Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. április
1994-04-01
L : Mitől lesz hétmillió a hétmillió? Pellengéren a Katona József és a József Attila Színház A Városháza költségvetési és gazdasági, valamint pénzügyi ellenőrző bizottsága szerdai ülésén számba vette az 1993-as keretüket túllépő fővárosi intézményeket. Mint megállapították, a tíz intézmény között két színház is szerepel. A Katona és a József Attila Színház összesen hétmillióval költött többet, mint amennyit költhetett volna. A pénzügyi bizottság elnöke, Demeter Ervin biztosította az egybegyűlteket, hogy alaposan megvizsgálják, mitől hétmillió a hétmillió. Vécsey Pál, a város költségvetésének egyik felelőse ehhez hozzátette: ha lesz ilyen, valószínűleg támogatni fogják a két színház vezetése elleni fegyelmi vizsgálatot. Március 11-i mellékletünkben részletesen foglalkoztunk a főváros színházainak helyzetével. A Katona gazdasági vezetője, Böszörményi Jenő akkor többek között a következőket nyilatkozta: hiába a változatlanul magas nézőszám, a színház sehogy sem tud kijönni a pénzéből. A Katona még a kamaraszínpaddal (Kamra) együtt is a legkisebbek közé tartozik, a jegyárakat pedig nem emelhetik, hisz legnagyobbrészt gyengén fizetett értelmiségiekből és a még náluk is szegényebb diákokból élnek. Az 1993-as esztendőt - hat-hét százaléknyi bevételüket is számítva -180 millió forintból küszködték végig, az ideit 150 millióból kell átvészelniük. - Jó lenne - mondta most a városházi hír kapcsán lapunknak Böszörményi -, ha valóban beküldenék hozzájuk a revizorokat, mert akkor végre kiderülne, hogy a Katonában sem pezsgős vacsorákra szórja a pénzét társulat, hanem egyszerűen csak meg akar maradni, és bizony ez is pénzbe kerül. Valóban van egy összeg - 2 millió 404 ezer forint - amivel nem tudnak elszámolni, ám sokat elárul, ha elmondja, miért nem. Csak pár szóban: a Katona 1991-ben húszmillió forintot, valamint további húszmilliókról szóló ígéretet kapott a tévétől a Kamra Színházban felvett darabok ingyenes sugárzásáért cserébe. A színház vezetése úgy gondolta, hogy a hirtelen ölükbe hullott pénztől felvidulva tehetnek egy szép gesztust, s a többiek javára lemondhatnak a fővárosi támogatás egy részéről - egészen pontosan ötmillió forintról. Le is mondtak róla, ám időközben különféle változások történtek a tévében, amelyek következményeként a Kamra-felvételeknek is vége szakadt. Ugrott tehát a húszmillió, ugrott az ötmillió is, a Katona társulata beesett a két szék közé. Ha úgy gondolják, jöhet a fegyelmi vizsgálat. A József Attila Színház gazdasági igazgatója, Csányi Árpádné nem érzi, hogy el kellene merülnie a részletekben. Amióta a színházak (szerény) támogatásból élnek, időnként óhatatlanul túllépik a keretüket. Ez történt velük is, méghozzá ugyancsak 1992 végén: ők is azóta cipelik a terhet. Nem szabálytalanság, nem csalás ez - csupán a szükséges rossz. Csányiné nem érti, hogy miért kell most ezt a két színházat pellengérre állítani és egyébként azt sem, hogy jön ki a hétmillió, ha a Katona is, ők is nagyjából két és fél-két és fél millióval léptek túl a kereten. B. T. A Kamrából nem sugároz a tévé, így nem lesz látható Büchner darabja, a Danton halála sem. Teknős Miklós felvételén Zsámbéki Gábor instruálja az előadás szereplőit BUDA NÉPSZABADSÁG A BIE bízik az expóban Jóváhagyta az 1996. évi budapesti világkiállítás úgynevezett speciális szabályzatát a BIE, a világkiállítások Párizsban székelő irodája. A terjedelmes dokumentum a külföldi részvétel feltételeit tartalmazza, így a többi között részletesen kitér az építészeti, biztosítási, kereskedelmi, egészségügyi és vámelőírásokra. A világkiállítások történetében először fordult elő, hogy a szigorú párizsi testület változtatás nélkül elfogadott egy szabályzatgyűjteményt. Az expo speciális szabályzatát az elfogadás után minden BIE-tagország megkapja, s a júniusi közgyűlés hagyja majd jóvá. Egyre kevesebben járnak a fővárosban középiskolába A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felméréssorozata szerint a fővárosi általános iskolákban - csakúgy, mint az elmúlt tíz évben - tovább javultak az oktatás tárgyi feltételei. Ez egyébként összefüggésben van azzal, hogy jóval kevesebb a diák Budapesten, mint akárcsak egy pár évvel korábban. MUNKATÁRSUNKTÓL 1993-ban a fővárosi általános iskolákban az oktatás tárgyi feltételei - az 1980-as évek eleje óta tartó tendenciának megfelelően - tovább javultak, s ebben közrejátszott az is, hogy jelentősen csökkent a tanulók létszáma - derül ki a KSH legutóbbi felméréssorozatából. Az 1993-1994-es tanév elején Budapesten 391 általános iskolában 159,5 ezren, az egy évvel korábbinál 4,6 százalékkal kevesebben tanultak. Az előző tanév kezdete óta összességében nyolccal gyarapodott az általános iskolák száma. Ez a növekedés azonban szinte teljes egészében az egyházi, illetve az alapítványi iskolák körének bővüléséből származik - számuk az előző tanév elejéhez képest héttel, 25-re növekedett. (11 iskolának egyház, 14-nek pedig alapítvány a fenntartója.) Az általános iskolák osztálytermi célra használt helyiségeinek száma 37-tel, 7125-re növekedett. Ezen belül azonban a váltakozva használt osztálytermek és szükségtermek száma és aránya számottevően csökkent. Az egy osztályteremre jutó tanulók száma 24-ről 22-re mérséklődött. A néhány évvel ezelőtt még jellemző zsúfoltság általában már teljesen megszűnt, ma már a kerületeket illetően sincs említésre méltó különbség e tekintetben. (Folytatás a III. oldalon.) Személyi kérdések a városatyák előtt Új épületet kapna a Fővárosi Levéltár A főváros lakosságának egyelőre mégsem kell számolnia a szemétszállítási díjak bevezetésével. Schneller István főpolgármester-helyettes a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén visszavonta erre irányuló előterjesztését. A városatyák tárgyaltak a tavalyi év költségvetési pénzmaradványáról, valamint azokról a tervezett beruházásokról, amelyekhez a központi költségvetésből igényelnének támogatást. Döntött a közgyűlés három vállalat vezetői posztjáról is. A Fővárosi Önkormányzat tavalyi bevétele 72 milliárd forint, míg kiadása 74,5 milliárd forint volt. A közgyűlés mostani vitájában arról folyt az eszmecsere, hogyan lehetett 2,5 milliárd forintos a hiány, amikor a tervek szerint a várható hiány finanszírozására 6,2 milliárd forint hitelt vettek fel. Kisebb vitát váltott ki az 1995. évi, úgynevezett címzett támogatások megszerzésére irányuló előterjesztés. A tervek között a Fővárosi Levéltár új épülete, a Fővárosi Állat- és Növénykert egyes részeinek felújítása és a Fővárosi Operett Színház felújítása szerepel. A levéltári épület összköltsége 1 milliárd 624 millió, az állatkerti felújítás 604 millió 500 ezer, a Fővárosi Operett Színház felújítása 2 milliárd 275 millió forint lenne. A közgyűlés elképzelései szerint a főváros 650 millió forinttal járulna hozzá a levéltári építkezéshez, míg a másik két beruházás teljesen központi forrásokból történne. Igazi vita arról alakult ki, hogy már az idei elképzelésekre sem biztos, hogy megkapják a kért összegeket. 1994-re a Madách Színház felújítására igényeltek 1 milliárd 544 millió forintot (406 milliót a főváros adna), a Művész Színház felújítására pedig 820 millió forintot (a saját hozzájárulás 305 millió forint). Az előterjesztők úgy vélik, hogy amennyiben az idei évben nem kapják meg a kért pénzmennyiséget, jövőre ez a két beruházás kerüljön az élre. A vitán túl a szavazási eredmények is megmutatták, hogy az utóbbi kérdésekben erősen megoszlik a testület álláspontja. Olyannyira, hgoy a Művész Színház preferált helyét nem is szavazták meg, annak ellenére, hogy Marschall Miklós főpolgármester-helyettes bejelentette, értesülése szerint a parlament előzetesen már jóváhagyott 45 millió forintot erre a célra. Három önkormányzati vállalat vezetői posztjára kiírt pályázatot is megtárgyalt a közgyűlés. A Vidám Park élére három jelentkező közül Tari Juliannát, az eddigi igazgatót nevezték ki újból. Ugyancsak problémamentesen zajlott le a Gázművek vezérigazgatói posztjának betöltése. A közgyűlés megköszönte az eddigi igazgatónak, Zongor Gábornak több évtizedes működését, sőt Pro urbe-díjra is javasolták. Az új vezérigazgató Vasanits Dezső lett. Furcsa helyzet alakult ki a Csatornázási Művek vezetői posztja kapcsán. A pályázatra tízen adták be a jelentkezésüket, a Tulajdonosi Bizottság azonban azt javasolta, hogy tekintsék a pályázatot érvénytelennek. A testület ezt elfogadta, s megbízta Demszky Gábor főpolgármestert, hogy szeptember 30-ig terjesszen elő új javaslatot. A vezérigazgatói feladatokat addig is Vörös Ferenc látja el. K. Gy. Változások a Művész Színházban Színházi berkekben úgy tudják, hamarosan változás áll be a Művész Színház vezetésében. Törőcsik Mari igazgató a következő premier, A nagybácsi álma című Dosztojevszkij-adaptáció bemutatója után kívánja bejelenteni, hogy a direkció triumvirátusa megbomlik. A jelenleg művészeti igazgató Schwajda Györgyöt azontúl csupán egy írásbeli szerződés kötné a társulathoz. A művészeti vezető Taub Jánost viszont megerősíti tisztében. A hírek szerint a vezetés Iglódi Istvánnal egészülne ki. Tanácsadói minőségben felbukkant Maár Gyula neve is. T. A. Még gyalogoskedd is lehet A Budapesti Közlekedési Szövetség a főváros közlekedési fejlesztéseit segítő tanácsadó szervezet. Az alábbiakban egy, a szövetség tagjai által felvetett problémáról idézzük Fleischer Tamás véleményét. A város központjában nap mint nap kialakuló torlódások, a járművek bezsúfolódása a hagyományos-közlekedéstervezői szemlélet csődjét bizonyítják. A helyzet odáig jutott, hogy az utcákban több forgalmi sáv már nem fér el, ugyanakkor egyes, nagy forgalmú utakon - például a Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca járdáin már a gyalogosok is alig férnek el. A korábban mesterségesen keskenyített járdák szűknek bizonyulnak, a szélükön elhelyezett palánk pedig tulajdonképpen a járdáról lesodródó gyalogosoktól védi a járműforgalmat. A kétszer két forgalmi sávval újjáépített, majd a villamos levétele után kétszer háromsávossá bővített Erzsébet híd „kényszerfejlesztési helyzetbe hozta” a BAH- csomóponttól a Keleti pályaudvarig az egész útvonalat. A hatvanas-hetvenes években ezek a fejlesztések lebonyolódtak, aluljárók, felüljárók, támfalak és hídfők épültek, aminek köszönhetően a limitet húsz-harmincszorosan túllépő ólomszennyezést „kedvező” körülmények között a Belvárosba lehet juttatni. Nem vitás, hogy a forgalmi körülmények további javítása sehová nem vezet. A tanulságokat azonban mégis tudatosítani kell, mert hasonló, nagyvonalú elképzelések léteznek például a Bartók Béla út fejlesztésére. Eddig jobbára az úttesten közlekedők minél színvonalasabb kiszolgálása motiválta a közlekedési mérnököket, ugyanakkor ma már a gyalogosok igényeit sem lehet figyelmen kívül hagyni. Többek között épp a Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcában érdemes elgondolkodni a járda kapacitásának növelésén, ami nyilvánvalóan a járda szélességének megnövelését jelentené. A járda ugyanis már régtől nemcsak a gyalogosoké: velük együtt „versenyeznek” a helyért a parkoló és rakodó autók, az alkalmi árusok és a mindenféle bódék. A közlekedés tervezői között régóta ismert egy javaslat, amely a Belvárosban a hét egy napján kitiltaná a teljes gépkocsiforgalmat (pl. „gyalogoskedd”). A tilalom természetesen nem vonatkozna a mentőkre, tűzoltókra és a rendőrökre, ám a taxikon már érdemes gondolkodni. Elképzelhető, hogy a tiltott zónában azok is csak húsz kilométeres sebességgel haladhatnának. A „gyalogoskedd” nyilvánvaló környezetkímélő hatása mellett lehetővé tenné például a Belváros heti nagytakarítását is. Ha a lakásra igény van, el kell adni A Belváros lélekszámát tekintve Budapest második legkisebb kerülete, ötvenezer lakosa van. De itt van a főváros életét meghatározó központ, területén vezetnek keresztül a legfontosabb utak. Ez az idegenforgalom egyik fő célpontja, a világörökség része. Naponta legalább negyedmillió ember fordul meg itt. Mindnyájukat kellene hogy szolgálja a kerület meglehetősen elhasználódott infrastruktúrája. Az V. kerületi önkormányzat működésének tapasztalatairól beszélgetett munkatársunkkal Mihályi Gábor polgármester. - Az 1990-es választások után felemás helyzetben kezdték meg munkájukat az önkormányzatok - kezdte a polgármester. - A tanácsi rendszert örököltük meg, nem volt még fővárosi törvény, senkinek sem volt tapasztalata arról, hogyan dolgozzék a szabadon választott, többpárti képviselő-testület. Nem volt világos, milyen hatáskörökkel rendelkezik a polgármester és a jegyző. Ma is sokan nagy úrnak tartják a polgármestert, pedig szinte minden fontosabb döntést a képviselők ülésén hoznak. Ráadásul meglehetősen rossz kondícióban vettük át a kerületet. - Milyen értelemben? - Az önkormányzat gazdálkodását és a történelmi Belváros fizikai-infrastrukturális állapotát tekintve egyaránt. 1991-ben voltunk a mélyponton. Mostanra viszont sikerült stabilizálni a helyzetet. Kialakítottuk a működéshez szükséges belső egyensúlyt, az önkormányzatnak nincsenek likviditási gondjai. Megfelelően karbantartjuk, felújítjuk és fejleszteni tudjuk az intézményrendszerünket. Tavaly szeptember óta százszázalékosan eleget teszünk a közalkalmazotti törvényben előírtaknak, nincs egyetlen perünk sem a tanárokkal, akik esetleg nem kapták volna meg a megfelelő besorolásukat. (Ha a lakásra... folytatás a TV. oldalon)