Nemzeti Ujság, 1929. június (11. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-04 / 123. szám

Kedd, 1929 státus 4. NEMZETI ÚJSÁG KÖZGAZDASÁG 17/ kiviteli kíjszabás készül az export elősegítésére. A gabona, a zöldség, a gyümölcs és a baromfi exporttarifájában már megállapodtak. — Szerdán lesz Szegeden az állandó tarifabizottság ülése. — Exportvisszatérítésről is tárgyal a kormány Nagy érdeklődéssel várja a gazdasági élet a n­igyik­ vusztaji ollandó tkn-.ifu­­bieottingáik idei első ülését, amelyet a szegedi kereskedelmi és iparkamara meghívására Szegeden tartanak meg ezen a héten szerdán. A nagy érdeklő­dést az magyarázza, hogy ezen az ülé­sen előreláthatóan tárgyalni fogják a sciviteli díjszabáls módosítására vonat­kozó javaslatokat, amelyekről Bod Já­nos közgazdasági miniszter beható tár­gyalásokat folytatott a gazdasági mi­nisztériumok képviselőinek bevonásával az érdekképviseletekkel. Elsősorban a gabona, a zöldség, a gyümölcs és a ba­romfi exportak­­­álját tárgyalták és eb­ben az irányban a miniszter teljes meg­­dí­síapodnsstra jutott az érdekeltségekkel. Az állandó tarifabizottság kétségtelenül támogatni fogja a közgazdasági minisz­ter exportfejlesztő törekvéseit és így remélhető, hogy a kedvezményes kivi­teli díjszabásokat rövidesen életbe is léptetik. A kivitel hathatós elősegítésére, hogy a magyar áru versenyképes árban tud­jon eljutni a külföldi piacokra, más in­tézkedésekről is folynak tárgyalások. A kormány ugyanis a külföldi államok mintájára az export érdekében meg akarja valósítani a h­is­zem­­érítést, hogy ezáltal a kivitelt mentesítse attól a költ­­ségtehertől, amely esetleg kockázatossá teheti az exportált áruk versenyképessé­gét. A tárgyalások éppen arról folynak, hogy ez a visszatérítés milyen formá­ban történjék. Az idén, amikor a hosszú tél miatt amúgyis erősen késik az export megin­dulása, különösen fontos, hogy ezek a már elhatározott tarifakedvezmények sür­gősen életbe lépjenek. A magyar mezőgaz­­asági kivitelnek mindig az volt a leg­nagyobb ereje, hogy korán indulhatott meg, a mostani súlyos viszonyok között pedig kétszeresen fontos, hogy ezt az előnyt minél jobban ki lehessen hasz­nálni. Karteltárgyalások a textiliparban. A sok­féle textilipari kartel közül a berlini kendő­­kartel alig egyévi fennállás után felbomlott. Most jár le a csomagfonal-kartel is, amelynek meghosszabbításáról már tárgyalnak. Az úgy­nevezett roamsdorfi cikkeket előállító kisebb gyárak, amelyek súlyos pénzügyi helyzetben vannak, hitelezőik támogatásával koncentrá­cióra készülnek. Olyan közös eladási szerveze­tet akarnak felállítani, amely átvenné a gyá­rak készítményeit és arra előleget adna. A ki­készítést is racionalizálni fogják oly módon, hogy kisebb gyárak gépeit egy helyre közpon­tosítják és így olcsóbban dolgoznak. Kényszeregyezségek és csődök. A budapesti törvényszék megindította a csődönkívüli kény­szeregyezségi eljárást a Neubauer és Spinner budapesti (Váci­ utca 11.) bejegyzett cég egye­düli tulajdonosa, Istvános Gyuláné, született Spinner Sarolta budapesti lakos ellen. Vagyon­felügyelő Szűcs Sándor dr. ügyvéd. A követe­léseket június 21-ig kell bejelenteni az OHB központjánál. — Herz Emil (Szent Domonkos­utca 7.) be nem jegyzett kereskedő kényszer­egyezségi ügyében a törvényszék jóváhagyta az adós és hitelezői között ötvenszázalékos kvóta alapján megkötött egyezséget és a va­gyonfelügyelő díját és kiadását 3714 pengő 64 fillérben állapította meg. A W­egner és Erdős budapesti (Erdélyi­ utca 10.) cég és ennek tag­jai, Wegner Adolf és Erdős Andor budapesti lakosok kényszeregyezségi ügyében az adós és hitelezői között létrejött egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedett és a törvényszék az eljárást befejezettnek nyilvánította. A Szabó Simon férfiszabó, budapesti (Király­ utca 27.) bejegyzett cég ellen a törvényszék a cső­döt megnyitotta és elrendelte az adós javai­nak zár alá vételét és leltározását. Csődbiztos vitéz dr. Szatmári József törvényszéki bíró, tömeggondnok Petanovits József dr. ügyvéd. A követeléseket július 28-ig kell bejelenteni a kir. törvényszéknél, felszámolási tárgyalás augusztus 13-án délelőtt fél 10 órakor, a csőd­­választmány megválasztása augusztus 17-én délelőtt fél 10 órakor a csődbiztos hivatalos helyiségében. Alkotmány­ utca 14, III. Valuta- és devizapiac A valuta- és devizapiacon az irányzat tartott maradt, csupán egy-két külföldi pénznem árfolyamában történt változás. Így a márka 10, az osztrák schilling 2 és fél ponttal javult. Az árjegyző bizottság a következő valuta- és devizaárfolyamo­kat állapította meg. (Zárójelben az elő­fordult kötések.) Valuták: 1 angol font 27.72—27.87, 100 „belga“ 79.50-79.80, 100 cseh korona 16.911—17.01, 100 dán korona 152.35—153.95, 100 dinár 9.99—10.05, 100 dollár 570.60—572.50, 100 francia frank 22.30—22.50, 100 hollandi forint 230.— 231.—, 100 lengyel zloty 64.05—64.35, 100 leu 3.37—3.41, 100 lira 29.95-30.20, 100 német márka 136.45—136.95, 100 norvég korona 152.40—153.—, 100 osztrák schilling 80.375—80.725, 100 spanyol peseta 80.10—80.80, 100 svájci frank 110.15—110.55, 100 svéd korona 152.90—153.50. Devizák: Amsterdam 230.125—230.825, Athén 7.375-7.475, Belgrád 10.06-10.09, Berlin 136.525—136.925, Brüsszel 79.575— 79.825, Bukarest 3.39—3.41, Konstantiná­poly 275.15—277.15, Kopenhága 152.525— 152.925, London (27.80875, 8125) 27.77—27.85, Madrid 80.10—80.70, Milano 29.955—30.055, Newyork (573.45, 55) 572.70—574.30, Oslo 152.60—153.5, Paris 22.38—22.45, Prága (16.98, 985) 16.955—17.005, Szófia 4.14­4.16, Stockholm 153.10—153.50, Varsó 64.20-64.40, Bécs (80.54, 56) 40.425-30.675, Zürich (110.39, 40) 110.25—110.55. Csak­ néhány értékben volt élénke­bbb üzlet a tőzsdén Barátságos hangulattal indult a forgalom a mai értéktőzsdén. A külföldi értékpapírpiacok­ról érkezett kedvezőbb jelentés, a nemzetközi pénzpiacok feszültségének enyhülése a speku­lációt véleményes vásárlásra ösztönözte. A fa­­vorizáltabb értékek iránt élénkebb kereslet volt tapasztalható és ezek az értékek már a tőzsdeidő elején is árnyereséggel kerültek a piacra. A véleménye® vásárlások folytán a Komtremin is fedezővásárlásokba bocsátkozott, sőt a külföldi értékpapírpiacokról is vételi megbízások érkeztek, úgy hogy a piacon álta­lános fellendülésre számítottak. Az üzleti tevé­kenység azonban csak a favorizált értékekre szorítkozott, azonban később ezeknél sem volt olyan lendületes a forgalom, mint a tőzsdeidő első felében. A tőzsdeidő végén, bár a hangu­lat továbbá is barátságos maradt, az üzleti te­vékenység a minimumra csökkent. A Drasche­­részvényeket már összevontan jegyezték. A fix kamatozású értékpapírok piacán a hadi­­kölcsönkötvények iránt csekély volt az érdek­lődés. A kényszerkölcsön 10 fillérrel javult. Előfordult jegyzések: Államadóssági kötvények : Hadikölcsön 6%-os: VI—VII. 0.07—0.07, Hadikölcsön 5 % % -os: IT—VII. 0.08, IV. 0.07, V. 0.07, Nép­szövetségi kölcsön 5.75, Kényszerkölcsön 1 mil­lió korona n. é. 43.80—43.80. A nemesfémpiacon a magánforgalomban a húszkoronás aranyat 23.10—23.30, az ezüst egy­­koronást 0.38—0.40, a forintost 108—3.10, az öt­koronást 2.10—2.14 pengővel jegyezték. Az utótőzsdén az irányzat javult és a névle­ges árfolyamok a záróárfolyamoknál drágáb­bak voltak. Okvetlenül vegye meg és olvassa el AZ ÜZLET ma megjelent 24 oldalas számát, amelyben dr. Dénes Ákos országgy. képviselő az uj magyar fémpénzekről, Perlaky György országgy. képviselő a hatósági fizetek megszüntetéséről címmel írtak rendkívül érdekes cikkeket. E szám egyéb érdekes cikkei még: Van-e szükség adósvédelemre ? A cipész maradjon a kaptafánál ! — Egy ruhakereskedő leleplezi a szak­ma fizetésképtelenségi okait. — Addig nyújtózkodj, ameddig a takaró ér ! — Nagy fizetésképtelenség a vidéki fa-­­ piacon­ — Különös egyességi ajánlat. — Amikor a volt tulajdonos vállal­­ kezességet. — Furcsaságok egy pasz­­szív hagyaték körül. — A hitelezők kezdenek elé­vesek lenni. — Jár-e remuneráció a felmondási időre ? stb. Mutatványszámot ingyen kezd a kiadóhivatal Budapest, Vh, Amb­ársy­ út 29. Egyes szám­ára 43 diílár kapható a budapesti ujságárus-pavillonokban. A pengő jegyzése külföldön A külföldi devizapiacok középárfolyamai száz pengőért: Bécsben 124.06 osztr. schillinget Berlinben 73.09 bírod, márkát Zürichben 90.55 svájci frankot Prágában 588.60 cseh koronát Zágrábban 992.60 dinárt Triesztben 333.15 lírát adtak. Bécs, junius 3. (Devizatárlat.) Budapest 123.91—124.21, Amsterdam 285.50—286.50, Bel­grád 12.48 és ötnyolcad—12.52 és ötnyolcad, Berlin 169.37—169.87, Bukarest 421—423, Lon­don 34.46 és háromnegyed—34.56 és három­negyed, Milano 37.19 és háromnegyed—37.29 és háromnegyed, Newyork 710.55—713.05, Páris 27.77 és fél—27.87 és fél. Prága 21.03 és három­negyed—21.11 és háromnegyed, Zürich 136.77— 137.27. — Valutazárlat: Pengő 124.10—124.50. Berlin, Június 3. (Devizazárlat.) Budapest 73.02—73.16, London 20.3190—20.3590. Newyork 4.19—4.1980. Amsterdam 168.27—168.61, Milánó 21.93—21.97, Belgrád 7.3630—7.3770, Páris 16.37 és fél—16.41 és fél, Prága 12.41—12.45, Zürich 80.66—80.82, Bécs 58.83—58.95. — Valutazárlat: Pengő 72.85—73.15, Zürich, június 3. (Devizaforgalom.) Buda­pest 90.53, Páris 20.30 és háromnegyed, Lon­don 2519.37 és fél, Newyork 519.52 és fél, Mi­lánó 27.18, Amsterdam 208.75, Berlin 123.86, Prága 15.39 és fél, Belgrád 9.12 és háromne­gyed, Bukarest 3.08 és egynegyed, Bécs 72.98, Prága, június 3. (Devizazárlat.) Budapest 587.60—589.60, Amsterdam 1354.80—1358.80, Bel­grád 59.19 és fél—59.44 és fél, Berlin 803.77 és fél—806.27 és fél, Bukarest 19.93—20.13, Zürich 649.17 és fél—651.17 és fél, London 163.47—164.07, Páris 131.83—132.23, Milánó 176.35—177.15, New­york 33.72 és háromnegyed—33.82 és három­negyed, Bécs 473.75—475.25. — Valutazárlat: Pengő 586.37 és fél—589.37 és fél. Június 15-én lesz a tőzsde közgyűlése. A tőzsdetanács holnap délután ülést tart, ame­lyen előkészítik a tőzsde idei rendes közgyű­lését. A legutóbbi rendkívüli, közgyűlésen el­határozott alapszabálymódosításokat a keres­kedelmi miniszter már jóváhagyta és így jú­nius 15-én a rendes közgyűlésen megválasztják azokat a tőzsdetanácsosokat, akik a gazdatár­­sadalmat fogják képviselni. Ennek a nagyje­lentőségű reformnak bevezetéséül a gazdák már nagy számban jelentkeznek a tőzsde tag­jain­. A záloglevélkibocsátás Németországban. Ber­lini jelentés szerint április havában Német­országban 7­2 millió márka névértékű új zá­loglevelet tudtak a bankok elhelyezni, azai márciussal szemben 30 milliós emelkedést je­lent. Az új kibocsátású záloglevelek mind 3 százalékos típusúak voltak. Külföldön Né­metország sem tudott záloglevelet elhelyezni. alapján Külföld­i értékpapírpiacon Bécs, június 3. (Értéktőzsde.) A bécsi érték­tőzsdén a spekuláció tartózkodó magatartást tanúsított. Forgalom egyes papír­okban fej­lődött ki. Magyar Hitel magasabb árfolyamo­kat ért el és kimondottan szilárdan tendált a Salgó. A Magyar Cukor, Urikányi árfolyamja­vulást mutat. Magyar Kőszén árnyereséggel zárt. —­­­tállal: Juli Süd 8105, Bankv. 2215, Österr. Bodenkredit 100.25, Angol-Magyar 114.50, Österr. Credit 53, Magyar Hitel 96.50, Österr. Nationalbank 332.50, Phoenix 250, DDSG. 66, F. É. Vasút 1124, Staatsbahn 3425, D. Száva 9.96, Perlmoser 350, Aussig Ch 251.75, Dynamit V 600, Alpesi 4195, Österr. Berg u. fi. 908, Poldshü­tte 192.75, Rima 113.30, Siemens 233.25, Salgó 63.10, Trifailer 60.10, Magy. Kőszén 887, Urikányi 157.50, Magy. Vasútforg. 47. Berlin, június 3. (Értéktőzsde.) Az irányzat az új hét elején határozottan barátságos volt. Már a délelőtti órákban élénk érdeklődés je­lentkezett, az előtőzsdén az árfolyamok több százalékkal emelkedtek. A hivatalos nyitás nem volt oly szilárd, mint az előtőzsde, de a jegy­zések még így is 1,3 százalékkal magasabbak voltak, mint szombaton. Speciális papírok, melyekben az érdeklődés ismét megnövekedett, 4,8 százalékkal emelkedtek. Különböző érté­kekben a külföld is vételeket eszközölt. A spe­kuláció fedezésekbe és véleményes vásárlá­sokba fogott. Az első árfolyamok után a ja­vulás további 1—3 százalékkal folytatódott és a magasabb árnivó változatlanul érvényben maradt. — Zárlat: o. ar. 1. 4 százalékos 28 és egynyolcad, kor. jár. 1.85, m. állanak. 4 és fél, százalék, 1913. 20.8, 1914. 24%, m. ar. jár. 4 százalékos 22%, kor. jár. 1.85, bpesti köles. 1914. 56 és hétnyolcad, D. Reichsbahn 96.25, Hapag 123 és háromnyolcad, Hansa 152.5, Nordd. Lloyd 115 és hétnyolcad, Bayer Hypo 152.5, Berl. H. Ges. 223, Commerz und Privat­bank 187, Darmstaedter 271, R­eichsbank 321.5, Accumulator 153.5, AEG. 197, Bemberg 355, I. G. Farben 259.5, Felten 146.5, Gelsenkirchen 140, Gesfürel 230, Harpener 148.5, I,aura 72.5, Phoenix 96.75, Polyphon 447, Rhein. Braun­kohle 303.75, Rhein. Stahl 130.5, Siemens 391, Glanzet off 445, Ver. Stahlwerke 104 és egy­nyolcad, Otavi 70 és ötnyolcad. Genf, június 3. (Értéktőzsde.) Magyar Álta­lános Kőszén 649. Prága, június 3. (Értéktőzsde.) Az üzleti te­vékenység s­zo­ciál­­­papírok kivételével az első árfolyamok megállapítása alkalmával rendkívül nyugodt volt, s az üzlettelenség egyedül elegendő volt arra, hogy a hangulat némileg elgyengüljön, ilyen körülmények kö­zött az értékek lemorzsolódtak. — Zár­lat: Böhm. Union 401, Böhm. Escompt 406, Böhm. Industr. 484, Böhm. Nat. 6380, Prager Kred 557, Zivnó 506, Österr. Cred. 252, W. Bankv. 105, F. É. Vasút 5280, Böhm. Zucker 649, Seböl­ler 1300 pénz. Aus. Chem. 1186, I. Pils. Bier 3130 pénz, Königshoff Z. 2630, West Böhm. K. 3830, Böhm. Hand. Ges. 1960, Brüx Kohle 2820, Alpesi 200, Österr. Berg n. H. 4165, Poldi 911, Prager Essen 2125, Skoda 1662, Pozsonyi Kabel 1160, Frankfurt, junius 3. (Esti értéktőzsde.) Az esti tőzsdén a hangulat barátságos volt s átmeneti lanyhulás után, amely főkép a spe­ciális értékekben jelentkezett, az árjavulások kerültek túlsúlyba. Az érdeklődés középpont­jában a bányapiac és festékipari értékek piaca állott. Schlickert, Siemens és néhány egyéb részvényben eladási hajlam mutatkozott, a piacra került árumennyiség azonban árveszte­ség nélkül gazdát cserélt. A berlini zárlattal szemben átlag 2 százalékos árjavulás mutat­kozott. Mannesmann az osztalékredukálás hí­rére kisebb árveszteséget szenvedett. Licht und Kraft 2­4 százalékkal drágult. A járadék­piacon üzlettelenség uralkodott. Zárlat felé realizációk következtében egyes papírok ár­veszteséget szenvedtek. Zárlat:­ Darmstädter 270.50, Deutsche Bank 167.50, Disconto 156 50, Gelsenkirchen 139.50, Harpener 151.50, Mannes­mann 130.12*4, Phoenix 97, Rhein. Braunkohle 305.50, Laurahütte 73. AEG 197. I. G. Farben 361.87Vs. Felten 146.50. Siemens 394. GlanzstofT 450. Zellstoff 235, Hapag 124 50. Nordd. Lloyd 116. Fémpiac London, június 3. (Fémtőzsde.) Vörösréz egyenetlen, standard 78%—Vi, 3 hónapra 72% —Vs, setti. ár 73%/Vi, elektrolyt 84%, best. se­. 75—76%Vi, sterong sheets 112, Wirebars 84%, ón szilárd, standard 197%—%, 3 hónapra 200%— %,­setti. ár 197%, banca 202%, straits 200%, ólom szilárd, külföldi prompt 23*4, kés. száll. 23*4, szil. ár 26%, aluminium belföldre 95, kül­földre 100, antimón angol 52*4, kínai 31*4, hi­gany 22%—V., platina 13.875, Wolfram érc 31%, nickel bel- és külföldre 175, fehérbádog 18%, vörösrézsulphat 29*4, öntöttvas 70, ezüst prompt 24 3/16, kés. száll. 24*4, arany 84/11­ 4- 17 Csillárok résztés­e «151 eg nélkül­, élesén, havi 10­20 pengő« törlesztésny Árban Uránia szaviszlet a Niscolaval MEZŐGAZDASÁG /­ gyümölcskultúrák hathatósabb védelmére van szükség és gyümölcstermesztés problémái A kert- és szőlőgazdaság számos pro­blémája, a növényvédelem fontos kérdése került szóba a Felsődunántúli Mezőgaz­dasági Kamara kertészeti, szőlészeti és növényvédelmi szakosztályának ülésén, amelyen Ormándy János gazdasági fő­tanácsos, kamarai igazgató kifejtette, hogy a gazdáknak a jövőben nagyobb területegységben, körzetekben egyöntetű termékeket kell előállítaniuk, mert a típusgyüm­ölcsök vagy típusborok a bel­vagy külföldi értékesítést lényegesen megkönnyítik és versenyképességünknek, az olcsóbb termelésnek tovább nem nél­külözhető előfeltételei. Mohácsy Lajos dr. vázolván a gyümölcs- és szőlőtermesz­tésnek, a kertészkedésnek népélelmezési és szociális szempontból tulajdonítható nagy jelntőségét, sürgette a régóta ké­­szenlévő növényvédelmi tervezetnek a törvényhozás elé való terjesztését, annál is inkább, mert az összes érdekeltségek örömmel üdvözölték a véleményezésre megküldött javaslatot. Igen célravezető volna a növényvédelmi felügyeleti szer­vezet decentralizálása, a zöldségtermesz­tés nyilvántartása céljából országos ka­taszter felfektetése és sürgős feladat a termelés megszervezésével egyidejűen a gyümölcs-, zöldség- és borértékesítés megszervezése is, mert a két tevékenység egymást kiegészíti és egymásnak elő­feltétele. Csemez István utalt arra, mi­ként ma a legkisebb szőlőbirtokos és a legegyszerűbb szőlőmunkás is tisztában van a szőlővédekezés minden tudnivaló­jával, ugyanúgy kell a növényvédelmet is ismertté tenni. Seighy István dr. sze­rint a községi mezőgazdasági bizottsá­gok ebben a tekintetben igen hasznos szolgálatokat tehetnének. Timáry Mihály a növényvédelem keresztülvitelétől való tartózkodást azzal magyarázta, hogy a gazdák nem helyesen alkalmazzák a vé­­dekezőszereket és a kedvezőtlen ered­mény miatt társaikat is elriasszák azok alkalmazásától. Egyszer-kétszer történő permetezéstől csodaeredményeket várni nem lehet, ami­kor fáink évtizedeken át semmiféle gon­dozásban nem részesültek. Most már fel­tétlenül megbízható, hazai gyártmányú védekezőszerek állnak rendelkezésre. Schricker Sándor a védekezés elterjedé­sének fő akadályát a védekezőszerek drá­gaságában és folyton emelkedő árában látja. Felhívta a figyelmet az egyszerű, házigyártmányú védekezőszerek alkal­mazására. Ezzel szemben Ormándy Já­nos a házi védekezőszerek alkalmazását károsnak tartja. A hatékony szerek rend­szerint mérgező hatásúak, azok főzése veszéllyel jár, de a hozzá való berende­zés sem áll rendelkezésre. ,a megtakarí­tás csak látszólagos lehet, mert a töké­letes gyári berendezésekkel és a nagy­tömegű előálltással a versenyt felvenni lehetetlenség. Még Németországban is teljesen felhagytak a házi szerekkel. Ez­zel szemben szükséges, hogy csakis álla­milag jóváhagyot védekező szerek kerül­hessenek a forgalomba Janka Lajos a kamarai gyümölcsfa ápolási körzetek szervezésére tett indítványt. Krämer Ernő pedig azt javasolta, hogy minél na­­gyobbszámú mintagyömölcsöst szervez­zenek és vármegyénként gyümölcster­mesztő egyesületekbe tömörítsék r­á,-ért­és virágkedvelő gazdákat. Sótoki István a helyi viszonyok között lenini atifi, felelő gyümölcsdd- si 'a's megallay­'h’. -ad tartja a legelső feladatnak.. A gyümölcs- és zöldségértékesítés kér­dését Sztorik Endre akadémiai tanár is-

Next