Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. szeptember
1997-09-22
1997. szeptember 22., hétfő_ BUDAPEST I CIKKÜNK NYOMÁN Ú Újlipót és Lipótváros, belváros és Belváros Két apró, de jellegzetes hibára figyeltem fel a Budapest melléklet 1997. szeptember 12-i számában. A city és a társadalmi konfliktusok című cikk egy bekezdésében olvasható: „Az V. kerület északi része, Újlipótváros a kormányzati negyeddel egybeépült hazai bankvilág fellegvára.” Majd egy mondattal később: „A Belváros területi tagozódásának jó példája a szórakozóhelyek Nagymező utcai fölénye, a Szent István körúti műkereskedelem”... Röviden a kiigazítás: Újlipótváros helyett Lipótvárost, Belváros helyett belvárost kellett volna írni. Gyakran előfordul, hogy a belváros és a Belváros közötti különbség lényege feledésbe merül vagy kizárólag a Belvárost tekintik az V. kerületnek. Pedig Pest kevés történelmi és műemléki értéke épp ebben a városmagban, az V., VI., VII., VIII., IX. és XIII. kerületek belső részein található. Az V. kerület határaival talán mindenki tisztában van, azzal azonban nem, hogy e kerület két városrészre osztható. A valamikori városfal által körülölelt terület a Belváros, a Deák Ferenc utcától északra pedig a Lipótváros található, melyet 1790-es trónra lépésekor II. Lipótról neveztek el, s mely városrész a mai Szent István körútig húzódik. 1950-ig Belváros a IV., Lipótváros az V. kerület volt, 1950-től számít mindkét városrész V. kerületinek, s lett Újlipótváros a XIII. kerület része. A cikkben említett kormányzati és banknegyed a Lipótvárosban van, melynek a XVIII. század végi születését követő, észak felé való továbbépítése az Újépület 1897-es lebontásával vett új lendületet, s vált Pest első tervezetten megépített városnegyedévé. A mai közigazgatási-pénzügyi központ gondolata már akkor felsejlett, hisz az Országházat, a volt Tőzsdepalotát, a Postatakarékot mind a századforduló éveiben adták át. A Nagymező utca 1874-ben nyerte el mai nevét (korábban Feldgasse, majd Grossfelder Gasse), tehát mindig is az 1777- ben Mária Teréziáról elnevezett Terézvároshoz, azaz a VI. kerülethez tartozott, tehát ide a belváros (mint belső városrész) szó illik. (Még akkor is, ha a Nagymező utca legvégéről csak egy gyalogátkelőn kell átsétálnunk, hogy az V. kerületben - történetesen a Lipótvárosban találjuk magunkat.) Sajnos Pesten kevés igazán régi épület maradt fenn, melyeken megfigyelhetnénk a város fejlődését, így kénytelenek vagyunk az utcák és városrészek neveit óvnunk, ezekben vannak elrejtve ugyanis azok a titkok, melyekre fényt derítve a város története követhetővé válik számunkra. Ha ragaszkodunk hozzájuk és nem cserélgetjük korszakváltásonként, ha nem hagyjuk feledésbe merülni, még több generáció követheti - akár térképről olvasva is - Pest történetét. Rátonyi Gábor Tamás Oltásra elég a pénz, mázolásra néha kevés Százmilliós felújításokra volna szükség a fővárosi tűzoltóságnál A technikai fejlesztések jegyében országosan ebben az évben több mint másfél milliárd forintot költenek a tűzoltóság eszközeinek cseréjére, felújítására. A tűzoltókat kiszolgáló intézmények állagának megóvására azonban alig-alig jut pénz a fővárosban. Nemrégiben megroggyant a IV-XV. kerületi tűzoltó-parancsnokság teteje. A több mint ötvenéves épület állapota most sem jelent közvetlen életveszélyt, de mindenképpen szükségessé vált a tető cseréje. A munkát elkezdték, a váratlan esemény azonban felborította a fővárosi felújítások költségvetését. A többi budapesti, szám szerint tizenhat tűzoltó-létesítményben nem kell tartani hasonló veszélytől, de sokszor egy festés vagy mázolás is anyagi nehézségekbe ütközik. - A tűzoltáshoz és a mentéshez már vannak megfelelő eszközeink - mondta Román Károly őrnagy, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság ingatlanfenntartási osztályának vezetője. - Mégis míg 1994-ben harminckétmillió forintot, idén már csak alig több mint húszmilliót kaptunk ingatlanfelújításra. Nemrég megnéztük, hogy milyen feladatokat nem tudtunk elvégezni az utóbbi években. Megállapítottuk, hogy száztizenhárommillió forint értékű javítási munkával vagyunk elmaradva. A forráshiány miatt tizenhárom parancsnokságon még megoldatlan a gépjárműszertári füstgáz elvezetése, egyelőre tehát a kocsik káros kibocsátásának egy részét a tűzoltók kénytelenek pihenőhelyükön is, jobb esetben csak a folyosón beszívni. (A korábbi tervekben is csak a hat legrosszabb helyzetű parancsnokság korszerűsítése szerepelt.) Az elvezető rendszerek kiépítése legalább százmillió forintba kerülne. Súlyos gond az általában fél évszázadosnál is régebbi - a VIII. kerületi parancsnokság százéves is elmúlt - épületek belső helyiségeinek leromlott állapota, valamint a fűtés- és villamosrendszerek elöregedése. Ezek rendbetételéhez is több tízmillióra volna szükség. A XVII. kerületben az épület mérete sem megfelelő, hiszen az 1953-as építés óta meghétszereződött a városrész népessége, és emiatt a tűzoltók létszáma is jelentősen megnőtt. A szertárban a különleges gépkocsik és fecskendők mellett tárolják a tűzoltók munkaruháját, és még egy kis kondicionálóterem is található az amúgy sem túl nagy helyiségben. A pihenő tűzoltóknak pedig csak nyolcágyas körletekben tudják biztosítani a kötelező pihenőt. Természetesen nem mindenhol ennyire rossz a helyzet. A XVIII-XIX. kerületi parancsnokságot 1988-ban teljesen felújították, még teniszpálya is készült a sportolni vágyó tűzoltók számára. A muskátlis téglaházban - ahol a látogatót egy felújított századeleji kocsifecskendő fogadja - kényelmes, négyágyas, társalgóval és külön fürdőhelyiséggel ellátott szobák szolgálnak pihenőhelyül. Arra egyelőre nincs pénz, hogy minden felújítást iparosokkal végeztessünk el, ezért a kisebb feladatokat, például a festést, egyes asztalosmunkákat az állomány végzi el szolgálati idejében vagy azon kívül - tette hozzá az őrnagy. - A tűzoltóknak sok esetben nem is tudunk ezért külön pénzt adni, de ha máskor nem, a jutalmak osztásakor mindenképpen értékelik a parancsnokok az elvégzett munkát. Szerencsére a legtöbben nemcsak egyszerűen munkahelyüknek, hanem otthonuknak is érzik a tűzoltóságokat, ezért önkéntes felajánlásokban sosincs hiány mondta Román Károly. V. M. P. Tűzoltómunka GARDI BALÁZS FELVÉTELE A Népsziget pihenőhely marad Sétány a Duna partján, díszburkolat az északi összekötő hídig? Az angyalföldi képviselő-testület múlt heti ülésén elfogadta és továbbtervezésre alkalmasnak tartotta a Vizafogó dűlőre és környékére, valamint a Népszigetre vonatkozó részletes rendezési terv programját. A hírnek az ad különleges jelentőséget, hogy ez a terület nemcsak a XIII. kerület, hanem az egész főváros fejlesztése szempontjából is az egyik legértékesebb. MUNKATÁRSUNKTÓL A Váci út, a környéken lévő infrastruktúra és a Duna közelsége mind olyan adottság, amellyel más fővárosi területek nem rendelkeznek. Az elfogadott program négy egymástól elkülönülő terület rendezésére tesz javaslatot. Az első a Váci út, a Rákospatak, a Cserhalom utca és a Meder utca által határolt terület, ahol a meglévő beépítést és az úthálózatot a tervezők megfelelőnek találták, így a továbbiakban ennek a korszerűsítése a cél. A Váci út városképi megjelenésének javítása érdekében irodák, kereskedelmi, szolgáltatólétesítmények építését javasolják a tervezők. A Váci út Duna-part felőli oldalát ipari területek szabdalják fel, a Dunától pedig egy iparvágány vágja el. Az ipari tevékenység évek óta folyamatosan visszaszorulóban van, s vélhetőleg meg is szűnik. A Buváti tervezői egy sétány kialakítását, valamint színvonalas lakóházak és szállodák építését javasolják a kerület vezetőinek. A Meder utcai favázas csarnok - amely egyébként műemléki védettség alatt áll - ipari múzeumnak, esetleg szórakoztatóközpontnak kiváló lenne. A Rákos-patak, a Cserhalom utca, a Meder utca és a Duna által határolt rész jelenleg gyárterület, amely a határoló utcákat kivéve nem rendelkezik közműkapcsolattal, így elsőként az úthálózat kialakítása a cél. A Duna-parti sétány mellett itt is kialakítható lenne egy díszburkolatos sétálóutca, amely az északi összekötő hídig vezetne. A sétányok közé pedig - tekintettel a terület jó adottságaira - városias beépítésű, mégis humánus lakóövezet építését ajánlják a szakemberek. A Népszigeten nem sok változtatást javasolnak a program készítői, a meglévő állapotot tartják irányadónak. A szigetet úgy, ahogy van, üdülő-, illetve zöldterületként kellene hasznosítani - mondják -, ami megegyezik az ART készítőinek szándékával is. Az egyik nehézgépgyártó cég tulajdonában lévő erdő mellett kemping, klub lehetne úszómedencével, a volt hajógyár területén pedig korszerű sportközpont épülhetne. A főváros legnagyobb területét lefedő részletes rendezési tervet a képviselők várhatóan három részletben tárgyalják meg. NÉPSZABADSÁG Fiatalok vállalkozási központja Egyéves kísérleti időszak után pénteken adták át hivatalosan a Közgazdasági Politechnikum részeként működő Budapesti Ifjúsági Vállalkozási Központot. A IX. kerületi Vendel utcában található szolgáltatóházban ingyenes infrastruktúrával, gazdasági tanácsadással segítik a fiatal vállalkozókat, akik tevékenységük bővítésére kedvezményes hitel felvételére is jogosultak. Szeretnék továbbfejleszteni az egyelőre csak négy, úgynevezett inkubációs helyiséget magába foglaló létesítményt, 2000-re egy új, huszonöt vállalkozásnak helyet adó központ épülne a Vendel utcában. V. M. P. Lengyel iskolakezdés Budapesten Budapesten kezdte a tanévet másfél száz lengyel általános iskolás gyerek. Az Odera átadása Raciborz városában is súlyos károkat okozott, az iskolák harmadát romba döntötte. Az újjáépítés várhatóan október közepén fejeződik majd be. A XVI. kerületi önkormányzat szállást, étkezést és tantermeket biztosított a lengyel iskolások számára, a felmerülő - körülbelül hárommillió forintos - költségek egy jelentős részét pedig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium állja. A tanítás után a diákok megismerkednek a fővárossal, kirándulnak a Dunakanyarba, és a vendéglátók kulturális és sportrendezvényeket szerveznek a számukra. Szeptember 25-ig általános iskolások, ezután elsős és másodikos gimnazisták tanulnak majd a János utcai táborban. Cs. K. É. Szolid angyalföldi éttermek A belvárosihoz hasonló hangos botrányok nélkül folytak az étterem-ellenőrzések Angyalföldön. Július-augusztusban harminchét vendéglátóhelyet kerestek fel a polgármesteri hivatal, illetve a rendőrség munkatársai, és az ellenőrzések csaknem felére a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársai is elkísérték őket. A pénzügyőrség, a tűzoltóság és az APEH saját ütemterv szerint dolgozott. A XIII. kerületi éttermek, presszók, bárok, kocsmák és üzletek törvénytisztelőbbek a belvárosiaknál - az angyalföldi ellenőrök ugyanis többnyire elégedettek voltak a látottakkal. Kirívó szabálytalansággal csak három esetben találkoztak, de ezek sem sorolhatók a vásárlókat súlyosan megkárosító esetek közé. Kettőben a vám- és pénzügyőrség észlelte a jövedéki szabály megsértését, ezért az üzleteket tíz napra bezáratta, egy esetben pedig a tűzoltóság szabott kétnapos határidőt a hiányok pótlására. A társhatóságok még elégedettebbek lehettek, hiszen működést akadályozó jogszabálysértésre egyszer sem akadtak. Az ÁNTSZ szakemberei leggyakrabban a hűtőgépek hőmérőjét hiányolták, az ételek tárolását, fagyasztását, esetleg a nyersanyagok nem megfelelő elkülönítését kifogásolták. Ezekben az esetekben szabálysértési eljárást kezdeményeztek és határidőt szabtak a hiány pótlására. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az itallapok kihelyezését, az árak - legfőképpen a cigaretták árainak - jól látható helyen való kifüggesztését hiányolták. Árlap ugyanis mindenütt volt, csak éppen elfelejtették kitenni. A polgármesteri hivatal munkatársai elsősorban a szükséges engedélyeket, a szakhatósági hozzájárulásokat ellenőrizték. Igaz, az ellenőrzések egybeestek a működési kérelmek benyújtásának idejével, így a dokumentumok hiányát többnyire ezzel magyarázták az üzemeltetők. Éppen ezért az ellenőrzések még nem fejeződtek be. Sz. A. A. Kaiser’s minőség már a CORVIN Áruházban is! Nyitás: szeptember 25-én 8 órakor .