Nemzeti Ujság, 1927. január (9. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-08 / 5. szám
10 — Kamarazene. A Budapesti Filharmóniai Vonósnégyes Társaság, mely a múlt esztendőben még mint „Herzl-quartett“ szerepelt, tegnap este Dohnányi, A-dur és Boccherini. A- dur quartettjei mellett bemutatta Gruenberg Louis „Four indiscretions“ című vonósnégyesét. Precíz, komoly előadásuk megérdemelt sikert aratott. A Gruenberg-kompozíció feléletes és a részletekben elvesző, hatástalanul szellemeslkedő alkotás. A hangversenyen Herz Ottó dr. a tőle megszokott finom művészettel játszotta Saint-Saens: Delila áriája és Schubert: „Erlkönig“ című dalának zongorakiséretét, míg az énekszólamot egy csillogó ruhájú, EugenieDupres nevű francia hölgy próbálta meg igyekezettel, de — sikertelenül előadni. (I.) — Rákosi Jenő 60 éves drámairól munkásságának jubileuma. Pénteken délután fél 5 órakor tartotta alakuló ülését az a bizottság, amely Rákosi Jenő drámaírói munkásságának 60-ik évfordulóját kívánja megünnepelni. 1866- ban mutatta be a Nemzeti Színház az akkor 24 éves Rákosi első színdarabját, az Ezopust és ezzel új fejezet kezdődött a magyar drámai színpad fejlődésében. Ezt a nevezetes évfordulót ragadták meg a nagy író tisztelői, akik szokatlanul nagy számban jelentek meg az Otthon Kör tanácskozó termében összehívott alakuló ülésen. Az ülésen Hegedűs Lóránt és Hoitsy Pál elnököltek, a főtitkári tisztet pedig Schöpflin Aladár látta el. Az ülésen az irodalom és a sajtó kitűnőségei nagyszámban jelentek meg. Az értekezlet elhatározta, hogy nagy jubileumi bizottságot, alakit a közélet, tudomány, művészet és irodalom kiválóságaiból; e bizottság díszelnökeits felkérik József főherceget, Bethlen István grófot, Csernoch János hercegprímást, tiszteletbeli elnökül Apponyi Albert grófot, Berzeviczy Albertet, Klebelsberg Kunó gróf, Foss József és Scitovszky Béla minisztereket, társelnökökül Andrássy Gyula grófot, Balogh Jenőt, Degenfeld József grófot, Herczeg Ferencet, Pekár Gyulát, Prohászka Ottokárt, Raffay Sándort, Ravasz Lászlót, Józan Miklóst, Ripka Ferencet, Sipőci Jenőt, Zsitvay Tibort és Márkus Miksát Ügyvezető elnökök: Hegedűs Lóránt és Hoitsy Pál, főtitkár Schöplin Aladár. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója arról tett előterjesztést, hogy a Nemzeti Színház ünnepi előadásban fogja február közepe táján szintehozni Rákosi „Szerelem iskolája“ című romantikus vígjátékát, az ősszel pedig legsúlyosabb és legnagyobb hatású drámai művét, az „Endre és Johanna“ tragédiáját. Több előterjesztés után a főtitkár bejelentette, hogy a jubileum alkalmára meg fog jelenni a Franklin Társulat kiadásában Rákosi Jenő műveinek 12 kötetes összkiadása, amelynek szokatlan szenzációja lesz: az első három kötet Rákosinak különc kiadás céljaira írt és még sehol meg nem jelent emlékiratait fogja tartalmazni. — Hangverseny. A Szilágyi Erzsébet Erdélyi Nőegylet Vízkereszt, napján kitűnően sikerült hangversenyt rendezett jótékony célra. A hangversenyt Ádám Éva írónő ötletes konferanszi vezette be, majd Gaál Mózes író olvasta fel egy kedves romantikájú gyermekmesőjét. Az estély legszebb száma Tibay—Takács Erzsike művészi szereplése volt, aki Chopín-valvorekot és egy magyar rapsodiát adott elő klasszikus értelmezéssel. Nagy tetszéssel fogadott száma után Gergelyffy Gábor dr. író, rendőrtanácsos olvasta fel egy pár hangulatos költeményét. A nívós hangversenyt igen szép számú közönség hallgatta végig. — Hubay Jenő vidéki hangversenykörútja Hubay Jenő, a Zeneművészeti Főiskola igazgatója február végén hangversenykörútra indul. Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Sopron, Pécs, Szombathely, Szeged, Kecskemét, Békéscsaba és Baja a turné egyes állomásai. A hanversenyek jövedelmét zeneművészeti célra fordítják, amennyiben szegénysoron, tehetséges, fiatal művészek kiképzését fedezik belőle. — Hangverseny a lelkigyakorlatos ház javára. A budai Mária-kongregációk (a hölgyek, urak és különböző ifjúsági intézetek kongregációi) az épülő zugligeti telkigyakorlatos ház költségeinek előteremtésére vasárnap, január 16-án délután 5 órakor együttesen nagyszabású hangversenyt rendeznek a budai Vigadóban Csemoci János dr. bibornok-hercegprímás, Anna főhercegasszony és József Ferenc főherceg fővédnökségével. A hangversenyen közreműködnek: Biscara Betta hangversenyénekesnő, Laurisin Lajos operaénekes, Szántó Jenő hegedűművész, Zsámboky Miklós gordonkaművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára és a Rákócziánum énekkara. A hangverseny keretében P. Bangha Béla S. J. mondja az ünnepi beszédet. Jegyek 5, 3 és 2 pengőért a kongreganistáknál kaphatók. — Gyermekelőadás Forgács Rózsi Kamaraszínházában vasárnap d. u. Vasárnap d. u. fél 4 órakor kerül ismét színre gyermekelőadás keretében a nagysikerű mesekomédia, Aidámn csodalámpája. A legszebb és legmulatságosabb gyermekdarab. Ezeregyéjszaka bűbájos mesevilága, rengeteg móka, tánc és dal. . Jegyek Slévay utca 18. szám alatt a pénztárnál válthatók. NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1927 január 8. ■ Telefont W M Telefon: B T. 74-37-38 JK* JOPIL T. 74-37-38 J ROD LA ROCQUE IN R I N -T I N -T I H Árnyak a villában 181 Vérebek ! Táncoló London — Híradók — A „Tündérvásár" mesedélutánja a Zeneakadémián. Kitűnően sikerült mesedélutánt rendezett Vízkereszt napján a Tündérvásár gyermekújság a Zeneakadémia nagytermében. A műsorból Altay Margit, Pásztor József és Bozzay Margit meséi, a Kármán Erzsébet-daltroziskola növendékeinek tánca, Kály Mária, zongoraművésznő és Sonkoly István hegedűművész kis koncertjének nagy sikere volt. Sz. Réz Mária színművésznő és Sarkadi Aladár szerepeit még a műsorom Zeneigazgató: SZIKLA ADOLF a színházak közleményei Egy férj eladó!... a Belvárosi Színházban Földes Imre nagysikerű vígjátéka, az Egy férj eladó, amelyet állandóan tele házak közönsége tapsol és nevet végig, a jövő héten vasárnaptól hétfőig nyolcszor kerül színre a Belvárosi Színházban. Csütörtök kivételével, amikor Nagy Endre kiváló írói munkája, A vásáros kerül színre Rózsahegyi Kálmánnal a címszerepben, minden este az Egy férj eladó-t adják a főszerepekben Makay Margit, Tóth Böske, Turay Ida, Kertész Dezső, Tulray Ferenc, Hajdú József és Harsányi Rezső felléptével. — Rozgonyi-lapok is drb. 10 pengő. — Újdonság Rozgonyi színes lapjai. A Csodadoktor A Star új magyar filmjének bemutatója A Csodadoktor, a Star filmgyár legújabb filmalkotása első látható eredménye annak a lelkes akciónak, amely az amerikai film egyeduralmával szemben a magyar filmgyártás feltámasztását, tűzte ki célul. Már ezért is eseményszámba megy a bemutatója, nem is szólva arról, hogy nálunk minden magyar filmbemutató rendkívüli esemény, éppen azért, mert olyan ritkán van részünk benne. Az a várakozás és érdeklődés, amely ezt a filmet ilyen körülményeik között érthetően megelőzte, talán kissé fel is fokozta az igényeket a filmmel szemben. Szerencsére a filmnek olyan kvalitásai vannak, amelyek ezeket a felfokozott igényeket, is kielégítették. A Star nem éppen könnyű feladatot tűzött maga f elé, mikor egy egészen hoszszú burleszk elkészítésére vállalkozott. Ilyen burleszkek eddig csak a legkiválóbb külföldi humoristáknak, Max Lindertick, Chaplinnek, Karold Lloydnak és Buster Keatonnek sikerültek. Úgy látszik azonban, hogy Mihály István, a burleszk szcenáriumának szerzője, szerencsésen sejtette meg a kitűnő filmkomikust Rátkay Mártonban és különösen Vaszary Piroskában, akiknek humoros filmjét megírta. A szcenárium igazán sikerült, mulatságos, vidám fordulatokban gazdag és végig győzi kedves, kacagtató ötletekkel, amelyek közül egy pompás Zoro és Huru-paródiát, egy Buster Keaton-imitációt és két kedves humorú trükkfelvételt kell kiemelnünk. De mint az igazi nagysikerű amerikai burleszkeknek, ennek a filmnek is belső humora van Rátkay Márton és Vaszary Piroska őserejű tehetségében, amely ez után az első kísérlet után bizonyára nagy fejlődés előtt áll ezen a téren is. Új név a filmszínészetben Székely Ibolya, aki üde, bájos jelenség és közvetlen, egyszerű játékával tökéletesen a helyén volt. Nagyban hozzájárult a film sikeréhez a feliratok humora és ötletessége. Mihályi István ezen a téren már régi kedves ismerőse a közönségnek s most, hogy a saját filmjéről volt szó, különösen kitett magáért. Dicsérettel kell megemlékeznünk Major Dezső stílusos, biztos rendezői munkájáról. A felvételeket, amelyek filmfotográfiai szempontból igen sikerültek, Vanicsek operatőr készítette. A Corvin Színházban a Csodadoktoron kívül a „Tropadero tündérei” című német vígjátékot mutattak be. Egyszerű történet ez, meglehetős primitív humorral, de nem minden kedvesség nélkül igen jó szereplőkkel. A Csodadoktort a Corvinon kivül még négy filmszínház: a Capitoli, a Kamara, az Orion és a Radius mutatta be. K. Strogoff Mihály Jules Verne regénye filmen A francia filmet az utóbbi időben szívesen parentálták el kegyeletes szavakkal és csakugyan úgy látszott, hogy az amerikai tömegprodukció meg fogja ölni azt a filmgyártást is, amely tulajdonképen a film igazi megteremtője volt s amelyből a legtöbb művészi törekvés kisarjadt. Most aztán ez a halálra ítélt filmprodukció olyan alkotással lepte meg a világot, amely úgy művészi szempontból, mint technikai tökéletességét tekintve és az egész téma színességénél és érdekességénél fogva is a leghatalmasabb filmek közé tartozik. _ A regényekből készült filmek nem mindig a legsikerültebbek, mert vagy a regény szenved a filmre való átdolgozás alkalmával, vagy a filmnek árt, ha erősen ragaszkodik a regényhez. A Strogoff Mihály esetében a választás igen szerencsés. Jules Verne exotikus, kalandos, erdők feszítő regénye, amelynek emléke ifjúságunk legszebb éveit idézi fel, a legalkalmasabb filmfeldolgozásra. Soha még film ennyire nem ragaszkodott a feldolgozott regény témájához. A Strogoff Mihály-film a leghűségesebben követi a Strogoff Mihály-regényt, amely jelen esetben úgyszólván maga a szcenárium is. A regény, amelyben a cár futárja Moszkvából Nizsmij-Novgorodon keresztül az Ural vihartépte rengetegein át a fellázadt hordákkal csatázva, rettenetes ■'.iszám tagságok árán mégis bejut az ostromolt Irkutskba, bővében van mindannak, ami egy filmet érdekessé, látványossá, színessé és izgalmassá tehet. A moszkvai cári palota pompája után, Nizsnij-Novgorod színgazdag zsiborgása, azután a Volga hatalmas árja, az Ural kietlen vadona, a szibériai tatárpuszták s a tatártáborok exotikus szépsége, az egyre változó víziók szakadatlan zsongásával kápráztatják el a szemet. De a belső kifejezés eszközeiben is leleményes és szuggesztiv hatású ez a film. Az a rész, amely a nádasban sebesülten vergődő Strogoff vízióit mutatja be a legtökéletesebb szuggesztivitással fejezi ki egy lázban vonagló lélek izzó paroxismusát. Megrázó bensőségi és végtelenül artisztikus az a jelenet is, mikor a megvakított Strogoff először érzi meg, hogy mégsem vesztette el a látását és sebesült szemében homályosan, félig mint látomás felrémlik a szenvedő Krisztust ábrázoló ikon, az elpusztított várában s az ő mártír feje körül is a megdicsőülés glóriája sugárzik fel. Döbbenetes az égő naftafolyó képe is. És mint művészi felvétel, egészen meglepő a tatár kán tivornyázó sátorának gőzös, nehéz páráktól homályos képe. A film mint rendezői munka is hatalmas teljesítmény. A tömegeket olyan biztosan és olyan természetesen mozgatja, mint igen kevés film eddig. Stílusban, conleur localban mindig hibátlan s a mozgások ritmusában is tökéletes. Minden izgalmassága és hátborzongatójelenetei ellenére nem hiányzik a filmből a humor sem, amelyet szerencsésen képvisel az angol és francia újságíró. A tizenhat felvonásból és két részből álló,a nagyméretű film főszereplője Ivan Mosjoukin, a legérdekesebb s a legtehetségesebb filmszínész ma, aki ellentétben az amerikai gicos drámák szentimentális férfiprimadonnáitól, mindig a férfias erőinek művészi megtestesítője. Elsőrendű színész, akinek nagy tehetségét a legkiválóbb modern filmalkotások egész sora hirdeti, de amit ebben a filmben ad, az fölülmúlja minden eddigi teljesítményét. Mint daliás testőrtiszt, mint oroszlánbátorsággal küzdő hős és mint meggyötört, sebekből vérző mártír egyformán tökéletes és igaz alakítást ad. Partnere, Nathalie Kovanko teljesen megértő és szintén tiszta művészi hatásokra törekvő társa. Mosjoukinnak, Tina di Meller Strogoff anyja szerepében ad megrázot. Az orosz tárgyú filmekről előnyösen ismert Gaidaroff ebben a szerepében is kitűnő. Külön kel megemlékeznünk a Strogoff zenekíséretéről is. Ilyen filmhez, amelynek jelenetei a legszélsőségesebb hangulatváltozásokba csapnak át, léptennyomon a legnehezebb stílusos és a képeket teljesen aláfestő zenekíséretet összeállítani, azért a legnagyobb elismerés illeti Stephanides Károlyt, az Ufa zeneigazgatóját, aki ezt a munkát nemcsak úgy oldotta meg, hogy ez a kísérő zene szinte nüanszfinomságokig harmonizál a filmmel, hanem önmagában is művészi becsű s a legkiválóbb orosz szerzőik, Csajkovszky, Mussorgszkij, Rimszky,Korzakov, Cserepin és Moszkoszky zenéje van képviselve benne. A filmet csütörtökön négy mozgóképszínház, a Corso, az Omnia, a Royal Apollo és az Ufa mutatta be óriási sikerrel. K y „fhronyhfltya“ Vérebek Rin-Tin-Tin és Rod La Rocquebemutató a Fórum Filmszínházban Gloria Swanson, Lilian Gisch, Chaplin és Ramon Novarro mellett exotikus stárjai is vannak a filmvilágnak. Jack Coogan már felnőttnek számít, az indián filmszínész visszavonult és most Bbu-Tin- Tin konkurencia nélkül aratja le a babérokat. Rin-Tin-Tin valóban csodálatos állat, mindent tud, csak beszélni nem, de a filmvászon amúgy sem jó hang-sezonátor. Amikor Rin-Tin-Tinnek jelenése van, beszéd nélkül is tökéletesen kifejezi azt, amit egy drámai hősnek ki kell fejeznie. Ilim-Tin-Tin határozott egyéniség, eltér a sablontól, hol a fülével, hol egyszerű, hol drámai farkcsóválással, szemei villanásával, fogai vicsorásával ad kifejezést a bensőjében dúló érzelmeknek. A Vérebek című film különben arra is alkalmat adott a derék farkaskutyának, hogy mint jellemszínész csillogtassa alakító képességét. Rin-Tin-Tin élt az alkalommal és ha elmaszkírozta volna magát senki sem ismerte volna fel benne a színészt, aki előbb mint vásott utcai csibész, majd mint dologkerülő, napopó, azután élesszemű, nagyszerű szimatu detektív, végül pedig mint életét kockáztató bátor hős szilárd tengelye volt az előadásnak és mozgatója az eseményeknek. Mikor egymaga szállt harcba a vérebek diffi ö© falikájával, hogy megvédje a barátait férfiasabb volt, mint Milton Sills. Mikor pedig szerényen kitért a trula jelei elől, megszégyenítette a legkitűnőbb filmnaivákat is. Az Árnyak a villában című másik slágerdarab, furcsa keveréke a vígjátéknak és a detektiv-filmnek. A vígjátéki részében sok a komoly elem, a detektiv-história viszont gyakran komikumba fullad. Az egész azonban mégis friss és aliszerű. Rod La Rocque és Elinor Fair a főszerepekben kedvesek. A Forum-színház ezúttal ráadást is adott egy egy felvonást a londoni táncrevü formájában. A tánctéboly forrpontján ügyes gondolat volt hálás lesz érte a közönség. Egyet azonban nem hallgathatunk el. — a filmeket olyan száguldó tempóban pergették, hogy _ az ember beleszédült. Nem lehetne egy kissé megszelídíteni a filmeket, vagy pacifikálni a gépészt? (m.) A szinnázok heti műsora Operaház. Szombat: Szöktetik a szerályból (A bérlet 14. szám.) Vasárnap: Tosca E. bér. 14. sz. Anna Rosette vendégfeléptével.) (7.) Nemzeti Színház. Szombaton: A makrancos hölgy. Vasárnap délután: Az ember tragédiája. este: Szépasszony feleség, (d. u- 3 - e. 7). Kamaraszínház. Szombat: A házi tündér. Vasárnap délután: Süt a nap. Este: A házi tündér, (d. u. fél 4 — e. fél 8.) Vígszínház. Szombaton: A Noszty Úti esete Tóth Marival. Vasárnap délután: A Noszty fiú esete Tóth Marival; este: Nem nősülök. (d. u. 3 — e. fél 8.) Magyar Színház. Szombat: Játék a kastélyban. Vasárnap d. u. Párisi kirakat; este Játék a kastélyban. (d. u. 3 — e. fél 8.) Belvárosi Színház. Szombat: Egy férj eladó. Vasárnap délután: Darázsfészek. este: Egy férj eladó (d. u. 3 — e. fél 8.) Király-színház. Szombaton: Chopin. Vasárnap délután: A cirkuszhercegnő. Este: Chopin. (d. u. 3 — e. fél 8.) Fővárosi Operettszínház. Uraim, csak egymásután. Vasárnap délután és este: Vigyázat, női szakasz! (d. u. 3 — e. fél 8.) Városi Színház. Szombat: Nebántsvirág (Új betanulással.) Vasárnap délután: A sárga, csikó; este: Varázskeringő (d. u. 3 — e. fél 8.) Royal Orfeum. Varieté Színház: A zsiványkirály. Zerkowitz—Harmath új nagy operettje Kiss Ferenc és Somogyi Nusi vendégfelléptével. 4 Soros zenebohócok. — The Kidlay amerikai excentrikusok. Solty Herman, Szorkolay Olly, Dénes Oszkár. Előadás kezdete 8 órakor. Minden vásár- és ünepnap délután fél 4 órakor előadás mérsékelt helyárakkal. Andrássy úti Színház. Egész héten mindem este és vasárnap délután: A királyné papucsa; Hatvany Lili: A csodálatos nagymama (Ilosvay, Vaszary, Lukács, Boross, Bársony); Szőke Szakál; Majd a Raposa; Szerbül Sára; Szerelmi levelező; A brazíliai ültetvényes; Fogom a külföldet; Békeffi konferál; Kökény, Vaszary, Radó magánszámai. (d. u. fél 4 — e. fél 9.) Terézkörúti Színpad. Egész héten minden este: Nagy Endre, Salamon Béla, „Kontra gyerünk!“, Hat. eng. ellenzék“, „Hollywood ostroma“, „Sarzsi“, „Sárga, zöld, piros“. — (fél 9). (lang verseny napid > Szombat: Fráter Lóránd nótaestje (6. 35.) EL Rosee vonósnégyes II. Beethoven estje (fél 9. 7..) R. — Vasárnap: Filharmónia főpróbája (d. e. 11. 7.) R. Hermann Pál gordonka-estje (fél 9.) R. Móricz Zsigmond felolvasása (fél 9. 7.) F. Plozgolénishépszínházak műsora CORSO: (Váci utca 9 számi Telefon 13-99.) Ivan Mosjoukine és Natalie Kovanko főszereplésével Verne Gyula regénye, Strogoff Mihály. (Két rész, 16 felvonás. Mindkét rész egy előadásban.) Előadások kezdete úgy hétköznap, mint vasár- és ünnepnap 4, 6, 8 és 10 órakor. ___ József-kőrist és Üllői-út saráig kán. Tel 1. 89-88 és 95—81.) A csodadoktor (magyar ) Star-film-vígjáték 8 felv. Irta Mihály István, rendezte Major Dezső. Főszereplők Rátkai Márton, Vaszary Piroska és Székely Ibolya.) — A Trocadero tündérei(vígjáték 7 felvonásban, főszereplők Lilian Harvey és Hans Junkermann.) Előadások vasárnap negyed 4, negyed 6, fél 8, fél 19. Hétköznap negyed 6, negyed 8, fél 10.