Nemzeti Ujság, 1924. június (6. évfolyam, 106-128. szám)
1924-06-01 / 106. szám
2 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1921 június 1. A 10-es kerületi beosztáson a lajstromos szavazás sem segít, mivel a statisztikai kimutatások szerint a szocialisták ezúttal nemcsak a keresztény párttól, hanem a liberális és demokrata pártoktól is elvonnának nagyobb tömegű szavazatot, azaz ismét a szocialista párt erősödnék a polgári gondolat rovására. Lehet, hogy a keresztény községi párt ezen az úton esetleg egy-két mandátummal többet tudna szerezni, — bár ezt a reménykedést a statisztikai adatok nem igazolják — de ezzel szemben a szociáldemokrata párt előretörése olyan hatalmas volna, melyet egy polgári kormányzat nem engedhet meg. Tény, hogy a liberális és demokrata pártok a 10-es kerületi beoosztás alapján több mandátumot elvesztenének, de ezeket a mandátumokat nem a keresztény községi párt kapná meg, hanem a szocialisták. Polgári kormányzat ehhez a megoldáshoz azonban nem járulhat hozzá. A 22-es Tisza-féle kerületi beosztás hosszú és alaposan előkészített munka eredménye és ennek célja az, hogy a polgári elemek túlsúlya a fővárosban biztosíttassák. Ez a tervezet ennek a célnak meg is felel, mert a végzett statisztikai számítások szerint ebben az esetben körülbelül 110 mandátumot juttatna a polgári pártnak 80 szocialista mandátummal szemben. Ebben az esetben ugyanis nemcsak a keresztény községi párt, hanem a liberális és de-mokrata pártok is elvonnának bizonyos számú mandátumokat a szocialistáktól. .. A közigazgatási beosztást is , '' megváltoztatják A tizes beosztás már azért sem megfelelő, mert ezeknek a kerületeknek a beosztása már közigazgatási szempontból sem felel meg a célnak és éppen ezért ezeket a kormány rövidesen át fogja alakítani. Semmiesetre nincs szükség arra, hogymost egy ilyen átalakítási szinka, küszöbén ehhez az elavult kerületi rendszerhez folyamodjunk csak azért, hogy az úI. kerületi beosztás után újabb választókértereket alkossunk. Nem áll meg az az ellenvetés sem — mondotta informátorunk, hogy a 22-es kerületi beosztás azért nem felel meg,, mert széthasogatja a közigazgatási kerületet., A szavazás ugyanis szavazókörönként történik, és ezek a szavazókörök mind egy-egy közigazgatási körön belül feküsznek. A kormány, tehát mindezek alapján ragaszkodik a 22-es kerületi beosztáshoz és abból engedni nemfog, mert a polgári és társadalmi rend védelmében legjobb tudása, szerint máskép nem cselekedhetik. i igazságügyi Bizottság elfogadta a büntetőnovella sajtószakaszát -a nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága ma délelőtt folytatta a büntetőnovella részletes vitáját. A Örökség A dédapám, miit büszke szálfa - Állt a Nemere vad szelében, őrizte a hegyeknek álmát ' - Vaskézzel és gránitos szívvel, '• Ve hűségéről hős dalok járják...' A nagyapám egy asszonyt csókért ’’ Csillagokat tépett az égről. Ve a mámor piros kupája, Női száj mérge meg nem verte. Ha vészt hörgött a völgyek lelke... Apám, szegény, tűzcsóva volt, Bolyongó fény az út sötétjén. Kutatta az irányt, hogy merre, S rabmagyar ének lett a szája, S szava, lelke,bilincsbe verve... Nekem a kardból, kelevézből ■ ••• 1, i Nem maradt semmi. Csak az ének Zeng az ajkamon önfeledten. _ . Várért, asszonyért, hetyke névért A bajvivást én elfeledtem. • Csak a szivem ég, mint a rózsa, A meleg szirmú, a bánatos... S hiába óvnám karddal, vérttel, Valaki jön majd és kacagva, ó, úgyis tudom, hogy rátapos. Gáspár Jenő Fájdalom gyermeke Írta: Csathó Kálmán • L ' Szolnoki Péter komoran fújta a füstöt a párájából. Tinka, a felesége szótlanul kötögetett az ablakban és félszemmel figyelte az urát. Tudta mi jár az eszében és várta, hogy megszólaljon. Nem sokáig kellett várnom, mert Szolnoki még félig sem szívta ki a pipáját, nagyot sóhajtott. — Hej, hej! — mondta. — Nem ér ez igy semminka szaporán kötögetett tovább és lehajtotta a fejét. Szóról-szóra tudta már, hogy mi fog következni. — Mit ér ez a gyönyörű szép birtok, ez a sok jó föld, ez a sok nyáj, gulya meg ménes, ha nincs kire hagyni? . . . Mit ér ez a nagy bolond ház, ha nincs, aki lármázzák benne?... Mit ér a ribizli a kertben, ha nincs, aki bekenje vela a ruháját? . . . Odaadnám a fele vagyonomat, ha egy gyerekünk volna! Tinka máskor már zokogott, ha idáigért az ura a beszédben, mert ő is nagyon vágyódott egy kis baba után. Isten a megmondhatója, hogy mennyit imádkozott ő már egy olyan térszagú apróságért, hogy mennyi mindenféle javasasszonyt, doktort, csodatévő helyet fölkeresett már, hogy segítsenek rajta, de hiába, a gólya csak nem akart rászállni a Szolnoki-házra. . Ma azonban nem fakadt sírva, hanem letette a kötést, odalépett az ura mellé és megsimogatta deresedni kezdő szakállát, azt mondta neki: — Mit szólnál hozzá,ha holnap bemennék a városba és kihoznék az árvaházból, egy kis gyereket,akinek senkije sincs. Egy olyan egészen apró kis jószágot, aki azt mondaná nekünk: „apa“ meg „mama“ és szeretne bennünket, mintha csakugyan a mi gyerekünk volna. Szolnoki Péternek megcsillanta szeme. . . És aki lármázni, és a ruháját bekenné ribizlivel . . . Igazad van, Tinka! Hogy erre nem gondoltunk előbb! Holnap korán reggel ment be a városba. Holnap minél korábban!... II. Hétéves sem volt még a kis Jutka, mikor a Szolnoki-házba került. Aranyszőke haja volt, égszínkék szeme és Szolnoki Péternek meg Tinkának azt mondta: „apa, még , mama“. Hát most már volt, hogy kire maradjon a birtok és volt, aki betöltse kacagásával a házat. Szolnoki Péter nem ért rá többet morfondírozni, csak lopva szitt el imitt-amott egy egy pipa verpelétit, mert egész nap négykézláb mászkált Jutkával a szőnyegen, ő volt a medve bácsi. Tinka mama pedig még aludni sem igen ért rá. Órákig ült éjszakánként a kis Jutka ágya előtt és nézte a gyereket, aki szép volt, kedves volt, jó volt és aki bearanyozta kacagásával, mint a költők szokták mondani, az egész házat. Tinkának néha mégis összeszorult a szive és titkon keresztet vetett, ha arra, gondolt, hogy milyen boldogság ez a kisleány. — Jaj — mondta babonásan megkopogtatva az asztalt — csak így maradjon mindig! És egy kis lelkiismeretfurdalást érzett ilyenkor, amiért úgy szerette a kis Jutkáit, mintha a tulajdon gyermeke volna, mert az ötlött eszébe, hogy milyen könnyű szerreljutott 'hozzá, meg sem szenvedett érte.. . - •. ni.-' '-V De hát azért elég gond egy gyermeket fölnevelni. Tinka mama, bizony korán kelt, későn feküdt, hosszú esztendőkön keresztül, hogy a kis Jutkának mindene meglegyen, mert, jaj, dehogy bízta volna másra a „gyerekét”. Olyan gonddal nevelte, taníttatta a kisleányt, mint a környéken senki. Hanem aztán olyan is lett Jutka, mire eladó sorba került, hogy mikor legelőször bálba ■vitték, mindenki rajta felejtette a szemét. ■ ‘ — Ki az a gyönyörű szép leány? — kérdezték a huszártisztek. “ — Gazdag Szolnokinak a leánya! •— mondták, akik ismerték. ; V Erre aztán bemutatkoztak a huszárok .Jutkának, kadéttól fölfelé mindnyájan' és annyit táncoltatták, hogy Tinka mama már maga is sokallani kezdte. ' ’ ; V* :' De amellett annyira örült a leánya sikerének, hogy mikor egy monoklis főhadnagy mindenáron még egy ujrát akart táncolni a leányával, csak annyit mert kérdezni félve: — Nem lesz sok? — Csak még egyet! —könyörgött Jutka is,de olyan hangon, hogy Tinkának egyszerre megdobbant a szíve. — Nini! — mondta magában. — Ezek még egymásba találnak szeretni. Az járt az eszébe, hogy kis unokákat fog majd dajkálni. De a nagy öröm ,közben , ékszerre valami oktalan félelem markolt a lelkébe, mert arra gondolt, hogy nem érdemli meg ezt a gyönyörűséget, hiszen fájdalomnélkül jutott a leányához. • '1 ív. ’ : , , Nem telt bele sok idő és a monoklis főhadnagy azt mondta egyszer a sétatéren: Ne® tudok élni maga nélkül, Jutkás sajtószakaszhoz elsőnek Rupert Rezső szólt hozzá, aki azt kifogásolta, hogy a szakasz alkalmas arra, hogy politikai szempontból egyeseket üldözni lehessen akkor, ha valaki izgatás bűntettéért önkényesen jelenti fel az illetőt. Farkas Tibor jelezte, hogy a sajtószakaszhoz a plénum előtt fog hozzászólni, de azt már most is kijelentette, hogy a szakaszt szükségesnek tartja. Benedek János sajnálatosnak tartja, hogy a sajtószakaszt a büntetéfiovellába illesztették. Szerinte nagy hiba, hogy az,,aküdtszék intézményét elejtették az igazságszolgáltatóból. Pakots József, aki nem tagja a bizottságnak, de külön engedéllyel indítványt tehetett, azt javasolta, hogy az egész nyolcadik szakaszt töröljék a javaslatból és új sajtótörvény tervezettel jöjjön a kormány, olyan tervezettel, amelyet a jogászi körök és a sajtó érdekeltségei előzően megtárgyaltak. Horváth Zoltán azt a módosító indítványt tette, hogy az „izgat“ cérc*izgatás“ szavakat hagyják ki a szakaszból. Ezt azaz indokolta, hogy a közigazgatási hatóságok hiányos értelmezése könnyen izgatásnak minősíthet politikai gyűlésen olyan nyilatkozatokat is, amelyek nem terjednek túl a jogos kritika határán,östör József a sajtószakasz mellett foglalt állást. Hajós Kálmán szintén a szakasz meghagyása mellett nyilatkozott. Rassay Károly azt fejtegette, hogy az izgatásra vonatkozó javaslat fölösleges, mert az állami és társadalmi rendet az eddigi büntetőtörvények kellőképen védik. Minthogy a tervezett szakasz visszaéléseknek nyit utat, azt kell kérni az igazságügyminisztertől, hogy az egész szakaszt vegyék ki a novellából. Ami azt idézi, hogy nem együtt, egyszerre jelenlévő személyek előtt is lehet izgatást elkövetni, ez szerinte teljesen ellenkezik a törvénykezés szellemével. Például felhozta, hogy sokan vannak, akik a detronizációs törvény jogosult voltát kétségbe vonják. Ha a jövőben nem gyülekezet, hanem több együtt nem lévő személy előtt tett ilyen kijelentésekből is megállapíthatják az izgatás tényálladékát, be fog következni ,az a helyzet, hogy igen magas állású urak is megismerkednek az új törvény szankcióival. Ezután a szavazás következett s a bizottság változatlanul elfogadta a sajtószakaszt. A sztrájkjogról szóló szakasznál Farkas Tibor tett indítványt, de a bizottság az eredeti szöveget fogadta el. Rassay Károly azt indítványozta, hogy illesszék a szövegbe a „jogtalan“ szót is. Pesthy Pál igazságügyminiszter a javaslatot honorálta s így a szakasznak ez a mondata így fog hangzani: „Csak az a büntethető, aki a szakaszban körülírt cselekedetet jogtalanul követte el“. A bizottság ezután elfogadta még Hajós Kálmánnak egy indítványát, amely a munkaadó megbízottjának felvételére vonatkozik. A tárgyalást délután két órakor megszakították s ennek folytatását kedden délután 5 órára tűzték ki. Popovics és Teleszko tárgyalásai Megírtuk, hogy Popovics Sándor, a Magyar Kemzeti Bank elnöke Londonba utazott Korányi báró, pénzügyminiszter megbízásából, hogy ott a külföldi kölcsön felvételéről tárgyalásokat folytasson. Popovics Sándor kiküldetésének különösebb oka az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogja a külföldi kölcsön első jelentősebb részét megkapni. A londoni tárgyalásokat egyébként Harry Strakosch irányítja, míg Arthur Salter rövidesen Genfbe utazik, ahol a kormány megbízásából a külföldi pénzcsoportokkal tárgyaló Teleszky Jánossal fog a közeli napokban találkozni. Teleszky ugyanis Londonból Rómába és onnan Genfbe, majd Baselbe utazik. Ez utóbbi helyen a főváros régi adósságainak rendezése ügyében fog tárgyalásokat folytatni. Ezeken a tárgyalásokon a fővárost Csupor József fővárosi tanácsnok képviseli s részt vesznek a rendezésben Wälder Gyula és Erney Péter bankigazgatók is. Amint ismeretes, A végső megállapodásokat Sipőcz Jenő polgármester, Wolff Károly és Bárczy István fogják a főváros hitelezői,vel megkötni, ugyancsak Baselben. A pécsi zsidó egyetemi hallgatón kicsatolták a katólikus temetési szertartást A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a zsidók kezdték a verekedést . A Pécsen tegnap lezajlott egyetemi zavargásokkal kapcsolatosan megindult hivatalos vizsgálat, mint azt a Nemzeti Újságnak Pécsről jelentik, megállapította, hogy a verekedést a zsidó egyetemi hallgatók kezdték, akik kóserrel, vasbotokkal és revolverekkel felfegyverkezve megtámadták az épületből gyanútlanul távozó keresztény egyetemi hallgatókat. A felháborító eset kirobbanására az adott okot, hogy amikor kedden a bonctani intézetből néhány bullát el akartak számtani temetésre, a zsidó egyetemi hallgatók körülfogták a menetet, a fakoporsókat■ vízbemártott söprűkkel és fogkefékkel beszentelték, mire az egyik keresztény egyetemi hallgató, aki a temetési szertartás meggyalázását végignézte, arculütötte az egyik zsidó egyetemi hallgatót, aki nevetve a Cincim dedemmot énekelte. ................ A vizsgálat megállapítása szerint a zsidó egyetemi hallgatók erre másnap a Pécsi Sport Club zsidókal,létáival és egy sereg felbérelt zsidó kereskedősegéddel vonulltak fel az egyetem épülete elé és orvul rátámadtak a távozó keresztény hallgatókra. A verekedésbe természetesen később több keresztény egyetemi hallgató is beleavatkozott és kiverték a bojlerekkel és vasbotokkal hadonászó zsidó egyetemi hallgatókat az egyetem udvaráról. A lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a brutális vallásgyalázásban nyolc zsidó egyetemi hallgató bűnös. Az egyetem épületébe egyébként ma ismét történtek atrocitások, amelynek folyamán több zsidó egyetemi hallgatót megvertek. Délben a rektor ,a kapukát, ber záratta és a központi intézetbe csak igazoltatás után lehet bejutni. A vizsgálat tovább folyik, és a rektor intézkedéseértelmében az előadások egyelőre szünetelnek.