Nemzeti Ujság, 1938. november (20. évfolyam, 247-272. szám)

1938-11-20 / 264. szám

TERÉZKŐT SUTI Szegény Marriel, as SZÍ N P A D" ismeretlenül, betegen el­hunyt festő — és tanul- VIGYÁZAT, ságos történetén keresss- MAZOL­Y A! túl a művészek könnye-. sen groteszk sorai, — már évekkel ezelőtt szerepelt budappesti szín­padon. Mindjárt tegyük hozzá, hogy jobb és tökéletesebb formában, mint a Terézkörúti Színpadon, ahol szöm egében összeillő együt­tes újította fel „frissen mázolva“. A külön­böző képességű színészek játéka néhol erősen elütő azinegyvelegesen keltette ismét életre a francia vígjátékot, amely annyira friss, üde is mulatságom ugyan, hogy a néző könnyen el tudja telíteni a hibákat. Az első felvonás lassú és hideg tempója után lendületbe jön az előnásos és­­tól kezdve vidáman robog a fordulatos h­armadik felvonás befejezőéig- Az igaz"A kamarastílust egyedül Gáth Sándor kép­viseli, aki finoman kidolgozott portrét ad a pénz sóvárgásában megbolygatott életű vi­déki orvosról. Gombaszögi Ella bensőségesen alakítja az egyszerű, de melegszívű cseléd figuráját. Peti Sándor remek fintorai és moz­dulatai vidám karrikatúrát adnak, Vértes és Gárdonyi Lajos kisebb epizód-szerepeket igye­keznek élettel megtölteni. Náray Teri kelle­mes kedvessége mellett Ki' '­­ Ilona és Dan Etelka egyes túlzásai kissé kirínak. Vélemé­nyünk szerint a Terézkörúti helyesen tenné, ha visszatérne eredeti területére, az apró kabaré-tréfákhoz, amelyeket inkább lehet a kis színpadhoz hangolni, amelyeket a közön­ség is szívesebben néz meg s amelyeket a je­lenleg kiszorult helyi színészek jobban bírnak tüdővel. Góth Sándor fordítása és Tarján György rendezése sokat segített a nagy fel­adathoz jutott színészek igyekvésében. I_______ (K. A.) ANDRÁSSY Vaszary Gábor új zenés SZÍNHÁZ: vi£látéka megmutatja ne- S U B Ü S hank, hogy milyen vihart idézhet elő egy szerelmes levél, ha az amúgy vaszarysan megjelenik a családi élet békés, napsugaráé egén. E körül a levél körül hajszolja alakjait három felvoná­son keresztül De, hogy jobban érthetővé te­gyük a dolgot, beszéljünk úgy,­ mint a darab legkitűnőbb figurája, az algebra tanár: adva van egy levél, adva van egy házaspár plusz kislány, adva van egy másik házaspár plusz egy gépiró kisasszony, ezek fölé, mint gyök­jelet írunk az anyóst és zárójelben hozzáadunk egy kevésbé normális barátot. Most osszuk az egészet háromfelé és megkapjuk a felvoná­­­sok számát. Ennek a három tagnak min­den egyes számjegyével egyenként és összevéve komplikált műveleteket végzünk Mellére tör­vényei szerint. Ha ez megtörtént, a három eredményből könnyen felállíthatunk egy-egy ismeretlennel rendelkező egyenletet Ezt meg­oldjuk és a végeredmény lesz a darab. De ez talán már nem is fontos. Mert amíg idáig ju­tunk, olyan fordulatokkal, ötletekkel, a hu­mornak és a felelőtlen komédiázásnak olyan skálájával találkozunk, hogy még ezt a vég­eredményt alapműveletté zsugorodó feladatot is színessé és élvezetessé teszi. A színészek egytő­l-egyig kitűnő munkát végeztek. Vaszary Piri tökéletessé formálta az anyós szerepét. Pataky vitrinbe való algebratanár. Ifalmosy és Bilicsi tökéletes férjek. Kis Manyi a mai iskoláslány alakjában elszomorítóan élethű. Szaplonczay Éva egy flegmatikus gépírónő szerepében, minden mozdulatával, szemének egy-egy villanásával, hangjának agyonciga­­rettázott mélységével, pillanatonként harsogó derültséget keltett. A darabot Vaszary János rendezte ötletesen. Dallamos muzsikája Loson­­czyt dicséri. Upor diszletei stílusosak. _____ (­1 -6.) e­tt. Szörédy Ilona előadása a velencei fes­­tészetről. Radnayné Szörédy Ilona műtörté­nész november 21-én, hétfőn folytatja előadás­­sorozatát a velencei festészetről. Ez alkalom­mal Carpaccio, Palmaveccio és Gi­rgi­na mű­vészetéről tart előadást, amelyet vetített képek kísérnek. A Fővárosi Népművelési Bizottság rendezésében megtartandó előadás délután 6 órakor kezdődik a Horthy Miklós­ út 27. szám alatt­ fi­­in­t fil­mg óriási sikere miatt átköltözik a Magyar Szsiftázdia Az Andrássy Színházban ma, vasárnap délután játsszák 74-edszer és utoljára Vaszary János világsikerű „Angyalt vettem feleségül" című zenés vígjátékot. Óriási sikere és a rendkívül nagy érdeklődés miatt kedden át­költözik a nagyobb befogadóképességű Ma­gyar Színházba és azontúl ott fog színre­­kerülni váltakozva Mauriac gyönyörű szín­művével, a „Démon"-nal. Az Andrássy Szín­házban minden este és jövő vasárnap dél­után az új szenzációs siker, a „Bubus“ ke­rül színre. A remek „Légy Jó mindhalálig" VIA délután szerep­­ utoljára a Magyar Szin­­ház zírlaprán. Ssandox, az ítészet SZENT ERZSÉBET LEGENDÁJA AZ OPERAHÁZ KASSAI DÍSZELŐADÁSÁN Kassa, november 19. A m­- kir. Operaház együttese Márkus László igazgató vezetésével szombaton délben Kassára érkezett. A vendégeket hozó különvonatot a pályaudvaron Test László polgármester vezetésével fogadó­bizottság és nagy tömeg várta. A külön­­vonattal érkezett a városba Jalsoviczky Károly és vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, Ugrott Gábor v. k. t. t., az Operabarátok elnöke, Fellner Alfréd, az Operabarátok alelnöke s Takács Menyhért miniszteri titkár, az Operaház tagjai közül Báthy Anna, Budanovics Mária, Osváth Júlia operaénekesnők, Szalay Karola, Bordy Bella, Ottrubay Melinda, Vera Ilona prímaballerina, Laurisin Lajos, Toronyi Imre, Palló Imre, Farkas Sándor, Komáromy Pál, Losonczy György, Keréh Endre opera­énekes és mások. A pályaudvaron Márkus László igaz­gatót és a művészeket Tost László pol­gármester és Bartha káplán üdvözölte: — Nem vagyunk sem Bayreuth, sem Firenze — mondotta Bartha káplán —, egy kirabolt magyar város vagyunk, amely húszévi rabságból szabadult fel Szeretettel és hálával köszöntjük ezt az áldozatkész és önzetlen, vállalkozást. A magyarság Mekkája lettünk, nincs kába-kövünk, de van egy szépséges dó­munk, amelyben a Nagyságos Fejedelem nyugossza álmát. Ennek a városnak lakói köszöntik önöket- Márkus László meghatottan válaszolt a meleg üdvöz­­lésre. Este nyolc órakor a kassai Nem­zeti Színház nézőterét zsúfolásig meg­töltötte az előkelő közönség. A hölgyek pompásabbnál pompásabb magyar ruhá­ban, a férfiak pedig frakkban és szmo­kingban jelentek meg. Ott volt Zsindely Ferenc vallás- és közoktatásügyi állam­titkár feleségével, Németh Antal, a Nem­zeti Színház igazgatója is. A díszelőadás a Himnusszal kezdődött, azután pedig Liszt Ferenc Szent Erzsé­bet legendáját adta elő az Operaház együttese. Szivet-lelket gyönyörködtető előadás volt és Kassa közönsége soroza­tos ünneplésben részesítette a vendég­művészeket. Díszelőadás után Kassa városa a Sehalk-házban vacsorát adott a vendé­gek tiszteletére, amelyen a város veze­tősége és társadalmának színe-java részt vett. ZSINDELY ÁLLAMTITKÁR NYILATKOZATA Zsindely Ferenc vallás- és közoktatás­­ügyi államtitkár az Operaház vendég­­szereplésével kapcsolatban a következő­képp nyilatkozott: — Am. kir. Operaház, valamint a ma­gyar színművészet ma Kassán, ebben a szépséges kulturvárosban tesz látoga­tást Legutóbb 1906 október 29-én tartott a m. kir. Operaház teljes személyzetének közreműködésével díszelőadást Kassán. Nagy örömünnepe volt akkor is a ma­gyarságnak. Akkor semmisült meg for­­maszerint is az a szégyenteljes törvény­cikk, amely II. Rákóczi Ferencet, a nagy fejedelmet száműzöttnek nyilvánította. Rákóczi Ferenc hazatért és a nemzet azt hitte, hogy a bujdosó, fejedelem immár nyugodtan pihenhet A trianoni béke­­szerződés azonban újból hontalanná tette a nagy fejedelmet és vele együtt elra­bolta Kassát is. Ám a húszéves keserű­ség után felvirradt a magyar igazság napja.­­ Ismét Kassán függ a nemzet csil­logó tekintete és a m. kir. Operaház újra halandó kegyelettel zarándokol el Kassára, a Szent Erzsébet-dómban nyugvó fejedelem városába, hogy no­vember 19-én Liszt Ferenc „Szent Erzsé­bet legendájának" előadásával adjon ki­fejezést a nemzet szeretetének és boldog­ságának- Éhez pedsig megfelelőbb idő­pontot, mint Szent Erzsébet napját, ta­lálni sem lehetett. A kuruc Kassa élete a magyar történelmi múlt folyamán sokszorosan összekapcsolódott védőszent­­jének, Árpádházi Szent Erzsébetnek kul­tuszával. A kassai dóm, ez a kőbe fara­gott ősi himnusz, nevét viseli. Kassa a megszállás két évtizede alatt is tovább haladt és fejlődött a kultúra terén, elők­­ért továbbra is az irodalom és tízenerit mi­­vészet terén. Tízért 'mindei­ valószínűség­e arra mutat, hogy a m. kir. Operaház együttese gyakran fog Kassán vendég­szerepelni. litdLS'&'zafiéUal­ — Régen láttunk olyan ünnepi hangu­latot pesti színházban, mint a Kamara­színház Herczeg Ferenc-bemutatója volt az elmúlt este. Ez az architektúrájában is ideális kamarastílust jelentő nézőtér, amely mindössze 300 embert tud be­fogadni, még az utolsó sorokban is tele volt estélyiruhás hölgyekkel és frakkos, szmokingos urakkal. Nagy irodalmi ás társadalmi esemény volt ez a premier és az elsők között, akik eljöttek, hogy tap­soljanak a legnagyobb élő magyar író­nak, ott volt a főméltóságú kormányzó úr és felesége. A kormányzói pár a bal kettes páholyban foglalt helyet. Mikor beléptek a páholyba, zugó taps csattant fel a nézőtéren. Mellettük helyezkedett el ifjabb gróf Károlyi Gyuláné Horthy Paulette és ifjabb Horthy Miklós. A má­sik oldalon az első páholyban József Ferenc főherceg és Anna főhercegasszony ült, a nézőtéren ott ült Bárczy István, Zsindely Ferenc, Tihamér Lajos, Haász Aladár, a színpadi szerzőket gróf Beth­len Margit, Harsányi Zsolt, Csathó Kál­mán képviselte, ott volt Légrády Ottó, Benedek professzor. Petrovics Elek is még rengeteg előkelőség. Sok nyíltszini taps kisérte a­ brilliáns előadást és mikor az első felvonás után a függöny előtt megjelent Herczeg Ferenc, szinte szűnni nem akaró tapsvihar keletkezett. A Fő­­méltóságú pár sem hagyta el páholyát, hanem tapsolt az illusztris szerzőnek és a kitűnő szereplőknek. Nagy sikernek indul az „Utolsó, tánc“... — Jacques Thibaud, a nagy francia hegedűművész, a héten Budapestre érke­zik. Dohnányi Ernővel ad szonátaestet a világhírű művész, aki pesti koncertje után keleteurópai turnéra indul. Szerepel különben a budapesti stúdióban is, to­vábbá Győrött, Szegeden, Nagyváradon, majd Temesvárott, Bukarestben, Kon­­stanzából hajón megy Ankarába, végül Istanbulba. Thibaud, aki híres arról, milyen nagyszerűen bírja fizikuma a megerőltető turnézást, az idén is körül­belül 120 koncertet ad. Saját zongora­­kísérőjével érkezik Pestre is, Tassa Janoupolussal. — Bánky Róbert hamar htársálata szombaton vendégszerepert Ipolyságon, majd Érsekújvárra megy. — A stúdió felvidéki népdalestjének folytatása lesz Budapest I. hullámhosz­­szon vasárnap délután az a közvetítés, amely ismét azt bizonyítja, hogy a cso­dálatos szépségű felvidéki népdalok Bartók, Kodály és Pongrácz gyűjtéséből a legészakibb magyarság népi művésze­tének mennyire karakterisztikus ki­fejezői. Ők hárman értékes gyűjtőmun­kájuk közben oly stílusú dalokat talál­tak, mint amilyenek a székelység, a tör­­zsökös alföldi vagy dunántúli magyar­ság ajkán élnek s amelyek ma már tudo­mányosan igazolják zenei szerkezetükkel, hogy az őshazából származnak.­­ A londoni Szent Mihály templomban nagy egyházzenei hangverseny volt, amelyen Darke vezénylésével az énekkar bemutatta Kodály Zoltán új motettjét, a Jézus és a kufárokat. A londoni kriti­kusok hangsúlyozzák a világhírű magyar komponista nagy egyéniségét, amely teljes hatályában érvényesül ebben az új kompozíciójában.­­ Hosszú évek óta nem szerepelt Buda­pesten Bíró Sári, a fiatal és nagytehet­­ségű pianista, aki januárban több Ca­­sella Pick—Man gingola művet mutat be, olyanokat, amelyeket eddig nem játszot­tak pesti hangversenytermekben. — A , f­rancia szobalánya nagy­ sikere miatt a Vígszínház ismét elhalasztotta egy héttel a Dodie Smith-darab bemuta­­­tóját. — A felvidéki mesterek nagy kiállítá­sát meghosszabbították január 1-ig. — Az Erzsébetvárosi Színház most megjelent plakátján büszkén hirdeti, hogy hétfőn négyszázadszor kerül színre színpadán Erdélyi Mihály hangulatos operettje, a „Legyen úgy, mint régen volt —■ Szerdán délután a Belvárosi Szín­ház társulata eljátssza a Conxony-csalá­­dot. Erre az előadásra meghívták a buda­pesti színházak tagjait. I Hol voltál az éjszaka ? * SIHPLOH I NEMZETI ÚJSÁG 23 1938 november 20. Vasárnap — A fővárosi templomi énekkarok nagy hangversenye. A fővárosi templomi énekkarok nagy művészi teljesítményére már régóta felfigyelt a templomba járó hivősereg mellett a zenei élet fejlődését éber figyelemmel kísérő szakkritika is. Márkás karvezetők irányítása alatt ki­tűnő együttesek valódi művészettel szol­gálják vasárnaponkint a liturgiát. Évek folyamán az egyes templomi kórusok sar­játos stílust alakítottak ki, úgy hogy ma már különböző templomainknak egyház­­zenei jellegéről beszélhetünk. Van tem­plom, ahol különösen szépen éneklik a gregorián korálist, másutt a klasszikus polifónia remek alkotásait, vagy a mo­dern magyar kórusirodalom remekeit, s van templomunk, ahol parádés zenekari művek meghallgatására nyílik alkalom. Ritka zenei élményt jelent egy hangver­seny keretében e változatosan gazdag és mégis egységes egyházzenei élet kereszt­­metszetét meglátni. Erre nyílik alkalom december 7-én este a Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében, amikor őt kiváló templomi énekkarunk művészetének leg­javával siet emelni egyik társuk, a Lisieuxi Kis Szent Teréz Énekkar 10 éves jubileumának fényét. Bárdos Lajos veze­tésével ott lesz a Budai Szent Cecília Kórus, a Szent István Bazilika Énekkara Harmat Artúrral az élén, Sugár Jenővel a Budai Szent Imre Kórus, a Budavári Koronázó Főtemplom ének- és zenekara Sugár Viktor vezényletével és a jubiláló énekkar Paulovics Géza karnaggyal. A hangverseny műsora összefoglaló ké­pét adja nemcsak a székesfővár­os egy­házi zenéjének, hanem az egyházi zene egész fejlődésének és e fejlődésben kiala­­kult művészi értékű stílusoknak: korális énekek: Palestrina, Orlandus, Lassus, Liszt, Kersch, Bárdos, Harmat és végül Kodály, akinek hatalmas Budavári Te Deumát fogjuk hallani. A nagyszerűnek ígérkező hangversenyen, melynek jöve­delmét a Kis Szent Teréz-templom orgo­nájának beszerzésére fordítják, P. Gre­­ner Klára orgonaművésznő is közremű­ködik, s Werner Alajos, a szombathelyi Schola Cantorum nagynevű vezetője mond ünnepi beszédet A hangverseny iránt megnyilvánuló és teljes mértékben érthető érdeklődés következtében jegyek korlátolt számban 1, 2, és 3 pengős árban kaphatók Rózsavölgyinél, a Zeneakadé­­mia­ portáján­ és az egyházközségi­ iror­dálián (Kem­pesi­ út 31.), — Dobákné Trozonyi Kató szerzői estje. Dobákné Trozonyi Kató, a jeles dalszerző és énekesnő vasárnap, november 20-án este fél 6 órakor tartja szerzői és előadói estjét a Pátria Klub dísztermében. Bevezetőt mond dr. Sándor Jenő, a Fráter Lóránt Társaság el­nöke és közreműködik a kiváló dalszerzőnőn f­ívül Debák Lilikó, Mihályivá Szász Dalma, Németh János Béla, Szigeti Sándor és Várady Aladár. — Fellegi Teri, Gyurkovics Mária, Keresz­­tessy Mária, Kis Manyi, Kondo­r Ibolya, Kö­kény Ilona, Medgyasszay Vilma, Mezei Má­ria, Murati Lili, Raáb Veronika, Rácz Vary, Rajna Alice, Anna Luli, Simor Erzsi, Sólyom Janka, Somló Valéria, Szeleczky Zita, Szö­rényi Éva, Tolnay Klári, Tóth Böske, Béke­ff­i László, Dénes, Feleky, Fekete, Gárdonyi, Gre­­guss, Holmory, Latabár, Petites, Pluhár Ist­ván konferál. Magyari Imre és cigányzene­kara szerepel a Kövessy Vár Színészek a Színészekért előadáson a Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében vasárnap fél 6 órai kez­dettel. Jegyek a Zeneművészeti Főiskola por­tásánál és az összes jegyirodákban válthatók. A Koncert rendezései: Bérleti jegyek (kiváltás, átcserélés) keddig! SWANNE TANCMATINÉ MA li­kőr Urániában. Jegyek a pénztárnál. SEGOVIA GITÁREST 21-án. DOHNANYI—THIBAUD 25-én Kreutzer, Franck Cesar, Mozart. HEIMLICH I. MATINÉ 27-én Bach, Haydn, Mozart, Beethoven. Bérletek négy matinéja 9—19 P, egyes jegyek 1—1 P. FISCHER EDWIN KAMARAZENEKARA 28-án. Városi, 8. Vezényel és zongorázik: Fischer Edwin. Mesterbérlet kék­­ és sárga. Harry Baur és társulata 29-én: Pagnol: Jazz, szinmű 4 felv. 31- án: Verneuil: „Mari, que j‘ai voulu“. (Vígjáték). Mindkét előadás a Városiban. Jegyek 2 pengőtől. FRANCESCATTI—GEORGESCO dec. 2. Hangversenyzenekarral. Mesterberlen BRAILOWSKY CHOPIX-EST dec. 3. B-moll (gyászinduló) szonáta, stb. Mesterbérlet. BACSIK ERZSÉBET DEC 5-én, SZTRAVINSZKIJ ZEnEKARI­ EST 7-én. KOMÁROMI KACZ RÓZSI KEDDI táncestjére Jegy 1—6 P. Bud. Hangv. irodá­ban, Dorottya­ utca 8., félem.

Next