Nemzeti Ujság, 1938. szeptember (20. évfolyam, 196-220. szám)
1938-09-25 / 216. szám
/ ,/x „ /0**'*^ . / .. ~ | ftjSSZBI 2 5. I Egy heti határidőit kapott Prága Időjárás: — „ — «■ ■— —« —■ — ■ i - —■ ■ i ■■ ■ »A ■» Mussolini Vontatóidőjá- 't-—J nagy beszédet nás a bővet- ------------------ _ - _________________jK ^ mondott Padogiu NEMZETI UJSAfft|§g, főzik * XX. évfolyam, 216. szám + VASÁRNAP + Budapest 1938 szeptember 25 rendeletére Ekis Lajos, Lettország új budapesti követe Lengyel Ervin lett az MTI vezérigazgatója . Sztankovics Szilárd, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, meghalt Harbig, az Európa-bajnok német futó, szombaton Budapesten versenyzett Csehország teljesen elzárta magát a világtól A cseh általános mozgósítás határbiztosítási intézkedésekre kényszerí,étette Európát , mint a mozgósításról szóló jelentés a cseh állam egész területén vak rémületet keltett. Prágában már éjfél felé sokezer ember gyűlt össze az utcákon, hogy tüntessen a prágai vár háborús uszítói ellen. Prágában a tömeghez az utcákon képviselők intéztek beszédeket, de az emberek mégsem akarják elhinni az állítólagos kívülről jövő segítség híreit. Szombat reggel óta a vasutak úgyszólván kizárólag katonákat szállítanak. A vasúti kocsik tele vannak ilyen felírásokkal: „Békét akarunk“, „Le Benessel és Sirovyval", „Munkát, kenyeret“, „Nem akarunk ágyútöltelék lenni!“ A vasúti kocsik egy részére krétával Benes és Sirovy torz képeit rajzolták. Az újságok cenzúrázott fehér foltokkal jelennek meg, több lapot elkoboztak, Szátán az összes plakátok am.'" mozgósítást adták Inaiul, nagy csoportok tolonganak. A forgalom szombaton is sokkal élénkebb mint rendesen, a villamosok azonban sokkal ritkábban járnak. A bérgépkocsikért valósággal vetélkednek az utasok, akik a vasútállomásokra vagy a vidékre igyekeznek. A külföldi követségek útlevélosztályai ellen újabb roham indult meg a vízumok miatt. Az utcákon a szolgálatot teljesítő rendőröknél és postásoknál ott látni a gázálarcot. A polgári lakosok közül is sokan gázálarcot vittek magukkal a hivatalba vagy foglalkozásuk helyére. A gázálarcüzletek előtt hosszú sorokban állnak a várakozók. Iskolásfiuk és leányok gázálarcokkal sétálnak az utcán. A villamoson csöpp gyermekek a gázálarc dobozát tartják ölükben. Sokan fekete papírtekerccsel a kezükben sienek hazafelé, hogy lakásuk ablakait szükség esetén besötétíthessék. Az utcákon mindenütt újonnan bevonult katonák láthatók. Gépkocsit déltájban már alig lehet látni a városban, mind lefoglalták azok, akik a vidékre vonultak be vagy pedig azok, akik elutaznak Prágából a környékre. A járdák széleit fehér mésszel mázolták be, hogy a kocsik éjszakai sötétségben is tájékozódni tudjanak az úttesten. A város sok pontján kék karszalagos légvédelmi őrök állnak készenlétben. A nemzetőrség és a vörösőrség polgári osztagai szintén szolgálatot teljesítenek a város különböző pontjain. Több üzletet, köztük néhány ékszerüzletet bezártak. Szombaton Prágában a közhivatalokban, ahol a munka az éjszakai órákban még folyt, gyertyákat helyeztek készenlétbe. Az ablakokat lefüggönyözték s a tisztviselők kitették a gázálarcokat az asztalukra, hordágyakat és gázmosókészülékeket szereltek fel. A vonatközlekedés a német határvidéken többhelyütt megszakadt, egyéb irányokban a vonatok többórás késéssel közlekedtek. A lakosság egy része felöltözve tért nyugovóra a pénteki mozgalmas éjszakára következő hajnalon. Éjszaka egy óra tájban Prága főbb útvonalait elsötétítették, ami újabb zűrzavart idézett elő az utcákon, amelyeknek forgalma ebben az időpontban a szokottnál sokkal nagyobb volt. A gépkocsik lilafényű lámpákkal közlekedtek. A város főtere, a Vencel-tér, vaksötétift . '• ' i .1 ' A csehországi mozgósítás bombaként hatott az európai közvéleményre. Csakhogy ez a bomba magukat a cseh hadállásokat látszik felrobbantani, mert ez a provokáló katonai intézkedés igen rossz hatást keltett mindenütt. A Csehországból érkező hírek határzárról, a forgalom megakadályozásáról, a magyarok letartóztatásáról szólnak. A katonai intézkedések sorra követik egymást. A mozgósítás még nem volt betetőzése a provokáló fellépésnek. Egyenesen elképzelhetetlen, hogyan akarják a csehek a békét és saját államuk ügyét szolgálni, amikor Középeurópa szívében hermetikusan elzárják magukat a világtól. Megszüntetik a távíró- és telefonforgalmat, mindent cenzúráznak, még a külföldi követségek sem kapnak telefonösszeköttetést. Alig fegyverben áll a cseh katonaság a határmenti erődítésekben, a felszedett vasúti síneknél, hidaknál, háborúra készen. Ez az eljárás mindennek inkább nevezhető, csak érthetőnek nem. Cseh hivatalos jelentés szerint a mozgósítás „nem irányul senki ellen“. De, ha senkit sem akarnak megtámadni, akkor mire való volt az izgalom éppen a godesbergi békés tárgyalások alatt? Természetes, hogy a csehek magatartása arra kényszeríti a magyar illetékes köröket, hogy a legteljesebb békehajlandóság mellett is védekezzenek s mint alább közöljük, az államok egész sorával gondoskodjanak a határmegerősítésről. Az elzárt Csehszlovákia Prága, szeptember 24. Az általános mozgósítással egyidejűleg tett forgalmi intézkedések a csehszlovák területet elzárták a környező országoktól. A prágai kormány hivatalosan közölte a nemzetközi vasúti egyesülettel, hogy a vasútforgalmat a nyugati és északnyugati határok felé bezárta. Szünetel a telefon, posta- és távíróösszeköttetés is. Csehországgal megszakadt a vasúti és telefonösszeköttetés A cseh mozgósítás következménye az lett, hogy a szomszéd államokkal megszakadt Csehország összeköttetése. A Budapestről felhívott telefont Prágában nem kapcsolják. A vasúti összeköttetés vagy teljesen megszakadt egyes vonalakon, vagy kihagyva működik. Berlini jelentések szerint pénteken este 7 óra felé cseh részről megszakították a Németország és Csehszlovákia közötti egész vasúti forgalmat. Előzőleg a csehek tíz különböző vasúti vonalon felrobbantották a hidakat és a vasúti vonalakat. Lundenburgban a csehek a birodalmi vasutak és vámhatóságok mintegy 30 tisztviselőjét visszatartották. Ennek megtorlásaként a határállomásokon a németek nem engednék vissza ugyanennyi cseh tisztviselőt mindaddig, amíg a Lundenburgban levő német tisztviselőket nem engedik haza. A táviró- és telefonforgalom szintén teljesen szünetel Csehországgal. Hírek Prágából most már csak rádión érkeznek. A német légügyi miniszter szombaton rendeletet adott ki, amelynek értelmében Bécs városa és környéke feletti légtér további intézkedésig zárva marad minden légi jármű előtt. A légi postajárat gépei az asperni repülőtéren leszállhatnak. Pozsonynál a csehek szigorú határzárt léptettek életbe. A ma reggeli vonatok közül az első csak egy órás, a határvonalon való tartózkodás után mehetett be Pozsonyligetfaluba. A csehek a késést sinnepedéssel magyarázzák. A második 10 óra 24 perces vonatot minden indokolás nélkül, egyáltalán nem engedték be. A Pozsonyligetfalun tartózkodott magyar rendőrök, vámtisztek és pénzügyőrök visszajöttek magyar területre. Elmondották, hogy a csehek Pozsonyból elküldötték családtagjaikat. A csehek a komáromi összekötő vasúti hídon a vasúti forgalmat, a közúti hídon a személyforgalmat a magyar hatóságok előzetes értesítése nélkül beszüntették. A közúti híd túlsó oldalán rendőrök és pénzügyőrök helyett teljes fegyverzetben lévő cseh katonák álnak. Kavarodás Csehországban a bizonytalan helyzet miatt Prága, szeptember 24. A Cseh Távirati Iroda első jelentésében még arról ír, hogy a mozgósítás nem irányul senki ellen és hogy általános mozgósításról nincs szó, a mozgósítás aránya azonban oly nagy, hogy az valóságos pánikot keltett Csehszlovákiában. Pénteken este, amikor rádión kihirdették az általános mozgósítást, óriási kavarodás támadt Prágában. Sokan azt hitték, hogy a mozgósítás a háború tényleges megkezdésével egyenlő. Rövidesen óriási forgalom indult meg a városban, autók rohantak, tisztek és katonák futólépésben igyekeztek a laktanyák felé, az autóbuszok és villamosok zsúfolva közlekedtek, a lapok külön kiadásban közölték a mozgósítás hírét. Egy félóra múlva már látni lehetett a kis kéziládákkal bevonuló katonákat. A pályaudvarokon zűrzavaros sürgés-forgás támadt. A Német Távirati Iroda jelentése sze Lapunk mai száma 20 fillér