Néphadsereg, 1985. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-09 / 10. szám

Pályázati felhívás Az MN Politikai Főcsoportfő­nöksége és az MN Művelődési Háza amatőr alkotóművészeti pályázatot hirdet a hadsereg hivatásos és polgári alkalmazot­tai, valamint nyugállományú tagjai és családtagjaik részére. Pályázni lehet közösen vagy egyénileg készített képző-, ipar­és népművészeti alkotásokkal, fotókkal és barkácsmunkákkal. A pályázók alkotásaik temati­kájának kiválasztásánál töre­kedjenek a hadsereg tevékeny­ségének bemutatására, különös tekintettel hazánk felszabadulá­sának 40. és a Varsói Szerződés megalakulásának 30. évforduló­jára. A pályázatra csak olyan mű­vek küldhetők be, amelyek más pályázaton még nem szerepeltek, és megfelelnek a kiállíthatóság követelményeinek. A pályázatra jelentkezni lehet az MNMH-ban a 217-850/181-es telefonon vagy a III. emelet 320-as szobában. Beküldési határidő: 1983. augusztus 21—23. A legjobb alkotások részt, vesznek az 1985 szeptemberében a fegyveres erők napja alkalmá­ból megrendezendő alkotóművé­szeti kiállításon. tévénézelődő Nagy siker volt a televízióban a közel tíz esztendeje készült ,,Honfoglalás” című, háromré­szes tévéjáték. Az Illés Béla re­gényéből készült filmsorozat is­métlését március 9-én kezdi el a televízió a 2. programban. Március 15-én délelőtt vetíti a televízió a felszabadulás utáni filmművészet egyik kiemelkedő a­lkotását, a „Feltámadott a tenger” című filmet. Délután mutatják be a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttese ünnepi programját, a „Most szép lenni katonának” című verses-zenés­­táncos összeállítást. Este pedig ünnepi különkiadással jelentke­zik a „Péntek esti randevú” cí­mű ifjúsági műsor. Ismét elkezdődik a televízió korábbi években is népszerű is­meretterjesztő sorozata, a TV- egyetem. A téma ezúttal „Az ókori Hellász” lesz. A nyolcré­­szes sorozatban Hahn István professzor vezetésével ismerhe­tik meg az érdeklődők az ókori görög kultúra máig ható érté­keit. (Képünkön a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttese, férfi­kara Zámbó István karnagy ve­zetésével a „Most szép lenni ka­tonának” című műsor szereplői.) Kiállítás a Tüzérmúzeumban A várpalotai Gábor Áron Tü­zérmúzeum új, időszakos kiállí­tására várja a múzeumbarátokat. Március 15-én nyílik és május 1-ig tart nyitva a hazánk felsza­badulásának 40. évfordulóját idéző kiállítás. A tárlókban lát­ható dokumentumok felidézik 1941. március 23-át, amikor a szovjet kormány visszaadta Ma­gyarországnak az 1848—49-es szabadságharc zászlóit. A kiállí­tott dokumentumok alapján nyo­mon követhetjük Battonyától Nemesmedvesig a hazánkat fel­szabadító szovjet csapatok had­műveleteit. A látnivalókban és történelmi dokumentumokban gazdag kiál­lításra az egyéni látogatók mel­lett a csoportokat is várják. Ré­szükre, előzetes bejelentés ese­tén filmvetítést is rendeznek a múzeumban. Vár a Ház! A Nagy Honvédő Háború tör­ténetét felidéző szovjet irodalmi művek közt rangos szerepet tölt be Csukovszkij „A balti égbolt" című regénye, amely a második világháború szovjet repülős ka­tonái hősiességének állít emlé­ket. A regényből nagy sikerű film is készült, a mű színpadi változatát is többször bemutat­ták. Most a Radnóti Színpad vállalkozott „A balti égbolt” színpadi előadására, s a M­ora­­vetz Levente rendezésében ké­szült előa­dás premierje március 17-én lesz a Magyar Néphadse­reg Művelődési Házában. A „Katonapolitikai fórum” so­ron következő programján „Az afrikai végeken” címmel Izbégi Gábor, a Magyar Rádió külpoli­tikai munkatársa tart előadást az érdeklődőknek. A „Fényes szellők” sors- és társadalomformáló esztendeiről beszélgethetnek az érdeklődők a „Szociofilm”-sorozat március 13-i összejövetelén dr. Andorka Ru­dolf tanszékvezető egyetemi ta­nárral a művelődési házban. A beszélgetés során levetítik Szöré­nyi Rezső: „Kivételes időszak” című filmjét. „A SKÁLA—COOP útja” címmel dr. Husztek Mihály ke­reskedelmi igazgatóval beszél­gethetnek az érdeklődők a „Si­ker titka” sorozat március 11-i összejövetelén. A Kiss Károly hadtudományi klub legközelebbi összejövetelé­re március 14-én kerül sor. A klub vendége ez alkalommal dr. Szabó Egon vezérőrnagy, agitá­­ciós és propaganda csoportfőnök lesz, aki a résztvevőknek a ka­tonai sajtó helyzetéről, feladatai­ról tart vitaindító előadást. A Csángó klubban március 11­­én a katonacsaládok tagjaival dr. Márffy Judit főorvos beszélget gyermekeink szakszerű és kor­szerű táplálkozásáról. A Pagony klub látogatói részére kirándu­lást szerveznek március 16-ra. Az úticél: Kalocsa, Kiskőrös. A filmkedvelők a premier előtti sorozat keretében láthat­ják az „Őrült római vakáció” című olasz, „A sárga rózsa visz­­szatér” című román, a „Mene­külés a győzelembe” című ame­rikai, a „Hazánk, Magyaror­szág” című magyar, „A legyőz­hetetlen Vutang” című kínai, valamint a „Lépcsőfok” című amerikai filmeket. Az első zászlótartó A Gellérthegyen, a Felszaba­dulási emlékműnél álló, jobbjá­ban zászlót tartó szovjet katona alakját a mester, Kisfaludi Stróbl Zsigmond négy évtized­del ezelőtt egy huszonöt éves szovjet katonáról mintázta meg. A katonát Vaszilij Golovcov­­nak hívják, aki a Volga partjá­ról indult a háborúba 1941-ben, és négyévi frontszolgálat után jutott el a magyar fővárosig. Hő­sies helytállásáért, bátorságáért többször is kitüntették. Budapest felszabadításáért megkapta a Magyar Népköztársaság Zászló­rendje III. fokozatát. Vaszilij Golovcov a háború után Ivanovóban, a híres tex­tilipari központban telepedett le, és évtizedeken át a környékbeli pamutipari kombinátban dolgo­zott. A magas, ősz hajú férfi már nyugdíjas, de az üzembe ma is be-bejár, hogy körülnézzen és találkozzon a régi kollégákkal, no meg a fiával, aki mérnök­ként dolgozik a gyárban. (Képünkön Vaszilij Golovcov, az egykori zászlótartó.) „Csatára, csatára” Már megszokhattuk, hogy a Magyar Néphadsereg Művész­­együttese új kamaraműsoraival is élményt nyújt a katonaközön­ségnek. A művészegyüttes ének­kara a közelmúltban „Csatára, csatára!” címmel mutatta be új kamaraműsorát. Az egyórás énekkari műsorban kitűnő énekes szólisták közre­működésével Verdi, Donizetti és Rossini ismert operáinak rész­letei csendülnek fel. Hallhatjuk többek között Verdi „A truba­dúr” című operájából a katona­kórust, ugyancsak Verdi „Don Carlos” című operájának szabad­ságkettősét, Donizetti „az ez­red lánya” című operájából a katonakórust, és emlékezetes él­ményt nyújt Rossini „Sevillai borbély” című operájának rész­lete bravúros előadásban. Bízvást remélhetjük, hogy a férfikar új kamaraműsora a helyőrségi művelődési intézmé­nyekben, laktanyákban is egy­aránt nagy sikert arat Ugyancsak a művészegyüttes új produkciója a „Zene, zene, zene” című ismeretterjesztő soro­zat második részének bemutatá­sa. Jancsovics Antal karnagy az egyes zenei produkciók előtt rö­vid, érdekes bevezetőt mond. A műsorból az érdeklődők megis­merkedhetnek többek között Pergolesi: „Az úrhatnám szol­gáló” című vígoperájával, Cima­­roza koncertművével, Mozart és Haydn zeneműveivel. Színházi körkép Nyolc városból érkeztek hírek színházi bemutatókról. Szerepel közöttük klasszikus dráma, bűn­ügyi bohózat, zenés játék, balett és nagyoperett. Győrött két premiert tarta­nak: Schiller „Stuart Mária” cí­mű drámája és Strauss „Dene­vér” című nagyoperettje kerül színre. Kecskeméten a „Nem minden­­dennapi házasság” című ritkán játszott Goldini-vígjáték és Csi­­ky Gergely „Mukányi” című ko­médiája lesz a színház újdon­sága. Nyíregyházán is két bemutató lesz: Gogol műve, a „Kártyások" és egy Arbuzov-darab, az „Én, te, ő”. Szegeden „A hab” című Szergej Mihalkov-komédiára ké­szülnek, Szolnokon pedig a hó­nap elején tartották Pirandello „IV. Henrik” című drámájának első előadását. Pécsett új műsorral jelentke­zik a Bóbita bábszínház, a Pé­csi balett Csajkovszkij „Diótörő­­jét” állítja színpadra, míg a pró­zai társulat John Gay „Koldus­operájának” bemutatójára ké­szül. (E mű nyomán íródott Brecht­ Weill klasszikus alko­tása.) Veszprémben Molnár Ferenc „Doktor úr” című vígjátéka ele­venedik meg, s természetesen felcsendülnek a darabban Zer­­kovitz Béla jól ismert dallamai is. Zalaegerszegen a Hevesi Sándor Színházban február vé­gén tűzték műsorra Lope de Vega „A kertész kutyája” című vígjátékát. Redl ezredes Szabó István filmjeit sokan ismerik. A „Mephisto” Oscar­­díja meghozta számára a világ­hírt. A „Redl ezredes” című filmje februárban került a kö­zönség elé. Redl ezredes története egyben a monarchia végnapjainak tör­ténete is. A tehetséges vezérkari tiszt vesztét a pénz okozta: ami­kor kémkedésére fény derült, Alfred Redl, a prágai hadtest vezérkari főnöke pontosan tud­ta, hogy az öngyilkosság csak a kivégzéstől mentheti meg. Tetté­nek híre bejárta a világsajtót, életét többen megírták. Egon Er­win Kisch, a prágai „száguldó riporter” indította el a sztorit, de az izgalmas história több író fantáziáját is megmozgatta. John Osborne drámája szol­gált Szabó István filmjének alapjául. A filmbeli Redl ezre­des olyan ember, aki úgy akar­ja biztonságérzetét megteremte­ni, hogy mássá válik, mint ami valójában, s eközben elveszti önmagát, azonosságát. Redl ez­redes emberi széthullása mel­lett jobban megértjük a mo­narchia összeomlásának okait is. (A képen: Gudrun Landgrebe és Klaus Maria Brandauer.)

Next