Nemzeti Ujság, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-11 / 83. szám

16 az Élet (Regényes történet 6 felv.) Főszereplő: Mae Marsh­.) Előadások szombaton fél 8 és fél 10, vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10. Corvin Színház: Donelli grófnő (modern szerelmi regény 8 felvonásban, a főszerepben Henny Porten — Boxbajnok — Hamar egy pi­rulát — (burleszkek) — Híradók (plasztikus film) és Professzor Rudolff fellépte. Előadások szombaton fél 7 és 9, vasárnap és hétfőn fél 4, fél 6, fél­ 8 és fél 10. Kedden fél 6, fél 8 és fél­ 10 órakor. KAMARA: Donelli grófnő, Modern sze­relmi regény 8 felvonásban. Főszereplő: Henny Porten — Csibészfogás, amer. burleszk 2 felv. Előadások kezdete: szombaton ’A7, fél 9 és 10 órakor, vasárnap és hétfőn fél 4, 5, 1 7, fél 9 és 10 órakor. NYUGAT MOZGÓ: Cleo (szerelmi dráma, 7 felv., a főszerepben Pola Negri) — Уг dollár (amerikai dráma 6 felv., a főszerepben Anna Qu. Nilson). Előadások fél 4, fél 6, 3/48 és VilO. OMNIA: Férjfogás Amerikában. (Életkép 6 felvonásban. Főszereplő: Agnes Ayres. ) Totalizator: az Élet . . . (Regényes történet 6 felvonásban. Főszereplő: Mae Marsh.) Elő­adások: Szombaton VAS, fél 10. Vasárnap és hétfőn 4, 6, 8, 10. Hétköznapokon: 5, 148, fél 10 ROYAL APOLLÓ: Tízparancsolat (Szó­zat az emberiséghez) A világ legnagyobb filmalkotása. Előadások fél 7 és 9. URÁNIA: A noyoi őrtorony (a főszerep­ben Virginia Wally) — A repülő múmia (amerikai vígjáték, a főszerepben Laura La Planta. Előadások fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. У. .■ , ’ ■. SPORT A sportok­ tavaszi ébredése raiinenn­ei sportol­ó A rontott labdától a golfmezőig­­ Drága a sportfelszerelés. 20 millió egy tenniszpálya A tél alaposan megtréfálta a sport­­szenvedélytől fűtött emberiséget. Idehaza a sok sellő hiába piszkálta a barométert, az semmiképen sem volt hajlandó a tiszta szép időről zimankókra visszahúzódni, a hőmérő meg egyenesen póznamászó ver­senyt rendezett napról-napra, ahelyett, hogy t­is­ztességtu­dó­an lehúzódott volna a termométer gömbölyű végébe. A hó el­tévedt valahol a nagyvilágban és március idusa után ért el hozzánk, akkor is csak addig pihent meg, amíg ki­ nem sütött a nap, gyorsabban elillant, mint a kámfor. Szóval a téli sport hívőinek felkophatott az álluk. Hiába üldözték a telet Svájc­ban, mire utána mentek elszerel­ előlük, ha valakinek volt kedve Skandináviáig üldözni, ott nevettek az emberek a sze­mébe és vígan mutogattak a tíz fokos melegben pompázó hőmérőre. A szén­­kereskedők és a sportolók meggyászol­ják az idei telet. A korcsolyázó bajnok­ságokat is épen csak becsületből rendez­ték meg, hajnali sötétségben, rossz nyel­vek szerint a báli éjszakák üresen kongó tánctermeit használták fel e célra. Most azután, mikor végre hivatalosan megérkezett a tavasz és alaposan meg­­dideregtette az emberiséget, minden sport­ember becsületbeli kötelességének tart­ja, hogy a szabadtéri sportolás karjaiba vesse magát. Tennisz, hoki, golf-mű­szavaktól visszhangzik a főváros, a Duna­­parton égnek álló hajjal kivörösödve szó­csöves emberek üvöltenek bele a Duna hullámaiba, motorbiciklisek másodper­cenként gázolják el a rakparton futkáro­­zóikat, hogy végre egy kecses szaltomortá­­léval pihenőt keressenek a hús habokban. A város közelében lévő falvakban mindenütt szomorkodó tyúkmamák és gyászoló ka­csák, bánatos kocák könnyhullatása mu­tatja az automobilok ádáz tréning­jét. Kuty­falván az Önkéntes Tűznevelő és Oltó Club barátságos mérkőzésre készül Bal­­hásrét Harcrakész Gárdájával és bár­merre lépsz, mindenütt szardiniás doboz, ócska gyufaskatulya, kiszolgált moso­gató­ rongy ostromolja képedet. Tetőfokán­ áll a sportláz. De, mint minden betegség­nek, ennek is van hatékony ellenszere. A futball-lázat csillapítja a vérmes ifjú­ságnál az elszakadt cipőért kijáró atyai nyakleves, a birkózásban szétmálló ruha­darabok összetold­ozása sem megy egy­némely fülrángat­ások nélkül, a motoro­zás gyönyörűségeit az árokparti önkénte­len pihenő, a kaján távírópózna mérsékli, az előkelő sportok beteges ambíciójának pedig letördösi szarvait a sportkereske­dőik kirakata. Azaz nem is annyira a ki­rakat, mint inkább az abban, a terebélyes szvetterek, hatalmas futballabdák, bárka­­nagyságú turistacipők, az orvosi mű­szerekhez hasonló golfütők árnyékában meghúzódó árjelző lapocskák, amelyek a borshoz hasonlóan kicsinyek, de annál erősebbek. kocsmázás idején sejteni, hogy a labda, a meszelőrúd és a virgonc fiatalság kö­zött néminemű rokoni összeköttetés áll fenn. Ez volt a sportfelszerelés. Ha a libarét így tavasz kezdetén az egyik szög­letben meg mentes volt a kétlábú tollas bitorlóiktól, akkor az apai házra való te­kintettel a cipőt és harisnyát is le lehe­tett húzni, és levetvén a kabátokat kész volt a sportöltöny. Ma a labdázáshoz kü­lönb felszerelés kell, mint azelőtt egy la­kodalomhoz. Hosszú ujjú, selymes fényű, derékben testhez álló színes trikóing, fe­kete klottnadrág, vastag teveszőr lábszár­­védő, gyapjúharisnya és egy fél ökör bőréből készült ormótlan cipő nélkül nin­csen igazi futballista. A cipő talpára egy bankettre való pezsgős­ batteria dugóját szögezik. Mindehhez még egy borjúfej nagyságú labda is kell, amelyiknek olyan vastag bőr van a képén, hogy kibírja a lábbal rugdosódást. Az úszósport hívei épen ellenkezőleg öltözékük fogyatékosságával tűnnek ki és e téren a férfiak a győzelem kilátásai­val veszik fel a harcot a gyöngéd női nemmel. A trikó, bár egész trikónak mondják, még­se tesz ki annyit, mint más tisztességes ruhadarabnak a fele. De leg­alább finom és így sorkba kerül. A címer vagy az egyesületet jelző betű rendesen nagyobb rajta, mint az egész úszóöltözék. Az egyetlen baja az úszásnak, hogy víz is kell hozzá, az pedig szép Magyarorszá­gon igen ritka dolog és ennélfogva na­gyon drágán mérik. Az evezősök erőhata­lommal helyezik magukat a víz birto­kába, minthogy azonban négyes meg nyolcas formájában libasorban nehéz a vizen lebegni, szerkesztenek maguk alá valami csónaknak csúfolt alkotmányt, ami megint annyiba kerül, hogy annak az árán akár Amerikát is megjárhatnák. Legegyszerűbb és természetesebb sport a golfozás. Ahhoz nem kell egyéb, mint egy hosszú bőrtok, abba két-három tucat vékony nyakú golfütő, egy kiszolgált dij­­birkózó, aki ezt a pár mázsás súlyt a spor­toló után cipelje, pár száz holdas föld­birtok, hogy legyen hol keresgélni az el­hajított labdát, több tehén a természet­im­ádás okáért és néhány egérlyuk, hogy legyen hová belekalapálni az öklömnyi labdát. A tenniszhez kisebb hely kell, de legalább is még­­egyszer annyi az ára, mint a golfbirodalomé és amellett a ten­­nisznek nagy előnye, hogy csakis a két nembeli ifjúság együttes játéka nevezhető sportolásnak. Ez ismét kiváló alkalom arra, hogy mindkét fél a másik veszedel­mére hódítóan és ennélfogva igen költsé­gesen öltözködjék. A tennisz különben legjobban a fürdőhelyeken és a Margit­szigeten tenyészik. Olcsóbb helyeken nem népszerű. Szemle a sporthíradásokban Ha razziát tartunk a sportáru-kereske­­dés raktáraiban, azt csakis megfelelő elő­vigyázatos intézkedések után kísérelhet­jük meg. Feltétlenül szükséges egy jeges­­tömlő, amit időnként gutaütés ellen a fejünkre tegyünk, jó ha kéznél van egy kis talpcsiklandozó szer is, hogy a só­bálvánnyá változott érdeklődő magához téríthető legyen. Csupa olcsóság, egysze­rűség mindenfelé. Egy piskotaszerű fut­­ballcipőcske mindössze 100.000 korona, de finomabb kivitelben drágábban is kap­ható. A csíkos futball dressz már nem is olyan drága, darabja 100.000 korona, a harisnyaszár 50.000, a nadrág csak 80.000, a labda minőség és szeletek szerint 3— 400.000 korona. Egy futballcsapat kapus­sal csontvédőkkel és más egyéb életszük­ségleti felszereléssel együtt kikerül 8— 10.000.000 kormából. Ekkor még ellenfél nincs. De annál jobb. — Az atléta futó­­cipőjét 300.000 koronáért kapja meg, ugyanannyiért szerezhet egy diszkoszt; a súlygolyó nehéz ugyan, de legalább csak 10.000 koronába kerül, érdemesebb tehát ezt venni, mint bambusz ugrórudat, ame­lyikről nagyot zuhan az ember és mégis majd félmilliót kérnek érte a boltban.­­ A tenniszezés előkelő mestersége elsősor­ban megkívánja, hogy grundot szerezzen be az ember. Ez kapható a különböző egyesületeknél. Ha mindennap akar a tár­saság játszani, akkor csekély 20 millió koronáért rendelkezésre bocsájtják hat hónapon át éjjel-nappal. Még esőben is. A közepén itleg egy hálót se kifeszítenek róla, ami nagy szerencse, mert annak az ára, ha meg kell vásárolni, 400.000 korona. Ha be akarjuk keríttetni a pályát, a védő­háló méterenként 30.000 koronába kerül. Minthogy pedig ütő nélkül bajos a játék, azt is be kell szerezni. Német ütőket 400.000 koronától egymillióig mindenféle árban kapni, az angolok félmilliótól az Ei­fel-torony magasságáig mindenféle ár­ban árusítanak ilyen húrozott kanalakat. Legalább egy tucat labda is szükséges, hogy legyen mit elütögetni a bokrok közé, ennek az ára is félmillió körül van. A női tenniszruha árát bajos leírni, azt a férfi­partnerek minősége határozza meg. A férfi kiöltözik egy millióból, de sajnos a ruha fehér és így legalább három öltöze­tet kell csináltatni. A csónakázás sportja nagy népszerűség­nek örvend a Tiszán és a Dunán. A nehéz hadikon, amelyet a vízmenti ácsok kala­pálnak össze egy pár százezer koronáért, megtanul az ifjúság a vízzel küzködni, de aztán vasárnaponként ki-ki szive höl­gyével karcsú kettős csónakban szeret a víz hátán álmodozni. Egy ilyen vas­­alkotmányért már 3 milliót kér a készí­tője, a karcsú evezős csónakok legkisebbje is benne van 6 millióban. A csónakosok álma a gyorsröptű négyevezős vagy a versenynyolcas az elérhetetlen álmok ha­tárán is túl van. 20—40 millió korona kö­zött váltakozik az ára. A motorcsónak 10 milliónál kezdődik, nagyság és kényelem szerint emelkedik az ára és a fenntartási költsége is.­­ A szárazföldi sportolók kékvérű művelői a golfot kultiválják. Ezt a sportot, mint már említettük, a nagy terület évi bére drágítja erősen. A jó tu­rista­öltözeten kívül legalább nyolc-tíz ütőre van szükség, amelynek darabja 300.000 korona, mííg a kis kemény labda 75—100.000 koronáért már kapható. A sport szeretete napról-napra nagyobb tömegeket csábít zászlaja alá. Hiába a drágaság akadálya, hasztalan minden próbálkozás, a szabad levegő, az erő gyö­nyörűsége, a küzdés élvezete mindenen keresztül népszerűségre viszi a sportot. Az utcagyermekek rongylabdája, az újpesti öbölben lomban mozgó Noé­ bárkái, a­ futball­pályák zsúfolt nézőterei, az atlé­ták nemes versengését izgalommal leső tömeg megmutatja, hogy az öt évtized, amióta az angol sport meghonosodott ná­lunk, meghódította a magyarságot a sportnak. — Tüdővel és szívvel meg lel­kesedéssel bírjuk is jól, csak a zsebünk is birja. Szeretem Sieőki Jenő úr.­ ­ Magyar vivő nyerte Newyork baj­nokságát. A múlt héten tartották meg Newyork­ban az állami kardvivó - bajnok­ságot. A háromnapos küzdelemből Szép­laki Nagy Béla, a Magyar Atlétikai Club tagja került ki győztesen. A kiváló vivő, aki a múlt évben utazott Amerikába , ott hosszabb ideig fog tartózkodni, itthon tagja volt a MAC bajnokcsapatának. A newyorki versenyen kitűnően vívott, sem az előmérkőzéseken, sem a döntőben egyetlen ellenfelétől sem szenvedett vere­séget.­­ Életbe léptették az olympiai adótörvényt. A keddi hivatalos lapban jelent­ meg az olym­­piai adóról szóló törvény, amely ezzel a köz­hírré tétellel belekerült a magyar törvények sorába, mint az 1925. évi III. t.-c. Ugyancsak a hivatalos lap pénteki száma közölte a tör­vényre vonatkozó­ 33.030/1925. számú kultuszmi­niszteri rendeletet a törvény végrehajtásáról. Az új törvény azonnal életbe is lépett és így a húsvéti­ mérkőzésiek már a testnevelési adó alá esnek.­­ Jubiláló vivóegyesületek. A Hungária Vi­vő Club a napokban üli meg fennállásának 15-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból orszá­gos kizárásos versenyt rendez. A Szegedi Vivó Egyesület, amely két héttel ezelőtt­­országos vivóakadémiiával ünnepelte meg negyedszáza­dos jubileumát, április 18. és 19-én országos kard- és tőrversenyt rendez. A fővárosi és vi­déki vivóegyesületen kívül a megszállott te­rületen működő egyesületek tagjait is meghív­ták a versenyre, amelyre Szeged városa, a sze­gedi hölgyeik, a honvédelmi miniszter és má­sok adtak tiszteletdííjjakat. A A magyar hockey-csapat vereséget szen­vedett. Gém­ből jelentik: A nemzetközi hockey­­mérkőzés mai fordulóján Svájc 1:0 arányban megverte Magyarországot. A félidő eredménye szintén 1:0 volt. A Kerékpáros zarándoklás Rómába. Két magyar kerékpárosban nagy elhatározást ér­lelt meg az idei szenzév. Kincsa Lajos és Romoda Győző elhatározták, hogy május else­jén kerékpáron indulnak útnak Rómába, hogy ott csatlakozzanak egy zarándokcsoporthoz. Útjuk iránya: Budapest, Bécs, Grác, Klagen­furt, Mestre, Firenze, Róma. A kétezer kilo­méteres útra másfél hónapot számítanak.­­ Sportiroda om. A Leánycserkészek Útmu­tatója címen ügyes kis füzetet bocsátott közzé Lindenmeyer Antónia szerkesztésében a Ma­ A sportöltözetek A régi jó világban több heti szorgal­mas kunyerálás után sikerült a foltozó­kosárból a ház női tagjainak szívét meg­lágyítva, egy marék rongy­ocskát gyűj­teni, azután néhány kiflipénz árán egye­sült erővel megvettünk egy gombolyag spárgát és egy felső gimnazista úr szak­avatott keze jó kemény labdát varázsolt belőle. Ugyanebben az időben több háznál ragályos betegség törte derékba a vasta­gabb m­eszel­őnyel­et és csak a legjobb vi­déki Sherlock Holmesek merték álmatlan NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap 1925 április 12. gyar Leány­cserkész Szövetség. A magyarság és a nőiesség vezető gondolata vonul végig a leán­ycserkészet propagandáját szolgáló mun­kán. Különösen helyes és fontos az a józan­ság, amellyel me­gvilágítja a leányok cserkész­­mozgalmának különleges és a fiuk ugyanilyen mozgalmától eltérő voltát. Igen szépen és helyesen fejti ki a jellemnevelést, a gya­kor­­lati életre való tanítást és a testedzés hármas célját. iMpi'iiioiiiupwni unni in . TÖRVÉNYKEZÉS vaásfél napig megakadályozta a hajó indulását mert adósa volt a hajón Detektiv­ĺек adta ki magát egy borügynök és álnyomozást folytatott. Egész különös módot választott egy budapesti borügynök arra, hogy adósától régen járó követelését behajtsa. Gyurko­vics Oszkár, akivel bizonyára sokáig fog­ják a hitelezők rémíteni pontatlan adó­saikat, üzleti összeköttetésben állott a „Titel“ nevű vontatóhajó kan­ti­n­os nő­jé­vel. A kantinosnő adósa volt és bár sok via folyt le a Dunán és a „Titel“ alatt, bizony nem igen fizetett Gyurkovics, mint az ál­dozatára leső tigris várta az alkalmat, amikor követelését érvényesítheti. Erre pedig 1920-ban ragyogó alkalom kínálko­zott, ugyanis az állandóan Bécsben állo­másozó „Titel“ néhány napra kikötött Budapesten. Gyurkovics úgy érezte, hogy itt van a pillanat, melyben so­k töprengő és álmatlan éjszaka után célját megvaló­síthatja. És jön. Néhány órával a hajó visszaindulása előtt megjelent a Duna­­gőzhajózási Társulat irodájában és detek­­tívnek adva ki magát, felszólította a tár­saságot, hogy tartsa vissza a hajó indulá­sát, mert a rendőrség képviseletében egy súlyos bűncselekmény ügyében kell nyo­mozást végeznie a hajón. Hogy szavainak nagyobb nyom­tatékot adjon jelezte, hogy a főkapitányság az írásbeli parancsot néhány órán belül fogja kikézbesíteni. A társulat vezetősége aggódó tisztelettel ha­jolt meg a bűnügyi hatóság tiszteletre­méltó képviselője előtt és lefújta a már sürgető elindulást. Gyurkovics most már a hatóság teljes tekintélyével felment a hajóra és első útja természetesen a kanti­nosnőhöz vezetett. Megmagyarázta a kantinosnőnek, hogy az egész bűnügyi el­járás miatta indult meg és az ő bű­ne lesz, ha a hajó még tovább is kénytelen lesz vesztegelni. Mert a hatóságok tovább már nem tűrik, hogy adósságát neki meg ne fizesse. Tehát pénz, vagy zátony. A kantinosnő a történtek láttán megszep­pent,­­ mert a kantinosnők a rendőrség jelenlétében mindig megszeppennek egy kicsit , és fizetett. Gyurkovics miután élete főművét befejezte, elégedetten távo­zott, de a hajó csak jó másfél nap múlva folytathatta útját, ugyanis csak akkor derült ki a turpiság. Zsarolás bűntette cí­mén indult meg ezért az eljárás Gyurko­­vics Oszkár ellen és a budapesti törvény­szék 0 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Fe­­lebbezés folytán az ítélőtábla elé került az ügy, amely az enyhítő körülmények figyelembevételével­­a budapesti Arsene Lupin börtönbüntetését feloldotta és 500.000 korona pénzbüntetésre ítélte. § Lendvai Istvánt kéthónapi fogházbünte­tésre ítélték. Lendvai István nemzetgyűlési képviselő rágalmazása és becsületsértései peré­ben pénteken déli 12 órakor hirdette ki az ítéletet Aágh Miklós dr. a kecskeméti tör­vényszék tanácselnöke. A törvényszék Lendvai Istvánt felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségében bűnösnek mondotta ki, azért, mert Cegléden 1923 augusztus 20-án nyil­vánosság előtt a kormánnyal szemben a vád szerinti kifejezéseket használta, tehát oly tényeket állított, amelyek valóság esetén al­kalmasak lennének arra, hogy a kormány tagjait kiszmegvetésnek tegyék ki. Ezért a bíróság Lendvai Istvánt kéthónapi fogház, mint fő- és kétmillió korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte. A bíróság elren­delte az Ítéletnek jogerőre való emelkedése után a ceglédi „Kisgazda“ című újságban és a „Szózat“ cí­mű­ budapesti napilapban a vád­lott költségén való teljes közzétételét s el­marasztalta a vádlottat a bűnügyi költségek­ben is. Az ítélet ellen úgy a királyi ügyész, miint a vádlott felebbezést jelentett be. Legjobb pehely­, gyapjú­és vatta­paplanokat­­ Syárt­ó No210 Sándor Vas­ utca 14.

Next