Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. október
1997-10-13
34 NÉPSZABADSÁG Fémből hajtogatott papírhajó a Dunán Tervezője szerint a játékosság mindenkiben ott lakozik, csak elő kell csalni Sokan meghökkennek, amikor megpillantják a Duna vizén Nádasdi Mihály szobrászművész 13 méter hosszú, 15 tonna súlyú, fémből készült „papírhajóját”. Mi ez? A reklámipar újabb tolakodó üzenete? Polgárpukkasztó különcség? A művész szerint csupán játék. Már persze, ha valaki tudja még manapság, hogy mi is az... - Ön szerint elfelejtettünk játszani? - Tizenöt évig éltem Svájcban, és amikor néhány évvel ezelőtt hazatértem, bizony ez volt az egyik legfeltűnőbb változás: elfelejtettünk játszani. Túlságosan egzakt módon gondolkodik itt mindenki, és a mindennapok szorításában nem merik elhinni az emberek, hogy a játékosságra minden körülmények között szükség van. A magyar ember számára a játék mostanában csak azt jelenti, kivel jászik a Fradi vasárnap. Pedig a játékosság úgy rejti magában az erőt, mint a cseresznyepaprika,amely látszólag egy aranyos kis gombóc, de az ereje hatalmas! - Az óriás méretű „papírhajót” saját örömére készítette, vagy mások is játszhatnak vele? - A hajót tizenhat éves lányommal közösen építettük, és nemcsak saját örömünkre. Tizennégy ember fér fel rá, s szeretném, ha minigalériájában rendszeresen lennének kiállítások, rendszeresen összejönne legalább „tíz-tizenkét dühös ember”, köztük sok fiatal tehetség, akik különböző művészeti alkotásaikkal előmutatkoznának. Lehetne itt beszélgetni, képeket nézni, felolvasóesteket tartani. - Szóval írók, képzőművészek találkozóhelye lesz a hajó, felidézve a hajdani kávéházak szellemét? - Inkább csak egy kávéházi sarok lesz ez. - Hogy jutott eszébe ez a meghökkentő forma? Hiszen annyi pénzből, amennyibe ez a fémből készült papírhajó került, már egy kis klubot is üzemeltethetett volna valahol a szárazföldön. - Való igaz, a szilvásváradi kétszázötven négyzetméteres panziómat kellett eladni ahhoz, hogy megépíthessemazt, amit egyszer egy éjszaka víziószerűen megálmodtam. És még így sem tökéletes rajta minden, hogy csak egy példát említsek: egy 1961-ben gyártott Csepel váltó van benne, és egy fantasztikusan jó Deutz motor... Hogy miért ez a meghökkentő forma? Azért, mert ezzel is szeretném elültetni az emberek lelkében a rég elfeledett játékosságot, szeretnék mosolyt csalni az arcokra. Képzelje el, amikor pöfögök a hajómmal a Dunán, és jönnek barátkozni azok a jachttulajdonosok, akik egyébként kétszázzal szánkáznának el mellettem a vízen. Társnak tekintenek, örülnek a hajómnak, elfelejtik, hogy ők tehetősek, én meg nem. Örülnek ennek az emberi léptékű kedves bolondságnak. - Ezt az emberi léptékű, kedves bolondságot üzemeltetni is kell... - Ezért adom ki az oldalát reklámcélokra. Persze vannak, akik nem igazán hisznek abban, hogy a hajómmal fontos üzenetet lehet közvetíteni. De előbbutóbb ők is belátják, hogy tévedtek. Egyszer éppen egy komoly üzletemberrel tárgyaltam erről a fedélzeten, amikor mellénk ért egy szénszállító ukrán uszály, és tíz kormos képű embernek szaladt fülig a szája, amikor meglátta az óriás papírhajót. Azonnal fotózni kezdtek, és egyfolytában mosolyogtak, amire valószínűleg igen régen nem volt okuk. Akkor az üzletember megadóan megcsóválta a fejét, és azt mondta: Nádasdi úr, most győzött meg! Én komolyan hiszek abban, hogy az emberek várják az efféle vidám dolgokat. Függetlenül attól, hogy valaki hétköznapi polgár, pöffeszkedő gazdag vagy egy lealjasult disznó. A játékosság mindenkiben ott lakozik, csak elő kell csalni. Remélem, engedélyt kapok arra, hogy kiköthessek a Batthyány téren, és akkor helyreáll a világ rendje: a politikusok a Parlamentben vitatkoznak, a vallásos emberek meg a Batthyány téri templomban imádkoznak egy jobb jövőért. A kettő között pedig ott áll majd a művészeteik bárkája, bizonyítván, hogy nemcsak súlyos problémák vannak a világon. Trencsényi Zoltán A jacht tulajdonosok rendszerint lelassítanak mellette velledits Éva felvétele A Csepel Művek főbejárata előtt évtizedekig állt egy Leninszobor, Moszkva város ajándéka. A jövőbe vezető utat mutatta egészen addig, amíg ki nem derült, hogy az nem vezet sehova. A szobrot 1989-ben leemelték talapzatáról, jó darabig mindenkitől feledve egy raktárban feküdt egészen addig, amíg néhány hónapja a szoborparkban újra talpára nem állították, több más munkásmozgalmi emlékmű és más Leninek között. Az újraavatáson az összegyűlt érdeklődők felelevenítettek egy, a szoborhoz fűződő legendát is. Nevezetesen azt, amikor 1978-ban a nagy teoretikus kezébe valaki zsíros kenyeret tett. Rögtön ki is jelentették a szakértők, ilyesmi pedig nem történt, mese, legenda az egész, hiszen valódiságát egyetlen hiteles dokumentum sem igazolja. Tévedtek. Lenin volt, zsíros kenyér volt, cirkusz is volt. Tudja ezt egész Csepel. A polgári engedetlenség eme rendszerváltozás előtti furcsa, de annál szellemesebb tettének elkövetőjét Marhás Lajosnak hívják. Marhás Lajos a hetvenes években még Csepelen lakott, a vasmű munkásszállásán. A gyárban dolgozott, a melegüzemben. Akkoriban voltak a szocialista életérzést erősen megrengető első húsáremelések. Egyik este - talán csak brahiból - a kapuban irányt mutató Lenin-szobor kezébe tette uzsonnája maradékát, egy szelet zsíros kenyeret. Ahogy a gyárra, a szoborra is éber portás ügyelt, a kapuból kényelmes kilátás esett öltönyös alakjára. Látni való volt hát a rendetlenség is, az oda nem illő szendvics. Leninnek piszkos lett a keze, de piszkos volt a rendészek, a riasztott pártmunkások fantáziája is. Azt hitték, a fellegvárban mozgolódik a munkásosztály. Eltüntették hát az elemózsiát, megtörülték a vezér kezét, s meglepően bölcs taktikával elhallgatták az ügyet. Ennek ellenére reggel az üzemekben, a gyárudvaron, a kocsmában, a közértben, az iskolákban mindenki arról beszélt, hogy legalább NEKI van mit ennie. Emberünk jóval ezután, majd tíz év elteltével lelécelt az országból. Ha marad még egy kicsit, talán ellenálló lesz, valamelyik földalatti szervezkedés oszlopos tagja, zászlóvivő a rendszerváltásban. De nem maradt. Marhás Lajos most ismét Budapesten él, a Ferencvárosban. A negyvenes éveinek végét tapossa, elég jól tartja magát. Odakinn - meséli - alaposan megdolgozott a Mester utcai lakásáért, a nyugalmáért. Pénze is maradt, így aztán sokat pihen, sziesztázik, ápolja a torkát, ha megcsípi a hideg levegő. Nehéz neki ez a klíma, hiszen csak nemrég jött haza, Németországban élt eddig. Ha lehet mondani, rosszkor, a rendszerváltás előtti pillanatokban disszidált, bár azt mondja, ma is megtenné. Sőt ha teheti, még messzebbre megy, egészen Amerikáig. Ez az itthoni Újvilág sehogy sem smakkol neki. Hogy miért? Mert állandóan zaklatják, azt meséli, hogy rendre becitálják a rendőrségre, sőt olykor személyesen is felkeresik. Nem tudja, miért, hiszen ő nem csinál semmit. Nem kereskedik fegyverrel, kábítószerrel, nem bőrfejű, nem lenget horogkeresztes zászlót a bérház gangján, nincs vállalkozása, de még munkahelye sem. Másfelől persze vannak politikai kapcsolatai. Odakinn. Ők adhatnának engedélyt arra, hogy fellebbentse a fátylat Leninről és a zsíros kenyérről - mondja. De azok ott kinn nem engedélyezik. S ahhoz sem járulnak hozzá, hogy megtudhassuk, kik azok ott kinn. Talán azért nem, mert ők csak Marhus Lajos képzeletének szülöttei. Ellentétben Leninnel és a zsíros kenyérrel. Lehet, hogy a koronatanú szunyókál, képzeletbeli rendőrökkel perlekedik, titkos szervezetekről álmodik, talán már elméje sem őrzi tisztán a múltat, de a múlt akkor is létezik. Mert 1978-ban tényleg volt egy kis balhé Csepelen. Persze a legendák makacs dolgok. Jakubovits Anna Volt egy kis balhé Csepelen BUDAPEST. 1997. október 13., hétfő Lengyel filmek Budapesten MUNKATÁRSUNKTÓL Darabok a lengyel színház szalagról címmel október 17-től november 18-ig tart a Műcsarnok és a Magyarországi Lengyel Intézet közös programsorozata. Az érdeklődők a Műcsarnok Törley-termében tartandó filmvetítéseken a varsói TVP 1 Színház és a katowicei TVP 2 filmjeiből láthatnak válogatást. A lengyel alkotások vetítésének első napján, pénteken a katowiceiek filmjét, a De Aegyptot nézheti meg a budapesti közönség. Ezután a varsói színház alkotásait vetítik: Tadeusz Rózewicz Kelepcéjét huszadikán, B. Schaeffer Ittott című művét pedig huszonegyedikén. Az októberi program utolsó filmjét, A kutya második meggyilkolását, amelyet M. Hlasko készített, huszonnyolcadikén lehet megnézni. November negyedikén, D. Nowakowski Schroeder ketchupja című filmjével folytatódik a vetítéssorozat. Hetedikén B. Schaeffer Forgatókönyv 3 színészre című alkotását, tizennegyedikén pedig P. Bednarski filmjét, a Szépséget nézhetik meg a lengyel kultúra barátai. A zárónapon, november tizennyolcadikén Slawomir Mrozek mutatkozik be A szabó című alkotásával. A vetítések minden alkalommal este hat órakor kezdődnek. A Magyarországi Lengyel Intézet október tizenhetedikén, pénteken más programra is várja az érdeklődőket. Az intézetben (Nagymező utca 15.) - a budapesti 1956- os Intézettel közösen - délelőtt tíz órakor mutatják be Andrzej Paczkowski Fél évszázad Lengyelország történetéből 1939— 1989 című könyvét. Ifjabb Info-touch készülékek Újabb három érintőképernyős információs pontot helyezett el a Budapesti Turisztikai Hivatal a fővárosban. A készülékek a Moszkva téri és a Blaha Lujza téri metróállomásra, valamint a budavári Sikló felső állomására kerültek. __________MUNKATÁRSUNKTÓL__________ Az első nyolc érintőképernyős készüléket tavaly novemberben állította fel a Budapesti Turisztikai Hivatal annak a pályázatnak az eredményeképpen, amelyet 1996-ban a Fővárosi Közgyűlés turisztikai bizottsága a főváros turisztikai információs rendszerének kifejlesztése és működtetése címmel írt ki. A pályázat győztese a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. és a Topolisz Térinformatikai Stúdió Kft. által alakított cég lett. A Budapesti Turisztikai Hivatal a rendszer szakmai koordinálójaként járult hozzá a számítógépes érintőképernyős turisztikai információs oszlopok felállításhoz. A világszerte ismert info-touch rendszer a budapesti információs irodákban használt Tourcity nevű szoftvert egyesíti a Magyar Turizmus Rt. Tourinform-irodáinak adatbankjával. A turista a képernyő adott részének megérintésével kiválaszthatja, hogy a szálláshelyekről, a múzeumokról vagy egyéb nevezetességekről kapjon információkat. Azt is megtudhatja, hogy egy tetszőleges címre tömegközlekedési eszközzel vagy autóval hogyan juthat el: digitalizált térkép segíti az eligazodásban, útvonalat ajánlva neki. A korábban kihelyezett készülékek közül a legnagyobb érdeklődést az Astoriánál, a Ferihegyi repülőtér 2-es termináljában és a Déli pályaudvaron elhelyezett pontoknál mérték. A témakörök között a sorrend: szálláshelyek, látnivalók, vendéglátóhelyek. A készülékek magyarul, angolul és németül írják ki a válaszokat. Az eddigi tapasztalatok alapján a magyar nyelvű információk iránt volt a legnagyobb érdeklődés, bár a Sütő utcai Tourinform-irodában az angol vezet. Mostantól lehetőség nyílik a rendszerben hirdetések elhelyezésére is. HASzNáLt Lestrapált? Mihaszna? MI HASZNA? Hozza hozzánk! Mi készpénzért megvesszük használt Volkswagen, Audi, SEAT, Skoda, és más típusú autóját, vagy új autó vásárlásakor beszámítjuk annak értékét. Ráadásul szombatonként 9-14 óráig - előzetes telefonos bejelentkezés alapján - ingyenes felértékelést vállalunk. Autóvásárlását kedvező részletfizetési kondíciókkal, kamatmentes kölcsönökkel és egy ingyenes klubkártyával is támogatjuk. A Porsche Pest és a Porsche Buda teljes körű szerviz- és finanszírozási háttérrel várja Önt kulturált szalonjaiban. *Csak szervizkönyvvel rendelkező, jogtiszta, Magyarországon üzembe helyezett autót vásárolunk meg és számítunk be. Porsche Pest Porsche Buda I 1139 Budapest 1117 Budapest I Fáy u. 27. Prielle K. u. 45. Tel: 267-1990/245 Tel: 204-4070 Fax: 267-1965 Fax: 204-4071