Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. március
1997-03-03
BUDAPEST NÉPSZABADSÁG 1997. március 3., hétfő Megállt a BKV-nál az utasszám csökkenése Az idén szerény emelkedésre számít a közlekedési vállalat Csúcsidőszakban a körúti villamos tömöttebb, mint valaha. Ha lehetséges, a 7-es buszon még nagyobb a zsúfoltság, a metróajtók pedig egyre több kabát hátát csípik össze, amikor az utolsónak felszálló utas még bepréseli magát a zsúfolásig megtelt kocsiba. A csúcsforgalom utasai tapasztalati úton állíthatják, hogy vagy az utasok száma nő, vagy a járatok sűrűsége csökken. Tény, hogy a járatok ésszerűsítése és átszervezése, vagyis a forgalom optimalizálása az elmúlt évek folyamán átírta egyes járatok menetrendjét, ám az utasszám az elmúlt években a látszat ellenére is csökkent. Ennek számos oka van, hiszen az évtized elején - mint minden, ez a változás is a rendszerváltozás időszakához kötődik - egyre többen jutottak autóhoz, számos dolgozni járó ember munkahelye megszűnt, ugyanakkor az utazási tarifák is emelkedtek. Időközben kiderült, hogy a városon belüli utazás legjobb és legolcsóbb módja mégiscsak a tömegközlekedés, így az utasszám csökkenése hamarosan leállt. Mint azt Szirmay Tamás, a BKV forgalmi és műszaki vezérigazgató-helyettes elmondta, a kilencvenes évek elejének nagyobb, húsz százalékot is meghaladó utasszámcsökkenése egyre érezhetőbben lassul és mára megállni látszik. Amíg 1991- ben 1 milliárd 620 millió utast szállítottak a cég járművei, addig a következő évben már csupán 1 milliárd 482 millióan szálltak fel valamely BKV-járatra. Ez a szám egy év múlva újabb 11 millióval csökkent. Ezután egy hasonló esztendő következett, a tavaly előtti év végén pedig már enyhe emelkedést mutatott a másfél milliárdos utasszám. Az elmúlt évben 1 milliárd 480 millió utasa volt a társaságnak, ám e jelentéktelen csökkenés a vezérigazgató-helyettes szerint az utasforgalom stabilizálódását jelzi. A tervek szerint az 1997-es évet megint másfél milliárdot meghaladó utasszámmal szeretnék zárni. S. I. A járatsűrűséget néha átírja az élet GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE Veszélyben a távfűtési rendszer A Főtáv olcsóbban adná a meleget, de nem engedik neki A Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Rt. nemrégiben felmérést készített a fővárosi fogyasztók fizetőképességéről. A jelentésekből kikövetkeztették, hogy a januári közmű- és energia-áremelés miatt a lakosság harminchét százaléka veszélyeztetettnek, tizenöt százaléka pedig erősen veszélyeztetettnek tekinthető. Az előbbiek jövedelmük több mint ötven, az utóbbiak több mint hatvan százalékát költik rezsire, az erősen veszélyeztetett fogyasztók havi jövedelmének felét a fűtés viszi el. Ha folytatódik az ijesztő tendencia - állapítják meg a Főtáv szakértői mind szélesebb rétegek válnak fizetésképtelenné, s ez a budapesti távfűtési rendszer teljes összeomlásához vezethet. Ami viszont már nem néhány tízezer embert, hanem a Főtáv teljes, nagyjából nyolcszázezres fogyasztói körét érinti - mutatott rá László György, a Főtáv Rt. marketingigazgatója. Persze sokan azt mondják erre - jegyezte meg -, hogy akkor át kell állni az olcsóbb gázfűtésre. Ez azonban nem ilyen egyszerű. A leginkább érintett lakótelepi lakosságnak ugyanis rendkívül csekély az esélye arra, hogy erre előteremtse a pénzt. A megoldást tehát máshol kell keresni. Az ugyanis nem lehet kérdés, hogy a távfűtési rendszerre szükség van - szögezte le László. Ezt egyrészt a külföldi példák igazolják - hogy ne menjünk messze, Bécs belső kerületeiben az elmúlt évtizedekben többszörösére nőtt a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma, másrészt a rendszer lebontásához és valamilyen más, olcsóbb fűtési módra való áttéréshez a legszerényebb becslések szerint is legalább százmilliárd forint kellene. Ennyi pénzük pedig nincs a lakóközösségeknek. A harmadik érv - tette hozzá az igazgató - az, hogyha valamiképp mégis összekaparnák a pénzt az átállásra és aztán nekifognának a munkának, az maga lenne az öngyilkosság: a város ugyanis szép lassan belefulladna saját füstjébe. Nyugaton egyébként főleg azért favorizálják a távfűtést, mert az összes megoldás közül ez szennyezi legkevésbé a levegőt. Akkor viszont mit lehet tenni? László szerint először is meg kellene szüntetni azt paradoxont, hogy a hazai nagyfogyasztóknak - köztük a Főtávnak - a lakossági ár nyolcvanhét százalékát kell fizetniük a gázért. A világszerte elfogadott gyakorlatnak tökéletesen ellentmondó rendszer (Németországban a lakossági ár negyvennégy, Ausztriában harminckilenc, Belgiumban harmincegy százalékát fizetik a nagyfogyasztók a gázért) látszólag azt sugallja, hogy az állam a kis fogyasztókat, vagyis a lakosságot védi. A valóságban azonban csak a lakosság egy részének - például a gázkonvektorral fűtőknek - kedveznek, a távfűtött lakásokban élőkről pedig tudomást sem vesznek. Amíg ugyanis a Főtáv ilyen horribilis összeget fizet a gázért, maga is kénytelen horribilis árat kérni fogyasztóitól. Szociális szempontokról tehát fölösleges beszélni. A cégnél kiszámolták, hogy a távfűtés akkor lenne versenyképes a gázfűtéssel, ha a nagyfogyasztói árarányt legalább hatvanöt százalékra csökkentenék. A hírek szerint ezt azonban nemhogy csökkenteni nem fogják, hanem éppenséggel tovább növelik majd. A Főtáv magas árainak másik oka az energiatermelés módjában keresendő. A Budapesti Erőmű Rt.-nél a gazdaságos, kapcsolt energiatermelés aránya és hatékonysága kicsi, a hőt többnyire forróvízkazánokban állítják elő. A Főtáv fűtőműveiben ugyanakkor egyáltalán nem folytatnak kapcsolt termelést, pedig tudni kell, hogy ezzel a módszerrel sokkal olcsóbban jönnének ki - tehát így végső soron a fogyasztók is kedvezőbb díjért juthatnának hőhöz és villanyhoz. Csakhogy mégsem érdemes átállni az olcsóbb módszerre, mert egyrészt eltörölték azt a rendeletet, amely szerint a Magyar Villamos Műveknek kötelező átvennie a kapcsoltan termelt áramot, a Budapesti Elektromos Művek számára pedig maximálták az átvételi árat. Tehát jelenleg egyszerűen nem éri meg gazdaságosabban termelni. A harmadik probléma, amit mihamarabb meg kellene oldani, a kompenzáció kérdése - folytatta László György. Szerinte a mostani négyszázmillió helyett legalább hárommilliárd forintra lenne szükség a kiskeresetű fővárosiak távhődíj-támogatásához. Ezt az összeget a kormánynak kellene előteremtenie, s az lenne a jó, ha a pénzt nem a Főtávnak adná, hanem közvetlenül a rászoruló fogyasztóknak. B. T. Iskolaválasztás előtt Az április közepén esedékes beiratkozás előtt a leendő kisiskolások szülei igyekeznek megtalálni a gyermekük számára legjobbnak ígérkező iskolát. A döntésben segítenek a Gubicza Katalin óvodapedagógus által összeállított kérdések, amelyeket érdemes feltenni a számításba jövő iskolákban. Milyen módszerrel tanuló osztályokat indítanak? Biztosítja-e az iskola, hogy ezt a módszert végig is viszik? Milyen tagozatok működnek az iskolában? Hogyan, milyen szempontok alapján, mikor válogatják ki a gyerekeket a tagozatos osztályokba? Hányadik évfolyamtól kezdve tanítanak - és milyen - nyelveket? Van-e lehetőség csoportbontásra, a tudásszint alapján létrehozott úgynevezett nívócsoportok kialakítására a nyelvoktatásban vagy más tantárgyaknál? Gondot fordítanak-e a felzárkóztatásra és hogyan? Milyen szakemberek segítik a pedagógusok munkáját (logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus)? Milyenek az iskola tárgyi feltételei (tornaterem, szaktantermek, könyvtár, uszoda stb.)? Milyen hitoktatásra van lehetőség és mikor? Milyen sportolási lehetőségeket tudnak biztosítani? Milyen szakkörökre, különórákra van lehetőség? Van-e napközisellátás? Indítanak-e iskolaotthonos osztályt? Működik-e diákönkormányzat, iskolaszék? Tartanak-e nyílt napokat, nyílt órákat a jövendő elsősök szüleinek? Szervez-e az iskola egyéb programokat (táborozás, erdei iskola stb.)? Mi jellemzi az iskola pedagógiai programját? Milyen lehetőségeket kínál az iskola felső tagozata? Milyenek az iskola továbbtanulási mutatói? (Összeállításunk az iskolaválasztásról a 31. oldalon) Demszky belgrádi tárgyalásai Együttműködési egyezményt készítettek elő A Budapest és Belgrád közötti kapcsolatok és az együttműködés fejlesztéséről szóló szándéknyilatkozat aláírásával ért véget Demszky Gábor főpolgármestere kétnapos belgrádi látogatása. Az ebből az alkalomból tartott belgrádi sajtókonferencián Demszky hangsúlyozta: Budapest számára nagyon fontos, hogy jó kapcsolatok alakuljanak ki a magyar főváros és Belgrád között, hiszen „Budapest jó kapcsolatokat tart fenn a többi európai fővárossal, s ebbe most Belgrád, az utolsó láncsszem is bekapcsolódott”. Demszky az MTI belgrádi tudósítójának azt is elmondta, hogy a két főváros közötti végleges együttműködési egyezmény aláírására várhatóan Budapesten kerül majd sor. Az Andor utca és az egérút A rendőrség nem engedélyezte a tüntetést Mivel a rendőrség nem engedélyezte demonstrációjukat, jobb híján a petíciójukat olvasták fel a XI. önkormányzat legutóbbi testületi ülésén az Andor utcai Környezetvédők Egyesületének küldöttei. Egyelőre semmi eredménye nincs annak a lakossági fórumnak, amelyet január közepén tartottak az Andor utca elkeseredett lakói. Mint arról beszámoltunk, a fórumon amiatt tiltakoztak a környékbeliek, hogy a dél-budai tehermentesítő utat - az egérutat - az Andor utcán keresztül kötnék össze a Lágymányosi híddal. Ennek érdekében az út közepén húzódó iparvágányt felszednék és az úttestet kétszer két sávosra szélesítenék. A fórumon a tiltakozók több ígéretet kaptak, de azóta csak annyi történt, hogy a Fővárosi Közgyűlés megszavazta az út átépítéséhez szükséges 3,4 milliárd forintot. Az Andor utcai Környezetvédők Egyesülete ezért demonstrációt tervezett, azt azonban a rendőrség nem engedélyezte, így petíciójukat a kerület képviselő-testületi ülésén olvasták fel. A követelések egyik legfontosabb pontja az, hogy az Andor utcában élőket se egészségükben, se ingatlanjaik értékében kár ne érje. Ez egyébként sokak szerint teljesíthetetlen, hiszen a forgalom már most elviselhetetlen. Nehezen teljesíthető a követelésnek az a pontja is, hogy az Andor utca ne váljon tranzitútvonallá. Ezenkívül azt is kérik, hogy tiltsák ki az utcából a három és fél tonnánál nehezebb teherautókat. A követelésekkel egyetért, és azokat támogatja Lakos Imre, a körzet önkormányzati képviselője, aki javasolni fogja, hogy a XI. kerület csak az Andor utcai lakosság egyetértésével adja meg tulajdonosi hozzájárulását az építési engedélyhez. A. G. Vihar az emésztőgödrök körül A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén elfogadta a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos, a vállalkozó szippantások körében nagy felzúdulást okozott rendelettervezetet. A folyékony hulladék elszállítását - szippantást - 1984-ben liberalizálták, így az addig monopolhelyzetben lévő Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalat (FTSZV) mellett megjelentek a piacon a vállalkozók. Miközben a csatornahálózat fejlődésével a szippantósok tennivalói egyre fogytak, mind több vállalkozó jelent meg a piacon. Az időközben Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.-re átkeresztelt, 59 gépkocsival rendelkező FTSZV mellett jelenleg 59 vállalkozó végez szippantást, összesen 119 kocsival. Sokuknak csupán egykét szippantósautójuk van, de a legnagyobb vállalkozó huszonhetet birtokol. A felzúdulást az váltotta ki, hogy a főváros rendelettervezete szerint mindössze egy szolgáltató lehet Budapesten. Ezt pályázaton választják ki, a feltételeket azonban szerintük úgy határozták meg, hogy azokat kizárólag az FTSZV képes teljesíteni, így újra monopolhelyzetbe kerül, a többiek pedig tönkremennek, megélhetésük veszélybe kerül. Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint azonban erről szó sincs. Mint azt kérdésünkre elmondta, a csütörtökön elfogadott tervezet csupán koncepció, a végleges változatig még számos egyeztetést folytatnak a szakmával és az érdekképviseletekkel. Az egyébként biztos, hogy egyetlen cég nem lesz képes egymaga ellátni a feladatot. A szolgáltatás drágulásától sem kell tartani, mert a törvény szerint a tarifát a közgyűlés határozza meg. Mindezt megerősítette érdeklődésünkre Gerse József, az FTSZV igazgatója is. Ráadásul szerinte nemcsak az FTSZV- nek lehet esélye a majdani pályázat megnyerésére. Most mindenesetre az a legfontosabb, hogy nyugodt légkörben tárgyaljanak, hiszen bárki lesz is a pályázat győztese, együtt kell működnie másokkal. Ezért sem jó az, hogy a vállalkozók most az FTSZV-t tartják az első számú közellenségnek. A. G NAPSÜTÉS, FELHŐ Délelőtt még többnyire napos időre számíthatunk, majd egyre több lesz a felhő. Eső nem valószínű. Napközben fokozatosan megélénkül a délnyugati, majd az északnyugati szél. A napsütés hatására a hőmérséklet 13-15 fokig emelkedik. Délután hidegfront érkezik, tovább erősödik a szél. A hőmérséklet nem esik vissza jelentős mértékben, a következő napokban is marad az enyhe idő. Légszennyezettség 1997. február 27-én 12 órakor (a mért érték, mg/m3-ben a levegőminőségi határérték százalékában) kén-dtoxid nitrogén-dioxid ízén-monoxid 0,042 16 0,041 12 0,046 46 0,040 40 3,217 32 2,917 29 Belváros Külváros Tendencia: a hét eleji nagy forgalom miatt szennyezettebb lesz a levegő.