáshivatal felesleges voltát igyekezett bizonyítani. Csak az kaphasson lakást, akinek lakásra tényleg szüksége van. Követelte a lakáshivatali anomália megszüntetését. Strausz István a pénzügyminiszterhez intézett interpellációt, amiért a Devizaközpont a kereskedők és iparosok devizaszükségleteinek kielégítését hátráltatja. Kérdi, mi az oka annak, hogy az utóbbi hetekben a devizakiszolgálás nem megy simán. Kállay Tibor pénzügyminiszter nyomban válaszolt az interpellációra. A devizakiszolgálás körül észlelt nehézségeket átmeneti és múló jelenségnek tartja, aminek magyarázata az általános világgazdaság. A devizahiány oka továbbá az, hogy az utóbbi időben keveset exportáltunk. Reméli, hogy a múló zavar meg fog szűnni. Mást erről nem tud mondani. A választ tudomásul veszik. ............ Dénes István a földvagyonváltság-földek leadása ügyében interpellálta meg a miniszterelnököt. A sajtó megrágalmazása Rupert Rezső a sajtó egy részénél észlelhető izgatások és a társadalom megbontása miatt interpellált Az utca terrorja után a sajtó terrorja következett. Felkiáltások jobbról: A Népszava! Rupert Rezső: A kormánynak több orgánum áll rendelkezésre. A Szózat a protestánsok számára, a Nép a megtévesztett katolikusok számára, a 8 Órai Újság pedig a zsidók számára. A Szózat nyomdaszámláit „megvágás“ útján egyenlítették ki. (Zaj. Almásy László alelnök Rupertet rendreutasítja.) Rupert Rezső: A Szózat közpénzekből él és hasonló pályafutásra tekinthet vissza A Nép is. Egészen bizonyos, hogy A Népnél is közpénzeket használtak fel. (Zaj.) Ha ez a két lap egy nagy nyomdavállalatot alapított, akkor fel kell tételeznünk, hogy nem a saját pénzükből alapították. Zsilinszky Endre: Igenis, a saját pénzükből, Rupert Rezső (Patacsi Déneshez, aki állandóan közbeszól): Az én unokabátyám volt a parancsnoka, egy egész nyugodt, ellenségtől távol lévő helyen! Patacsi Dénes: Dicsőség rám, hogy ilyen ember bánt. Rupert Rezső: Bemutatja Zsirkay Jánosnak az Ember 1919 január 4-i számában megjelent cikkét. (Fölkiáltások: Göndör lapja!) Nagy Ernő (a belügyminiszter felé): Az ön képviselője, méltó társa Önnek! Rakovszky Iván belügyminiszter: Kikérem magamnak az ilyen durváskodást! (Nagy zaj. Urbanics Kálmán: Disznó! Buszár Károly az ülést fölfüggeszti.) A fölfüggesztés után a képviselők a terem közepére tódulnak és izgatottan tárgyalják az incidenst. Urbanics Kálmán és Nagy Ernő között heves szóharc fejlődik ki. Az ülés újból való megnyitása után Rupert Rezső folytatta interpellációját. Adatokat sorol fel azokról, akik a „A Nép“-nél és a „Szózatnál működést fejtettek ki. A kormánynak meg kellett volna akadályoznia, hogy a kormányzó ezt a két lapot látogatásával tüntesse ki. Huszár Károly alelnök figyelmezteti Rupertet, hogy a kormányzó minden cselekedetéért a kormány felelős és a kormányzó személyét ne vonja bele a vitába. Rassay Károly: Nem mondhatja, hogy Bethlen ment oda. Rupert Rezső interpellációjában a kormányzó látogatásáról és a lapok támogatásáról kért fölvilágosítást. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Rupert első kudarca Zsilinszky Endre személyes kérdésben válaszolt Rupertnek, aki őt is aposztrofálta. Aki eddigi munkásvok a program ? A lakbér kérdésében is elhatározó lépéseknek kell bekövetkezni, úgy tudja, hogy a népjóléti miniszter nemsokára propozíciókkal jön e tekintetben. A költségvetésbe különben építkezésekre sokkal több van előirányozva, mint volt tavaly. A költségvetésnek minden problémája a pénz értékének állandóságán és az államháztartás rendjének szilárdságán fordul meg. Hosszú gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező férfiak közül többen széles átfogó programot adtak Magyarország pénzügyi helyzetének szanálására és gazdasági megszilárdítására, azonban a baj ott van, hogy ezek közül a férfiak közül egy sem vállalkozott a maga programjának megvalósítására. A célkitűzésnél az az elv vezeti a kormányt, hogy a célok megvalósítása senkinek se fájjon túlságosan. Folyton reménykedtünk abban, hogy a külföldről segítséget kapunk, kölcsön formájában. Sajnos, ez a reménységünk nem vált valóra és csak önmagunk segíthetünk magunkon. Reméli, sikerült megjelölnie azokat az utakat, amelyeknek szemmeltartásával, a kiadások restringálásával és a szükségletek lefokozásával az államháztartást rendbe lehet hozni. Legfontosabb elvnek tartja, hogy semmiféle olyan kiadást nem szabad elhatározni, ameddig megfelelő új bevételről nem gondoskodunk. Megvan a reménye, hogy sikerülni fog a nehéz helyzetet áthidalni. Rajtunk kívül álló természeti erők ellen küzdünk, és minden magyar embernek egyesülni kell a nagy cél szolgálatában. Kéri, hogy a beterjesztett javaslatot vegye a nemzetgyűlés beható kritika alá. Lelkes éljenzés és taps, a pénzügyminisztert percekig tapsolják és számosan üdvözlik. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a nemzetgyűlés holnap, csütörtökön ülést tart, amelyen folytatni fogja az erdészeti javaslatok tárgyalását. Ezután az ülést öt percre felfüggesztette. Mogát csak távolról is ismeri, nem kételkedhetne egyéni intaktságában. Rupert burkolt gyanúsítását a legélesebben visszautasítja. Nem zsarolás és hazaárulás árán építettek palotákat, hanem tisztességes munkával hozták össze a vállalatot. A mozisok hirdetményét, melyet Rupert említett, az akkori főszerkesztő, ÜlőinFerenc letiltotta. Teljes lélekkel, meggyőződéssel és elhatározással, nem pedig demagógiával szolgálják ügyüket. Rakovszky Iván belügyminiszter néhány szóval tiltakozott az ellen a mód ellen, ahogy Rupert a kormányzat említette. Azt mondta, hogy reklámot csinált ezzel a lapoknak. Rakovszky: A kormányzó csak mint kulturális intézményt látogatta meg a Stádium-nyomdát. Patacsi Dénes ugyancsak személyes felszólalás címén válaszol Rupert Rezsőnek és ismertette háborús működését, melynek során vitézségéért több kitüntetést kapott. Drózdy Győző a kiskomáromi lakosság földbirtokreform sérelmeit tette szóvá interpellációjában. Csik József a pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában azt kérte, hogy a háborúban elrekvirált harangok pótlásánál engedje el a harangok után a forgalmi adót. Az ülés háromnegyed hat órakor ért véget. A nemzetgyűlés csütörtöki üléséről az Új Nemzedék közli az első részletes tudósítást.AAAAtAA^_______ Az interpellációk A világpolitika A Ruhr-vidék kiürítésének előfeltétele gyanánt a francia kormány tudvalevően azt követeli, hogy Németország adjon biztosítékokat a jóvátétel pontos teljesítésére. Az angol alsóházban egy képviselő kérdésére Bonar Law miniszterelnök kijelentette, hogy a jóvátétel összege valószínűig az marad, amit 1921-ben állapítottak meg, amelyről azonban neki az a véleménye, hogy Németország nem képes megfizetni. Az angol kincstári kancellár kimutatása szerint Anglia 1922 április 30-ig Németországtól készpénzben és dologi szállításokban összesen egymilliárd és 153 millió aranymárkát kapott. • A lausannei béketervezetet a török nemzetgyűlés csak úgy hajlandó elfogadni, ha a pénzügyi és gazdasági határozmányokat kikapcsolják abból és külön fogják tárgyalni. Konstantinápolyi jelentés szerint az ottani angol főbiztos tudatta az angolai kormány megbízottjával, hogy Anglia nem egyezik bele a gazdasági határozatok felfüggesztésébe. Miután Musztafa Kemal és Isemet basa a béke megkötése mellett vannak, valószínű, hogy a megegyezés valamely közvetítő formában létre fog jönni. Nemzetközi törvényszék felállítását óhajtja az amerikai szenátus külügyi bizottsága és határozatiig felkérte Harding elnököt, hogy közölje: 1. hajlandó-e hozzájárulni egy olyan megállapodáshoz, amely alkalmas volna arra, hogy nemzetközi törvényszék állíttassák fel és az erről szóló egyezményt aláíró hatalmak valamennyien köteleztessenek arra, hogy terjesszék a törvényszék elé mindazokat a viszályokat, amelyek diplomáciai után nem intézhetők el, beleértve azokat is, amelyek a szerződések végrehajtására, a nemzetközi kötelezettségek megsértésére és a jóvátételekre vonatkoznak; 2. ha igen, kész-e az elnök arra, hogy puhatolódzék a többi hatalom hangulatáról egy ilyen megállapodás tekintetében.