Népművelési Közlöny, 1954. július-december (4. évfolyam, 13-24. szám)
1954-07-16 / 13. szám
1954. július 16. NÉPMŰVELÉSI KÖZLÖNY kötelességek mulasztása miatt vonta meg, amely prémiumfeltételként nem szerepelt, az egyeztető bizottság vagy a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a miniszter, illetve a vállalat igazgatója által a megvonás okául felhozott mulasztás megtörtént-e vagy sem. Ha az egyeztető bizottság vagy a bíróság megállapította, hogy a mulasztás fennáll, akkor a dolgozót a panaszával el kell utasítania. Annak vizsgálatával, hogy a prémium megvonása arányban áll-e az elkövetett mulasztással, nem foglalkozhat. Nagy Imre s. k., a Minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.049/1954. (VI. 26.) számú határozata az iparművészet egyes feladatairól és Iparművészeti Tanács létesítéséről. 1. A tömegcikkek művészi színvonalának biztosítása és állandó emelése érdekében a népművelési miniszter felügyelete alatt Iparművészeti Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) kell létesíteni. 2. A Tanács véleményező és javaslattevő szerv. 3. A Tanács elnöke a népművelési miniszter, titkárát a népművelési miniszter nevezi ki. 4. A Tanács tagjait az illetékes miniszterek nevezik ki, éspedig: egy-egy tagot a könnyűipari miniszter, a külkereskedelmi miniszter, a belkereskedelmi miniszter, a SZÖVOSZ, az OKISZ, két tagot — közülük egyet az Építőművészek Szövetsége tagjainak sorából — az építésügyi miniszter négy tagot — közülük hármat a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége tagjainak sorából — a népművelési miniszter. A Tanács ülésein a napirenden szereplő kérdésben érintett tárcák képviselői — amennyiben az illetékes tárca képviselői a Tanácsnak nem tagjai — tanácskozási joggal vesznek részt. 5. A Tanács feladata a forgalomba kerülő tömegcikkek művészeti színvonalának biztosítása, a dolgozó nép igényeinek figyelembevételével. Ennek érdekében: a) a tömegcikkek formájában és díszítésében, általában művészi színvonalában mutatkozó hibák okainak megvizsgálása és kijavításukra javaslattétel; b) a tömegcikkek tervezésében népi-nemzeti, kultúránk hagyományai felhasználásának elősegítése, a belföldi forgalomba kerülő tömegcikkek terveinek és gyártásának figyelemmel kísérése, a nem megfelelő tervek kivitelezésének a gyártás folytatásának megszüntetésére, illetőleg a nem megfelelő tárgyak forgalombahozatalának megtiltására irányuló javaslatok tétele; c) a termelés és kereskedelem támogatása az ország tájegységei sajátos igényeinek feltárásában és javaslattétel ezek kielégítésére; d) az exportra szánt, vagy importra kerülő tömegcikkek kiválasztására javaslattétel az illetékes szakminisztériumnak; javaslattétel az exportból visszamaradt tömegcikkek belföldi forgalombahozására, és felhasználására, valamint az exportraszánt, cikkek választékának a magyar nemzeti formakincs felhasználásával való bővítésére; e) iparművészeti kísérleti, valamint tervezési feladatok kitűzése, pályázatok kiírása, elbírálása és az elfogadott tervek gyakorlati alkalmazására javaslattétel; f) a legfontosabb iparágak, mint pl. textil (nyomott-, szövött-, kötött-, bútortextil, lakástextil, férfi-női divat), bútor (lakásbútor, kereskedelmi bútor, irodai bútor), porcelán, kerámia (használati és dísztárgyak), üveg, fém, ötvöstárgyak stb. szériatermelésének fejlesztésére irányelvek kidolgozása ; g) más országok hasonló jellegű intézményeivel és szerveivel kapcsolat kiépítése és tapasztalatcsere szervezése; h) az iparművészek elosztására és alkalmaztatásukra, valamint az Iparművészeti Főiskolát végző hallgatók elosztására javaslattétel, továbbá gondoskodás az iparművészek tervszerű továbbképzéséről. 6. A Tanács gyakorlati feladatainak megoldására, az egyes szakkérdések tanulmányozására és megvizsgálására, szakbizottságokat létesíthet. Ezek a Tanács által feladatkörükbe utalt kérdésekben véleményt nyilvánítanak és javaslatot tesznek. 7. A Tanács javaslatait és észrevételeit az illetékes miniszterrel közli. A Tanács tagjai tanácsülésen kötelesek beszámolni a tárcájukat érintő javaslatok helyzetéről, illetőleg azok végrehajtása érdekében tett intézkedésekről. 8. Az iparban a kollekciók tervrajzainak, a modellek készítésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy azokat a Tanács közvetlenül, vagy szakbizottságai útján a gyártás megkezdése előtt megvizsgálhassa és véleményezhesse. 9. Az illetékes miniszterek felelősek azért, hogy a művészi képesítést kívánó tervezést iparművészek végezzék, akik részére lehetővé kell tenni terveik kivitelezésének ellenőrzését is. 10. A Tanács köteles munkájáról a Minisztertanácsnak félévenként beszámolni. Elsősorban a minőség és a választék, a művészeti irányítás kérdéseit, az iparban dolgozó tervezők helyzetét vizsgálja meg és erről első ízben 1954. évi december hó 31. napjáig tegyen jelentést a Minisztertanácsnak. 11. Pályadíjak, kísérleti munkák és szakértők díjazására az 1954. évre a népművelési minisztérium költségvetésében a költségeket 300.000 Ft keretben kell biztosítani. 12. A Tanács javaslata alapján a könnyűipari miniszter a pénzügyminiszterrel, népművelési miniszterrel, valamint más érdekelt szervekkel egyetértésben folyamatosan hozzon létre haladó művességeink továbbfejlesztése érdekében kutatások, kísérletek céljaira alkalmas műhelyeket, így különösen: bibliofil-nyomdát, könyvkötészetet, bőrdíszműves-, gobelin-, szőnyegszövő-, kovácsoltvas-, lakatos-, ötvös-, fémműves-, üvegfestő-, mozaik-, üvegcsiszoló-, kerámia-, porcelánfestő-, épület- és műbútorasztalos-, fafaragó-, faszobrász-, csipkeverő-, textilszövő-, textilnyomó-, textilfestő-műhelyeket. 133