Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. május
1993-05-04
1993. május 4., keddNÉPSZABADSÁGBUDAPEST I PILLANATKÉP Rohan az idő. Ötéves a McDonald’s. Ötéves a lányom. Én utálom a hamburgert. A lányom szereti. Vagy legalábbis azt hiszi. Mindez csak arról jut eszembe, hogy ötéves a McDonald’s. Meg arról, hogy valamikor, úgy hathét éve, amikor felröppent a híre, hogy Pesten is kapható lesz a fűrészporízű készítmény, egyik napilapunkban az illetékes elvtárs - már nem emlékszem, hogy minisztériumi, tanácsi vagy vendéglátóipari volt-e - azt nyilatkozta: nem lesz Pesten amerikai étteremlánc, mert a magyar gyomortól idegen a hamburger. Igaza volt a derék embernek. Aztán mégis megnyílt az első üzlet egy volt iroda helyén - a Belváros közepén, és láss csodát: az amerikai húsfalatokért hetekig százával álltak sorba. Pedig akkor már nem beszélhettünk „tiltott gyümölcsről”, mint hajdan a Coca-Cola esetében, mert százezrek tapasztalhatták már meg Nyugaton az egyenkaja ízét. Amiből csak egyetlen következtetést tudok levonni: a magyar ember tesz rá, hogy némelyek szerint mi idegen és mi nem az ő magyar gyomrától. Más szóval: megválogatja, hogy mit vesz be a gyomra.* Egyébként ama hajdani nyilatkozó akkor arról is nyilatkozott, hogy majd ilyen meg olyan magyaros üzletláncok nyílnak. Nyíltak, nyiladoztak, aztán elég satnyácska virágot hoztak, pedig mit nem adnék egy jó krumplifőzelékért, fasírttal. Aztán az ember mégiscsak elgondolkodik az amerikai fasírt sikerén, meg a magyar vagdalt bukásán. Hihetetlen agresszivitással teszi magát nélkülözhetetlenné a Mc. És éppen a legfogékonyabbaknál, a gyerekeknél. S nehogy azt gondolják, hogy ez csak nálunk, ebben a szegény, az amerikai tőkének kiszolgáltatott országban van így. Nem, Amerikában ugyanígy van. Amerika is a Mc kiszolgáltatottja. Az itthon ötéves hamburger névre szóló meghívót küld a környék ötéveseinek, születésnapi bulira invitálva őket. Ami meglehet, sérti a személyiségi, titokvédelmi, meg mittudoménmilyen jogokat, de nincs az a szülő, aki a mai világban ellen tudna állni egy ingyenes születésnapi bulinak - bohóccal, tortával, kólával. Az már más kérdés, hogy közben azért ő is csipeget egy kis sült krumplit... A gyerek csak látszatra növekszik gyorsan. Ha etetni, ruházni kell, nagyon lassan múlnak a hetek. Pláne, ha elhitetik vele, hogy szereti a Mc-étket. Am a kampány, amilyen erőszakos, olyan kedves is. A bohóc varázsol, a zene szól, a kicsik jól érzik magukat, és aztán nincs olyan nap, hogy véletlenül eszükbe ne jutna, hogy de jó lenne egy hamburger. Ha mégoly idegen is a magyar gyomortól. * Rég jártam a Klauzál tér felé, nem tudom létezik-e még az én kedves kínaim. Aki még akkor ütött ott tanyát kifőzdéjével a bejárat mellett, amikor Torgyán dr. még csak nem is álmodhatott a magyar China Townról. A kínainál néhány csöpp asztal volt, s többnyire állva kellett enni, mert a székeken mindig ültek. És ettek. Levest, mindenféle kimondhatatlan nevű mártásokat-húsokat, no meg rizseket. A kínai mellett volt (van?) egy magyar kifőzde is. Ismerik: hurka, kolbász, rántott csirkecomb, mustár, koviubi, kenyér. Infralámpák alatt. Vendég meg sehol. Illetve csak a kínainál. * Némelyek szerint a szecsuáni konyha is idegen a magyar gyomortól. Friss Róbert Európa színházai Budapesten Elhárult minden akadály az elől, hogy az Európai Színházak Uniója idén Budapesten tartsa meg rendezvénysorozatát - tájékoztatta szerkesztőségünket Marschall Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese. Mint elmondta, a kormány támogatja a rendezvénysorozatot - enélkül az valójában létre sem jöhetett volna -, s 70 millió forinttal járult hozzá a költségekhez. Elsősorban Mádl Ferenc és Szabó Iván miniszterek vélekedtek úgy: Budapest nemzetközi megítélése jelentősen javul, ha a legnagyobb európai színházi találkozót itt tartják - hangsúlyozta Marschall Miklós, aki elmondta továbbá, a Fővárosi Közgyűlés tízmillió forintot szavazott meg erre a célra. Az előzetes tervek szerint az Európai Színházi Unió - melynek tagja a magyar Katona József Színház is - budapesti eseménysorozata a következőképp alakul majd: Október 20-án, 21-én, 22-én Goldoni: Terecske című darabját a milánói Piccolo Teatro adja elő a Fővárosi Operettszínházban. A rendező: Giorgio Strehler. Október 22-én és 23- án a Madách Színházban a Royal Shakespeare Company lép föl. Adrian Noble rendezésében Shakespeare: Téli rege című darabját adják elő. Október 24- én és 25-én Klaus Pohl: A szép idegen című darabját a Düsseldorfer Schauspielhaus adja elő az Arany János Színházban. 26-án és 27-én Goldoni-darabot ad elő a bukaresti Bulandra Színház a Katona József Színházban. 29-én és 30- án a barcelonai Lliure Színház szerepel a Katona József Színház pódiumán Müller: Quartett című darabjával. A szentpétervári Málij Tyeátr a Madách Színházban lép föl november 1-jén és 2-án a Gaudeamus című előadással. A rendező: Lev Donyin. A londoni Royal National Theatre az Arany János Színházban szerepel november 4-én, 5-én és 6-án a Sweeny Todd című darabbal. A rendező: Declan Donellan. Mishima: Madame de Sade című előadását november 7-én és 8-án adja elő a Katona József Színházban a stockholmi Kungliga Dramatiska Teatern. Rendezte: Ingmar Bergman. Téri Tibor, a Katona József Színház üzemigazgatója úgy tájékoztatta a Népszabadságot: megbeszélések folynak a világhírű rendezővel, Giorgio Strehlerrel egy általa rendezett kamaradarab bemutatásáról, illetve a párizsi Odéon Színházzal Strindberg: A pelikán című darabjának vendégelőadásáról is. Gazdát cserél a külügyi szálló Hamarosan zsidó diákok költözhetnek be a Munkácsy Mihály utcában található egykori külügyi szállóba. Az épület zsidó árvaház volt 1952-ig, amikor államosították. Később a párt külügyi szállójaként üzemelt. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény hatálybalépése után a zsidó hitközség megállapodott az MSZP-vel az épület tulajdonjogának átadásáról, amelynek értelmében június 30-tól a felekezeti iskolák diákjai és hitközségi szervezetek vehetik birtokukba a terézvárosi szállót. A telekkönyvi bejegyzés már megtörtént, bár nem teljesen zökkenőmentes a tulajdonosváltás, mivel a párt az elmúlt években harmincmillió forintot költött az épület berendezéseire, és ezt az összeget a Szocialista Párt szeretné valamilyen módon visszakapni. A közeljövőben remélhetőleg sikerül pontot tenni az ügy végére. N. G. D. Égből pottyant kiállítás A rajz olyan eszköz, melynek segítségével a majdani tanárok jobban érthetik és érezhetik, hogyan gondolkodnak a gyerekek - mondta lapunknak Horváth Judit főiskolai adjunktus, az ELTE Általános Iskolai Tanárképző Karán tegnap megnyílt „Égből pottyant rajzkiállítás” egyik szervezője. Az Égből pottyant mesék egy lassan két éve futó mesesorozat a televízióban. A történetek mindegyike egy-egy gyerekrajz alapján született, s eleddig négyezer rajzot küldtek az óvodások szülei, illetve az óvodapedagógusok. Végül harminchat alkotásból készült mese. Ezeket Döbrentey Ildikó írta, Levente Péter rendezte, a zenét pedig Gryllus Vilmos szerezte. Mint Horváth Judittól megtudtuk, Levente már évek óta műhelyt vezet a főiskolások alkotótáboraiban, így született az ötlet, hogy a rajzokból kiállítást rendezzenek. A tárlat egy hónapig tekinthető meg a főiskola aulájában (VII., Kazinczy utca 23-27.). Ezalatt öt alkalommal tart Gryllus Vilmos és Levente Péter „játékbemutatót”. N. K. J. Szakmai programok a kiállítás ideje alatt: Levente Péter és Gryllus Vilmos játéka a gyerekekkel: május 6. (csütörtök), május 10. (hétfő), május 17. (hétfő), május 24. (hétfő), május 31. (hétfő), mindig 15 órakor, az aulában. A műsort követő szakmai előadások 15 óra 45-kor kezdődnek, a földszint 4. alatti előadóteremben. Május 6.: „A megelevenedő mese - a dramatikus játék szerepe a személyiségfejlődésben” (Gabnai Katalin drámapedagógus). Május 10.: „A pszichodráma” (Dr. Vikár András pszichológus). Május 17.: „Miről rajzolnak a gyerekek?” (Dr. Kárpáti Andrea kutató). Május 24.: „A mese és a gyerek” (Trencsényi László kutató). Május 31.: „Miből lesz az égből pottyant mese?” (Döbrentey Ildikó író). Aláírásgyűjtés: újabb kispesti piacharc Kispesten ismét egy piac körül akadtak bonyodalmak. Nemrégiben lapunk is közölte, hogy a Kossuth téri piac helyén új, hasonló funkciójú csarnokot kíván az önkormányzat építtetni. A jelenlegi árusok azonban protestálnak. A jelenlegi piac nem mentes a gondoktól, de igen népszerű. A kispesti lakosságon kívül még legalább négy kerület közelebb eső részeire terjed ki vonzáskörzete. A kereskedők között viszonylag kicsi a fluktuáció, s a piac árfekvése budapesti viszonylatban kedvezőnek nevezhető. A környezettel persze vannak problémák, nincs tér, a szűk sikátorokban sokszor nagy a tolongás. Komoly gondok vannak a környéken a parkolással, s az egész építménykomplexum állagával is. A harmincas években építették, s az akkori tervezők álmukban sem gondolták volna: alkotásuk a kilencvenes években is ebben a formában fog működni. A piac előnyei azonban természetesen sokakat ösztönöz arra, hogy azokat megőrizzék. Nem kelt hát meglepetést, hogy aláírásgyűjtés indult a létesítmény megmentése érdekében. A főként kereskedők által kezdeményezett akció célja helyi népszavazás kikényszerítése az ügyben. Nehezményezik mind az új koncepciót, mind a várható költségeket, s fájlalják azt is, hogy - szerintük - nem vonták be őket időben az új elképzelések kialakításába. Lévay Levente polgármester érdeklődésünkre elmondta, hogy körültekintően jártak el a tervek kialakítása során. Az új építmény nem klasszikus értelemben vett vásárcsarnok, hanem egy Salgótarjánban már bevált földszintes nagy tér lesz, mely fedett, közepén egy jelentős légtérrel. Megjegyezte, hogy „a kereskedők nem szociális érzékenységből árusítanak olcsón”, s akik ma is reális árat fizetnek az árusítóhelyeik után, azoknak az új elképzelés sem emeli meg jelentősen a költségeiket. Szerinte vannak olyanok, akik többet fizetnek jelenleg, mint ami a tervekben szerepel. Nagyon határozottan jelentette ki a polgármester, hogy nem fog drágulni a piac. A korábbi kerületi vezetés egyébként a piac felszámolását tervezte. K. Gy. Egy, a közelmúltban kiadott tájékoztató füzet szerint 1991-ben Bécs városában 344 „vendéglátó-ipari” egység volt. Összesen 39 ezer 906 vendégágy állt a megszállni kívánók részére. Bécs városát 1991-ben csaknem hatmillió 130 ezer külföldi kereste fel. Az átlagos tartózkodási idő két és fél nap volt. Szállás: a diákoknak drága Az Express utazási iroda neve szinte összeforrt a diákturizmussal. Ma már csak az ügyfelek fele fiatalabb 35 évesnél, de még mindig nagyon sokan keresik fel az Expresst, s nem is igen csalódnak, hiszen még mindig ők kínálják a legolcsóbb, a fiatalok zsebéhez mért szállást. Budapesten jó néhány helyen, például a Római-parton már fejenként 10-15 márkáért lehet szállást kapni egy-, kétcsillagos szállodákban, zuhanyozós szobákban. Fejenként 700 forint azonban nagyon sok a hazai diákok nagy részének, ezért nekik olcsóbb szállást kínálnak 300 forintért. Ezekből azonban meglehetősen kevés van a fővárosban, ráadásul itt már nincsen zuhanyozó. Az étkeztetést fejenként napi 250 forintért lehet megoldani, ám a külföldieknek ez is valamivel drágább. Egy 40-50 fős csoport viszonylag olcsón kérhet idegenvezetőt is, amit az Express 60-100 márkáért tud biztosítani. Hamburgerben jók vagyunk A The Economist című lap minden évben elvégzi a Big Mac különböző országokbeli árának összehasonlítását. Azt kutatja ezzel, hogy milyen viszonyban vannak a valutaárfolyamok az egyes valuták vásárlóerejével. A Big Mac ára Budapesten 157 forint (1 dollár 78 cent), New Yorkban 2 dollár 28 cent, Brüsszelben 109 frank (3 dollár 36 cent), Koppenhágában 25 korona 75 ére (4 dollár 25 cent), Tokióban 391 jen (3 dollár 45 cent), míg Moszkvában mindössze 780 rubel (1 dollár 14 cent). Ha a pénz helyett a Big Mac lenne a valós értékarányok kifejezője, úgy a mai 88 forintos dollárár helyett csupán 68 forint 86 fillér lenne indokolt. ia* V Ciür íjjí-EÍJjÚjj Öregszik-e az Almássy tér? ( Munkatársunktól) Ezen a héten lesz tízesztendős a korábbi kerületi tanács által úttörő- és ifjúsági házként létrehozott Almássy téri szabadidőközpont. Földiák Andrást, a művelődési ház történetének immáron negyedik igazgatóját arról kérdeztük, hogyan ünnepük az évfordulót. Háromnapos rendezvénysorozattal május 6-án, 7-én és 8-án. Az első nap délelőttjén a szabadidőközpont korábbi munkatársai ünnepelnek együtt, este pedig szintén „kollegiális” bált rendezünk. Pénteken - a második napon - szakmai konferenciát rendezünk „Túlélés-összeomlás-cselekvés” címmel, majd este hét órától folkfesztivált tartunk, amelyen többek között fellép a Vízöntő és a Syrtos együttes is. A harmadik napon délelőtt gyermekkavalkád lesz, az Almássy téren bohóc- és bábtalálkozót szervezünk. Délután 16 és 22 óra között az Első Emelet és a Ladánybene 27 lép föl, majd 22 órától a híres-hírhedt Vágtázó Halottkémek játszik a szabadidőközpontban. S amit nagyon szeretnék hangsúlyozni: ezeken a napokon valamennyi programunk ingyenes lesz. Túlélést, összeomlást említett. Ennyire rossz a művelődési házak helyzete? - A művelődési központok már évek óta a túlélésükért küzdenek. Ez az állapot pedig előbb-utóbb összeomláshoz vezethet. Megítélésem szerint villámgyorsan ki kell alakítanunk egy közös cselekvési programot. - Önök mekkora összeggel gazdálkodnak? - Az erzsébetvárosi önkormányzat évi 40 millió forintot biztosít számunkra... - Ez sok vagy kevés? - Úgy tudom, az itteni támogatás nagyobb, mint a főváros bármely más kerületében. Ehhez hozzájárul hozzávetőleg 20 millió forint saját bevétel, illetve különböző szponzori összegek. - Készült-e fölmérés arról, mekkora az Almássy téri szabadidőközpont kihasználtsága? - Naponta ezren keresik fel különféle programjainkat, rendezvényeinket, szakköreinket. Ez összességében nagyon is jó eredménynek számít. Az olcsó magyar főváros a múlté A hazánkba látogató turisták kétharmada a Balatonra vagy a fővárosba érkezik. Mint manapság oly sok dolgot, a turizmust is a szélsőségek jellemzik: hozzánk főleg a tehetősebbek és a vékony pénztárcájúak jön nek. A város adottságait jobban ki kellene használni, mondják az idegenforgalmi szakemberek Budapestről, kérdés azonban, melyek ezek az adottságok. Manapság már nem beszélhetünk a régi, olcsó Budapestről, hiszen, az itteni árszint a nyugat-európainak már a kétharmada körül van. De nemcsak nem olcsó, nem is olyan biztonságos, mint egykor volt, s ez sem használ a turizmusnak. A hazánkba látogatók jó része hagyományosan német és osztrák turista, ugyanakkor egyre többen érkeznek az Egyesült Államokból, Kanadából, Japánból, Olaszországból, Angliából. Tavaly, kismértékben ugyan, de nőtt az itt-tartózkodás időtartama is. Egyre több diák, „hátizsákos” turista keresi fel a fővárost. Tíz százalékkal csökkent tavaly a hajdani szocialista országokból érkezett turisták száma, ami komoly bevételkiesést jelentett az idegenforgalomnak. Mert igaz, hogy a „béketáborból” érkezők nem költekeztek különösebben, de az alacsonyabb besorolású, egy-, kétcsillagos szállodákban meglehetősen sok szobát kötöttek le, s ezek többsége most kihasználatlanul áll. A szállodai szobák kihasználtsága tavaly ennek megfelelően alakult: a gyógyszállókban - ékes bizonyságául annak, hogy Budapest jó nevű fürdőváros - a 46 százalékos kihasználtságnál jóval többen, míg az egy- és kétcsillagos szállodákban az átlagosnál kevesebben szálltak meg. A három hazai nagy szállodalánc - a Danubius, a HungarHotels és a Pannónia - adatai szerint a fővárosban egy hotelben töltött éjszaka átlagosan 4700 forintba kerül. Nagyon sok panzió is nyílt azonban, ahol ennél olcsóbban lehet szállást találni. Budapesten - többek közt a Kempinsky Hotel megnyitásával - számottevően szaporodtak a szállodai szobák. Az idegenforgalom - különösen a vendéglátás - hosszú távú befektetés. A privatizáció is csak részleges megoldás, mert ennek során a legtöbb tulajdonos viszonylag rövid időre szóló bérleti jogot szerez, így számukra az a fontos, hogy a befektetés ugyanilyen rövid idő alatt térüljön meg. M. P. Jönnek a„vékonypénzűek” BOROS JENŐ FELVÉTELE