Népművelés, 1959 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
KIRÁNDULÁS KÖNYVTÁRBA hány termet vigyázzák. Az épület többi részében óvodát, bányásztanulóotthont és más szerveiket helyezték el. A gyerekek és fiatalok természetszerűleg nem tudnak kellően vigyázni az értékes, impozáns épületre. A lépcsőház piszkos, elhanyagolt Sok gazdája van az épületnek, — mondják. Bizonyos vagyok benne, e „sok gazdának" — a bányászotthonnak, óvodának stb. — máshol is lehetett volna helyet találni, ebben az épületben pedig olyan szervek működhetnének, amelyeknek idehelyezése éppen a könyvtárra tekintettel történnék. Míg az évszázados faóriásokban bővelkedő zirci parkot járom — amelyre értékének megfelelően vigyáznak — meg hazafelé is egyre azon tűnődöm, mit kellene tenni. Néhány gondolatomat leírom, hátha megfontolásra találnak. Mindenekelőtt sürgősen biztosítani kellene, hogy a könyvtár teljes egészében használhatóvá váljék. A legjobb szakemberekből szervezett, megfelelő létszámú könyvtárbrigádnak fél év alatt fel kellene dolgoznia ezt a csodálatos nemzeti kincset. A brigád tagjai a szakmai örömön kívül a változatos, szépségekben gazdag táj és a különös, történelmi levegőt lehelő park szépségét is élvezhetnék. Tudósok az ország és saját tudásuk gyarapítását szolgálhatnák itt; a 260 helyiségű épület alkalmas lenne kutatóintézet vagy egyetem céljára is. Az ország minden tájáról seregelhetne oda ifjúságunk tanulni. Internátus céljára is lenne hely bőven. Mindenképpen meg kellene oldani, hogy az épületet és könyvtárt ésszerűen, célszerűen, tudományos értékéhez méltóan használják fel. Hajnal Gábor Jmtt kominamttfé A DEBRECENI ZENEI HETEK MŰSORÁBÓL Debrecenben az idén is — április 20- tól május 3-ig — megtartották immár harmadszor a zenei hetet, a tanács vb. művelődési osztálya és az Országos Filharmónia rendezésében. A zenei hét célját Kodály Zoltán fogalmazta meg: „Debrecen dolga: nem csak saját zeneéletét fejleszteni, hanem a környékre kisugárzó működéssel hangzó életre bírni a néma berkeket”. A város zenei múltja régi időkbe nyúlik vissza és akollégium életéhez kapcsolódik. A kollégium, a Tiszántúl ősi iskolája nem csak az irodalomtörténetben hagyott nyomokat, nem csak a magyar nyelvű színjátszáskezdeti próbálkozásai csíráztak falai között, hanem híres énekkara és zenekara révén a zeneművészet terén is maradandó eredményeket őriz. Persze ez a zenélés inkább egyházi jellegű volt, de a diákok hangszerén és ajtón nem ritkán világi dallamok is megszólaltak. Talán az ősi hagyomány és múlt munkálkodott, mikor a harmincas években az Ady Társaság jobbjai az új magyar zene térhódítása érdekében először gondoltak a „Debreceni Hét” megrendezésére. A javaslatból akkoriban nem lett semmi. Az álom ezelőtt három esztendeje vált valóra. Nem volt hirtelen nekibuzdulás, mint akkoriban sokan gondolták, mert azóta esztendőnként megrendezik a zene ünnepnapjait, s a keretek azóta egyre szélesednek, egyre több műfaj, ének és zenekar szerepel a lelkesen sokasodó hallgatók előtt. Sőt, a debreceni hangversenyek egy részét a környékre is elvitték. Karcag, Nyíregyháza, Balmazújváros, Békéscsaba így jutott maradandó zenei élményhez, így folytatja Debrecen több évszázados feladatát, mert hiszen ez a város volt mindig a Tiszántúl művelődési központja. • A zenei hét megnyitó előadásán Sugár „Hunyadi” oratóriuma hangzott el a Kodály-leány kórus, a Kodály-férfikórus és a debreceni MÁV Szimfonikusok előadásában. A szólókat Szecsődi Irén, Tiszay Magda, Petri Miklós, Szabó Miklós énekelte és Vaszy Viktor vezényelt. A tizennégyképből álló hősi ének nagy sikert aratott. A basszus-motívumokból kisarjadó szebbnél szebb tételek Hunyadi János életének egy-egy mozzanatára emlékeztetnek. A mű és az előadás tetőpontja a fugákba tömörített csatajelenet és a Hunyadi halálát sirató ének volt. A nagy felkészültséget kívánó oratórium után, amelynek előadásában Vaszy Viktor és Szabó Miklós révén Szeged is belekapcsolódott, intimebb hangzatoknak örvendezhetett a közönség. A kamarazene kedvelői Tátrai „Vonósnégyes"-ét Kodály „I. Vonósnégyes"-ét, „Triószerenád’’-ját hallhatták. A műsor kiteljesedését jelzi a több előadásával jó hírt A Zenei Heteken résztvevő Kodály Zoltán ellátogatott a debreceni Járműjavítóba. (Kalmár felv.) szerzett debreceni operatársulat bekapcsolódása. A Csokonai Színház tagjai Mascagni „Parasztbecsület"-ét és egy új vígoperát, Csenki Imre „A bajusz” című művét adták elő meglehetős sikerrel. A zenei héten a magyar zeneművészet és zenepedagógia mestere Kodály Zoltán személyesen is megjelent. Tiszteletére díszhangversenyt adtatt, amelyen az alapításának hatvanadik évfordulóját ünneplő aranyérmes MÁV Egyetértés férfikar, a Kodály-leánykórus, a debreceni MÁV Szimfonikus zenekar adta elő a „Psalmus Hungaricus”-t és Kodály néhány kisebb művét. A Psalmus ezen a hangversenyen hangzott fel első ízben ifjúsági és munkáskórus előadásában. Az ősz mestert a közönség lelkesen ünnepelte. De Kodály nemcsak a hangversenyen vett részt, hanem elment a MÁV tanműjavító műhelybe, ahol munkájuk közben beszélgetett az Egyetértés énekkar tagjaival. Új színfolt volt a zenei hetek műsorában Pécs oratórium-együttesének, a 130 tagú Liszt Ferenc kórus és a pécsi Filharmonikusok vendégszereplése. Antal György vezényletével Händel „Sámson” című oratóriumát adták elő. Az előadás aktualitását Händel halálának kétszáz éves évfordulója biztosította. Különösen a kórusrészek tetszettek s a szólisták közül Réti József meg Komlóssy Erzsébet. * Az elmúlt években a zenei hetek május elsején kezdődtek, ebben az esztendőben május elsején fejeződtek be, tehát a zene ünnepe összekapcsoldott a munka ünnepével és az idén a felvonuláson az összes énekkarok dallal köszöntötték a város lakosságát. A Munka Ünnepén délben a nagyerdei szabadtéri színpadon került volna sor az éneklő ifjúság daloshangversenyére, amelyen Debrecen öszszes énekkarainak fellépését ígérte a program. Az énekkarok és vagy százfőnyi közönség meg is jelent, de a közös éneklés után a hangversenyt abba kellett hagyni, az eső miatt. Az elmaradt műsorszám helyett kárpótlásul a kattowiczei rádió szimfónikus zenekarának hangversenyével bővült meglepetésként a zenei hét műsora. A kiváló lengyel együttes Liszt „Les preludes", Chopin „E-moll zongorahangverseny”-ét és Brahms „IV. szimfóniá"-ját adta elő. A debreceni zenei évad záróünnepségét ankét fejezte be, amelyen felszólaltak a város zenei életének vezetői és sokan mások is. Értékes tanácsokat adtak az elkövetkező zenei éved műsorának megtervezéséhez s a zenei élet fokozottabb felvirágozásához. (a nyi) _________________________________ a