Nemzeti Ujság, 1930. szeptember (12. évfolyam, 198-220. szám)

1930-09-02 / 198. szám

2 'S.­­V megcsinálták, előkészítették és végrehaj­tották, napnál világosabban bebizonyí­tották, hogy alkalmatlanok arra a helyre, ahova felkapaszkodtak, hogy ellenségei a rendnek, az államnak, a polgárságnak és a munkásságnak is. Ilyen vezetőség pillanatig sem maradhat a helyén. Sőt maradhat-e szabadon, hogy tovább ve­szélyeztesse semmi felelősséget nem is­merő, lelkiismeretlen izgatásával a sze­mély- és vagyonbiztonságot. Meg mer-e jelenni a nyilvánosság előtt. Be meri-e tenni a lábát a parlamentbe, mikor nevét munkások kiontott vére szennyezi? Le­hetetlen. Meg vagyunk győződve arról, hogy ha a józan magyar munkásság ma­gához tér az uszítás kábulatából, ráesz­mél a hétfői események tanulságaira, iz­galom nélkül elsöpri azokat a vezetőit, akik ilyen vétkes könnyelműséggel vit­ték neki a polgári egység kemény szikla­falának. HAMIS HÍREK ZAVAROS POLGÁRMESTER MEGÖRÜLÉSÉRŐL Székesfehérvár, szeptember 1. (A Nemzeti Újság tudósítójától.): Vasárnap Székesfehérváron futótűzként terjedt el az a hír, hogy Zavaros Aladár polgármester a fog­­f­a­házban megörült, dühüngeni kezdett, majd *. * ■ kórházba szállították. Illetékes helyen ma reggel megcáfolták ezt a hírt és közölték, hogy: Zavaros közérzete kielégítő, az éjjelt nyugodtan töltötte, sőt a vizsgálóbíró ma dél­előtt 11 órakor ki is hallgatta. A törvényszék vádtanácsa szerdán vagy csütörtökön fogja tárgyalni azt a felfolyamodást, amelyet Zava­ros dr. védői a vizsgálati fogság ellen be­nyújtottak. LENGYEL TILTAKOZÁS TREVIRANUS BESZÉDE ELLEN Varsó, augusztus 31. (Lengyel Távirati Iroda.) Ma itt m mint­­egy 10.000 ember részvételével tiltakozó gyűlés volt Treviranus német miniszter beszédei ellen. A gyűlés határozati javas­latot fogadott el, amely szerint az egész lengyel nemzet méltatlankodással elítél mindennemű követelést, amely Lengyel terület bárminemű csökkentésére irá­nyul. A lengyel államh 061. megengedni, hogy akár legkisebb férjét is elvegyék százados iga után felszaba­dult területének. A határozati javaslat megállapítja, hogy a lengyel terület helyreállítása csupán a nemzetközi igaz­ság aktusa volt. A határozati javaslatot átnyújtották Zaleski külügyminiszternek, aki kijelen­tette, hogy a lengyel kormány az egész nemzettel összhangban, őre lesz a lengyel köztársaság területi integritásának és sohasem fogja engedni Lengyelország jo­gainak bármily úton való megsértését. tetésben, hogy a Cercle Royal de Saint- Hubert rendes tagja lettem. Azóta sokat és gyakran járok fel ide, hol számos ked­ves, szeretett barátra akadtam. _ De ami emlékezetemben legélénkebben él és amit soha, soha nem fogok elfelejteni: az első megérkezésem volt, amikor még csak mint vendéget vezettek fel az ismeretlen társaság kellős közepébe és mutattak be az elnöknek. Chevalier Louis Lagasse de Locht amikor meghallotta, hogy zongo­rázom, karonfogott: — Kedvesem, üljön le és játssza el, ké­rem szépen, a himnuszukat! Eljátszottam. Mindenki némán, csönd­ben, feszesen állt és csönd volt akkor is, amikor befejeztem. Azután mellém lépett az elnök, fölemelte poharát: — Uram, ön messziről jött hozzánk és elhozta nékünk magával himnuszukat, köszönöm önnek. Ha majd ismét visszatér honába — adja Isten, hogy minél később, mert ezentúl szeretett vendég körünk­ben! — vigye majd el tőlünk üdvözletün­ket és igaz barátságunk annak a sokat szenvedett, szerencsétlen, jobb sorsra ér­demes népnek, kikhez minket, engem is, uram, különösképpen kedves kötelékek fűznek. Tudja, hogy mire gondolok! És most engedje meg, hogy emeljem poha­ram és ürítsem Annak az egészsége, akire ön is gondol, akire én is és itt m­ost vala­mennyien tisztelettel, odaadással és hű­séggel gondolunk. Hogy aki a szám­kivetés kenyerét eszi, lelje meg ismét otthonát, a gyásznak töviskoronázott Asszonya az öröm diadémjáit hordozza, hogy az önök népe ne maradjon sokáig árva és koronájuk, mely a mi számunkra is szent, méltó utódra szálljon! Erre ürí­tem poharam! Ez volt első estém Szent Hubert lovag­jai körében. Azóta már sokszor kellett a himnuszt eljátszanom, melyet többen már kívülről énekelnek. Nem tudom, mi­kor térek ismét haza, inkább már most átadom a nyilvánosságnak ezt az üdvöz­letét. Az a belga barátság, melyet oda­haza oly sokat, hallunk emlegetni, hogy már szinte valami elvont fogalommá szürkül: az itt élet és szeretet; és az én kedves barátom, aki a tavalyi Szent Hubert-mise részleteit mesélte, könnyek­kel szemében fejezte be mondókáját. _____________NEMZETI UJSÁG__________________________ Kedd, 1930 szeptember 2. Francia hadgyakorlat és inspekció, az egész francia-olasz határon Földcsuszamlás szakította meg az egyik stratégiai vasutat Nagy hadgyakorlat lesz Lotharingiában is Paris, augusztus 31.­­ (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ma­­ginot hadügyminiszter az elmúlt napok-­­­ban hosszabb inspekciós utat tett a dél­keleti határon. A hadügyminiszter Ri­­colfi helyettes hadügyi államtitkár kísé­retében volt Weygand tábornok, a fran­cia nagy vezérkar főnöke, több más tá­bornok kíséretében szintén részt vett az inspekciós úton, amely az egész francia­­olasz határvidékre kiterjedt. A hadügy­miniszter megtekintette az Alpesek ösz­­szes nevezetesebb erődítményeit. Maginot inspekciós útjának az a kö­rülmény kölcsönöz különös jelentőséget, hogy az inspekciós út közvetlenül a nagy alpesi őszi hadgyakorlatok előtt történt meg. A hadgyakorlat hétfőn reg­gel kezdődik. A manőver stratégiai fel­adata az, hogy vissza kell verni a Mont Cenis irányából Modane felé előnyomuló ellenséget. A francia csapatok az Arc völgyének magaslatait tartják meg­szállva és innen próbálják majd vissza­verni a támadást. A manőveren résztvevő csapatok fel­­vonulását nagyban hátráltatta az egyik­­ vasútvonal megszakítása. A szombati nagy vihar földcsuszamlást okozott a vasútvonalon, amely többszáz méter hosszúságban használhatatlanná vált. A hadvezetőség kérésére a kormány a hely­színére küldte Falcoz helyettes köz­munkaügyi államtitkárt, hogy készítsen jelentést, miként, lehetne az ehhez ha­sonló incidenseket megakadályozni. Az Alpesek vidékén igen gyakori a földcsu­szamlás és ha a vasútvonalak háború esetén szakadnak meg, könnyen komoly veszedelem állhat elő. Az alpesi hadgyakorlatokat követően szeptember 4-én Lotharingiában is meg­kezdődik az őszi manőver. A lotharin­­giai hadgyakorlaton résztvevő csapatok felvonulása már megkezdődött. Elszász­­ban és Lotharingiában elviselhetetlen a hőség és a katonák igen sokat szenved­nek a melegtől. Szombaton és vasárnap az egyik gyalogezred 30 katonája kapott menetelés közben hőgutaütést. Az egyik katona vasárnap délután meghalt a metzi kórházban, hárman pedig a halál­lal vívódnak. (T.) Vass József dr. válaszol Apponyi Albert grófnak Hivatalos magyarázat az istvánnapi Ottó készült­ség ügyében (A N Nemzeti Újság tudósítójától.) Zichy János gróf, mint ismeretes, nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz, akitől fel­világosítást kért a Szent István-napi Ottó-készültség ügyében. Zichy János gróffal egyidőben ugyanebben a tárgy­ban Apponyi Albert gróf magánlevélben fordult a miniszterelnökhöz. Apponyi Al­bert gróf magánlevelére most a nyilvá­nosság előtt kapott választ, amelyet alább egésze terjedelmében ismertetünk. A vá­lasz elbírálására természetesen elsősorban Apponyi Albert gróf hivatott, ő határozza meg, hogy kielégítőnek tartja-e vagy sem. Zichy János gróf ezidőszerint vidéken tartózkodik. Nyílt levelére — tudomásunk szerint — még nem érkezett válasz. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyről felhatalmazták az alábbiak köz­lésére: Az állitólag egy királypuccs ellen­­t kivételes rendőri intézkedésekről sz­óló­­bírekkel és az erre vonatkozólag állitóla.gr­ille­tékes helyről kiadott kommünikében foglalt a királyi családra nézve sérelmes tételekkel kapcsolatosan Apponyi Albert gróf felvilágosításokat kért a miniszter­­elnök úrtól, aki, mivel mindezek az ő tá­vollét­ében történtek, Wass József minisz­terelnökhelyettes urat bizta meg az ügy megvizsgálásával. A vizsgálat eredmé­nyét a következőkben közölték Apponyi Albert gróffal, aki bár ezt mindenben megnyugtatónak nem találta, tudomásul vette annak hivatalos megállapítását: 1. hogy a kérdéses intézkedések általános közbiztonsági szempontból történtek és 2. semmi olyan utasítás nem adatott, a­mely a királyi személyiségek méltóságát érintette. A vizsgálat eredményét Vass miniszter­­elnökhelyettesnek Apponyi grófhoz inté­zett következő levele tartalmazza: „Kegyelmes Uram! Tisztelt Barátom! A miniszterelnök úr Hozzád intézett válasz­levelében megírta, hogy engem bízott meg annak megvizsgálásával, minő rendőri és katonai intézkedések s minő célzattal történtek az augusztus 19-én és 20-án le­zajlott ünnepekkel kapcsolatban. Válaszomat két részre osztom és először vagyok bátor közölni a második kérdés kapcsán nyert eredményt, mert ez vilá­gítja meg magukat az intézkedéseket cél­szerűségük és helyénvalóságuk szempont­jából. a) A Szent Imre évvel kapcsolatos ün­nepségeknek a rendezőség tervei szerint a jelzett két napon kellett a legnagyobb mé­retekben kibontakozniuk. Az biztos volt már napokkal előbb, hogy hat bíboros és igen sok egyházi és világi előkelőség ér­kezik fővárosunkba. Az elszakított or­szágrészekből, a külföldről s magából az országból felözönlő tömegek nagyságára nézve azonban mást mint fantasztikusnak látszó számokat a kormány s a főváros illetékes szervei nem kaptak. Fel kellett tehát rendészeti szempontból egy ezideig esetleg ismeretlen méretű feladat lebo­nyolítására készülni. b) A szociáldemokrata munkásság az előzetes jelek szerint teljesen lojálisan és csendesen kívánt viselkedni az ünnepek alatt, nem volt azonban ugyanez ugyan­ilyen mértékben remélhető a szervezetek szélsőbal irányzatáról és a szervezeteken kívül álló turbulens elemekről. c) Tetézte az illetékesek gondját az a makacsul bel- és külföldön felbukkanó híresztelés, hogy az ünnepségeket bizo­nyos tényezők a trónkérdésnek rajtaütés­szerű megoldására kívánják felhasználni. Ismeretes volt előttünk különösen excel­­lenciás felfogása és nyilatkozata, amely szilárd megnyuvást keltett abban az irányban, hogy e rendkívül fontos ügy csak alkotmányos úton nyerhet meg­oldást. Egy pillanatig sem merült fel senki illetékesben aggodalom, hogy akár a le­gitimista tábor bölcs és higgadt vezetői, akár az egyházfejedelmek valamelyes ka­landos kísérletet engednének vagy támo­gatnának. Ám azoknak, akik felelősek az ország rendjéért, figyelembe kellett venniök a nem valószínű eshetőséget is, amelyet, ismétlem, az értesültségnek látszatával rendelkező források is emlegettek-E három pontból világosan kibonta­kozik a rendészeti feladat nagysága. Ren­delkezésre állott négyezer rendőr és há­rom csendőrszázad. A rendőrségből for­galmi útvonalbiztosításra, kíséretre, sor­falra, a díszőrségre és egyéb, az ünnepsé­gek rendezésével kapcsolatos célokra el­vonatott háromezerötszáz fő, maradt te­hát mindössze ötszáz rendőr és ötszázhat­van csendőr. A maradék rendőrség és egy század csend­őrség mint rendészeti tarta­lék szerepelt esetleges tömegtorlódások, nagyobb arányú balesetek levezetésére, két csendőrszázad pedig el volt osztva a legfontosabb­ középületek megfigyelésére és biztosítására. Ez az erő nem mutatko­zott elégségesnek egy esetleges pánik vagy kommunista megmozdulás ijedelmé­nek és tö­meg­hullámának sima eloszlatá­sára. Annyira nem, hogy már a rendező­­főbizottság is gondolt a katonaság igény­­bevételére. Ezért és csak ezért, bár vona­kodó­an lépett a rendészeti főhatóság érintkezésbe a városparancsnoksággal, azzal a kéréssel,­ hogy a Budapesten állo­másozó katonaság a két ünnepnapon per­­manenciában legyen. Vizsgálatom e meg­állapítását megvilágítja ama szintén megállapított tény, hogy az augusztus elején a belügyminisztériumban a magyar óceánrepülők esetleges ideérkezésével k­ap­­csolatban megtartott értekezlet kimon­dotta, hogy ha a repülők az augusztus 15. és 20. között lezajló ünnepségek alatt ér­keznek, a rendészeti célokra szükséges karhatalomról a katonaságnak kell gon­doskodnia, mert az ünnepségek a rendőr­ségnek és az idevezényelhető csendőrség­nek egész erejét igénybe veszik. A rendészeti feladatok vázolásával lényegben megadatott a válasz a máso­dik kérdésre is. Egyetlen egy pontot kí­vánok kiemelni, amely az Intézkedések Szövetek, selymek Vásznak, damasztok Flanellok, barchetok Csipkék, szalagok, műselymek Fehérnemüek, nanszu batisztok Pazar választékban legolcsóbban vásárolhatók Klein Antal divatnagyáruházában Király-utca S3. sz. (Akácfa-utca sarok.) sérelmezhetősége szempontjából különö­sen fontos, azt a kérdést: adatott-e ki rendelkezés, hogy a beérkezési vonalak kirendeltsége, ha egy gyászfátyolos hölgy és egy 18 év körüli fiatalember ér­kezik, az említetteket állítsa elő és vigye a legközelebbi rendőrőrszobába? Augusztus 19-én jelentés jött, hogy a mátyásföldi repülőtérre váratlanul há­rom repülőgép érkezett. Kiadatott a ren­delkezés, hogy a repülőgépen érkezőket, valamint a vámvonalakon áthaladó autók utasait igazoltatni kell, azután feltűnés nélkül megfigyelni, ha pedig az a gyanú merülne fel, hogy az illetők az előbb említett magas személyek, azonnal jelentést kell tenni a központnak. Arra, hogy előállíttassanak, vagy őrszobára vitessenek, vagy bármi módon molesz­­táltassanak, sem a belügyminisztérium, sem a főkapitányság, sem semmiféle fó­rum utasítást nem adott. Az erre vonat­kozó állítás tehát nem felel meg a való­ságnak. összefoglalva a vizsgálatom ered­ményét: megállapítom, hogy a tett ren­dészeti intézkedéseket a maguk teljes egészében igazolja a rendészeti feladat nagysága, s olyan intézkedések, amine­ket joggal kifogásolni lehetne és aminek a nagy nyilvánosság előtt tényleg súlyos bírálat alá vonattak, nem történtek. Midőn még megemlítem, hogy e le­vél másolatát egyidejűleg a miniszter­­elnök úrnak is elküldöttem, őszinte tisz­teletem nyilvánításával vagyok kész hí­ved Vass József dr. Budapest, 1930 augusztus 29. ..............................m­ni....... HŐSÉG, ZIVATAR ÉS ERDŐ­TŰZ DÜHÖNG FRANCIA­­ORSZÁGBAN Megőrülnek a melegben a katonák BORZALMAS TÁJFUN A SZIBÉRIAI PARTVIDÉKEN (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Míg ha­zánkban a hetek óta tartó száraz meleg vará­zsolja kellemessé a nyaralók és strandolók napjait, azalatt Európa többi államaiban, kü­lönösen Franciaországban hőhullám, majd vi­har felváltva, hatalmas károkat okoz, sőt em­beráldozatot is követel. Hőguta ért 30 katonát Páris, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A hőhul­lám egész Franciaországban változatlanul tart, annak ellenére, hogy a vasárnapra vir­radó éjszaka az ország legtöbb részében, így Párisban is nagy zivatarok pusztítottak. A hőmérséklet vasárnap a francia fővárosban 30 és 35 fok között mozgott árnyékban. A vasár­nap folyamán megint igen sok utcai járókelőt vittek napszúrással a kórházba. Több esetben súlyos hőgutaütést állapítottak meg. A hő­gutaütés haláleseteket is okozott. Lillében egy 25 éves csendőrt megőrjített a nagy meleg. A szerencsétlen férj őrültségi rohamában szol­gálati fegyverével agyonlőtte magát. Az el­viselhetetlen forróság sokhelyütt nagy kiterje­­désű erdőtüzeket okozott. Nizza környékén szombaton egyszerre két helyen tört ki erdő­tűz. Vasárnap délután már 40 hektár fenyő­erdő égett. A francia 21. gyalogezred har­minc katonája Lotharingiába való menetelés közben Langres-ben hőgutát kapott. Az egyik már meg is halt, három másik társa életve­szélyben forog. A többi katona rövid idő múlva jobban lett. Hatvan hajó eltűnt a viharban Kovnó, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Moszkvá­ból jelentik, hogy a szibériai partvidéken, Kamcsatka félszigetén és a Szah­alin-szigeten borzalmas vihar pusztított. Hatvan halász­hajó eltűnt. Több gőzhajó is veszedelemben forog. Orosz és amerikai rádióállomások szám­talan SOS-jeleket hallottak.

Next