Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. április

2000-04-17

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. ÁPRILIS 17., HÉTFŐ 27 Felértékelődik a turizmus A Vár aranytojást tojó tyúk, csak nem figyelnek rá - Új attrakció lesz a Millenniumi Park Folytatás a 25. oldalról A VI. kerület polgármestere kijelentet­te: a városrész idén ötszázmillió forintot költ az Andrássy út környékére, a Liszt Ferenc tér felújítására, valamint sétálóut­cák kialakítására. Farkas György ugyan­akkor úgy látja: forrás hiányában az ide­genforgalmi beruházások ma még egyet­len önkormányzatnál sem lehetnek elsőd­legesek. A budavári önkormányzat alpolgár­mestere, Giessler Éva elmondta, hogy bár a kerületnek nem alapfeladata a turiz­mussal való foglalkozás, az I. kerület mégsem feledkezhet meg az idegenfor­galommal kapcsolatos teendőkről. Az or­szág kirakatának számító kerület sem az államtól, sem a fővárostól nem kap elég támogatást, a műemlék épületek megóvá­sát, a pinceveszély-elhárítást jórészt saját erőből végzi. A Vár aranytojást tojó tyúk, csak éppen ezt a tyúkot senki nem eteti - jelentette ki az alpolgármester. A kerület tervei között szerepel egy vendéglátóhe­lyeket, zenepavilont, nyilvános illemhe­lyeket magában foglaló turistacentrum kialakítása a Szentháromság téren, vala­mint a világörökséget jelző táblák elhe­lyezése a Várban. A konferencián elhangzott: úgy tűnik, Budapestnek jó esélye van arra, hogy - a ma még hatalmas előnnyel vezető Bécs mellett - a térség egyik legkedveltebb cél­pontja legyen. Erre utal a máig nem lan­kadó befektetői kedv, amelynek hatására egy-két éven belül több mint kétszeresére emelkedik a négy- és ötcsillagos szállodai szobák száma. A Turisztikai Világszerve­zet (WTO) előrejelzése szerint 2020-ra a kelet-közép-európai régió lesz Európa legkedveltebb turistacélpontja. Lukács Katalin Egy népszerű program: séta a Halászbástyán FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS ­ Budapesti Monopoly Kanadában küzdenek majd a világbajnoki címért Ha nem vérre megy, Magyarország leg­jobb ingatlanbefektetője egy huszonkét éves szoftverüzemeltető. O, Bukovsky Tamás nyerte ugyanis a szombaton vé­get ért Monopoly-bajnokságot, így kép­viselheti hazánkat a novemberi torontói világbajnokságon. Ha a magyar fiatal­ember ott is mindenkinél jobban épít kis műanyag szállodákat, világbajnokként, négymillió forinttal térhet haza. Több mint négyszáz játékos nevezett a szombaton véget ért országos Monopoly-bajnokságra. Tavasszal há­romszázan le is ültek az asztalhoz, hogy eldöntsék, ki az a hatvan közülük, aki ott lehet a budapesti elődöntőn és a dön­tőn. Az utolsó köröket a Szabadság téri Bank Centerben rendezték. Reggel kilenckor gördültek el az első dobókockák. A tíz asztalnál a cél az volt, hogy eldöntsék, ki a legjobb üzletember, azonos induló tőkével és némi szeren­csével ki tud ingatlanmágnássá válni­­ játékból. Délután kettőre már csak hatan maradtak. Ahogy azt a vetélkedők eseté­ben már megszokhattuk, fájdalomdíj­ként itt is társasjátékot vihettek haza a döntő résztvevői. Olyan exkluzív Monopoly-táblákat kaptak, amelyet nem is hoznak forgalomba Magyarországon. (A négy évvel ezelőtti bajnok, aki a dön­tőbe most nem került be, Beszteri Zoltán kölcsön is kérte Bukovsky Tamás példá­nyát, hogy közszemlére tehesse saját gyűjteményének más érdekes darabjai­val együtt.) A helyszínen érdeklődők egyébként láthattak Star Wars-os, coca­­colás Monopolyt és orosz nyelvű Monopolija játékot is. A rossz nyelvek szerint Demján Sán­dor is akart indulni, őt azonban túlzott erőfölény miatt nem engedték asztalhoz, és egyébként is volt már Kanadában. Torontóban nem akármilyen mezőny várható: a címvédő egy hongkongi ta­nárember, aki négy éve, Monte-Carlo egyik legszebb kaszinójában bebizonyí­totta: az ázsiai városban (akkor még vá­rosállamban) nemcsak valódi felhőkar­colókat, de kis műanyag szállodákat is kifinomult tehetséggel építenek. D. M. A győztes jobbra az asztalfőn kapott helyet fotó: bánhalmi János A gazdaság egyik legdinamikusab­ban fejlődő ágának számító idegen­­forgalmat kiemelten kezeli a kor­mány által készített Széchényi-terv. Lasztovicza Jenő elmondta: a követ­kező két évben a kormány tizenhat­­milliárd forintot szán általános tu­risztikai célok, valamint a gyógy­­idegenforgalom támogatására. Bár a Széchényi-terv nem foglalkozik a konferenciaturizmussal, a kormány­zat elképzelései között egy három­­ötezer fős budapesti konferencia­­központ felépítése is szerepel. Eh­hez jól illeszkedik a Demján Sándor nevével fémjelzett TriGránit Rt. millenniumi városközpontjának ter­ve, amely egy sor szálloda mellett konferenciaközpontról is szól. A SÜTŐ UTCAI TOURINFORM-IRODA TAVALYI FORGALMA (fő) Forrás:­ Magyar Turizmus Rt. NÉPSZABADSÁG-grafika Holnap túlélési gyakorlat kezdődik a Margit körúton Túlélési gyakorlatnak ígérkezik a Margit körút holnap kezdődő felújí­tása, az arra tartó autósoknak nem tudnak kerülő utakat javasolni a for­galomszervezők. A busszal, villamos­sal járóknak sem lesz sokkal jobb a helyzetük, talán a metró lesz az egyet­len, amellyel, kissé körülményesen, de legalább biztosan, el­­lehet jutni a környékre. Budapest több évtizedes közlekedés­­fejlesztési lemaradása miatt már egy, a mostaninál jóval kisebb útfelújítás is több kilométeres körzetben megbénít­hatja a forgalmat. A Margit körúton egész nyáron dolgoznak majd. A fővá­rosban idén hatszáz helyszínen lesz út­felújítás, javítás vagy építés - nyilat­kozta az elmúlt napokban többször is Demszky Gábor, főpolgármester, talán azért, hogy a lehető legrosszabbra is fel­készítse az autósokat. Ami a Margit körúton várható helyzetet illeti, szükség is van minden figyelmeztetésre, soha nem volt közlekedési dugókra számít­hatnak az arra járók — mondta Pintér László, a Fővárosi Mérnöki Tervező (Főmterv) Rt. forgalomtechnikai irodá­jának vezetője. Különösen nehéz lesz az útfelújítás első szakasza, amíg a közmű­­vezetékek cseréje - a villamossín-fel­újítással egy időben - be nem fejeződik. Az eredetileg is szűk, kétszer kétsávos keresztmetszetű út közelében nincs jó szívvel ajánlható elkerülő irány. Ilyen ugyanis nem épült a közelben — a fővá­rosban máshol sem nagyon —, ezért csak kis kapacitású, kanyargós utcákon lehet kikerülni a várható felfordulást. Szakér­tők eddig is többször felvetették: jó len­ne átgondolni: a Margit körúthoz hason­ló, nehezen pótolható utakat nem cél­szerűbb-e több lépcsőben felújítani, még akkor is ha drágább, és a végleges befejezés elhúzódik. Közismert: a fővárosi közlekedésfej­lesztésben több évtizedes a lemaradás, s ezt csaknem lehetetlen behozni. A rövid, közép- és hosszú távú megvalósításra még csak kitűzött feladatok - ha eddig elkészültek volna­­, már most korszerű­sítésre szorulnának. Az, hogy a főváros­nak hidakra és a Duna alatt átvezető alagútra halaszthatatlan szüksége van, minden szakember tudja. Információink szerint azonban, többek között, az alag­­útépítés végleg kimaradt a fejlesztési tervből, utólag még a húsz-harminc évre szóló távlati célok közül is kihúzták. Egyesek szerint a számos nyugati or­szágban és városban jól bevált folyó alatti átvezetés túlságosan drága. Mások viszont úgy vélik: nem költségesebb, mint több, alig valamire használható, kényszerből épített megoldás a forgalom elvezetésére. N. H. E. A Duna feletti átkelők hiánya különösen érezhető lesz majd a Margit híd fel­újításakor - már ez is idén sürgető -, forgalmát ugyanis az egyébként is több­szörösen túlterhelt Árpád hídra és az ugyancsak állandóan zsúfolt Lánchídra kell terelni. Vannak, akik úgy gondolják, a főváros közlekedési gondjaira egyedül a BKV-s utazás a gyógyír, ezért éppen ideje visszaszoktatni a főváro­siakat a buszra, villamosra, metróra vagy a trolira. Elfelejtik azonban, hogy a közlekedési cég az elmúlt években egyre kevesebb támogatás kapott, ezért szolgáltatásának fokozatos szűkítésére kényszerült. Utasai egy része jó ideje elpártolt már - felmérések szerint a fővárosiak alig több mint negyven száza­léka jár tömegközlekedési járművel a megmaradtak színvonalas, kényelmes utaztatását is alig győzi a társaság. Dugóváros Megint csak állunk és állunk. Nem mozdul senki. Dugó van. Dugó a Kör­úton. Dugó az Andrássy úton. Dugó a menekülésre kiszemelt mellékutcák­ban. Budapest, dugóváros. Néhány nappal ezelőtt ugyanezen a helyen különös adatokat tettünk köz­zé. Akkor két kilométert 72 perc alatt lehetett megtenni a városban. Egy hét alatt lényegesen romlott a helyzet. És nincs jobb hírünk a jövőre nézvést sem. Kezdődnek a nagy felújítások, átépítések. Csákány alá kerül a Mar­git körút és a Karinthy Frigyes út, hogy csak a legfontosabb és leghosz­­szabb útvonalakat említsük. Gyorsan leszögezem: nem bánom, hogy korszerűsítik a város eme két út­ját. De tisztelettel kérdem, miért sebez­hető ennyire Budapest? Miért kény­szerülnek araszolásra, idegességre, várakozásra az autósok az indokolt és elkerülhetetlen nagyjavítások miatt? Továbbmegyek — hiszen most nem rostokolok dugóban —, és eljátszom a gondolattal: vajon valóban annyit költöttünk az elmúlt évtizedben a vá­ros úthálózatának fejlesztésére, közle­kedési gondjainak csillapítására, a parkolóhelyek gyarapítására, ameny­­nyire képesek lehettünk volna ? Adófizető és autózó polgárként piszkálódik bennem az ördög: miért nem fordítanak több pénzt az üzem­­anyagárakba épített, irdatlan adótar­talomból a közlekedési körülmények javítására ? Szépen hangzik a közlekedési szak­emberek ajánlata, amikor a más váro­sokban bevált P + R (parking + road) módszerét kínálják Csakhogy ehhez metrók, gyorsvasutak, kényelmes vil­lamosok, autóbuszok, trolibuszok kel­lenek. A metró - egyelőre - megbukott, holott már nem a 4-es, hanem az 5-ös, 6-os, netán a 7-es vonalról kellene gondolkozni. Sőt, itt az ideje, hogy a Duna alatt összekapcsolják a szent­endrei és a ráckevei HÉV nyomvona­lát. Bizonyára szívesebben szállnánk villamosra, ha a mai járatok helyett olyan suhanó kocsik várnának, mint Amszterdamban, vagy itt közelebb Po­zsonyban. A trolikról­­ a modern tö­megközlekedés újból felfedezett jár­műveiről — inkább nem szólok. Egyik­másik kocsi Sztálin generalisszimusz korszakát idézi, akinek 70. születés­napján indították be a 70-es járatot. Igaz, akkor még nem futott nyolc­­százezer kocsi a városban. És ha van valami, amit nem kívánunk vissza, ép­pen az a korszak, még ha a városnyi dugóban úgy is érezzük, hogy megállt az idő. Sz. J. L. • • Ünnepeltek az Oroszlánok A magyar és az amerikai himnusz után a Nemzetközi Lions Clubok Szövetségé­nek etikai szabályait is állva hallgatta vé­gig a közönség szombaton a Márvány­menyasszony étteremben. A mintegy nyolcvanfős társaságot ahogy ők mond­ják, a szolgálat hozta össze. Valamelyik budapesti, váci vagy gödi Lions Clubban mindnyájan ugyanazért dolgoznak: segí­tik a rászorulókat. Van olyan klub, amely a vak gyerekeket, van, amelyik a nehéz sorsú, de tehetséges fiatalokat támogatja. A Lions Clubok tagjai nem feltétlenül jómódúak. A legtöbben pedagógusok, or­vosok, akik mások megsegítésére áldoz­zák szabadidejüket. Az idén először azonban maguknak rendeztek ünnepsé­get. Április 15-én, akárcsak az Egyesült Államokban - ahonnan a világ legna­gyobb jószolgálati szervezete indult - és a világ más részein, Budapesten is ünne­pélyes keretek között avatták fel az új klubtagokat. A harminc új tag a tizenhat fővárosi klub valamelyikében tevékeny­kedik majd.

Next