Nemzeti Ujság, 1931. november (13. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-29 / 272. szám
Vasárnap, 1331 november 29. NEMZETI ÚJSÁG Ki kell használni Budapest bombázhatatlan, megsemmisíthetetlen repülőterét: a Dunát Hol akarják felépíteni a főváros új légi pályaudvarát? — Tabódy Tibor az aviatika fejlődéséről, a mai követelményeknek meg nem felelő Mátyásföldről és a jövő perspektívájáról Mikor a férjek vízitaxin járnak majd Balatonon nyaraló családjaikhoz Budapestnek és rajta keresztül Magyarországnak egyik legkevésbé ismert fontos problémája: egy új, a mai szerény keretek közt létesíthető és mégis minden igényt kielégítő repülőtér építésének kérdése. Ezt a kérdést nagyon sokan szeretik elintézni azzal a könnyű legyintéssel, hogy a mai kétségbeejtően siralmas pénzügyi lehetőségek között a takarékosságban el kell menni a legszélsőbb határig, ha tehát abban az időben, mikor még bőven nőttek ki a földből az új intézmények, erre nem volt pénz és a meglevő mátyásföldi repülőtér megfelelt az igényeknek, akkor most még inkább be kell érnünk vele. Pedig hát problémákat kézlegyintéssel elintézni nem lehet. Az anyag alapos és lelkiismeretes tanulmányozása, a lehetőségek számbavétele, a kényszerű szükségességek felismerése nélkül ítéletet mondani legalább is nem illik. Erről a problémáról, egy létesítendő új budapesti repülőtér szükségéről, lehetőségeiről, terheiről, terveiről, kényszerűségéről hosszasan beszélt a Nemzeti Újság munkatársa Tabódy Tibor országgyűlési képviselővel, a kérdés ma egyik legalaposabb ismerőjével és az óriási anyagból, melyet ő volt szíves rendelkezésre bocsátani, ezeket az érdekes, perspektívájában izgalmas részleteket ragadta ki: Mátyásföldből repülőtér lesz — Mindenekelőtt azon kell kezdeni — mondta Tabódy Tibor — hogyan kapcsolódott a mai, mátyásföldi repülőtér a nemzetközi forgalombal — A háború alatt a MAG-gyár, melynek Mátyásföldön van a telepe, repülőgépeket is kezdett gyártani. Minden gyár, mely repülőgépeket gyárt, szükségképpen létesít kisebbnagyobb repülőteret, hiszen az egészen természetes, hogy az új gépeket ki kell próbálni és azokkal először a gyárban kell gyakorlatozni. Így létesült a mátyásföldi repülőterep. A háború után, az 1921-es londoni egyezmény eltiltotta a legyőzött államokat minden motoros repüléstől. Az összes legyőzött államokban leálltak ekkor a repülőgépgyárak és az összes legyőzött államokban ismeretlen lett ettől a pillanattól kezdve a levegőt hasító gépmadár. Ez az állapot 1926-ig tartott Ekkor ült össze a párisi konferencia, mely a kereskedelmi repülést a legyőzötteknek is engedélyezte. Ekkor, 1926-ban indult meg Magyarországon és vele együtt Ausztriában és Németországban a repülőforgalom. Egyszerre lendült neki ekkor a nagy építkezés, egymásután nőttek ki a földből az asperni, müncheni, leipzigi, tempelhofi óriás-repülőterek. Budapestnek, mint a Keletre irányuló nemzetközi forgalom egyik legjelentősebb stációjának, szintén szüksége volt repülőtérre. Az illetékesek azonban nem sokat törték a fejüket a szükséges repülőtér miatt. Megvolt, készen volt a mátyásföldi MAG-repülőtér, egyszerűen kinevezték Budapest légi forgalmának központjává. A meglevő hangárok mellé kedvesen primitív kis állomásépületet emeltek, nem sokkal mutatósabbat, mint aminőket még ma is bőven látni az apróbb mezővárosok vasútállomásai között és ezzel már meg is volt oldva minden probléma a repülőtérrel kapcsolatban, fontos, mert bármennyire is kívánatos, hogy az ideérkező vagy itt átutazó a legjobb impreszsziókkal távozzék el az országból, még ez a tény egymagában nem indokolja egy esetleg szükségtelen, hiábavaló, tehát pöffeszkedő luxusépítkezést. Vannak azonban más, sokkal sürgetőbb okok is, melyek most már hovatovább erőteljesebben követelik, hogy ezt az ideiglenes állapotot, amely csak startnak, rövid átmenetnek volt megfelelő, mielőbb szüntessék meg és mielőbb építsenek új repülőteret. Az első ok, amely ezt követeli: Mátyásföld közlekedése. A repülőtér ugyan csak 12 kilométerre van a város szívétől, ami nem sokkal nagyobb a London—Croydon, valamint Paris— Le Biurget közti tíz, illetve tizenegy kilométeres távolságnál, míg azonban azokat a repülőtereket ma már 10—12 perc alatt közlekedő földalatti villamosok kötik össze a fővárosok szívével, addig az agyonzsúfolt Rákóczi-út, a roppant forgalmú Kerepesi-út, nemkülönben a két halálsorompó miatt a pesti Belvárosból csak 40—50 perces idő alatt lehet kijutni Pest repülőterére. A mai helyzet tehát az, mivel Budapesttől 70 perc alatt Bécsbe lehet repülni, hogy a repülőtérre való kijutás majdnem ugyanannyi időt vesz igénybe, mint maga a bécsi út. Miért maradt ki Budapest az éjjeli repülőpostaszolgálatból ? Új repülőtér építésének szüksége mutatkozik ott is, hogy ma már ilyen primitív berendezkedéssel, mint aminő Mátyásföldön van, nem lehet komoly légiforgalmat lebonyolítani. A mátyásföldi repülőtér még csak éjjeli járatokra sincs berendezkedve és ennek köszönhető, hogy nem vették be a nemzetközi éjjeli repülőposta forgalomba. Akkor, mikor egész Nyugat-, Közép- és Észak-Európa Rigától Párisig és Bécstől Londonig benne van ebben az igen fontos szolgálatban, Budapest kimaradt belőle. A megfelelő éjjeli leszállást lehetővé tevő berendezkedések építését sokáig tehát nem lehet halasztani, hacsak nem akarunk hovatovább teljesen kikapcsolódni a légiforgalomból. Nem megfelelő a mátyásföldi repülőtér elhelyezésénél fogva sem. A repülőtér egy dél felé lejtő dombon van. A szél iránya itt állandóan északnyugati és mivel — repülőgépeknek tudvalévően — széllel szembe kell startolni, a pilóták állandóan csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudják elkerülni, hogy a gépet a szemben lévő gépgyári toronynak ne vezessék. Bécs Mátyásföld: 70 perc, Mátyásföld - Budapest: 50 perc! Ez az állapot tart még most is. Az a külföldi — pedig ilyen bőven van, hisz a magyar közönség a repülőtér forgalmának tíz százalékát is alig teszi ki — aki leszállt öt év alatt ez elé a bájosan naív, földszintes házacska elé, bizonyára azt hitte, hogy Budapest nem más, mint ilyen kis földszintes házikók hosszabb sora és bizonyára eszébe sem jutott, hogy egy ilyen légi „pályaudvarról“ pár kilométernyire európai értelemben vett nagyvárosi élet is lüktethet. De hisz ez végeredményben nem is olyan Szárazföldi és vízi repülőtér egy helyen A legfőbb érv azonban új repülőtér létesítése mellett, hogy egy olyan város, mint Budapest, nem is képzelhető el egyetlen és ilyen szűken méretezett repülőtérrel. Berlinnek három repülőtere van azonfelül, hogy minden egyes repülőgépgyár is külön starthelyekkel rendelkezik. Ha esetleg a MÁG-gépgyárban újra megindul a repülőgépgyártás, ami nagyon valószínű, akkor új gépek berepülése, pilótakiképzés és a kísérletek szinte meg fogják bénítani a mai utasforgalmat. Az új repülőtér elhelyezésénél még viták vannak a szakkörök között is. Vannak, akik a rákosi katonai teret, vannak, akik a Kerepesiúttól balra fekvő bolgár kerteket és vannak, akik a csepeli repülőteret, amelyen a Zeppelin is leszállt, akarják új légipályaudvarrá kiépíteni. Ezeknél az elgondolásoknál azonban sokkal egészségesebb Bühl Hümér terve, aki ugyancsak a Csepel-szigetre, a Zeppelin-kikötőhellyel szemközt levő kincstári területre tervezi a repülőteret. Ez a terv ugyanis azt is figyelembe veszi, hogy Budapestnek van egy olyan kihasználható és okvetlenül kihasználandó, repülésre alkalmas szabad területe, amelyet egy esetleges repülőtáraadás sem tud használható. Köhögés, rekedtség, szájfertőtlenítés^^^l [ KAjJHIMI gyógytuborka 1 lanná bombázni és ez a szabad terület: a Duna. A terv szerint semmi esetre sem szabad ezt a lehetőséget figyelmen kívül hagyni. A csepeli szigetnek ezen a részén igen könnyű egy olyan összetett repülőteret létesíteni, amely két, egymással érintkező szárazföldi és vízi körből áll. A szárazföldi kör átmérője 800, a vízié 500 méter lehetne. A két kör érintőjében lehetne felállítani a hangárokat és ugyanitt nyernének elhelyezést az új főépület és a mellékhelyiségek is. 130 km út a sportrepülőgépen: 19 pengő Ezt az elhelyezést rendkívül sok kedvező körülmény indokolja. Ez a terület a kincstár tulajdona, így tehát megszerzése nem okoz különös gondot. A belvárostól, a Vörösmarty tértől hat és fél km távolságra van és 10—15 perc alatt megközelíthető. Érdekes tervet is meg lehetne ezzel kapcsolatban valósítani: a repülőgépen érkező utasokat motorcsónakokkal közvetlen a nagy szállodákhoz lehetne fuvarozni és ezáltal az idegenek előtt Budapestnek egyik legszebb panorámája tárulna fel már a városba való érkezésükkor. Ugyancsak emellett az elhelyezés mellett kardoskodik az is, hogy ma már igen komoly kísérletek folynak olyan légi járművekkel, melyek mind szárazföldön, mind vizen startolni és landolni tudnak. Az aviatika fellendülésével be lehetne kapcsolni ezzel az új repülőtérrel a Balatont és az összes dunai nyaralóhelyeket a légi forgalomba. Ma már a repülés kezdi elveszteni luxusjellegét és hovatovább napi szükségletté válik. Egy olyan kis gépnek, mint például a műegyetemiek Gerléje, üzemköltsége egyórai, 130 kilométeres útra alig 19 pengő, tehát könnyen lehetséges, hogy nemsokára a férjek vizitaxin fogják meglátogatni Balatonon nyaraló hozzátartozóikat, mivel ez olcsóbb lesz, mint az autó és alig drágább, mint a gyorsvonat. Ha mindezekhez hozzávesszük — fejezte be mondanivalóját Tabódy Tibor — hogy a csehek például már Ungváron, ebben a kis felvidéki városban is olyan repülőteret építettek, mely éjjeli világítóberendezéssel is el van látva, felismerve a repülőterekben hadászati szempontból is rejlő roppant fontosságot, akkor igazán alig lehet tovább halogatni a budapesti új repülőtér megépítését. Ennek természetesen nem kell olyan luxusépítkezésnek lenni, mint például a tempelhoff. Nekünk megfelelő egy olyan egyszerűbb és mégis minden igényt kielégítő légi pályaudvar is, mint például a leipzigi, amelynek összes költsége egymillió márka volt. Ez az összeg nem olyan fantasztikus, nagy, hogy valahol meg ne lehessen találni rá a fedezetet. A KERESZTÉNY GAZDASÁGI PÁRT SOPRONEGYEI SZERVEZETÉNEK MEGALAKULÁSA Sopron, november 28. Ma alakult meg élénk érdeklődés mellett a Keresztény Gazdasági Párt Sopronmegyei szervezete. Az alakuló ülésen Csettler Jenő elnökölt és résztvettek a megalakuláson Flandorfer Ignác, Griger Miklós ötvös Lajos és Rakovszky Tibor kerszténypárti országyűlési képviselők, Gadó Jenő és Pinezich István felsőházi tagok, ott volt továbbá vitéz Simon Elemér főispán, Gévay-Wolff Lajos alispán és igen sokan Sopron vármegye katolikus társadalmának vezető személyiségei közül Csettler Jenő elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy a Keresztény Gazdasági Párt szükségesnek tartja a választóközönséggel való állandó érintkezést és a kölcsönös informálás lehetőségének a megszervezését. Részletesen ismertette ezután azokat a bel- és külpolitikai okokat, amelyek a mai helyzethez vezettek és hangsúlyozta, hogy az országot jelenlegi állapotából nem szemrehányásokkal és vádakkal, hanem az erők összefogásával kell kiemelni. Vázolta ezután a Keresztény Gazdasági Párt tevékenységét és hangsúlyozta, hogy a párt programjában erősen ki kell domborodnia az agrár és szociális jellegnek. A magyarosztrák vámszövetség megteremtésén és a kartelek kinövéseinek gúzsbakötésén keresztül talpra kell állítani a magyar mezőgazdaságot és erőhöz kell segíteni a kisgazdákat. Végül az összeférhetetlenségi törvény hatályos megvalósítása mellett foglalt állást. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Ötvös Lajos országgyűlési képviselő szólalt fel és hangoztatta, hogy a szélsőségek aknamunkájával szemben nem szabad halogatni a keresztény tömegek megszervezéséi Javaslatára többek hozzászólása után megalakították a párt sopron megyei szervezetét, amelynek elnöke Bizzer Mihály lett. Rádió-engedélyét a levélkézbesítő útján is beszerezheti. — Ha jól és olcsón akar szórakozni, fizessen elő a modern találmányra? 13 ■ Ez a két köpeny bizonyítja a legjobban, hogy mily sokat nyújt önnek Fenyves. Mind a két köpeny gondos, finom kivitelben készült, igazi, jó szabómunka és ennek dacára bármelyik csak 78. pengőbe kerül. Akik eddig látták,azt mondták,hogy ez nem pénz érte ! alatt szintén meglepően olcsók! Valódi fóka-bundák 198.•Csínos női ruhák finom tweedhelmékbe 1 980 Női házi ruhák és pongyolák , 1g nagyon csinos mintázatú divatos flanelekből • • Leányka- és fiacskaruhák * 1g jól mosható flanelből, 1 évesnek * Nagyságonként 20 fillér emelkedés* Gyermekruhák jóminőségű szövetekből 3.90 Mintázott gyapjúmuszlinok ^ Mintázott grenadinok divatminták »98 Crepe de Chine és Muszlin egyszinüek és mintázottak, különleges finom OQO minőségben, egységes éra most csak • • 0«7v Mintázott Crepe de Chine , «q BMr finom női ruhakelme : Jersey, Tweed, Ondamussa, Kasha, stb. ^ 1 A egyszinűek és mintázottak. 70. 100. 140 és J ^11 ISO cm szélesek, bármelyik egységes éra * Mintázott muselymek mgr~.78 Női kabátkelmék o zr jó minőségek............................................ Reform női nadrág $A3 2,50 Női varrott talpú cipők «’'«4* 6.80 Női műselyemharisnyák 1.35 Kötött kezljük SSÄAS i*. ^ 1-38 Kötött nyaksálak “88 Férfizoknik ITK".‘"“!!“'. — 48 Férfi kötött mellények “Lili*, 4.90 Mintákat készséggel küldünk. IFIEN'éviES «ALvmre« ». Többi cikkeink a KARÁCSONYI OKKÁZIÓ