Népművelési Közlöny, 1953. július-december (3. évfolyam, 12-23. szám)
1953-07-11 / 12-13. szám
1953. július 11. NÉPMŰVELÉSI KÖZLÖNY 1. aki három hónapon keresztül 130%-os átlagteljesítményt ér el; 2. három hónapon keresztül selejtmentesen dolgozik; 3. szakmai oktatáson rendszeresen és példamutatóan részt vesz, munkafegyelem ellen nem vét (késés, igazolatlan mulasztás stb.); 4. igényesebb munkákat latin, rajz után 0,05 mm-es pontossággal elkészíti; 5. esztergapadon Withorth és metrikus menetet késsel vág, váltókereket számít és felrak, esztergakéseket és csigafúrókat helyesen köszörül; 6. filmgyári gépek javításában és karbantartásában megfelelő gyakorlata van, tud önállóan alakítani és javítani, kisebb szerkesztéseket elkészíteni és szerkeszteni; 7. filmgyári gépek szerkezetét, a hangosfilm vetítő erősítők működési elvét általánosságban ismeri; 8. szakmai tapasztalatait munkatársainak átadja; 9. munkához való viszonya kifogástalan. A feltételek teljesítését esetenként bizottság vizsgálja felül és tesz javaslatot a sztahanovista kijelölésére. Aki hat hónapon keresztül a fent említett feltételeket teljesíti — miután a sztahanovista oklevelet megkapta — jelvényes sztahanovista lehet. Felvilágosítást ad: Losonczi Béla, dr. Balázs István s. k., főosztályvezető. RENDELETEK ÉS UTASÍTÁSOK A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 32/1953. (VII. 3.) M. T. számú rendelete az illetményadó megszüntetéséről. 1. §■ Az illetményadó 1953. évi július hó 1. napjával megszűnik. 2. §• Minden olyan munkaviszonyból származó jövedelem után, amely a jelen rendelet hatálybalépéséig társadalombiztosítási járulék és illetményiadó alá esett, 1953. évi július hó 1. napjától kezdve a jelenlegi társadalombiztosítási járulék és a megszűnt illetményadó együttes összegének megfelelő társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. 3. §. (1) A magánmunkáltatók a munkavállalóktól levont 1 % -os jövedelemadót 1953. évi július hó 1. napjátólaz üzemük (műhelyük, üzletük) szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályának egyenesadó beszedési számlájára kötelesek befizetni. (2) Az SZTK járulék kezelését és beszedését 1953. július 1-től az SZTK szervei végzik. 4. §. A jelen rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértve gondoskodik. Rákosi Mátyás s. k., a Minisztertanács elnöke. Az egészségügyi miniszter 8100—5/1953. Eü. M. számú utasítása a dolgozó nő részére járó szülési szabadsággal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában A dolgozó nő részére járó szülési szabadsággal kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 164/1951. (IX. 1.) M. T. számú rendeletben kapott felhatalmazás alapján azanya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről szóló 1004/1953. (II. 8.) M. T. sz. határozatban foglalt rendelkezések végrehajtásaként a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem: 1. §. (1) A dolgozó nő részére járó szülési szabadság időtartama tizenkét hét. A szülési szabadságot rendszerint a szülés előtt és után két egyenlő részben kell kiadni. (2) A dolgozó nő kérésére meg kell engedni, hogy a szülés előtti hat hét alatt tovább dolgozzék, szülési szabadságát tehát teljes egészében vagy túlnyomó részt a szülés után vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett munkája az állami egészségügyi szolgálat illetékes orvosának véleménye szerint sem a terhes nő, sem a magzat egészségét nem veszélyezteti. Ebben az esetben a szülés utáni szabadság ideje a szülés előtt igénybe nem vett szabadságidővel meghosszabbodik. (3) Ha a szülés írásbeli orvosi megállapítás szerint várható időpontjának kiszámításánál történt tévedés vagy egyéb ok (túlhordás) miatt a dolgozó nő a szülés előtt hat hétnél hosszabb szülési szabadságot vett igénybe, a szülés előtti szabadságidő a szülés napjáig meghosszabbodik. A szülést követő szabadság hat hétnél rövidebb ebben az esetben sem lehet. (4) Ha a szülés a kiszámított időpontnál korábban következett be és emiatt a szülőnő a szülést megelőző időben hat hétnél rövidebb szülési szabadságot vett igénybe, a szülési szabadságnak ,a szülést követő időre eső része az igénybe nem vett idővel meghoszszabbodik. (5) Ha a dolgozó nő a szülés napjáig betegség miatt keresőképtelen volt, ezt az időt, legfeljebb azonban a szülés napját megelőző negyvenkét napot, szülési szabadságnak kell tekinteni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha a dolgozó nő még a szülés napja előtt keresőképessé vált és az orvos véleménye szerint saját és magzata egészségének veszélyeztetése nélkül munkáját tovább végezheti és végzi is. Ebben az esetben a keresőképtelenség időtartamát a szülési szabadságba beszámítani nem szabad. 2. §. (1) A dolgozó nő részére járó szülési szabadság rendellenes szülés miatt legfeljebb huszonnyolc nappal meghosszabbítható. A szülési szabadságnak a szülést követő tíz hét utáni időre rendellenes szülés címén való meghosszabbítása orvosilag indokolatlan. Ezért a szülési szabadságnak a szülést követő időre eső részét rendellenes szülés miatt tíz hétnél hosszabb időre meghosszabbítani nem lehet. Annak a dolgozó nőnek tehát, akinek a szülés után egyébként is jár tízheti vagy ennél hosszabb szabadság [1. § (2) és (4) bekezdése], a szabadságot rendellenes szülés címén meghosszabbítani nem lehet. 75