Nemzeti Ujság, 1942. február (24. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-22 / 43. szám

4 NEMZETI ÚJSÁG 1942 február 22. Vasárnap­­- legszivélyesebb kedvességgel és meleg barátsággal vettek körül. Ez megnyilvá­nult gróf Cia­no, Bottal és Panolini mi­nisztereknél tett látogatásainknál is s felejthetetlen élményünk marad azon a fél óránál hosszabb kihallgatáson is, amelyben a Ducénál volt részünk. A Duce teljes részletességgel tájékozva volt a magyar-olasz kulturális, szellemi és egyéb kapcsolatokról, nagy megelégedés­sel nyilatkozott arról, hogy ezek a kap­csolatok a legutóbbi időkben még bensőb­bekké váltak és őszinte rokonszenvének adott kifejezést hazánk iránt. -T- Maradandó másik benyomásom, amelyben szintén teljesen találkoztunk a vezető, olasz férfiak érzésével, az volt, hogy a két baráti nemzetnek valóban je­lentős kultúrcselekedete az, hogy a szel­lemi kapcsolatok terén annyi mindent tudott előbbre vinni és alkotni éppen a le­folyt háborító évekbeli is, amikor a ma­gyar katona, akinek harci erényeit Olaszországban is magasra értékelik, ha­talmas barátaink, a németek és az ola­szok hadseregével vállvetve harcol a leg­fontosabb, mert létbevágó célért: az európai civilizációnak a bolsevizmus el­len való megvédelmezéséért.­­— A magyar kultúrát Olaszországban nagyon megbecsülik. Több egyetemen tanszéke van a magyar nyelvnek és iro­dalomnak, azonfelül 13 lektorunk műkö­dik olasz egyetemeken . Milánóban a magyar iskola nemcsak fenn tudott ma­radni, hanem az elemi iskola mellett most már gimnázium is működik és a milánói új magyar kulturintézettel egyidejűleg most avattuk fel annak első gimnáziumi osztályát A magyar tudomány, irodalom, művészet, zene, film ismertek és népsze­­rű­ek Itáliában s a római Opera — hogy a sok közül csak egyet említsek meg — éppen jelenlétünkben mutatott be nagy sikerrel egy Liszt Ferenc zenéjére ké­szült, négy részből álló magyar balettet. — Viszont hazánkban is szépen fejlő­dik az olasz nyelv tanítása és az olasz kultúra értékeinek elterjedése s különö­sen nagy benyomást tett Olaszországban. A Pannonhalmán évezredes kulturlégkör­­ben létesített és rövid három év alatt máris rendkívül népszerűvé vált olasz­­nyelvű Ciano-gimnázium és nevelőintézet felállítása, valamint az a tény, hogy a főváros felajánlása révén a Sándor­ utcai régi országház lesz a jövőben a budapesti olasz kultuintézet szép és méltó hajléka.­­ Az olasz nép —­ mint azt utunk alatt lépten-nyomon újból és újból tapasztal­tuk — a háború alatt is folytatja fasiszta alkotómunkáját és rendületlenül bízva a háború győzelmes kimenetelében, még a római világkiállítás hatalmas építkezé­sein is tovább dolgozik s április 21-én, Róma születésnapján, életbe fogja lép­tetni az egész olasz jogrendszert átala­kító nagy új törvénykönyveket. Hatalmas és megragadó munkalendület és bizalom ez, amely összpontosul és testet ölt a Duce kivételes egyéniségében — fejezte be nyilatkozatát dr. Fabinyi Tihamér. Rendőrbírói ítéletek Bartós László fémlemezgyáros, aki nemré­gen tért át a keresztény vallásra s akinek az Egresi­ ut. 94. szám alatt van ócska vastelepe, az elmúlt évben tíz hónapon át tíz esetben zár alá vett, hasznos ócskavasat vett és hasz­nált fal engedély nélkül. Az anyaggazdál­kodás vas- és acélipari bizottságának­ felje­lentésére megindult ellene a kihágási eljárás és a XIV. kerületi rendőrkapitányság b­ün­­tetőbírája busznapi elzárást helyettesítő 1000 pengő pénzbírságra ítélte. Ugyanebben az ügyben a rendőrbíró Szűcs Béla ócskavas­­kereskedőt, akinek a Hungária­ körút 63. sz. alatt van telepe, tiznapi elzárást helyettesí­tő 200 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítéletek jogerősek. Csallóközi (Holzer) Ferenc nyugalmazott zsidó magántisztviselő a Savoy-szállóban a hallban megismerkedett egy keresztény nő­vel és felcsalta szobájába. A detektívek tet­­ten érték, bekísérték a rendőrségre, ahol faj­­gyalázás miatt letartóztatták. A VI. kerületi rendőrkapitányság büntetőbí­­rája a zsidótörvény megszegése miatt vonta felelősségre özv. dr. Förstner Gyuláné szü­letett Pollák Helénát, a Bulyovszky­ utcai leánynevelő intézet igazgatónőjét, mert egy zsidó orvost alkalmazott, azt nem jelentette be,­ezenkívül három zsidó tanárnőt is foglal­koztatott A rendőrbíró az igazgatónőt hat-­ vannapi elzárásra átváltoztatható 6000 pengő pénzbüntetésre ítélte A rendőrséghez feljelentés érkezett, hogy a Hazai Likőr és Rumgyár r­t. Forgács­ utca 90. szám alatt lévő telepén kátrányfesték­­kel hamisítják a borpárlatot és azt literen­ként 14 pengőért hozzák forgalomba. A föld­­mivelésügyi minisztérium szakértője, dr. Terray Gyula szőlészeti és borászati főfel­ügyelő is megállapította a hamisítást, en­nek alapján a telepen hatvanöt hektoliter borpárlatot koboztak el kb. 60 000 pengő ér­tékben. A VI kerületi rendőrkapitányság büntetőbírája ezenkívül a cég felelős veze­tőjét tiznani elzárásra átváltoztatható 600 pengő pénzbüntetésre ítélte- Olvassuk a Képes Krónikát 53 magyar, 8 német és 4 olasz teheráni menekült érkezett Budapestre Pénteken este 8 óra 30 perckor futott be a Keleti-pályaudvarra az a személyvonat, amely a teheráni magyar, német és olasz menekülteket hozta. A pályaudvaron a mene­külteket ünnepélyesen fogadták. A fogadáson hivatalos részből megjelentek: a külügy­minisztérium képviseletében Sabljár Károly miniszteri osztálytanácsos, a Magyarok Vi­lágszövetsége részéről dr. Nagy Károly ny. főkapitányhelyettes, a Magyar Vöröskereszt részéről Lukács Sarolta alelnöknő vezetésé­vel nagyszámú küldöttség, a Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda részéről Czobor Géza vezetésével nagyobb küldöttség, az Erdélyi Menekültek Megsegítésére Alakult Bizottság népes küldöttsége Mihailich Győ­­zőné vezetésével, ott volt a megszűnt teheráni m. kir. követség irodaigazgatója, Attányi Károly is. Eljöttek sí­pályaudvarra a Tehe­ránban élő magyarok hozzátartozói, rokonai, akik szorongó szívvel várták hozzátartozói­kat Amikor a vonat a pályaudvarra befutott, a viszontlátás örömei után az étteremben fehér asztalok fogadták­­a menekülteket. A pincérek forró ételeket szolgáltak fel Az egyik utas az út fáradalmaival kapcso­latosan a következőket mondta: "­rr két hétig utaztunk ~ mondta az asz­­szony. — Teheránból először Basarába vittek bennünket,­ majd három hétig egy vörös­keresztes hajón tartózkodtunk. Innen Bag­dadba utaztunk tovább, majd pedig Sztam­­bulba, ahol 8 napig éltünk. Innen az út Szófiába vezetett, ahol 3 napig tartózkod­tunk. Szófiában a pályaudvaron lelkes közön­ség várt bennünket, meleg étellel fogadtak és szeretetteljesen bántak velünk. De ugyan­ilyen bánásmódban volt részünk Sztambul­­ban is. Belgrádban egy napig tartózkodtunk, majd onnan egyfolytában jöttünk Budapestre. Arra a kérdésre, hányan menekültek el Teheránból, az idős asszony elmondotta: összesen 65-en indultak el, valamennyien meg is érkeztek. Ezek közül 53 magyar, 8 né­met és 4 olasz. A menekültek legnagyobb része nő és gyermek, van köztük néhány idős férfi is. A menekültek legfiatalabb tagja a 16 hónapos Tóth Gyula, aki az egész utón mosolyogva tekintett ki az ablakon. Több 3 éves gyermek is van köztük. A menekültek személyenként 100 kgr., a 3 éven felüli gyer­mekek 20, a kisebb gyermekek pedig 10 kg.-nyi csomagokat hozhattak magukkal. — Meg kell még mondanom — fejezte be az asszony —, végtelen hálával tartozunk a magyar kormány szeretetteljes gondoskodá­sáért, hálát érzünk utunk vezetője, Nád­­pataky József, az ankarai követség iroda­vezetője iránt A nem budapesti menekülteket úgy a magyarokat, mint a németeket és olaszokat­­-­a magyar Vöröskereszt helyezte el éjsza­kára. Ugyancsak a Vöröskereszt gondoskodott arról, hogy a vidéki magyarok szombaton hazautazhattak. A németek és az olaszok szintén szombaton folytatták útjukat hazá­juk felé. Rosta János közélelmezési tanácsnok Budapest élelmezéséről A főváros közélelmezési szakbizottsága Rosta János tanácsnak elnöklésével ülést tartott Az ülésen elsőnek a főváros tulajdonában lévő Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Rész­vénytársaság múlt évi zárószámadását tár­gyalták. A részvénytársaság tulajdonában van a nagytétényi sertéshizlaló telep, amely nélkül — mint ahogy a jelentés hangsúlyozza — a fővárat nem tudta volna Budapest lakosságának zsírellátásat biztosítani. A rész­­vénytársaság a r­ábízott feladatoknak és a hozzá fűzött várakozásoknak messzemenően megfelelt. Jelenleg már 50.000 darab sertés helyezhető el a nagytétényi hizlalóban. Meg­elégedéssel állapítja meg a jelentés azt is, hogy az elávult évben a vezetőség kellő előre­látással biztosította a telep takarmányszük­ségletét és ennek köszönhető, hogy a múlt év végéig, minden fennakadás nélkül,­ tervsze­rűen folytathatta hizlalását A zárószámadá­­sokból kiderül, hogy az árvíz és egyéb károk miatt a részvénytársaság az 1941. üzletévet 6671375 pengő veszteséggel zárta­ A polgár­mester a hizlaló veszteségével kapcsolatban r­ámutat arra, hogy a telep milyen pótolha­­tatlanul fontos szerepet tölt be a főváros közellátása terén és azt javasolja, hogy a­­fő­város a tétényi ser­téshizlalót a jövőben mint élüzemet“ képelje, hizlalási tevékenységét a teljesítőképesség határáig fenntartja és működését úgy biztosítja,­ hogy a hizlaláson az értékesítésnél mutatkozó esetleges vesz­teségeit szükség szerint megtéríti. A főváros megtéríti a vállalat­ 667-775 pengős árvíz s egyéb kárát is. Több hozzászólás után a bizottság elfogadta a polgármester előterjesztését A bizottsági tagok kivétel nélkül elismerték a nagytétényi sertéshizlaló eredményes m­ülföödését és annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy ál­dozatot nem sajnálva, a mostani háborús viszoá­yok között a főváros folytassa a telep fejlesztését Több kisebb jelentőségű előterjesztés le­­tárgyalása után a bizottság tagjai közélelme­zési kérdéseket tettek szóvá. Dr. Rosta János tanácsnok a felszólalá­sokra válaszolva közölte, hogy a vásárcsar­nokok és a nyílt piacok árufelhozatala ja­nuárban bőséges volt, a múlt hónap közepén bekövetkezett nagy hideg miatt azonban a burgonyának a fővárosba való folyamatos szállítása megnehezült, illetve átmenetileg szünetelt s a főváros fogyasztóközönsége a helyben tárolt burgonyakészletekre volt utalva. Tekintettel arra, hogy a hideg idő­járás tartósnak mutatkozott, a viszonteláru­­sítók részére a tartalék készletekből a he­tenként kiutalandó burgonyamennyiséget átmenetileg bizonyos mértékig csökkenteni kellett Ennek következtében a főváros fo­gyasztóközönségének burgonyaellátottsága — bár csökkentéssel —, de a hideg idő és az ezzel kapcsolatos szállítási nehézségek alatt minden valószínűség szerint biztosítható lesz. Az időjárás enyhülése után, ami most már csak rövid idő kérdése, a főváros bur­­gonyaellátása körüli nehézségeket sikerül majd kiküszöbölni, úgy hogy semmiféle ag­godalomra nincs ok. A fővárosi állatvásáro­­kon és a közvágóhidakon az állatvágás ja­nuárban a hússzükséglet fedezésére elégsé­ges volt A sertésvágás csaknem kétszerese volt az előző hónapban vágott sertésmennyi­ségnek s a szarvasmarha vágás változatlanul igen nagymértékű. A szakbizottság a tanácsnok felvilágosítá­sait megnyugvással vette tudomásul. II káromkodás a bolsevizálódás útját egyengeti Glattfelder püspök és Mihalovics prelátus az Actio Catholica káromkodás elleni mozgalmáról Az Actio Catholica Országos Elnöksége péntek este a Középponti Katolikus Kör­ben a káromkodás elleni mozgalom tár­gyában sajtóértekezletet tartott, amelyen megjelent Glattfelder Gyula Csanádi püs­pök, az Actio Catholica ügyvezető elnöke, Gépay-Wolff Nándor és Zsembery István szakosztályi elnökök, Arb­alogics Zsig­­m­ond orelátus, országos­­igazgató, Fekete Márton és Nagy Miklós titkárok Glattfelder Gyula­ püspök megnyitó szavaiban rámutatott arra, hogy a mai világban­­ kétszeresen fontos az,­ hogy a káromkodás elleni mozgalom ne csupán a katolikus hívők telkein viharozzon át hanem hála, hogy az egész magyarság megértette az idők szavát és általánossá lett az, hogy meg kell tisztulnunk a lé­lekben, gondolatban és szóban is —, ha azt akarjuk, h hogy «8» és biztos szentist­­váni Magyarország köszöntsön reánk. Ez a mozgalom­­— folytatta Glattfelder püs­pök — teljes politikamentes, amely csu­pán arra irányul, hogy a magyar lélek, a magyar szó megtisztulását eredményezze. . Ezután Mihalovics Zsigmond prelátus részleteiben ismertette a mindjobban szé­lesedő és átütő erejű mozgalmat. — Ja­nuár 4-én, Jézus szent Neve ünnepén in­dult meg — kezdte ismertető beszédét a prelátus —, hivatalosan a mozgalom. Az­nap az ország minden szószékén a rádió­ban is egyszerre hívták fel az egész ma­­gyar közönséget a küzdelemre. Ugyan­ezen a napon ünnepi megnyilatkozások is történtek, amelyeken jelen voltak mind­azok, akik a mozgalom elindítását szor­galmazták. Ekkor történt az, hogy min­den egyházközségben különböző korú és társadalmi rétegek külön-külön megígér­­ték, hogy keresztülviszik Isten nevének megbecsülését, nemcsak környezetükben, hanem hivatásuk területén is. Számos olyan gyűlést tartottak a katolikusok, ahol a különböző rétegek képviselői ke­zükben magasra tartott feszülettel ígér­ték meg a többiek nevében, hogy mindent elkövetnek a káromkodás ellen. Ez így indult meg a mozgalom szerte az országban. Ugyanakkor az Actio Catholica központjában beható tanácsko­zásra ültek össze az illetékes miniszté­riumok, a legfőbb állami hivatalok, a fő­város, az ipari és kereskedelmi vállala­tok és a társadalmi szervezetek képvise­­lői, ahol egyöntetűen elhatározták, hogy nemcsak társadalmi, de a törvényadta lehetőségek közt hivatali úton is megin­dítják a küzdelmet a káromkodás ellen. — Bátran elmondhatjuk, — folytatta Mihalovics Zsigmond — hogy az átütő erejű mozgalom az ilyenkor szokásos ha­tárokat átlépve „népmozgalommá“ lett. Továbbiakban rámutatott arra, hogy ez a mozgalom nem csupán egyházi, hanem társadalmi mozgalommá szélesedett. Rá­mutatott arra, hogy a mozgalom közóhajt elégített ki. Ez nemcsak a vallásos em­berek mozgalma, elsősorban természete­sen az övéké. Nem tűrik el szótlanul, hogy mosdatlan ajkak beszennyezzék mindazt, ami fenséges, szent és magasz­tos előttük. A mozgalomba mindazok belekapcsolódtak, akik a káromlást az isteni és emberi tekintély elleni merény­letnek minősítik. Nem retorziót akarunk, nem az a cél, hogy az agyoncsigázott, dü­hös embert büntetésekkel bujtassuk, ha elragadta őket az indulat, mert mi jól tudjuk, hogy a büntetés csak tarol, de nem bizonyos, hogy javít is. Tehát sze­rintünk a megtorlás csak akkor jöjjön, ha a káromkodás nyilvánosan történik és esetleg gyermekeket is megbotránkoztat.­­• Vannak törvényeink, amelyeket al­kalmazni lehet a botrányokoztató károm­kodás ellen. Ugyancsak a vármegyék és városok is ősidők óta törvényeket hoztak a káromkodás ellen. Mi megéreztük, hogy évszázados nagy adósságot törlesz­­tünk ezzel a mozgalommal. Nagy vétket akarunk kigyomlálni és népünket Isten neve mellé sorakoztatjuk fel. Mint a szent láng harapódzott el ez a mozgalom, amelyet a következő számadatok bizonyí­tanak legjobban. — Mint már mondtam, január 4-én hirdettük ki az elindulást. Azóta február 16-ig bezáróan a következő nyomtatvá­nyokat rendelték meg: — itt meg kell jegyeznem, hogy a központ nem ingyen propagandaanyagot dobál szét, han­em a propagandaanyagot mindenki megvette. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert ez bi­zonyítja a mozgalom komolyságát.­ Tehát február 16-ig 1.004.000 magyar, 18.000 német, 5000 szlovák röpiratot, 137.000 da-­­rab plakátot,­­ 252 000 imafüzetet és 200.000 engesztelő imakövet igényeltek a központban. A felhasznált papírmennyi­ség súlya már a második vagonhoz köze­­­ledik. — Ezek a számadatok is azt bizonyít­ják, — folytatta ismertető előadását a prelátus — hogy tényleg népmozgalommá lett az átütő erejű mozgalom. Levelek, százai érkeznek be hozzánk. És valláskü­lönbség nélkül minden keresztény hitfe­lek­ezet helyesli a mozgalmat. Elmond­hatjuk azt is, hogy alig van hivatalos testület, vezető intézmény, vagy kereske­delmi vállalat, amelyik nem tekintené sa­ját ügyének a káromkodás elleni mozgal­mat A rádió például már hetek óta kö­zöl figyelmeztető bemondásokat A ma­gyar királyi posta vezérigazgatója kör­rendeletet adott ki a káromkodás ellen. A GYOSZ, amelyik 600 ipari vállalatot fog össze, szintén átiratot intézett a kö­réje csoportosult iparvállalatokhoz. Budapest főkapitánya napiparancsot, adott ki, Szendy Károly polgármester a napokban adja ki a káromkodás elleni rendeletét. A szociálpolitikai szolgálat legközelebb megjelenő plakáthíradóját­ bocsátja rendelkezésre, amely maga kö­rülbelül 600.000 falragasznak az elhelye­zését jelenti. Vidéki városok és falvak vezetői mozdultak meg a mozgalom ér­dekében. A közönség ötlete volt, hogy a ,,Miért bántod“ felirású plakátunk a csa­ládi otthonunkban nyernek elhelyezést. Nemcsak a felnőttek, hanem az ifjúság is szervesen belekapcsolódott mozgal­munkba és elmondhatjuk azt, hogy most már nem az Actió Catolika tevékenyke­dik, hanem az egész magyar társadalom dolgozik és nemcsak a katolikus hívők se­rege, hanem protestáns testvéreink is so­rompóba álltak. — Mindezeket előrebocsátva, — fejezte be előadását az Actio Catolika országos igazgatója — meg kell állapítanom, hogy a magyar társadalom megértette az idők szavát, mert átérezte azt, hogy a károm­kodás, ha nem is tudatosan, de öntudat­lanul minden bizonnyal a bolsevizálódás útját egyengeti. ­ Fájó szívvel tudatjuk, hogy az Aero-Ever Kft. ügyvezetője, zádorkeá’l Severlay Zoltán kereskedelmi tanácsos rövid szenvedés után f. hó 18-án elhunyt. Severlay ügyvezető úrban a Kft. fárad­hatatlan munkatársát gyászola, aki kezdet­­­­től fogva a legnagyobb hozzáértéssel és jó­akarattal t­itte a vállalat ügyeit. Nyugodjék békében!

Next