Néprajzi értesítő 47. szám, 1965.

Tanulmányok - A népi cserépedények szakterminológiája / Igaz Mária / Kresz Mária = 47. évf. 87–131., ill., Deutsche Zsf.

A népi cserépedények szakterminológiája a butellának,­­ akkor is, ha a tárgyat a fazekas „butykos"-nak jelölte meg, mint a középtiszai darabok esetében. A zavar másrészt onnan eredt, hogy különböző elnevezésekkel jelöltek meg azonos formát, így hol kancsónak, hol korsónak, sőt kantának, hol székely tájszóval „bokály"-nak nevezi a leltárkönyv a körteformájú edényt. a ViSKit követjük, amikor e formára a székely elnevezést, a bokály szót szaknévként országosan alkalmazzuk.­ Zavart okoz továbbá, hogy régebbi gyűjtéseknél nehéz megítélni, hogy a leltárkönyvben a köznyelvből vett elnevezést írták, vagy a népi nevet, mint­hogy az utóbbit régebben nem tették idézőjelbe. Előfordul, hogy a gyűjtő saját szűkebb hazájának tájnevét alkalmazta más vidéken, esetleg azt érezte köznévnek, pl. dunántúli származású gyűjtő korsónak leltározta a kancsót.10 Akad olyan következetlenség, hogy egy helyről származó tárgycsoporton belül azonos formájú tárgyaknál az egyik leltárcédulán a köznyelvhez közelebb álló nevet olvashatjuk (kancsó), a következő cédulán a más vidéki népnyelvből vett szót (bütykös).11 Csak olyankor valószínű, hogy az idézőjel nélküli név népi név, amikor a néprajzos saját szülőföldjén gyűjtött és az elnevezés a köz­nyelvből hiányzik.12 A cserépedények tárgycsoportjai és azok rendszere A tárgycsoportok elhatárolásánál elsődleges szempont a forma, az edény alakja, fazekas kifejezéssel „állása", mégis más szempontok is számbajönnek, nevezetesen az edény fő funkciója és az ezzel összefüggő nyersanyag és mázolt­­ság, valamint a formát is, funkciót is érzékeltető elnevezés. Példa erre a bütykös­kor­só, amely olykor azonos formájú, mint egyes vizeskorsók, ezektől funkciója (pálinkásedény) és mázoltsága különbözteti meg. Az Alföldön a pálinkás „butykos"-t sohasem nevezik „korsó"-nak, élesen megkülönböztetik a két tárgycsoportot, holott formailag a kettő között csak csekély különbség van. Másik példa a fazék és szilke esete, amikor a két csoportot nem annyira a forma választja el (bár ez is lehet különböző), hanem a funkció: a fazék főzőedény,­­ a szilke tárolóedény; az ehhez kapcsolódó nyersanyag különbség: a fazék tűzálló agyagból készült, a szilke készülhet nem­ tűzálló agyagból; továbbá az edény külső mázatlansága, a fazék rendszerint mázatlan külsejű, a szilke mázas, díszes. A szilke szónál egy alföldi kifejezést általánosítottunk fenti értelemben országosan. Név, forma és funkció: e hármas szempont együttes alkalmazása dönti el, hogy melyik tárgycsoporthoz kerül az edény. E hármasság együttes alkal­mazására klasszikus példa az ókori görög kerámia, amelyet szintén e hármas szempont szerint szoktak osztályozni. A tárgycsoportok kialakításánál a funk­ciót csak elnagyoltan vettük figyelembe, a tárgynak sokféle rendeltetésére nem voltunk tekintettel. A funkció és a funkcióhoz kapcsolódó más szempontok (nyersanyag, mázoltság) miatt tárgycsoportokról, edénycsoportokról beszélünk.­ ­ Példa, hogy a leltárkönyvben különböző elnevezéssel szerepel ugyanaz a forma, a bokaly : 'kis kancsó' (5573/ltsz.) ,nagy korsó' (5579 ltsz.), ,kis kanta* (5569 ltsz.) VISKi vala­mennyit bokalym javította. 10 Pl. 77.107 ltsz. 11 Pl. 86.932 és 86.933 ltsz. 12 Pl. 78.341. ltsz.

Next