Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. február
1997-02-25
24 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST Szent György téri változások Hiába hívták Hentzi Platznak, a pest-budai polgárok mindvégig megőrizték régi nevét A kormány a közeljövőben hoz elvi döntést a Szent György tér további sorsáról. A téren évek óta folynak régészeti ásatások. Gazdag leletekre bukkantak itt - például Zsigmond király kápolnájának romjaira. Híres templom volt ez valaha: írott források szerint ide temették Mátyás első feleségét, Podjebrád Katalint, s a francia Anne de Foix királynét, II. Lajos király édesanyját. Itt hirdette ki Bakócz Tamás a keresztes hadjáratra buzdító pápai bullát, itt tűzte Dózsa György mellére a keresztet, itt adta át neki a keresztes hadak fővezérségét jelképező drágamívű kardot. A mostani feltárás során felszínre kerültek bronz csillárdíszek, szentélyelterjesztő korlátdarabok és néhány igen értékes szobortöredék, például egy női fej, mely a híres Zolnay-féle leletek egyik darabjának tükörképe. Buda fénykorát idézik a föld mélyéből előásott kövek, amelyek - akárcsak Zolnay László budavári torzói - hamvába holt gótikánk európai fényben ragyogó vallomása. A mai Szent György teret az idő tájt az ott álló templomról Szent Zsigmond térnek nevezték. (Akkor még a mai Dísz tér viselte Szent György nevét.) A négyszögletű tér a középkori polgárváros külső széle, voltaképpen Zsigmond Friss-palotájának előtere, melytől egy harminclábnyi árok választotta el. Látványos erőpróbákat, lovagi tornákat, harci játékokat rendeztek itt az udvar és a budai nép mulattatására; a legenda szerint Mátyás király itt döntötte ki nyergéből a kérkedő Holubárt. Ezen a téren fejezték le Hunyadi Lászlót - számol be az eseményről Thúróczi János Magyarok krónikája. A török időkben elpusztult a templom és a környékén álló házak is. A XVIII. században a két középkori tér között kialakult az a térség, melyet az egymás után felmagasodó épületek határoltak és a mai Szent György tér egy részét képezi. A múlt század nyolcvanas éveiben került az Országos Műemlék Felügyelőség emléktáblája a tér egyik legérdekesebb épületének a falára: „Itt állt a b. Szűznek új vagy kisebb egyháza, mely a sz. Zsigmond prépostsághoz tartozott; először 1471. említtetik, midőn horogszeghi Szilágyi Erzsébettől, Mátyás király anyjától gazdagon megajándékoztatott. A török korban (1541-1686) leromboltatván, 1692-ben a karmeli szerzet által József tiszteletére ismét telepíttetett. II. József császár alatt pedig 1784. német színházzá alakíttatott.” A színháztudomány azóta pontosított néhány adatot, a lényeg azonban maradt. Templomból színház II. József 1783-ban Budára helyezte a királyi helytartótanácsot, az udvari kamarát és a hétszemélyes táblát. A Várba királyi tisztviselők hada özönlött, akik Pozsonyban el voltak kényeztetve a szórakozás és a társasági élet terén. A császár 1786-ban meglátogatta Pest- Budát, és elrendelte, hogy a karmeliták refektóriumából kaszinót, templomából színházat alakítsanak ki. A sakkozó automata feltalálója, Kempelen Farkas tervei alapján lett a templomból színház, melyet farsang idején táncteremnek is lehetett használni. Itt hangzott el az első magyar nyelvű előadás magyar színészek ajkáról 1790. október 25-én. Kelemen László hivatásos társulata mutatta be az Igazházi, egy kegyes jó atya című mulatságos játékot. A Várszínházban később felváltva játszottak németül és magyarul. Itt mutatták be az első magyar dalművet, Ruzitska József Béla futása című munkáját, a kassai ősbemutató után itt adták először Katona József Bánk bánját. A magyar színjátszás első mesterei léptek fel színpadán: Déryné, Laborfalvy Róza, Egressy Gábor, Megyery Károly, Lendvay Márton és hitvese, Hivatal Anikó. Fényes napja volt a színháznak 1800. május 7., amikor Beethoven és a híres cseh kürtvirtuóz Giovanni Pinto adott hangversenyt. A korabeli újság írja Beethovenről: „a Fortepianón való mesterséges jádzása által mindenkinek magára vonta figyelmességét.” A főváros legrégibb színházépülete, a magyar színjátszás bölcsője ma is ott áll a téren. Az 1978-as rekonstrukció során visszaállították eredeti homlokzatát és külső architektúráját, de belülre modern színház- és színpadteret építettek. A klasszicizmus legszebb budavári emléke az egyemeletes Sándor-palota. Sokan úgy hiszik, hogy Sándor Móric gróf, a legendás ördöglovas építtette. Bár ő is ott élt, a régi kaszárnyát gróf Sándor Vince vette meg a tanácstól és pazar palotát emeltetett a helyére Johann Amannál és Pollack Mihállyal. A Venus diadalmenete és a Helikoni ünnep című domborműveket Anton Kirchmayer bajor szobrász faragta. Timpanonján a büszke évszám: 1806. A királyi vár környékét nagyban emelte az impozáns palota: közvetlen összeköttetésben volt a színházzal egy kis híd, illetve egy zárt folyosó révén, a pompás fürdőszobába a városi víztoronyból vezették a vizet, csövek vitték a meleg levegőt az egyes helyiségekbe, az istálló mennyezetét toscanai oszlopsorok tartották és márványmedencéből ettek a lovak. Itt lakott Albrecht is Az abszolutizmus korában a kormányzó Albrecht főherceg lakott benne, a kormányzósági hivatalok pedig a szemközti Teleki-palotában székeltek. A kiegyezés idején Ybl Miklós tervei alapján alakították át a miniszterelnökség és a miniszterelnöki rezidencia számára. A második világháborúban rommá lett, kívülről 1989-90-ben restaurálták. A belső rekonstrukció hiányát jól láthattuk tavaly, amikor nyolc textilművésznő állított itt ki: gyengéd kézzel szőtték Kölcsey Himnuszáról fakadt gondolataikat, munkáik installációit pedig kölcsöntéglák képezték. A most tervezett állami beruházások irányszámai közül kiemelkedik az épületre szánt milliárdos nagyságrendű összeg. A tér a közepén felállított Hentzi-szobor után évtizedeken át hivatalosan „Hentzi Platznak” neveztetett, a város lakossága azonban kitartóan Szent György térnek nevezte. (Hivatalosan 1875-ben kapta meg mai nevét.) Hentzi osztrák tábornok neve mára igencsak elhalványult, talán csak Arany János 1849-ben írt költeménye őrzi időtállóan: „Buda várban ott ül Henci kevélyen, / Pest városát ágyúztatja keményen”. Pedig szobra évtizedekig a szó szoros értelmében botránykő volt a nemzeti érzésű közvélemény szemében, tüntetések állandó célpontja. Heinrich Hentzi volt Budavár császári parancsnoka 1849- ben, ágyúval lövette a honvédek kezén lévő Pestet, lerombolva és felgyújtva a Duna-sor házait, a többi között a mai Vigadó ősét, a Redutot, Pollack Mihály legszebb alkotását, levegőbe akarta röpíteni az akkori világ technikai csodáját: az épülő Lánchidat. Majd az ostromban elesett a mai Szent György téren. Erre a helyre állíttatta az osztrák kormány a tábornok és a többi elesett császári katona emlékére 1852- ben azt a neogót emlékoszlopot, amelyet Ferenc József személyes jelenlétében avattak fel, de mélyen sértette a nemzet büszkeségét. Az úgynevezett Janszky-ügy 1886-ban megrengette Tisza Kálmán kormányát. Az illető dandárparancsnok ugyanis tisztikarának élén Budavár bevételének évfordulóján megkoszorúzta az egykori tábornok sírját. Beszédét parlamenti viharok és emberáldozattal járó utcai tüntetések követték. (Nem a kegyelet gesztusa sértette a magyarokat, hanem az alkalom és a mód.) A szobrot végül is eltávolították a Várból, és a Pasaréti úti hadapródiskola udvarán helyezték el, ahol 1918 novemberében szétszedték a masszív öntöttvas szerkezetet. Ezt követően az Ernst Múzeum árverési aukciójáról ad hírt a sajtó: dobra verik az emlékmű díszeit, hat fél-életnagyságú bronzszobrot, amelyek a lovagiasságot, a szépséget, a szabadságot, az éberséget, a vértanúságot és a hitet ---------------------------------------- szimbolizálják. (Később, a tér rendezése során Görgey Artúr szobrát állították itt fel, a Várat bevevő magyar hadvezér emlékét megörökítendő.) A kiegyezés, a budavári koronázás majd a millennium idejében nagy igényű királyi építkezés kezdődött a Várpalota körül. A Szent György térre tekintett a palotakert díszes főkapuja, a kerítésen pedig egy kardot tartó turulmadár emlékeztette a millenniumot ünneplő lakosságot a honfoglalás dicső legendáira. A Turulmadár-szobrot és a Várkertbe vezető díszlépcsők pompás kovácsoltvas kerítését és díszkapuját felújították, és ismét működik a sikló is, melynek „felső indócsarnokát” 1870-ben állították fel a Szent György térre. A „várfalakat megmászó gőzkocsi”, azaz a sikló építését Széchenyi István fia, Ödön kezdeményezte „az idegenben megismert hegypályák mintájára”. „ ...népesekké lettek” A Vasárnapi Újság írta 1870- ben: „A budai Vár, mely a kiegyezés óta a magyar kormány s az udvar tartózkodási helye lett, épen e miatt, de még inkább a főváros népességének hirteleni mesés növekedése miatt annyira megelevenedett, hogy fel a Várba a szokott közlekedési utak minden terhességük mellett is oly népesekké lettek, hogy igen életre valónak látszott a gondolat valami oly közlekedési eszközt hozni létre, mely gyorsan és mégis olcsón szállítsa a Várba fel, s onnan le a járókelőket...” A hegypályát 1927-ben villamosították, ma a Széchenyi Ödön kezdeményezte gőzsikló dédunokáján repülhetünk a Szent György térre. A Szent György tér rekonstruált épületei és az ásatások nyomán kialakítandó rompark szabadtéri múzeummá avathatná a helyet, bemutatva a gótikától a copf stíluson át a klasszicizmusig elmúlt századok jellegzetességeit. Erki Edit A keleti kert kapuja 1997. február 25., kedd LT1.3 GLXi 1 860 000 Ft • 2 db légzsák • szervokormány • központi zár • fordulatszámmérő • elektromos ablakemelők vé§181 I ' DUNA INTERSERVICE Kft. 1037 Budapest, Zay u. 24. 250-4065, 1s?/Fax: 188-917 1134 Budapest, Róbert K. krt. 47. 'S*: 270-2121, 'S?/Fax: 270-2122 WTSlffiJSHI mms