Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. március
1995-03-03
Nyomáspróba az új vezetéken MUNKATÁRSUNKTÓL A Nagykörút és a Bérkocsis utca kereszteződésében a föld alatt több mint fél méter átmérőjű leágazó vezeték csatlakozik a körút alatt húzódó gerincvezetékhez. Pénzes István, a vízcsőcsere munkálataiért felelős fővárosi biztos lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kérdéses szakaszon már a nyomáspróbát is megtartották. Csütörtökön elkezdték a szóban forgó ötvenméteres munkaárok betemetését, s a hét végén már az új vízcső fölött haladhat a Petőfi híd irányába tartó forgalom. A Rákóczi úton már hétfő este befejezték az új villamospálya építését. A beruházás többi szakaszán föld alatti munkálatok zajlanak: a főnyomócső mellett kicserélik a gázvezetékeket, az elektromos kábeleket és a forgalomirányító lámpák vezetékeit is. Vasárnap megkezdődik a millenniumi földalatti rekonstrukciója, ezzel egy időben lezárják az Andrássy utat. Az Oktogon belső területét legkésőbb hétfőn felbontják, hogy a múlt évben kihagyott szakaszon is kicseréljék a közúti vízvezetéket. Megalakult a Ribáry Színpad Csendben újjászületik egy méltatlanul elfelejtett budapesti színház: március 4-én este hétkor a Budapesti Izraelita Hitközség Wesselényi utca 7. szám alatti épületének második emeletén, a Goldmark-teremben fél évszázados szünet után újra színházi bemutatót tartanak. Molnár Ferenc Játék a kastélyban című háromfelvonásos darabját adja elő a Ribáry Színpad frissen szerveződött társulata, főszereplő: Maros Gábor. A Ribáry Művészeti Alapítvány sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy a havi 10-15 előadásra egységesen 350 forintos helyárakkal - a színházszerető polgárokat várják. Csatornafront: egy cső nem cső MUNKATÁRSUNKTÓL Helyzetjelentést kértünk a három nagy budapesti csatornaépítkezésről. A beszámoló szerint az észak-pesti szennyvíztisztítót és az angyalföldi szivattyútelepet összekötni hivatott vezeték e pillanatban a Meder utcáig, a meghosszabbított budai főgyűjtő a Bogdánfy utcáig ér, a kőbányai főgyűjtő építőit pedig éppen nyolcvan méter választja el a Hungária körúttól. Az észak-pesti szennyvíztisztító bővítését 1993-ban kezdte meg a Csatornázási Művek - tájékoztatta munkatársunkat a részvénytársaság fejlesztési főmérnöke, Kovácsvölgyi József. Az építkezés célja - tömören fogalmazva hogy rendesen megtisztíthassák az angyalföldi, Dunába zúduló napi 180 ezer köbméternyi szennyvizet, amit jelenleg éppen hogy csak átszűrnek. A munka során a megnövekedett igényekhez kell alakítani a harmincas években üzembe állított, jócskán kinőtt és elavult Vizafogó utcai vízátemelő szivattyút, a Zsilip utcánál fel kell építeni egy másik átemelőt, továbbá a két pont között le kell fektetni egy három és fél kilométer hosszú, úgynevezett iker-főnyomócsövet, amelyen a angyalföldi szennyvizet északra vezetik. (Ikervezetéket - tehát kettőt. Ahogy Kovácsvölgyi fogalmazott: egy cső nem cső, a zavartalan üzem záloga az állandó tartalékvezeték.) A Csatornázási Művek 1996 végére szeretné befejezni a munkát. Eddig egymilliárdot költöttek, és (figyelembe véve a pénzromlást) várhatóan 300-400 millió forint körüli lesz az az összeg is, amennyivel túllépik majd a 3,9 milliárdra tervezett keretet. A hiányzó összeget a csatornadíjba épített 23 százalékos fejlesztési hozzájárulásból teremtik elő. A budai főgyűjtőépítését idén januárban kezdték el. A terv lényege: a Hamzsabégi útnál lezáruló vezetéket továbbépítik, egészen az Ördög-árokig, így, ha egyszer elkészülnek, lenn a központi szennyvíztisztítónál végre tisztábban ereszthetik a folyóba a kanálissá változtatott patakot. Az idén a fél év végéig egy 123 méteres vezetékszakaszt kell megépíteni a lágymányosi híd lábánál. A kőbányai főgyűjtőcsatorna cseréje szintén 1993-ban indult. A munkával megbízott cég november 30-ig szeretne végezni, ezalatt teljes kétezerkilencven méteres hosszában ki kell cserélnie a százéves vezeték Kálvária utca és Salgótarjáni út közt húzódó szakaszát. A csőcsere a dolgok mai állása szerint mintegy 750 millió forintjába kerül a városnak. Az észak-pesti szennyvíztisztító bővítéséhez kapcsolódó csomádi építkezés befejezését ugyancsak 1995 végére ígérte a Csatornázási Művek. De miért pont Csomád? - kérdezhetnénk. Egyszerű: mert Csomádot az isten is arra teremtette, hogy iszaplerakót építsenek mellette. A kijelölt terület alatt negyven méter mély agyagréteg húzódik, talajvíz egy csepp sincs, és elég távol esik tőle a legközelebbi emberlakta terület. Az új lerakó 500 ezer köbméternyi iszapot lesz képes befogadni, ami azt jelenti, hogy nagyjából tíz év alatt telik meg. A munka ára 350 millió forint. Egy furcsa csatornázási megoldásról szól Csatorna két felvonásban című írásunk a III. oldalon. Gödörben csövezve a Kőbányai úton velledits éva felvétele Gázpisztollyal a sírok között Száz sírgondozónak felmondtak A Fővárosi Temetkezési Rt. a sírkertekben mind gyakoribb visszaélések és lopások megakadályozására felfegyverezte embereit. (Cikkünk a v. oldalon.) TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE A szaggal együtt kell élnünk Ne kerteljünk: ebben a városban általában és folyamatosan büdös van. Bűz ömlik a kapualjakból, a pályaudvarok csarnokaiból, az aluljárókból, a Wartburgokból, az utcán alvók kabátjából, száll, száll a szag, félúton összekeveredik a gyorséttermek illatával, a háromszáz forintos dezodorok odőrjével és szépen belénk eszi magát. Kivált nyáron. Szóval itt ez a globális büdösség, de úgy látszik ez sem elég, időnként a csatornákban folyó lé is keményen dolgozni kezd, de úgy, hogy ahhoz képest minden, amiről eddig szó volt - semmiség. Pedig azt mondja a szakember - nem más, mint Darvas Károly, a Fővárosi Csatornázási Művek hálózati főmérnöke -, hogy az elvárásoknak megfelelő csatornarendszer szagtalan. Na, ez az. Kezdjük ott, hogy Budapestnek e percben legalább 5 ezer 500 kilométernyi csatorna kellene, de nincs, csak négyezer kilométernyi. A hiányzó kilométereket - nevezzük nevén - több ezer pöcegödör pótolja, amelyeket, világos, időről időre ki kell üríteni. Mármost (a gyengébb gyomrúak ne figyeljenek) tudni kell, hogy amikor szennylét kiszippantják, annak összetevői a levegővel érintkezve egyik pillanatról a másikra elviselhetetlenül büdössé válnak. A többit könnyű kitalálni: a koncentráltan szagos szennylét a csatornákba eresztik, és az szépen folyni, folydogálni kezd, át a városon, amerre az útja vezet: a Dunába. Hát ez itt a fő gond. Fokozza a borzongást, ha a csatornákban eleve kevés a víz. Vagy azért, mert régen esett eső, vagy mert a hatóságilag kijelölt szennyvíz-leeresztőhely (hatvanhét van ezekből) közelében éppenséggel kevés ember él, így kevés vizet juttat a csatornába. Fordítva: minél magasabb a csatornában a víz szintje, annál kevésbé büdös a csatorna, mivel könnyebben elkeveredhet benne a szennyes anyag. Összességében azt lehet mondani, a téma nem túl gusztusos, de hát ez van, az időről időre feltörő bűz addig nem csillapodik, amíg azt az ezerötszáz kilométernyi csövet meg nem építik. Tehát nagyjából 2015-ig. B. T. Változnak a lakbérek Kispesten A kispesti képviselő-testület keddi ülésén elfogadta a kerületi bérlakások bérleti díjainak módosításáról szóló, a költségérzékeny lakbérrendszert célzó rendelettervezetének koncepcióját. A módosítás azért vált szükségessé, mert a vegyes tulajdonú házakban egyre nagyobb a bérlők és a tulajdonosok terhei közötti különbség. A kispesti önkormányzat 1991-ben alakította ki lakáskezelési koncepcióját. Az azóta eltelt időben az önkormányzati tulajdonú lakások nagy részét privatizálták, így jelenleg körülbelül 2000 bérlakás található a kerületben. A vegyes tulajdonú házakban egyre nagyobb a különbség a lakbér és a tényleges ráfordítás között. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a lakástulajdonosok által fizetett közös költség helyenként a lakbérek háromszorosa. Ezt a különbözetet a bérlakások esetében az önkormányzat fizeti. E helyzet megszüntetésére készítették el azt a rendelettervezetet, amelynek célja a lakbérek költségérzékeny rendezése. A tervek szerint a jelenleg érvényben lévő lakbérek az ingatlan övezeti és komfortfokozatától függően csökkenthetőek, illetve emelhetőek. A javasolt lakbér két összetevője a költségtérítés és maga a lakbér. A költségtérítés az áram-, víz-, csatorna- és liftdíjakat tartalmazza, a bérleti díj pedig a lakhatásért fizetendő összeg. A módosítás függ az övezet- és komfortfokozattól, valamint a lakások minőségi állapotától. H. L. L. Az idén száraz marad a Városligeti-tó Az idén valószínűleg száraz marad a Városligeti-tó. A műjégpálya február 28-án bezárt, és csak márciusban derül majd ki, hogy mekkora veszteséggel működött. Enyedi Ferenc, az intézmény vezetője elmondta, hogy a tó feltöltéséhez legalább 90 ezer köbméter vízre lenne szükség. Ez a vízdíjak emelése következtében legalább három és fél millió forintba kerülne, nem számolva a párolgás következtében eltűnő vízmennyiség pótlását. Tavaly a tavat a Széchenyi gyógyfürdő vizével töltötték fel, és ezzel igen sok kárt okoztak a rendszerben. A termálvíz ugyanis szétmarta a vízvezetékrendszert és a műjégpálya üzemeltetéséhez szükséges szerelvényeket. Ugyanakkor a csónakok használatáért 300 ezer forint bevételt számoltak el, munkadíjként pedig 500 ezret fizettek ki, ezért a tó vízzel való feltöltése nem lenne ésszerű. A szakértők úgy vélik, hogy a szűkös anyagi lehetőségek miatt választani kell a nyári csónakázótó és a műjégpálya között. A meder ezért száraz marad, amit az idegenforgalom számára hasznosítani lehet. Felmerült egy tíznapos tavaszi és őszi sörfesztivál, vagy különféle versenyek megrendezésének ötlete, és az is, hogy augusztusban mi, magyarok itt és a Hősök terén adhatnánk helyet a Játék határok nélkül című vetélkedőnek. Bugán AdélVíz helyett sörfesztivál TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE